<b>2ndt</b>
Hidd el, szemben sincs kekeckedni, de szerintem oár dologban tévedsz.
Nem most kezdték el a fejlesztéseket, valójában sosem álltak le. A jelcini idők alatt a konvencionális haderő jelentős része épült le két okból: finanszírozhatatlanná vált egy szovjet méretű haderő fenntartása, ráadásul felesleges is volt, akkoriban nagyon úgy tűnt, hogy tényleg jó irányba fordulhat a világ jövője.
A katonai erőforrások döntő részét a csökkentett nukleáris kapacitás fenntartására és fejlesztésére fordították, a felezett szovjet hadsereg konvencionális eszközparkja még folyamatos avulásuk ellenére is bőségesen erős maradt – főleg, hogy nem kellett területszerző és támadó hadműveletekben gondolkodniuk, az ország védelmére egy potenciális külső támadó ellen még így is bőven sok volt.
Jelcin viszont távozott, idestova 16 éve. Az utóbbi tizenhat év első időszakában befejezték a stratégiai csapásmérő erők első nagy korszerűsítését és menet közben egyre több új vagy anno megszakadt fejlesztést is elővettek illetve indítottak. Nem most, hanem már bő egy évtizede és ebben sokat "segített" az USA.
Amit most Szíriában látunk, azok már hadrendben álló eszközök, nem pedig protók, a Pantsir légvédelmi rendszertől elkezdve a Mi-35, Ka-52, T-90, SZU-30, 34, 35-ón át egészen a Kalibr cirkálórakétákig bezáróan.
Mekkora mennyiségük az orosz haderőben?
Arányaiban kábé annyi, amennyi F-22-ese van az USAF-nak a teljes légierejéhez képest.
Ja, hogy generációs eltérés van?
Igen, az USA mindig is egy ütemmel előbbre járt nagyon sok területen, mint a riválisai.
<i>Kvíz: Az USA-nak katonai szempontból ki a riválisa? Oroszország és Kína <b>vagy</b> inkább az EU?</i>
Ugyanakkor a katonai fölény nem egyenlő a feltétlen katonai győzelemmel vagy sikerrel!
A katonai fölény ezen a szinten arra elég, hogy a „<i>kisebb disznóságaidat</i>” pofátlanul megtehesd és a többi rivális ne merjen beléd kötni.
Azt azért ne feledjük már el a történelemből, hogy az USA csak ott ért el egyértelmű katonai sikert, ahol a légifölény jól és markánsan kihasználható volt. Ahol nem, ott a szárazföldi hadviselésének hatékonysága több, mint kérdőjeles volt és maradt. Inkább sikertelen, semmint sikeres.
Az oroszok sosem rendelkeztek minőségi légifölénnyel - még a világháborúkban sem - ennek ellenére nem nevezném őket a szárazföldi hadviselés történelmi lúzereinek.
A mai orosz haderő egy nagyságrenddel hatékonyabb lehet a saját területének a védelmében, mint egy hódító háború megvívásában. A média löki a baromságait, hogy az oroszok támadni készülnek Európa ellen, de ez nem igaz.
Európa katonailag gyenge - ez viszont igaz, de ez nem jelenti azt, hogy Putyin ráugrani akar az Öreg Hölgyre. (<i>Megteszik ezt helyette Merkel örökbefogadott gyermekei.</i>)
Az USA az, aki tolja rá Európát az oroszokra!
<i>Viszont vigyázni kell, mert Ukrajna veszélyes pálya – ott egy esetleges orosz katonai támadás valójában a saját terület védelméről szólna, ahol nemcsak a hazai terep, de a lakosság egy jelentős része is támogatná őket.
A kijevi balhét kiprovokálóknak pont ez volt a célja – könnyű célpont finom csali Putyinnak. Putyin halacska viszont nem rabolt rá, csak lecsípte a legfontosabb darabkát belőle. Az ukrán társadalom totál szembefordítását Kijevvel pedig megoldja Kijev egymaga is, csak idő kérdése. Addig meg jattolhat az EU és az USA a feneketlen ukrán kútba.</i>
.