[BIZTPOL] A nagy sakktábla
- Téma indítója Montezuma
- Indítva
-
- Címkék
- háttérhatalom valóságelméletek
- Status
De, ugyanis ez pont annak következménye. Amint a legkisebb mértékben is kezd kicsúszni a totális kontroll az UA kezéből, azonnali agresszió a reakció, a következmény. Nincs más eszköze és nem fog csendben lemondani a korlátlan hatalomról. Amint a hegemóniája a legkisebb mértékben is meginog erőszakkal állítja vissza. És most még vannak józan elemek a hatalomban de amikor a káosz eluralkodik félre fogják őket lökni, jönnek a demagógok és semmi nem lesz drága, semmi nem fog számítani.
Arra hogy nem használják a dollárt arra nem lehet atomcsapással válaszolni. Ezek a lépések csak gyorsítják a hatalmának leépülését.
Valamikori töri tanulmányaiból a Déloszi-szövetség jut az eszembe. Ja és a demokrácia ősatyja Athén volt a hunyó.
Vlagyimir Putyin orosz elnök arra figyelmeztetett: káosz törhet ki a nemzetközi kapcsolatokban, ha a nyugati országok tovább támadják Szíriát. Az amerikaiak már nem tárgyalnak többé Aszaddal, az oroszok ellen pedig órákon belül újabb szankciókat jelentenek be. A franciák szerint nem üzentek hadat a légicsapással Szíriának, csak rendet raktak - és egyébként se találtak el egy oroszt sem.
Putyin az iráni elnökkel, Hasszán Rohanival tárgyalt telefonon; a Reuters tudósítása szerint egyetértettek abban, hogy a nyugati támadással csökkentek az esélyei annak, hogy politikai megoldást sikerül találni a 7 éve húzódó szíriai konfliktusra. Putyin arról beszélt: ha folytatódnak a szerinte az ENSZ alapokmányát is sértő akciók, az elkerülhetetlenül káoszhoz vezet a nemzetközi kapcsolatokban. Eközben Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete a CBS műsorában arrül beszélt: hétfőn újabb gazdasági szankciókat jelentenek be Oroszország ellen - azok a cégek lesznek érintettek, amelyek az Asszad-rezsimet különböző felszerelések értékesítésével hozzásegítették az Aszad-rezsimet ahhoz, hogy vegyi fegyvert tudjon bevetni.
Hajszálra a világháború: azon múlik, hogy mennyire pontosan céloznak?
Putyin az iráni elnökkel, Hasszán Rohanival tárgyalt telefonon; a Reuters tudósítása szerint egyetértettek abban, hogy a nyugati támadással csökkentek az esélyei annak, hogy politikai megoldást sikerül találni a 7 éve húzódó szíriai konfliktusra. Putyin arról beszélt: ha folytatódnak a szerinte az ENSZ alapokmányát is sértő akciók, az elkerülhetetlenül káoszhoz vezet a nemzetközi kapcsolatokban. Eközben Nikki Haley, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete a CBS műsorában arrül beszélt: hétfőn újabb gazdasági szankciókat jelentenek be Oroszország ellen - azok a cégek lesznek érintettek, amelyek az Asszad-rezsimet különböző felszerelések értékesítésével hozzásegítették az Aszad-rezsimet ahhoz, hogy vegyi fegyvert tudjon bevetni.
Hajszálra a világháború: azon múlik, hogy mennyire pontosan céloznak?
Van benne valami. Amikor a különböző hírcsatornákat nézem nekem is van olyan érzésem néha mintha Thuküdidész művének önigazoló athéni dumáit olvasnám.
Az új kínai szankciók alatt nyögő amerikai agrár-lobbik meggyőzték Trumpot, hogy térjen vissza az ázsiai szabadkereskedelmi övezetbe. Az elnök mintha azt is lassanként felismerné, hogy ez illeszkedik a Kína elleni katonai tervekhez is. Eközben az amerikai kereskedelmi intézkedések megpróbálják hátráltatni Peking „Made in China 2025” technológiai fejlesztési programját.
