[BIZTPOL] A nagy sakktábla
- Téma indítója Montezuma
- Indítva
-
- Címkék
- háttérhatalom valóságelméletek
- Status
Általános iskolás fizika:
3 méterről, ami egy szint magassága, szabadeséssel 7,7 m/s-ra gyorsul egy adott szint feleti tömeg. Attól függően, hogy a magát megadó, összeroskadó szint az összeroskadás közben mekkora ellenállást fejt ki, ez az érték a gyakorlatban némileg kevesebb. A leszakadó tömeg eléri a következő födémet, ahol jó közelítéssel rugalmatlan ütközést szenved. Az út, amin belül meg kell állítani tömeget nagyon rövid. Ha a tömeget felfogni hivatott szint és a leszakadó tömeg alsó szintje is 10 cm-t tud deformálódni, mielőtt törne (ez a kettő valószínűleg azonos, hiszen egymástól két szint távolságra a teherbírás nem tér el érdemben), akkor 20 cm a megállításhoz szükséges út. 7,7 m/s becsapódási sebesség 20 cm-en való lenullázásához 0,052 másodperc idő és mintegy 15,1 g lassulás tartozik. Ha a becsapódási sebesség csak 6 m/s, akkor 0,067 másodperc és 9,1 g lassulás adódik. De ha nincs 2x10 cm a rugalmas alakváltozás, hanem kevesebb, akkor a lassulás nő. 2x8 cm-nél és 6 m/s-nál 11,5 g.
Álló épületnek a fölötte lévő tömeg és 1 g gyorsulás szorzatát kell megtartani. Ha a teherbíró képességet 2-szeresen túlméretezik, akkor 2 g lassítással még megbírkózik a rendszer. Ehhez 2x10 cm rugalmassági határnál 2,8 m/s becsapódási sebesség tartozna.
A példából jól látható, hogy vagy eszméletlenül túl kell méretezni a teherbírást, ami elfogadhatatlan, mert egyrészt nagyon drága, másrészt annyival növelné a szerkezet tömegét, hogy kivitelezhetetlen is lenne nagyon magas épületek építése. Vagy a normál határok közti túlméretezés csak 2-3 m/s becsapódási sebességig elég, aminél biztosan nagyobb sebességgel érkezik meg a leszakadó tömeg.
Ha egyszerre több több szint roskad össze, akkor a becsapódási sebesség már biztosan 10 m/s felett van és a becsapódásnál keletkező erő nagyságrenddel haladja meg a becsapódással érintett szint teherviselő képességét. Ezután pedig a sebesség egyenes arányban, a megállításhoz szükséges lassulás és erő pedig négyzetes arányban nő, ahogy sorban omlanak össze a szintek.
Tehát a valóságban kizárt, hogy a tornyházakat összeomlások megállítására, leszakadó szintek megfogására. tervezzék. A magasabban eltalált torony esetén is kb 15 leszakadó emeletett kellett volna megáppílani egy tűztől és becsapódástól eleve meggyengünlt szintnek.
3 méterről, ami egy szint magassága, szabadeséssel 7,7 m/s-ra gyorsul egy adott szint feleti tömeg. Attól függően, hogy a magát megadó, összeroskadó szint az összeroskadás közben mekkora ellenállást fejt ki, ez az érték a gyakorlatban némileg kevesebb. A leszakadó tömeg eléri a következő födémet, ahol jó közelítéssel rugalmatlan ütközést szenved. Az út, amin belül meg kell állítani tömeget nagyon rövid. Ha a tömeget felfogni hivatott szint és a leszakadó tömeg alsó szintje is 10 cm-t tud deformálódni, mielőtt törne (ez a kettő valószínűleg azonos, hiszen egymástól két szint távolságra a teherbírás nem tér el érdemben), akkor 20 cm a megállításhoz szükséges út. 7,7 m/s becsapódási sebesség 20 cm-en való lenullázásához 0,052 másodperc idő és mintegy 15,1 g lassulás tartozik. Ha a becsapódási sebesség csak 6 m/s, akkor 0,067 másodperc és 9,1 g lassulás adódik. De ha nincs 2x10 cm a rugalmas alakváltozás, hanem kevesebb, akkor a lassulás nő. 2x8 cm-nél és 6 m/s-nál 11,5 g.
