[BIZTPOL] A nagy sakktábla

Status
Not open for further replies.
Namostakkor. Az 1961-es rakétaválságot a Szovjetúnió által Kubába telepített/telepítendó, Amerikát könnyen eléró atomrakéták illetve az azokat szállító hajók okozték. Erre az esetre utaltam. Nem kezertem össze mással.

Arra akart utalni, hogy a szovjet atomrakéták Kubába telepítése válasz volt az amerikai atomrakéták Törökországba telepítésére (Hruscsov amúgy nem tervezte ott tartani a szovjet rakétákat, csak azért telepítette őket Kubába, hogy utánna kölcsönösen kivonják a rakétákat mindkét országból)
 
  • Tetszik
Reactions: zsolti
Csak, hogy értsed, mi is a kínai valóság:
China-GDP-per-person.jpg

Tudom, hogy hét éves, de Kína alapvetően egy harmadik világbeli ország a mai napig. 1,4 milliárd lakosából egymilliárd úgy él, mint a négerek Afrikában! Ez nem az USA társadalmi képlete, hanem rosszabb mint Brazília! Ez az ország nem fog nyerni ha szembekerül az USA-val gazdasági téren. Nincs honnan nyernie, ez az ország még a vesztes oldalon van és ha nem vigyáz, akkor ott is marad!

Az USA-ban jártam nemrég, és sikerült vennem cipőfűzőt kb. 4000 Ft-ért. Ha mindenért 5x-10x annyi árat kérnek, akkor persze, hogy magasabb az amerikai GDP, és az egy főre jutó GDP is. Csak éppen ebből nem következik, hogy a termelés is többszöröse lenne pl. a kínainak.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7 and blitzkrieg
Az USA-ban jártam nemrég, és sikerült vennem cipőfűzőt kb. 4000 Ft-ért. Ha mindenért 5x-10x annyi árat kérnek, akkor persze, hogy magasabb az amerikai GDP, és az egy főre jutó GDP is. Csak éppen ebből nem következik, hogy a termelés is többszöröse lenne pl. a kínainak.
Közgazdaságtan professzorom, nem akarsz egy Nobel díjat?
:p
 
Namostakkor. Az 1961-es rakétaválságot a Szovjetúnió által Kubába telepített/telepítendó, Amerikát könnyen eléró atomrakéták illetve az azokat szállító hajók okozték. Erre az esetre utaltam. Nem kezertem össze mással.
Namostakkor, azért kubai mert a hülyék fejébe megpróbálják az állandó ismételgetéssel belevésni azt a hazugságot, hogy az oroszok voltak az agresszorok és ők a hibásak.
Sikerült nekik.
 
Namostakkor, azért kubai mert a hülyék fejébe megpróbálják az állandó ismételgetéssel belevésni azt a hazugságot, hogy az oroszok voltak az agresszorok és ők a hibásak.
Sikerült nekik.
Ez azért ÍGY nem igaz.
Valóban a jenkik
(megtetszett ez a szó, na)
kezdték Törökországban, de zajos kenyértörésre mégiscsak az oroszok vitték Kubában.
A megegyezésnek meg -ugye- része volt a kölcsönös titoktartás arról, hogy miért is vonták ki az amcsi rakétákat Töröko.-ból, néhány évvel később.
Vagyis a szovjetek asszisztáltak az amerikai sajtóinterpretációhoz.
(Mi mást tehettek volna.)
 
Pénz van, épp csak nem engednek be senkit. Az idegen nyelveket (beleértve az angolt) azért sem nagyon oktatják, mert minden nyelv szerintük hozza magával a kultúráját is, ami végülis igaz. Ők meg nem kérnek a multikultiból. A társadalmuk rendmániás, munkamániás, tisztaságmániás, rengeteg sajátos hagyománnyal. Ebbe még az európai sem fér bele, nem hogy a közel-keleti és annak is az alja.
 
Az USA-ban jártam nemrég, és sikerült vennem cipőfűzőt kb. 4000 Ft-ért. Ha mindenért 5x-10x annyi árat kérnek, akkor persze, hogy magasabb az amerikai GDP, és az egy főre jutó GDP is. Csak éppen ebből nem következik, hogy a termelés is többszöröse lenne pl. a kínainak.

Nem, csak téged b*asztak át... :D
 
  • Tetszik
Reactions: aquarell
Én eddig úgy tudtam, hogy a Monarchia mozgósított Szerbia ellen dacára annak, hogy Pétervár jelezte, ebben az estben ő is mozgósít.

