[BIZTPOL] A nagy sakktábla

[Ursa Maior]

Értelek. (Legalábbis remélem. )

De szerintem meg nem.
EZ nem az a forrás.
Ez egy mesterséges konzummítosz, ahol a bugyuta jó győzedelmeskedik a bugyuta gonosz felett, és ez az egész csak azt a célt szolgálja, hogy belesimulva a történelem uralkodó
(és egyébként szándékosan hazug) interpretációjába, elhitesse veled
(vagy inkább megerősítse), hogy régen sokkal szarabb volt, mint ma, de jó úton haladunk, mert végül győz a (bugyuta) jó.
Ha nem ezt hinnéd, akkor észrevehetnéd (most nyilván nem te személy szerint) hogy mennyire csőbe vagy húzva.
A Star Wars a konzumhangyaemberek mítosza.
Ezt összekeverni az emberiség igazi mítoszaival: minimum ostobaság.

(Nekem akkor telt be ezzel a pohár, amikor azt láttam a TV-ben, hogy Karácsony Gergely valami MSZP kongresszuson, vagy min a StarWarsból idézett egy "bölcsességet". Egyenesen Yoda "mestertől".
Nem mintha bármit vártam volna ettől a kis gyökértől (K. GY.)
meg a rablóbandájától, de EZ nekem nagyon durva volt.
Ha erre tartunk, akkor inkább hagyjunk mindent a picsába, és kössük föl magunkat. Ne zaklassuk tovább ezt a szegény bolygót.)

Asszem ez a poszt inkább a társadalmi folyamatok topicba illene. Na mindegy.

Figyu. George Lucas egy reptilian es az agyhullamaidat minden egyes alkalommal latja amikor leirod hogy Star Wars. Az alufolia tok jo vedekezes ez ellen de nem sisak formajaban, hanem csikokban mert az mar a II. Vilaghaboruban is bevalt a nemet radarok ellen.

 

[Sharid]

Figyu. George Lucas egy reptilian es az agyhullamaidat minden egyes alkalommal latja amikor leirod hogy Star Wars. Az alufolia tok jo vedekezes ez ellen de nem sisak formajaban, hanem csikokban mert az mar a II. Vilaghaboruban is bevalt a nemet radarok ellen.

nem elég, reptiliánok ellen komolyabb cuvv kell. ami véd az ERŐ ellen is...

 

[Python]

A szír feszültség növekedésével párhuzamosan hétfőn titkos és rendkívüli látogatásra érkezett Izraelbe az amerikai Központi Parancsnokság parancsnoka. Moszkva feladta reményét, hogy valaha is csatlakozhat a nyugati politikai rendhez, ezért újrafogalmazta stratégiai érdekeit és történelmében először a Közel-Keletre irányul a központi figyelme.
A Hidegháború óta először történik meg, hogy az Egyesült Államokon kívül egy másik ország határaitól távol katonai erőt vetett be, anélkül, hogy konzultált volna Washingtonnal. Tavaly októberben Igor Szecsin, a Putyin helyetteseként is emlegetett Rosznyeft-főnök egy előadáson egy figyelemreméltó térképet mutatott be. Ez Eurázsiát energiatermelő és energiafogyasztó régiókra különíti el és ebben a felosztásban Oroszország teljes természetességgel fog össze a Közel-Kelettel. Az Egyesült Államok a saját palagáz forradalmának eredményeképpen már nem tekinti a Közel-Keletet a saját biztonsága szempontjából kritikus területnek, így az amerikai külpolitika itt revízió alá került. (Legalábbis Maçães szerint, ehhez azért a washingtoni neokonzervatívoknak is lesz egy-két szava). Az anyag szerint hirtelen Moszkva lett a térség főbb országai számára az első számú tárgyalópartner Törökországtól Szaúd-Arábiáig. Moszkva ráhatása az európai és a kínai folyamatokra pedig nagyban függ attól, hogy milyen mértékben képes ellenőrizni a két térség energetika-politikai folyamatait.
Moszkva átveszi a parancsnokságot a Közel-Keleten

 

[Python]

 

[gonny]

Figyu. George Lucas egy reptilian es az agyhullamaidat minden egyes alkalommal latja amikor leirod hogy Star Wars. Az alufolia tok jo vedekezes ez ellen de nem sisak formajaban, hanem csikokban mert az mar a II. Vilaghaboruban is bevalt a nemet radarok ellen.