Álló épületnek a fölötte lévő tömeg és 1 g gyorsulás szorzatát kell megtartani. Ha a teherbíró képességet 2-szeresen túlméretezik, akkor 2 g lassítással még megbírkózik a rendszer. Ehhez 2x10 cm rugalmassági határnál 2,8 m/s becsapódási sebesség tartozna.
A példából jól látható, hogy vagy eszméletlenül túl kell méretezni a teherbírást, ami elfogadhatatlan, mert egyrészt nagyon drága, másrészt annyival növelné a szerkezet tömegét, hogy kivitelezhetetlen is lenne nagyon magas épületek építése. Vagy a normál határok közti túlméretezés csak 2-3 m/s becsapódási sebességig elég, aminél biztosan nagyobb sebességgel érkezik meg a leszakadó tömeg.
Ha egyszerre több több szint roskad össze, akkor a becsapódási sebesség már biztosan 10 m/s felett van és a becsapódásnál keletkező erő nagyságrenddel haladja meg a becsapódással érintett szint teherviselő képességét. Ezután pedig a sebesség egyenes arányban, a megállításhoz szükséges lassulás és erő pedig négyzetes arányban nő, ahogy sorban omlanak össze a szintek.
Tehát a valóságban kizárt, hogy a tornyházakat összeomlások megállítására, leszakadó szintek megfogására. tervezzék. A magasabban eltalált torony esetén is kb 15 leszakadó emeletett kellett volna megáppílani egy tűztől és becsapódástól eleve meggyengünlt szintnek.
Gyerekek, itt nem is a szintek leszakadása a kérdés!
Előző oldalon tettem be képet arról, hogy néz ki egy ilyen épület belső szerkezete!
Az, hogy a szintek leszakadnak a súlyuktól OK, <b>de mi a fenétől szakad össze önmagába a tömör belső mag</b>?
Az, hogy omlik össze?
Az a szürke rész az épület közepén, hogy dől össze szerintetek?
Te úgy képzeled el, hogy a mag egy tömör betontömb? Nem az. Az egy beton héjszerkezet, amin belül liftaknák és lépcsőházak vannak:
A beton héjba csatlakoznak be az iroda szintek acél főtartói. Ahogy egy szint megadja magát a megérkező tömegnek és sebességének, az összeomlás elős lépéseként ezeknek az acél tartóknak a bekötési csomópontja kiszakadnak a beton hélyból. Ez olyan, mintha körkörösen egy nagy csomó méretes lyukat ronbbantanál bele. Olyan sok a lyuk és olyan nagy az erő, hogy szétörik a héjat minden szinten.
laiki
Én is tudom, hogy nem tömör (<i>ezt már írtam én is)</i> , de azért mégis csak 2 méter vastag tömör anyag ez a héjszerkezet amiben belül plusz beton oszlopok vannak amiben a liftek mennek.
A szintek gerendái valóban ide vannak fölfogatva, de ezek egyszerűen kitörnek. Nem csinálnak két méteres lyukakat a két méter vastag betonba, ugyanis nincsenek ilyen mélyen beépítve, szerintem.
Én is tudom, hogy nem tömör (<i>ezt már írtam én is)</i> , de azért mégis csak 2 méter vastag tömör anyag ez a héjszerkezet amiben belül plusz beton oszlopok vannak amiben a liftek mennek.
A szintek gerendái valóban ide vannak fölfogatva, de ezek egyszerűen kitörnek. Nem csinálnak két méteres lyukakat a két méter vastag betonba, ugyanis nincsenek ilyen mélyen beépítve, szerintem.
Találtam végre egy jó képet.
Ezen látszanak azok a függőleges acél szuperoszlopok amikhez a szintek voltak rögzítve. (narancssárga színnel)
Ezek az oszlopok vannak betéve kb. 2 méter vastag betonba!
Szóval ezért nem lehetséges az laiki amit írsz, mert nem a betonba vannak beöntve a kereszt irányú tartók, hanem ezekhez az acéloszlopokhoz vannak fölszegecselve.
A beton pedig ezeket a tartóoszlopokat merevítik, így meg nehezen tudom elképzelni a beton sérülését.
Ezen látszanak azok a függőleges acél szuperoszlopok amikhez a szintek voltak rögzítve. (narancssárga színnel)
Ezek az oszlopok vannak betéve kb. 2 méter vastag betonba!