http://www.origo.hu/tudomany/torten...-kitorese-a-merenylettol-a-haduzenetekig.html
A szerb kormány július 23-án este kapta meg az ultimátumot, és 48 órája volt arra, hogy választ adjon a belgrádi osztrák–magyar követnek. Kezdetben úgy tűnt, hogy Szerbia hajlik az ultimátum elfogadására. Ez megnyugtatóan rendezte volna a konfliktust, hiszen eddig a pontig egyetlen más nagyhatalom érdeke sem került veszélybe. Július 25-én délelőtt a szerb kormány elfogadta a Monarchia követeléseit, délután azonban megérkezett Szerbia oroszországi nagykövetének jelentése, amely megfordította az apatikus belgrádi hangulatot. A diplomata értesülése szerint a cár udvarában erőteljes szerbbarát hangulat uralkodik, a cár pedig kihirdette a mozgósítást közvetlenül megelőző szintet: „a háborús felkészülési időszakot”.
Oroszország nem akart háborút, hiszen nem érezte még magát fölkészülve a konfliktusra. A „háborús felkészülési időszak” meghirdetését így – noha számoltak a következményekkel – főként a diplomáciai nyomásgyakorlás eszközének szánták Ausztriával szemben, azt kérvén, hosszabbítsák meg a Szerbiának adott ultimátum határidejét. Ausztria erre nem volt hajlandó, így miután Nikola Pasic szerb miniszterelnök alig negyed órával az ultimátum lejártát megelőzően személyesen átadta az osztrák–magyar követnek a követeléseket részben elutasító választ, az osztrák–magyar követség munkatársai egy órán belül elhagyták Belgrádot. A diplomáciai kapcsolatok megszakítását követően július 28-án, kedden Bécsből megérkezett a hadüzenet is Belgrádba. Eközben pedig már nagyban zajlott az osztrák–magyar hadsereg részleges mozgósítása Szerbia ellen.
Noha további kísérletek történtek a helyzet békés rendezésére, Oroszország végül július 30-án kihirdette az általános mozgósításról szóló rendeletet, a tartalékosoknak másnap kellett jelentkezniük a laktanyákban. Az orosz belügyminiszter, mielőtt aláírta, keresztet vetett: tudta jól, hogy a döntésnek milyen következményei lehetnek. Az európai nagyhatalmak attól rettegtek, hogy lemaradnak, ha nem mozgósítanak időben: az Osztrák–Magyar Monarchia július 31-én rendelte el az általános mozgósítást, oroszellenes éllel.
A magát az orosz mozgósítás miatt fenyegetve érző Németország ezt követően „háborús veszélyhelyzetet” hirdetett – ez az utolsó lépés a mozgósítás előtt –, és július 31-én két ultimátumot juttatott célba. Figyelmeztették Oroszországot, hogy amennyiben 12 órán belül nem hagy fel az általános mozgósítással, Németország is mozgósít, Franciaországtól pedig 18 órán belül garanciát követelt, hogy semleges marad egy esetleges német–orosz háborúban. Ez utóbbi az 1892. évi orosz–francia szerződés alapján nyilvánvalóan képtelen kérés volt, Oroszország pedig nem hátrálhatott meg. Amikor augusztus 1-jén az orosz külügyminisztériumban a német követ átvette Oroszországnak a mozgósítás leállítását elutasító válaszát, már ott lapult a táskájában a hadüzenet.

Szerintem egyértelmű, hogy az első világháború Oroszország miatt lett világháború. A Monarchia miatt csak egy kis jelentéktelen összecsapás lett volna. Tegyük hozzá, hogy a Monarchia teljesen jogosan támadta meg a szerbeket, hisz az államuk terrorszervezetet segített, akik nem csak a trónörököst ölték meg, de már hosszú ideje teljesen nyiltan próbálták destabilizálni a Monarchiát.
Azt is hozzátenném, hogy a merénylet után az angolok és a franciák is elítélték a szerbek cselekedetét. Ha közvetlenül a merénylet után támad a Monarchia, valószínűleg nem lesz világháború belőle, csakhát túlságosan legálisan akartak eljárni, előbb lefolytatták a nyomozást, közben meg a szerbeknek volt ideje megbeszélni az oroszokkal a helyzetet, azok meg aztán bele tudták rángatni a többieket is egy olyan ország piszkos ügye miatt kitört háborúba, amit ők is elítéltek.
 
Nem. Oroszországban kell az erős kéz most, hogy egyben tartsa az országot. De közben demokratizálni is kéne, hogy később erős kéz nélkül is egyben maradjon. A társadalmi és gazdasági fejlődéshez meg kell a demokrácia, mivel fejlődés csak versenyhelyzetben lehet. Ahhoz meg demokrácia kell.

Te rendszeresen összekevered a kapitalizmust a demokráciával. Nézz utána, melyik mit jelent.
 
Az egész 1.VH elötti hangulatròl és a történtekröl rdekes az "Alvajàròk" cimü könyv Christopher Clark-tòl. Lehet, hogy elfogult, mert angol, de nagyon részletes kutatàsra alapozott könyv. Szerinte nincs "bünös" hanem az egesz dolog szinte sorsszerüen fejlödött ki, részben a szereplök korlàtozott làtàsköréböl valamint az arcvesztéstöl valò félelemböl kifolyòlag.
Kicsit ez a salisbury-i mèrgezés is hasonlòan zajlik. A nagy különbség, hogy a provokàlt fél (még?) nem döl be teljes gözzel a provokàciònak.
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg
Hát nem is rohantak beszállni a háborúkba...

Az nem érdekel, hogy egy orosz-USA meccs esetén kinek drukkolsz, de legalább akkor húznád ki a fejed az USA seggéből, amikor ellenünk harcoltak (ha esetleg amerikai vagy akkor viszont nem szóltam).
Mégis ki a fene kérte, hogy az USA belépjen az első világháborúba? Megtámadta, vagy netán fenyegette Németország vagy a Monarchia?
 
  • Tetszik
Reactions: zeal
Ezen csak azok csodálkoznak el mostanra, akik ez elmúlt 10 évben burokban éltek.
Kína nyilván bele fog állni egy nyílt gazdasági háborúba, miért ne tenné? Ő az erősebb.
Angolszászok a világ ellen? Erről szólt már a Brexit is, de alapvetően már előtte is külön utas volt Nagy Britannia, még az EU-n belül is. Ahogy korábban fogalmaztam, az USA trójai falova szerepet játszották el, próbálták felépíteni a TTIP-et, mikor ez már látszott hogy NEM fog keresztül menni, ki is ugrottak.

Lehet rosszul látom, de nekem eddig ennyi jött át.

De Gaulle nem véletlenül nem engedte be az EU elődébe a britteket, helyettük inkább az ősellenség németekkel fogtak össze.
 
Status
Not open for further replies.