Akkor ezt megbeszéltük.

 

[gonny]

Figyu. George Lucas egy reptilian es az agyhullamaidat minden egyes alkalommal latja amikor leirod hogy Star Wars. Az alufolia tok jo vedekezes ez ellen de nem sisak formajaban, hanem csikokban mert az mar a II. Vilaghaboruban is bevalt a nemet radarok ellen.

 

[Loken]

http://kitekinto.hu/2018/04/24/gazdasagpolitika/kina-szep-csendben-felzabalja-europat/
Egy, a Bloomberg szakértői által készített tanulmány feltárja, hogy Kína az elmúlt tíz évben legalább 318 milliárd dollár értékben vásárolt vagy fektetett be Európában. A rendelkezésre álló adatok szerint a kontinensnek továbbá körülbelül 45 százalékkal több Kínával kapcsolatos projektje volt ebben az időszakban, mint az Egyesült Államoknak.
Kína mintegy 360 vállalatot vett át teljes egészében, az olasz gumiabroncsgyártó Pirelli & C. SpA-tól az írországi Avolon Holdings Ltd. nevű repülőkölcsönző cégig, továbbá számos kínai jogi személynek vannak érdekeltségei Európában: részben vagy teljesen az övék legalább négy repülőtér, hat kikötő, szélerőműparkok (legalább kilenc országban), valamint 13 profi futballcsapat.
Fontos megjegyezni, hogy a rendelkezésre álló adatok rendesen alábecsülik Kína ambícióinak valódi méretét és terjedelmét: például 355 olyan fúziót, befektetést és vegyesvállalatot nem tettek bele a kalapba, amelyek nem voltak nyilvánosak. A Bloomberg becslései ez alapján további 13,3 milliárd dollár összértékű ügyletet sugallnak.
Ezen kívül az összesítésben nem szerepeltek a zöldmezős beruházások, illetve a tőzsdei műveletek – amelyek további 40 milliárd dollárt tesznek ki –, valamint az sem, hogy a Geely kínai autógyártó anyacége, a Zhejiang Geely Holding Group tulajdonosa, Li Sufu idén februárban mintegy 9 milliárd dollárért megszerezte a német Daimler járműgyártó 9,69 százalékát, amivel az autóipari óriás legnagyobb egyéni részvényesévé vált.

...a kínaiak csak az Egyesült Királyságban 70 milliárd dollár értékben fektettek be. Azonban Kína a periférián játssza legnagyobb infrastrukturális játékait, például többségi tulajdonos Görögország legnagyobb kikötőjében, Pireuszban.
Európa államai is megosztottak abban hogyan viszonyuljanak a Kínai terjeszkedéshez...
„A pénz oda folyik, ahol a leginkább várják. Mindaddig, míg Európában nem léptetnek hatályba egy felülvizsgálati mechanizmust, ide ömlik a kínai befektetés oroszlánrésze. Számítunk arra, hogy az EU nemsokára – az Egyesült Államokhoz és Ausztráliához hasonlóan – szabályozza majd a kínai beruházásokat, addig azonban ez lesz az első számú cél” – fejtette ki Derek Scissors, az American Enterprise Institute Kína-kutatója.
A jövőre nézve már most elmondható, hogy a kínai beruházások folytatódni fognak: egyes kínai vállalatok érdeklődést mutattak olyan európai ügyletek iránt, amelyeket még nem is hirdettek meg hivatalosan. Hogy csak néhány példát említsünk:

• nukleáris reaktorok építése Romániában és Bulgáriában,
• egy horvát konténerszállító terminál megvásárlása,
• egy svéd kikötő kiépítése,
• a Skoda cseh autógyártó és egy írországi olaj- és gáztermelő felvásárlása,
• a francia Compagnie des Alpes sífelvonó cégbe, valamint egy német villamosenergia-hálózat üzemeltetőbe történő befektetés,
• továbbá finanszírozás nyújtása egy horvátországi hídhoz és a Budapest-Belgrád vasútvonal kiépítéséhez.