Újabb csapások Kínára – Trump végre felébredt?
Brit és amerikai források szerint az orosz hackerek meghússzorozták az általuk posztolt álhírek számát azt követően, hogy a nyugati hatalmak a hét végén Szíria elleni légicsapásokkal torolták meg, hogy a damaszkuszi rezsim állítólag vegyi fegyvereket vetett be a felkelők kezén lévő területek lakossága ellen.
Oroszország álhírhadjáratot indított Nagy-Britannia és az USA ellen
Újabb csapások Kínára – Trump végre felébredt?
Brit és amerikai források szerint az orosz hackerek meghússzorozták az általuk posztolt álhírek számát azt követően, hogy a nyugati hatalmak a hét végén Szíria elleni légicsapásokkal torolták meg, hogy a damaszkuszi rezsim állítólag vegyi fegyvereket vetett be a felkelők kezén lévő területek lakossága ellen.
Oroszország álhírhadjáratot indított Nagy-Britannia és az USA ellen
A szakértők megosztottak abban, hogy a szíriai célpontok ellen végrehajtott robotrepülőgép-támadás meggyengíti vagy megerősíti-e Észak-Korea pozícióját az USA-val szemben a két ország csúcstalálkozója előtt. Washington ugyan megüzente, hogy kész bombázni, ha egyszer ezt megígéri, de Phenjan harapósabb ellenfél, mint Damaszkusz.
Szíria megmutatta: ezért kell nagyon félni Észak-Koreától
Szíria megmutatta: ezért kell nagyon félni Észak-Koreától
A befolyási övezetekért való mostani háborúban a fellazítás eszköze is lehet az orbáni nemzetegyesítő politika.
Közhely, hogy a Kreml számára felértékelődött az orbáni Magyarország. A miért?-re különféle magyarázatok születtek:
– Orbán Viktort faltörő kosként használja Vlagyimir Putyin orosz elnök az Európai Unió egységének felbomlasztásához – hangzik az egyik feltételezés.
– A Kreml zavart akar okozni az Oroszország határai, illetve azokhoz közel, a Baltikumtól Lengyelországon, Ukrajnán, Románián, Törökországon, Szírián, Grúzián át Afganisztánig telepített, vagy időről időre odavezényelt amerikai (NATO)csapatok, illetve kiképzők hátában – mondják mások figyelmen kívül hagyva az az apró tényt, hogy Magyarország is a NATO-tagja.
– Putyin Budapestre exportálja hatalomgyakorlási módszereit, s azok elterjesztését kívánja elérni legalább Kelet-Európában – állítják egyesek. Ám az orbáni rendszer m,ég a lakosság nagy része számára sem vonzó, ha figyelembe vesszük, hogy a szavazók nem elhanyagolható része csupán azért adta voksát a Fideszre, mert az évek óta zajló migránsozó kampányban felkorbácsolták a félelemérzetét. Ráadásul meglehetősen nagy tömegeket presszionálhattak egzisztenciális kiszolgáltatottságukkal visszaélve a kisebb-nagyobb településeken.
A orosz vezetés szándékaival kapcsolatos fenti három magyarázat jobbára találgatásokon alapul, hiszen annak nincs nyilvánosan meghirdetett stratégiája a posztszovjet térség kezelésével kapcsolatban. Orosz közéleti televíziós vitaműsorokban hovatovább azt is kétségbe vonják, hogy egyáltalán létezik-e ilyen koncepció. Esetleg azzal tompítják ezt a kijelentést, hogy ha létezik, megvalósítása a volt Szovjetunióból kiszakadt egykori tagállamokra való befolyásban nem igazán érzékelhető.
