Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
"Ne válasszunk mi semmiféle oldalt"Választottunk mi már párszor oldalt, mentünk is önként dalolva a másik háborújába még nemrég is meg rég is, ki is tartottunk az utolsó napig, aztán hálából mindig jobban rábaxtunk mint aki kedvére háborúba mentünk. Mondjon valaki Európából még egy ilyen országot? Ne válasszunk mi semmiféle oldalt, teljesen felesleges egy ilyen kis ország kis seregének önként harcba indulni. Majd eldől hova kerülünk, ki állomásoztat itt seregeket "ideiglenesen", vagy ki marad itt "kicsit tovább" mint kéne. Az élet meg a nagyok megoldják, nekünk nem a pénz számít meg hogy F-16 ,vagy Gripen, hanem a megmaradásunk. Nem vagyunk 40,60, vagy 80 millióan mint más országok, csak úgy 9,5 millióan itt országon belül, és még tán vagy 2 (?) millióan a határainkhoz közel.
Kína „behúzódik” az orosz atomernyő alá, cserébe pedig gazdasági támogatást nyújt Moszkvának. Washington így egy olyan tengellyel kerül szembe, amelyik potenciálisan képes legyőzni őt mind a gazdaság, mind a hadsereg terén. A politikai feszültséget Észak-Európában tovább növelte az új brit nemzetbiztonsági stratégia nyilvánosságra hozatala.
A múlt század két nagy angolszász geopolitikai stratégája, a skót Halford Mackinder és az amerikai Zbigniew Brzezinski is amellett kardoskodtak, hogy az angolszász országoknak ki kell állniuk minden olyan hatalommal szemben, amely hegemóniára törekszik Eurázsiában. Mackinder már 1904-ben úgy érvelt, hogy a transzkontinentális vasutak átalakítják a szárazföldi hatalom feltételeit, felszabadítva Eurázsia elzárt belső területeinek erőforrásait. Mackinder javaslatára az 1904-ben kötött angol–francia megállapodással, az entente cordiale (Antant) kezdeményezésével Anglia megteremtette Nyugat-Európát, mint egységes geopolitikai térséget.
Az első világháború végén Mackinder aztán részt vett az 1919-es Párizs környéki békeszerződések kidolgozásában és közvetlenül felügyelte a német-, az osztrák-magyar és az ottomán birodalmak felosztását azzal a céllal, hogy megakadályozza Eurázsia összefogását a kontinentális Nyugat-Európával.
Az orosz-kínai tengely
Nos, száz év elteltével a játszma újraindul, egyelőre beláthatatlan biztonságpolitikai következményekkel. Az új kínai védelmi miniszter látogatása a hét elején Moszkvában rávilágított arra, hogy az ellentét az eurázsiai tengely és az atlanti politikai térség között ma is óriási és az ellenfelek már megrakták tétjeiket. A miniszter kijelentette, hogy Peking adott esetben „támogatást nyújt” Moszkvának az Egyesült Államokkal szemben.
Mindez magyarra lefordítva azt jelenti, hogy az orosz–kínai védelmi tengelyt mind Peking, mind Moszkva halálosan komolyan veszi. Kína „behúzódik” az orosz globális atomernyő alá, cserébe pedig gazdasági támogatást nyújt Moszkvának. Washington így egy olyan tengellyel kerül szembe, amelyik potenciálisan képes legyőzni őt mind a gazdaság, mind a hadsereg terén. Ez az, ami igazán aggasztó lehet Washington számára, hiszen az USA történelme során még soha nem háborúzott vele azonos vagy erősebb ellenféllel. Halkan jegyezzük meg, hogy most sem fog, de nem adja fel egykönnyen a globális hegemón pozícióit.
Amerika olyan ellenféllel került szembe, amely képes legyőzni
na „behúzódik” az orosz globális atomernyő alá, cserébe pedig gazdasági támogatást nyújt Moszkvának.
Kína „behúzódik” az orosz atomernyő alá, cserébe pedig gazdasági támogatást nyújt Moszkvának. Washington így egy olyan tengellyel kerül szembe, amelyik potenciálisan képes legyőzni őt mind a gazdaság, mind a hadsereg terén. A politikai feszültséget Észak-Európában tovább növelte az új brit nemzetbiztonsági stratégia nyilvánosságra hozatala.
A múlt század két nagy angolszász geopolitikai stratégája, a skót Halford Mackinder és az amerikai Zbigniew Brzezinski is amellett kardoskodtak, hogy az angolszász országoknak ki kell állniuk minden olyan hatalommal szemben, amely hegemóniára törekszik Eurázsiában. Mackinder már 1904-ben úgy érvelt, hogy a transzkontinentális vasutak átalakítják a szárazföldi hatalom feltételeit, felszabadítva Eurázsia elzárt belső területeinek erőforrásait. Mackinder javaslatára az 1904-ben kötött angol–francia megállapodással, az entente cordiale (Antant) kezdeményezésével Anglia megteremtette Nyugat-Európát, mint egységes geopolitikai térséget.
