Ágálhatunk az emigránsok, köztük a kifejezett menekültek, no meg a feltehetően közöttük rejtőzködő radikális iszlám ügynökök ellen, de egy akkora méretű népvándorlást, mint amekkora már ma is zajlik világszerte, ráolvasással aligha lehet kezelni.
Magyarországot épp csak megérintette a népmozgások szele. De akik azzal hitegetik a riadt közembereket, vagy akik azzal áltatják magukat, hogy a világ nagy folyamatai megállíthatók a határok előtt, abba a helyzetbe kerülnek, amibe a Kádár-rendszer ideológusai, amikor az olajárrobbanásról mondták ugyanezt. Mára ugyanis triviálissá lett az 1968-ban alakult Római Klub jelentéseiben megfogalmazódott gondolat, hogy a Földgolyón egyetlen ország, egyetlen földrész, egyetlen civilizáció sem képes kivonni magát a globális természeti és társadalmi folyamatok hatása alól.
Ebből egyúttal az is következik, hogy azok a kultúrák, azok az országok, azok a népek maradhatnak fenn a jövőben, amelyek elébe mennek a változásoknak. Ahol görcsösen ragaszkodnak a változatlansághoz, ott a lakosság előbb-utóbb képtelen lesz a szükségszerű alkalmazkodásra.
Az elöregedő német társadalom gazdasági-szociális kényszerhelyzetét felismerő Angela Merkel feltehetően ezért ragaszkodik ahhoz, hogy a feszültségeket a tolerancia, az emberi jogi elvek jegyében kell kezelni. Más kérdés, hogy ilyen rövid idő alatt ekkora tömegre ő sem számíthatott. Szerintem maga Orbán Viktor sem, akit most sokan Nyugaton is váteszként ünnepelnek, immár elfeledkezve a tavaly nyári, a magyar kormányt és személy szerint a miniszterelnököt a határkerítés felállítása után megbélyegző cikkek, nyilatkozatok áradatáról. S hogy félreértés ne essék: nem csak az egyszólamú nyugati média jeleskedett felháborodott bírálatokkal, de bizony még a tengerentúlról is kaptam személyes ismerőseimtől ejnye-bejnye e-maileket.
Ennyit a Madách Imre szavaival szavazatát áruló, önmocskát igazoló, dicső fejedelmi, felséges nép állhatatosságáról általában.
Ám akármekkora is az indulatok amplitúdója, felsejlik, hogy a nyugati országok mintha egyre inkább alkalmazkodnának a helyzethez. Immár a politikai menekültek, illetve a gazdasági emigránscsoportok szerinti differenciált intézkedésekről is szólnak a hírek. Talán nincs messze az idő, amikor a kontinens nyugati felében összehangolják az országonkénti intézkedéseket, s ezeket a kelet-európai államokra is kiterjesztik. Feltéve, ha ez utóbbiak felhagynak a külön utasság erőltetésével.
http://bekialtas.blog.hu/2016/01/30/tulelni_az_emigrans_aradatot
