<b>Laiki:</b>
Sajnos (szerencsére!!!) ez nem így van: pl. Magyarországon bármely panelépület bármelyik födémje szakadna is le, az alatta lévő megfogja, nem fog lerongyolni a pincéig.
Ne keverd össze a hasznos terhek tervezési értékét azzal, amit a szerkezet (együtt dolgozva!!!) valójában elbír! Épületelem önálló teherbírása és tervezési értéke nem egyenlő az anyag valódi ellenállásával és az együtt dolgozó épületszerkezet együttes teherbírásával (teherátrendeződés, kiegyenlítődés és egy sereg egyéb faxság miatt).
<i>(Jó pár évtizeddel ezelőtt Angliában történt olyan baleset, amikor egy panelépületnél a leszakadó felső szinti födém végigtarolta az egész épületet – évtizedek óta gyakorlat, hogy bármelyik födémszint megfogja a felette lévő födém leszakadását!)</i>
Az amerikai szabványok magas épületek esetén ráadásul szigorúbbak, mint az európai előírások.
A másik gond, amit írtam: cső a csőben effekt, szintenként vízszintesen merevítve. A leszakadó szinteknek nincs akkora mozgási energiája (max. 3 m-t zuhan egy szint), hogy maga alatt, hozzá képest 6-szoros méretű, ráadásul jóval erősebb tartószerkezeteket lenullázzon úgy, hogy a gravitációval megegyező vektorral támad - a függőleges tartószerkezetek elsődleges feladata ugyanis a pont ilyen irányú teherbírás.
<i>
Ahhoz, hogy az bekövetkezzen, amiről írsz, előtte a teljes felső szinteknek a kigyengített keresztmetszetek felett vízszintes irányban kellett volna egyben eltolódnia úgy, hogy az összes függőleges irányú tartópillér a vízszintes lemeztartókra (födémekre) terheljen, de <b>ilyen elmozdulás nem történt</b> a WTC esetében. Ha nem együtt tolódik el az egész traktus, akkor óhatatlanul ferde szögben zuhan alább az épülettömeg - <b>pont ez történt</b> - így viszont a leszakadásnak oldalirányú kidőléssé kellet volna változnia, ami ráadásul tovább csillapítja az egész leomlást. A nullszintig történő függőleges leomlás nem jön össze magától!</i>
A függőleges irányú főtartók (faltárcsák, pillérek, oszlopok) esetén ezért van az, hogy pl. földrengések esetén sem a transzverzális hullámok által keltett "fel-le" mozgás, hanem a longitudinális (vízszintes irányban haladó, az amplitúdó megegyezik a terjedés irányával) hullámok miatt dőlnek össze az épületek, mivel olyan komoly kilengések/kihajlások és ezzel együtt olyan többletnyomatékok és többlet vízszintes nyíróerők ébrednek, amit a szerkezeti csomópontok már nem viselnek el.
Nos, ennél többet már tényleg nem tudok ehhez hozzátenni, igyekeztem úgy megfogalmazni a dolgot, hogy mindenki számára érthető legyen amiről beszélek.
<b>Roni:</b>
Nem hinném, hogy a vodka volt sok, inkább az, amit az oroszok ledaráltak itt pár hét alatt.
