<blockquote rel="honved">Az Ikarus nem volt versenyképes igazán. Inkább csak a szoci világban.
A textilipar, egy munkaigényes, de alacsony jövedelmezőségű iparág. Nem véletlen az eltűnése Európából, Ázsiába.
A cukoripar privatizálását, elismerték már hogy baklövés volt.
A mezőgazdaság valóban működött a 80-as években, egész jól. Azonban ne feledjük, nagy felvevőpiaca, a SZU volt és 90-ben összeomlott. Nyugatra, kevés termék volt eladható minőségben.
Talán a Tokaji és a Pick szalámi, amit hirtelen tudok említeni.
Nyilván volt még más is, de nem nyugati volt alapvetően a színvonal. Sajnos elsősorban alapanyag termelő és nem késztermék előállító volt a mezőgazdaságunk. A minőségi élelmiszer feldolgozóipar hiányát a mai napig érezzük.
Persze, igaz, a végrehajtott privatizáció sok vadhajtást eredményezett.
Ugyanakkor a beáramló külföldi működőtőke fontosságát gazdaságunkba, egy jobb, egykori magánosítás sem kérdőjelezhetne meg.
Ha???
http://www.vezess.hu/haszongepjarmu/amerikas_ikarusok/50930/
"Az első exportra készülő modell az Ikarus 286-os városközi autóbusz volt, melyből közel hatszáz darabot értékesítettek az USA-ban 1986-ig."
No igen, "bölcs vezetőink" tovarisi konyec politikája nem segített a sokat abban, hogy felszínen maradjon mezőgazdaság. Feltétlenül muszáj volt azonnal bemutatni az oroszoknak, amikor ők még a rohadt almát, meg a gyengébb minőségű konzervet is vígan felvásárolták tőlünk...
A logikád torzított és kifacsart. Persze szükségünk van a tőkebeáramlásra mindenképpen (most már aztán főleg...), de azt, hogy ennek ennyire ki legyünk szolgáltatva annak ésszerűtlenül (tolvaj?) levezényelt privatizáció volt az oka. Nagyon nem mindegy melyik volt előbb.</blockquote>
Az Ikarus nem a rendszerváltás miatt ment tönkre.
Hagyományos keleti piacai megszűntek. Nyugaton nem volt eladható igazán.
Az amerikai buszok történetében ott van, hogy ott szerelték össze, egy vegyesvállalat keretében, 60 %-ban amerikai hozzáadott értékkel. Itthon csak a tervek és a váz készült, a többi amerikai volt.
Volt még tengerentúli eladás, pár darabbal, itthoni buszokból. Azonban fél évnyi futás után hazahozták őket, a fellépő korai korróziós problémák folytán, ami a felhasznált gyenge minőségű alapanyagok és alkatrészek következménye volt.
Ami a mezőgazdaságot illeti, lehet hogy az Oroszok mindent elfogadtak, nem nézve a minőséget, de nem is fizettek érte.
Cserekereskedelem volt a KGST-ben. Ebből lett is a nagy Orosz államadósság a rendszerváltáskor. Amit Mig-29-el, BTR-rel, stb., fizettek meg, pénz helyett.