 

[misinator]

http://kitekinto.hu/2018/04/24/gazdasagpolitika/kina-szep-csendben-felzabalja-europat/
Egy, a Bloomberg szakértői által készített tanulmány feltárja, hogy Kína az elmúlt tíz évben legalább 318 milliárd dollár értékben vásárolt vagy fektetett be Európában. A rendelkezésre álló adatok szerint a kontinensnek továbbá körülbelül 45 százalékkal több Kínával kapcsolatos projektje volt ebben az időszakban, mint az Egyesült Államoknak.
Kína mintegy 360 vállalatot vett át teljes egészében, az olasz gumiabroncsgyártó Pirelli & C. SpA-tól az írországi Avolon Holdings Ltd. nevű repülőkölcsönző cégig, továbbá számos kínai jogi személynek vannak érdekeltségei Európában: részben vagy teljesen az övék legalább négy repülőtér, hat kikötő, szélerőműparkok (legalább kilenc országban), valamint 13 profi futballcsapat.
Fontos megjegyezni, hogy a rendelkezésre álló adatok rendesen alábecsülik Kína ambícióinak valódi méretét és terjedelmét: például 355 olyan fúziót, befektetést és vegyesvállalatot nem tettek bele a kalapba, amelyek nem voltak nyilvánosak. A Bloomberg becslései ez alapján további 13,3 milliárd dollár összértékű ügyletet sugallnak.
Ezen kívül az összesítésben nem szerepeltek a zöldmezős beruházások, illetve a tőzsdei műveletek – amelyek további 40 milliárd dollárt tesznek ki –, valamint az sem, hogy a Geely kínai autógyártó anyacége, a Zhejiang Geely Holding Group tulajdonosa, Li Sufu idén februárban mintegy 9 milliárd dollárért megszerezte a német Daimler járműgyártó 9,69 százalékát, amivel az autóipari óriás legnagyobb egyéni részvényesévé vált.

...a kínaiak csak az Egyesült Királyságban 70 milliárd dollár értékben fektettek be. Azonban Kína a periférián játssza legnagyobb infrastrukturális játékait, például többségi tulajdonos Görögország legnagyobb kikötőjében, Pireuszban.
Európa államai is megosztottak abban hogyan viszonyuljanak a Kínai terjeszkedéshez...
„A pénz oda folyik, ahol a leginkább várják. Mindaddig, míg Európában nem léptetnek hatályba egy felülvizsgálati mechanizmust, ide ömlik a kínai befektetés oroszlánrésze. Számítunk arra, hogy az EU nemsokára – az Egyesült Államokhoz és Ausztráliához hasonlóan – szabályozza majd a kínai beruházásokat, addig azonban ez lesz az első számú cél” – fejtette ki Derek Scissors, az American Enterprise Institute Kína-kutatója.
A jövőre nézve már most elmondható, hogy a kínai beruházások folytatódni fognak: egyes kínai vállalatok érdeklődést mutattak olyan európai ügyletek iránt, amelyeket még nem is hirdettek meg hivatalosan. Hogy csak néhány példát említsünk:

• nukleáris reaktorok építése Romániában és Bulgáriában,
• egy horvát konténerszállító terminál megvásárlása,
• egy svéd kikötő kiépítése,
• a Skoda cseh autógyártó és egy írországi olaj- és gáztermelő felvásárlása,
• a francia Compagnie des Alpes sífelvonó cégbe, valamint egy német villamosenergia-hálózat üzemeltetőbe történő befektetés,
• továbbá finanszírozás nyújtása egy horvátországi hídhoz és a Budapest-Belgrád vasútvonal kiépítéséhez.

Pirelli, Volvo kuka.
Precízebben:
Pirelli, Volvo, KUKA

Ezek a felvásárlások nem jöhettek volna létre, ha az eredeti tulajdonosai bíztak volna abban, hogy ezek a cégek hosszú távon is versenyképesek maradnak.
De ahogy kidőlt az európai könnyűipar (cipő, textil, mikroelektronika stb.) ugyanúgy fognak versenyképtelenné válni ezek a "nehezebb"cégek is.
Márpedig, ha ez várható, akkor a tulajdonosok, befektetők inkább eladják addig a cégeket, amíg értékesek, illetve nem kezd bezuhanni az értéke.
Ők hatalmas likvid összegek birtokába kerülnek, Európa iparilag meg mehet a süllyesztőbe...