Április 15-én, vasárnap este azonban az oroszországi állami televízió A Hét Hírei (Vesztyi Nyedeli) című műsor fontos adalékkal szolgált a Miért értékelődött fel Magyarország a Kreml számára? – kérdés megválaszolásához. Az adás egyik riportjának Orbán Viktor választási győzelme volt a kiindulópontja. A kétórás műsor 1 óra 23 perc 35-ik másodpercében a Vengerszkij mir (Magyar világ / béke*) címmel sugárzott, gazdag összeállítás egy három, részből álló blokk része volt. Mindegyik részben előkerült a szeparatizmus kérdése valamilyen formában. Ugyanakkor a Fidesz által teremtett helyzet alkalmat kínált az Európai Unióbírálatára is. Az orosz állami média talán legbefolyásosabb személyisége, Dmitrij Kiszeljov szerint: „Egyértelmű jelzés ez az európai szövetségieknek: Magyarország a függetlenségi politika mellett áll ki. Következésképp, Budapest megújuló erővel lép fel az Európai Unió migrációs politikájával szemben. Annál inkább, hiszen Magyarországnak van kit befogadnia külföldről: történetesen a magyarokat”.
Mire jó Putyinnak Orbán?
Brutálisan nő az országon a nyugati politikai és pénzügyi nyomás, mindez párosul az oroszok egyre növekvő igényével a változásra. Nem jó jel, hogy Putyin egy stagnáló gazdaságot ural, miközben nincsen kijelölt utódja. A hagyományos orosz befolyási övezetnek számító Közép-Ázsiában Moszkva mára elvesztette vezető gazdasági pozícióját, miközben Kína növeli a hatalmi jelenlétét.
A gazdasági bajokat csak fokozzák, hogy Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter tegnap újabb orosz cégek elleni szankciókat jelentett, amelyek kapcsolatban állnak a szír vegyifegyver-programmal. A pénzpiacokon is nagy a nyugati nyomás: az április negyedikei isztambuli hármas csúcstalálkozó óta kéz-a-kézben szakad mind az orosz rubel, mind a török líra, mind pedig az iráni riál. Washington egyébként is növeli a politikai nyomást Moszkvára azzal, hogy szélesíti katonai együttműködését Ukrajnával, Grúziával és Moldovával. Noha a Moszkva-Peking katonai tengely egyelőre stabil, Kína fölemelkedése ettől függetlenül fejtörést okoz a Kreml számára. A hagyományos orosz befolyási övezetnek számító Közép-Ázsiában Moszkva mára elvesztette vezető gazdasági pozícióját, miközben Kína növeli a hatalmi jelenlétét is: friss jelentések szerint Peking már részt vesz az afgán-tadzsik határ és a Nagorno-kelet Tadzsikisztán régió biztonságának szavatolásában. Valóban, a Moszkva által életre hívott Eurázsiai Gazdasági Unió (EEU) nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, miközben a stagnáló orosz gazdaság beszorult az erőteljes nyugat-európai és a kínai gazdaság közé.
Gyűlnek a viharfelhők Putyin feje felett
Közhely, hogy a Kreml számára felértékelődött az orbáni Magyarország. A miért?-re különféle magyarázatok születtek:
– Orbán Viktort faltörő kosként használja Vlagyimir Putyin orosz elnök az Európai Unió egységének felbomlasztásához – hangzik az egyik feltételezés.
– A Kreml zavart akar okozni az Oroszország határai, illetve azokhoz közel, a Baltikumtól Lengyelországon, Ukrajnán, Románián, Törökországon, Szírián, Grúzián át Afganisztánig telepített, vagy időről időre odavezényelt amerikai (NATO)csapatok, illetve kiképzők hátában – mondják mások figyelmen kívül hagyva az az apró tényt, hogy Magyarország is a NATO-tagja.
– Putyin Budapestre exportálja hatalomgyakorlási módszereit, s azok elterjesztését kívánja elérni legalább Kelet-Európában – állítják egyesek. Ám az orbáni rendszer m,ég a lakosság nagy része számára sem vonzó, ha figyelembe vesszük, hogy a szavazók nem elhanyagolható része csupán azért adta voksát a Fideszre, mert az évek óta zajló migránsozó kampányban felkorbácsolták a félelemérzetét. Ráadásul meglehetősen nagy tömegeket presszionálhattak egzisztenciális kiszolgáltatottságukkal visszaélve a kisebb-nagyobb településeken.