Szóval ezért nem lehetséges az laiki amit írsz, mert nem a betonba vannak beöntve a kereszt irányú tartók, hanem ezekhez az acéloszlopokhoz vannak fölszegecselve.
A beton pedig ezeket a tartóoszlopokat merevítik, így meg nehezen tudom elképzelni a beton sérülését.
Kína saját felségvizének tekinti a Dél-kínai tenger nagy részét, mesterséges szigeteket és leszállópályát épít rajta. Ez már eddig is komoly feszültséget okozott, az Egyesült Államok megerősítette katonai jelenlétét a térségben, most azonban egy felfegyverzett hadihajót küldtek a vitatott vizekre - úgy tűnik, Washington elhatározta, hogy leteszteli Pekinget.
http://privatbankar.hu/makro/mi-lesz-ebbol-amerikai-hadihajo-jelent-meg-a-kinai-tengeren-286901
Peking határozott tiltakozását és nagyfokú elégedetlenségét fejezi ki, amiért az Egyesült Államok haditengerészete megközelítette "a kínai Nansa-szigetek Csubi zátonyát a Dél-kínai-tengeren".
http://privatbankar.hu/makro/all-a-bal-az-amerikai-hadihajo-miatt-286908
http://privatbankar.hu/makro/mi-lesz-ebbol-amerikai-hadihajo-jelent-meg-a-kinai-tengeren-286901
Peking határozott tiltakozását és nagyfokú elégedetlenségét fejezi ki, amiért az Egyesült Államok haditengerészete megközelítette "a kínai Nansa-szigetek Csubi zátonyát a Dél-kínai-tengeren".
http://privatbankar.hu/makro/all-a-bal-az-amerikai-hadihajo-miatt-286908
értem az okfejtést, de ez szerintem még nem elég.... Itt ugye arról beszélünk, hogy az egész szint egyszerre zuhant rá az alatta lévőre. Számomra mondjuk nehezen hihető, hogy annyi tartóelem esett ki "pusztán" belerepülésből hogy ez be tudjon következni. Elég erős profilokról van szó, plusz nem kevés vasbetonról. A 767-es tömege 145 és 200 tonna közötti, meg ugyebár repül. A mozgási energiája nem kevés. Biztosan megérezte az épület, de a repülő gép is közben szétesett. Nem egy anyagi pont vagy egy erős korong csapódott be, hanem hanem egy nehéz repülő, ami közben több részre esett... Nem tudok jobb hasonlatot mondani, mint azt, hogy fogj egy zsák virágföldet és vágd neki a gipszkarton falnak. 1 falat tuti átvisz. Tegyél egymás után mondjuk 40 vagy 50 falat. Át fogja vinni mindet? Nem. Most ugyanennek a szerkezetnek vágj hozzá egy ugyanolyan tömegű korongot ugyanakkora sebességgel. Több falat fog áttörni, mint a zsák virágföld, de akkor sem hiszem, hogy mindent áttör.
Vagy mondok mást: Ha rám dobsz
Pontosan itt sántít nekem az egész teória. Ok, van a "pancake-therory" meg a többi. Nem azt vitatom, hogy nem lehet(ne) lehetséges. Persze, ha elindul minden lefelé, akkor térde imához. Kurva nagy dinamikus terhelés, nem lehet rá méretezni, persze, hogy törik. De mitől indul be a palacsinta hatás.... Mi volt ennek a kiváltója? Becsapódik jobbról, de az egész felette lévő ugyanúgy indul le? Nincs olyan, hogy csak a jobb oldala szakad le, a bal meg megmarad... Az túlsó oldal nem kapott olyan terhelést (sem hő, sem dinamikus, ami ezt indokolná...). Ha kártyavárat építesz, és kiveszel egy lapot, akkor egyszerre minden összeomlik, lefelé? Nem úgy, hogy megdől az az oldal, ahonnan az alátámasztás hiányzik, majd ahogy a szerkezet belső erőrendszere megbomlik, valahogyan leomlik, de közel sem úgy, mint a WTC
Vagy mondok mást: Ha rám dobsz
Pontosan itt sántít nekem az egész teória. Ok, van a "pancake-therory" meg a többi. Nem azt vitatom, hogy nem lehet(ne) lehetséges. Persze, ha elindul minden lefelé, akkor térde imához. Kurva nagy dinamikus terhelés, nem lehet rá méretezni, persze, hogy törik. De mitől indul be a palacsinta hatás.... Mi volt ennek a kiváltója? Becsapódik jobbról, de az egész felette lévő ugyanúgy indul le? Nincs olyan, hogy csak a jobb oldala szakad le, a bal meg megmarad... Az túlsó oldal nem kapott olyan terhelést (sem hő, sem dinamikus, ami ezt indokolná...). Ha kártyavárat építesz, és kiveszel egy lapot, akkor egyszerre minden összeomlik, lefelé? Nem úgy, hogy megdől az az oldal, ahonnan az alátámasztás hiányzik, majd ahogy a szerkezet belső erőrendszere megbomlik, valahogyan leomlik, de közel sem úgy, mint a WTC
Horst Seehofer bajor miniszterelnök egy keddi lapinterjúban bejelentette, hogy november 1-jéig ad haladékot Angela Merkel kancellárnak és a szövetségi kormánynak a "nyitott határok politikájának" befejezésére, és ha ez nem történik meg, a bajor vezetés megvizsgálja, hogy mit tehet saját hatáskörben.