 

[Loken]

http://www.origo.hu/nagyvilag/20180420-nagyhatalmi-jatszma-indiai-ocean-kina-india-usa.html
Úgy néz ki hogy az export túlsúlyos gazdaságú Kínának pont a szállítási útvonalak biztosítása az Achilles-sarka...de vajon meddig?

 

[tonyo]

Pirelli, Volvo kuka.
Precízebben:
Pirelli, Volvo, KUKA

Ezek a felvásárlások nem jöhettek volna létre, ha az eredeti tulajdonosai bíztak volna abban, hogy ezek a cégek hosszú távon is versenyképesek maradnak.
De ahogy kidőlt az európai könnyűipar (cipő, textil, mikroelektronika stb.) ugyanúgy fognak versenyképtelenné válni ezek a "nehezebb"cégek is.
Márpedig, ha ez várható, akkor a tulajdonosok, befektetők inkább eladják addig a cégeket, amíg értékesek, illetve nem kezd bezuhanni az értéke.
Ők hatalmas likvid összegek birtokába kerülnek, Európa iparilag meg mehet a süllyesztőbe...

Na akkkor pontosítsunk egy kicsit!
Pirelli-mikor is vásárolta fel kína? Mikor kezdtek a kínai abroncsok minőségben javulni?
Volvo? Tavaly néztem egy új töréstesztett. A kínai verdák közel 2 pontott javítottak a tesztekken. Tehát az eddigi 0 ról meg 1 ről feljőttek 2 re 4 re. Európai mérce szerint mérve. A Geely és a többi ottani nevesebb kínai kocsinàl igaz új kínai rendszer szerint (lényegébben az egyel réggebbi ADAC teszt) már 5 is adtak. Ausztrálok kb 4 et. Ugyanez a minőségi javulás figyelhető meg a gumiabroncsnál, csapágy (az skf márra minőségben lement és ezt nem egy szaki mondta), ipari gépek stb...............
Tehát ezeknek a felvásárolásoknak elsőre nem a közgazdasági jelentősége van, hanem a szürkeàllomány és a fejlett minőségi ipari gyártás megszerzése. Másodsorban pár év alatt bőven vissza hozzák a befektetett tőkét.
Off teloról nyomom.

 

[blitzkrieg]

http://www.origo.hu/nagyvilag/20180420-nagyhatalmi-jatszma-indiai-ocean-kina-india-usa.html
Úgy néz ki hogy az export túlsúlyos gazdaságú Kínának pont a szállítási útvonalak biztosítása az Achilles-sarka...de vajon meddig?

Én még mindig nem értem, hogy lehet olyanokat leírni, hogy Kína nem tudja megvédeni a kereskedelmi útvonalait? Miért megtámadták őket vagy valamelyik ország veszélyezteti?
Ha támadás alá kerülnének a hajóik, az már világháborút jelentene és az lenne a legkevesebb problémánk, hogy nem érkezett meg az aliexpressről rendelt karácsonyfaégő.

 

[blitzkrieg]

Na akkkor pontosítsunk egy kicsit!
Pirelli-mikor is vásárolta fel kína? Mikor kezdtek a kínai abroncsok minőségben javulni?
Volvo? Tavaly néztem egy új töréstesztett. A kínai verdák közel 2 pontott javítottak a tesztekken. Tehát az eddigi 0 ról meg 1 ről feljőttek 2 re 4 re. Európai mérce szerint mérve. A Geely és a többi ottani nevesebb kínai kocsinàl igaz új kínai rendszer szerint (lényegébben az egyel réggebbi ADAC teszt) már 5 is adtak. Ausztrálok kb 4 et. Ugyanez a minőségi javulás figyelhető meg a gumiabroncsnál, csapágy (az skf márra minőségben lement és ezt nem egy szaki mondta), ipari gépek stb...............
Tehát ezeknek a felvásárolásoknak elsőre nem a közgazdasági jelentősége van, hanem a szürkeàllomány és a fejlett minőségi ipari gyártás megszerzése. Másodsorban pár év alatt bőven vissza hozzák a befektetett tőkét.
Off teloról nyomom.

A Daimler 9 milliárdért megszerzett 9,7%-os részesedése csak nekem tűnik nagyon olcsó vételnek?
Arra megérné hitelt is felvenni, hogy megvegye a magyar állam, elég gyorsan megtérülne.