A orosz vezetés szándékaival kapcsolatos fenti három magyarázat jobbára találgatásokon alapul, hiszen annak nincs nyilvánosan meghirdetett stratégiája a posztszovjet térség kezelésével kapcsolatban. Orosz közéleti televíziós vitaműsorokban hovatovább azt is kétségbe vonják, hogy egyáltalán létezik-e ilyen koncepció. Esetleg azzal tompítják ezt a kijelentést, hogy ha létezik, megvalósítása a volt Szovjetunióból kiszakadt egykori tagállamokra való befolyásban nem igazán érzékelhető.
Április 15-én, vasárnap este azonban az oroszországi állami televízió A Hét Hírei (Vesztyi Nyedeli) című műsor fontos adalékkal szolgált a Miért értékelődött fel Magyarország a Kreml számára? – kérdés megválaszolásához. Az adás egyik riportjának Orbán Viktor választási győzelme volt a kiindulópontja. A kétórás műsor 1 óra 23 perc 35-ik másodpercében a Vengerszkij mir (Magyar világ / béke*) címmel sugárzott, gazdag összeállítás egy három, részből álló blokk része volt. Mindegyik részben előkerült a szeparatizmus kérdése valamilyen formában. Ugyanakkor a Fidesz által teremtett helyzet alkalmat kínált az Európai Unióbírálatára is. Az orosz állami média talán legbefolyásosabb személyisége, Dmitrij Kiszeljov szerint: „Egyértelmű jelzés ez az európai szövetségieknek: Magyarország a függetlenségi politika mellett áll ki. Következésképp, Budapest megújuló erővel lép fel az Európai Unió migrációs politikájával szemben. Annál inkább, hiszen Magyarországnak van kit befogadnia külföldről: történetesen a magyarokat”.
Mire jó Putyinnak Orbán?
Brutálisan nő az országon a nyugati politikai és pénzügyi nyomás, mindez párosul az oroszok egyre növekvő igényével a változásra. Nem jó jel, hogy Putyin egy stagnáló gazdaságot ural, miközben nincsen kijelölt utódja. A hagyományos orosz befolyási övezetnek számító Közép-Ázsiában Moszkva mára elvesztette vezető gazdasági pozícióját, miközben Kína növeli a hatalmi jelenlétét.
A gazdasági bajokat csak fokozzák, hogy Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszter tegnap újabb orosz cégek elleni szankciókat jelentett, amelyek kapcsolatban állnak a szír vegyifegyver-programmal. A pénzpiacokon is nagy a nyugati nyomás: az április negyedikei isztambuli hármas csúcstalálkozó óta kéz-a-kézben szakad mind az orosz rubel, mind a török líra, mind pedig az iráni riál. Washington egyébként is növeli a politikai nyomást Moszkvára azzal, hogy szélesíti katonai együttműködését Ukrajnával, Grúziával és Moldovával. Noha a Moszkva-Peking katonai tengely egyelőre stabil, Kína fölemelkedése ettől függetlenül fejtörést okoz a Kreml számára. A hagyományos orosz befolyási övezetnek számító Közép-Ázsiában Moszkva mára elvesztette vezető gazdasági pozícióját, miközben Kína növeli a hatalmi jelenlétét is: friss jelentések szerint Peking már részt vesz az afgán-tadzsik határ és a Nagorno-kelet Tadzsikisztán régió biztonságának szavatolásában. Valóban, a Moszkva által életre hívott Eurázsiai Gazdasági Unió (EEU) nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, miközben a stagnáló orosz gazdaság beszorult az erőteljes nyugat-európai és a kínai gazdaság közé.
Gyűlnek a viharfelhők Putyin feje felett
Neked egy csicska Putyin felelne meg, aki hajlongani fog a nyugat előtt és behódol az usankának- ezt tudjuk.
- Status