Az első világháború végén Mackinder aztán részt vett az 1919-es Párizs környéki békeszerződések kidolgozásában és közvetlenül felügyelte a német-, az osztrák-magyar és az ottomán birodalmak felosztását azzal a céllal, hogy megakadályozza Eurázsia összefogását a kontinentális Nyugat-Európával.
Az orosz-kínai tengely
Nos, száz év elteltével a játszma újraindul, egyelőre beláthatatlan biztonságpolitikai következményekkel. Az új kínai védelmi miniszter látogatása a hét elején Moszkvában rávilágított arra, hogy az ellentét az eurázsiai tengely és az atlanti politikai térség között ma is óriási és az ellenfelek már megrakták tétjeiket. A miniszter kijelentette, hogy Peking adott esetben „támogatást nyújt” Moszkvának az Egyesült Államokkal szemben.
Mindez magyarra lefordítva azt jelenti, hogy az orosz–kínai védelmi tengelyt mind Peking, mind Moszkva halálosan komolyan veszi. Kína „behúzódik” az orosz globális atomernyő alá, cserébe pedig gazdasági támogatást nyújt Moszkvának. Washington így egy olyan tengellyel kerül szembe, amelyik potenciálisan képes legyőzni őt mind a gazdaság, mind a hadsereg terén. Ez az, ami igazán aggasztó lehet Washington számára, hiszen az USA történelme során még soha nem háborúzott vele azonos vagy erősebb ellenféllel. Halkan jegyezzük meg, hogy most sem fog, de nem adja fel egykönnyen a globális hegemón pozícióit.
Amerika olyan ellenféllel került szembe, amely képes legyőzni
Am Kínának van pénze az oroszoknak meg idézőjelbe mert nem hiszem "technológia "![]()
Szergej Szkripal már annyira jól van,hogy már beszél is. Nem jól keverték be a mérget a britek .
Ez a legkevesebb azok után, hogy megmérgezték őket.Szergej Szkripalnak és lànyànak az angolok és az amerikaiak üj személyazonossàgot ès titkos lakòhelyet kinàlnak fel az US-ben, hogy megòvják öket az oroszoktòl.
https://www.paulcraigroberts.org/2018/04/09/skripal-chemical-attack-accusation-next/
meddig hagyják az Oroszok a vádaskodást?
Mi lesz a következő?
Amit most írsz, az így is van. Azt fontos még, hogy észrevedd, hogy ahhoz, hogy az USA újjáépítse az amerikai ipart, ahhoz fel kell hagynia a nettó importőr szereppel, és exportőrré kell válnia. Ekkor viszont ha az USA dollárért exportál, akkor a dollár visszaáramlik az USA-ba, amely bedönti a dollárt. Ezért sokkal valószínűbb, hogy az USA euróért fog exportálni, ekkor viszont ezzel világpénzzé teszi az eurót. A lényeg az egészből az, hogy az USA vagy saját iparral rendelkezik és exportál vagy világpénzzel rendelkezik saját ipar nélkül. A kettő nem megy egyszerre.
Tehát azzal, hogy Trump az ipart választotta, feladta a dollár világpénz szerepét.
A nézőpontunkban az a különbség, hogy szerinted azért iparosít az USA, mert a dollár bedőlése miatt nem lesz miből importálni, szerintem pedig azért iparosít, hogy az iparosodott Kínával fel tudja vállalni akár a háborús konfliktust is, és az iparosítás és exportra váltás miatt szűnik meg a dollár világpénz szerepe.
"Vámháború: Kína együttműködésre szólította fel az EU-t
Uniós források szerint Kína együttműködésre hívta pénteken az Európai Uniót (EU) az amerikai importvámok bevezetése miatt kialakult kereskedelmi vita megoldása érdekében - írta az MTI."
Bizony-bizony, és ez az együttműködés, amit Kína vár el az EU-tól nem lesz más, mint hogy mi ne vezessünk be védővámot Kína ellen, hanem vegyük meg azt a kínai árut tőlük, amit eddig az USA-nak adtak el.
Nem lesz nehéz kitalálni, hogy az USA elvárása az EU-val szemben pedig az lesz, hogy az EU is vezessen be védővámot Kínával szemben, viszont tartsa nyitva a határokat az amerikai áruk előtt. Hogy amit az USA eddig Kínába szállított, most az EU-nak adhassák el.
Azt sem nehéz kitalálni, hogy amennyiben az EU nem engedelmeskedik az USA-nak, nem vezet be védővámot Kínával szemben és/vagy bevezet védővámot az USA-val szemben, akkor ez az USA számára casus belli, ami azzal a következménnyel fog az EU számára járni, hogy az USA ráuszítja az oroszokat az EU-ra.
Szerintem nem.Ki mit gondol,mi lesz ha megszórják Szíriát,esetleg ha megtámadják az Oroszok at is?
Lesz gombafelhő?
Ha igen, jó eséllyel már nem fogjuk megtudni a részleteket...Ki mit gondol,mi lesz ha megszórják Szíriát,esetleg ha megtámadják az Oroszok at is?
Lesz gombafelhő?