 

[tonyo]

Én még mindig nem értem, hogy lehet olyanokat leírni, hogy Kína nem tudja megvédeni a kereskedelmi útvonalait? Miért megtámadták őket vagy valamelyik ország veszélyezteti?
Ha támadás alá kerülnének a hajóik, az már világháborút jelentene és az lenne a legkevesebb problémánk, hogy nem érkezett meg az aliexpressről rendelt karácsonyfaégő.

Ahhoz hogy jobban tudja érvényesítenni az érdekeit ahhoz legalább 5-6 hordozóra és jóval nagyobb fejletebb tengo flottára van szüksége. Továbbá egyre több szomszédos országot az érdekszfrérájába bevonni.

 

[misinator]

...Tehát ezeknek a felvásárolásoknak elsőre nem a közgazdasági jelentősége van, hanem a szürkeàllomány és a fejlett minőségi ipari gyártás megszerzése...

Meglátásaidat nem vitatom, csak kiegészíteném: A problémát a társadalmi hatásban látom - lásd könnyűipar leépülése, ebből következően növekvő munkanélküliség (lásd fiatalok munkanélkülisége a munkaerő igényes ágazatok eltűnése miatt), felhalmozott tudás gyakorlatilag elvesztése, ipari kultúra leépülése.
Most még nem a mérték a probléma - hiszen van kismillió prosperáló autógyár. gumigyár Európában - hanem a (lappangó) tendencia; na az a legalattomosabb.

 

[haubagoi]

http://www.origo.hu/nagyvilag/20180420-nagyhatalmi-jatszma-indiai-ocean-kina-india-usa.html
Úgy néz ki hogy az export túlsúlyos gazdaságú Kínának pont a szállítási útvonalak biztosítása az Achilles-sarka...de vajon meddig?

Elolvastam a cikket és csak megerősíthetem, hogy a cikknek igaza van: minden fontos kínai tengeri kereskedelmi útvonal mentén amerikai vagy amerikai szövetséges bázis található, amelyek szükség esetén simán ellehetetlenítik Kína tengeri kereskedelmét. Nem véletlenül volt sokáig Kína számára intelem, hogy ne próbálkozzon világhatalmi szerepre, mert ugyanis Kína földrajzi elhelyezkedése ezt nem teszi lehetővé. Mivel az ország nagy, ezért bezárkózva eléldegélhet magának sokáig békében, elég nagy ahhoz is, hogy megvédje magát, ha megtámadják, de világhatalmi szerepet (katonailag) nem tud elérni, mert egész egyszerűen Kína földrajzi fekvése stratégiailag katasztrofális.

 

[haubagoi]

Ahhoz hogy jobban tudja érvényesítenni az érdekeit ahhoz legalább 5-6 hordozóra és jóval nagyobb fejletebb tengo flottára van szüksége. Továbbá egyre több szomszédos országot az érdekszfrérájába bevonni.

Igen, és a probléma ott van, hogy az az egyre több Kínával szomszédos ország népessége összemérhető Kínáéval. Így aztán nem engedik magukat kínai érdekszférába bevonni. Ennek pedig egyenes következménye, hogy amerikai bázisokkal van tele mind, Kína körül.

 

[zsolti]

Igen, és a probléma ott van, hogy az az egyre több Kínával szomszédos ország népessége összemérhető Kínáéval. Így aztán nem engedik magukat kínai érdekszférába bevonni. Ennek pedig egyenes következménye, hogy amerikai bázisokkal van tele mind, Kína körül.

Összemérhető, aztán látható hogy Indián kívül a többi nem egy ligában játszik vele, Pakisztán meg kvázi szövetséges.

 

[haubagoi]

Összemérhető, aztán látható hogy Indián kívül a többi nem egy ligában játszik vele, Pakisztán meg kvázi szövetséges.

Az ASEAN (Délkelet-Ázsiai Nemzetek Szövetsége) népessége 600 millió fő és India mellett ők is az USA-t támogatják.

 

[haubagoi]

És ehhez jön még hozzá Japán, és az egyesülő (!) Korea. Mint Kína-ellenség.

 

[haubagoi]

Ráadásul Pakisztán és India mindketten Brit Nemzetközösség-tagok, és most az Egyesült Királyság újra színrelépése miatt ők is ki fognak békülni egymással. Ekkor viszont Pakisztán megszűnik Kína-szövetséges lenni.