http://www.atv.hu/kulfold/20151027-a-bajor-miniszterelnok-megfenyegette-merkelt-sajat-kezebe-venne-az-iranyitast
http://www.atv.hu/kulfold/20151027-a-bajor-miniszterelnok-megfenyegette-merkelt-sajat-kezebe-venne-az-iranyitast
November elsején választások lesznek Törökországban, állítólag emiatt titkolnak el egy brüsszeli megrendelésre készült jelentést az ország romló helyzetéről. Ami azonban igazán ijesztő, az az, hogy egy török politológusprofesszor szerint Erdogan iszlamista rendszerének megszilárdítása esetén rengeteg török elhagyhatja hazáját – nyilván főleg Európa felé.
http://privatbankar.hu/makro/azt-hiszed-ez-durva-menekulthullam-mi-lesz-ha-egyszer-ok-is-megindulnak-286913
http://privatbankar.hu/makro/azt-hiszed-ez-durva-menekulthullam-mi-lesz-ha-egyszer-ok-is-megindulnak-286913
Fip7: egy ilyen gép 200-300 tonna szokott lenni és a becsapódás pillanatában több száz km/h-val repült. Egy ekkora tömegű gép ilyen sebesség mellett egy 2 méter vastag vasbeton falat simán átüt. Gondolj csak pl. a madárral ütköző vadászgépekre. Milyen kis tömegű és milyen törékeny a madár és mégis hogy meg tud sérülni egy repülőgép miatta. Vagy ha már haditechnikai oldalon vagyunk. Ott vannak a bunkerromboló rakéták. Azoknak elhanyagolható a súlyuk egy Boeinghez képest, mégis hogy átvisznek több méter vasbetont. Ok, azok erősebb ötvözetekből készülnek, viszont nem 300 tonnásak.
Valaki írta, hogy nem sok kerozin lehetett a gépekben, ez sem igaz.
A gépek Bostonból tartottak Los Angelesbe, az 4500 km. Amikor New York-ál voltak, akkor az útnak még igencsak az elején jártak, szóval a tankban jócskán volt kerozin.
Ez pedig építés közben a WTC:
Jól látszik milyen vastag acél oszlopokból áll a belső mag, ezeket öntötték be kb. 2 méter vastag betonba!
A videókon jól látszik, hogy a repülőgép a torony közepén csapódik be túloldalt pedig a robbanás is látszik, ez azt jelenti, hogy a becsapódáskor a gép nagyon durván megrongálta és át is törte ezt a belső magot is.
Ozymandias: szintén a videókon jól látszik, hogy a torony azon része kezd el összeomlani először, ahova a gép becsapódott. A torony teteje meg is dől látszik tisztán. Miután az egyik oldalon pár emelet beszakadt aztán kezdi a másik oldal is megadni magát.
Számomra úgy tűnik, hogy a nagy sebességű , üreges alumínium testek szétkenődnek a betonfalon, mint légy a szélvédőn:
https://www.youtube.com/watch?v=RZjhxuhTmGk
Persze egy utasszállító gép 20 szor nehezebb, viszont a WTC magja meg nem egy szimpla betonkocka.
https://www.youtube.com/watch?v=RZjhxuhTmGk
Persze egy utasszállító gép 20 szor nehezebb, viszont a WTC magja meg nem egy szimpla betonkocka.
- Status