[BIZTPOL] A nagy sakktábla

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Status
Not open for further replies.

Morishima

Well-Known Member
2017. július 29.
1 450
10 519
113
Kékben a világ országai, amelyek Amerikát a legjobb üzleti partnerként tartják számon. Narancssárgában azok, akik Kínát.
Összehasonlítás a 2000 és 2020 as év között.
239446933_10158662195042183_7450040017198847919_n.jpg
 

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
17 190
50 604
113
Végignéztem még reggel. Azért nekem szemet szúrt sokminden. Pld. nyugati iskolák szerinti az általános nézőpont, a harmadik világ sorsa az smafu, szinte nem is említi. Az oroszokat és kínát leginkább egy kalap alá veszi, holott teljesen mások. A vezető "igazság" többnyire a nyugati és amerikai álláspont (szerinte), a disznóságaik pedig mélyen el vannak hallgatva. Pld. A britekről sem mondja el hogy több száz évre visszamenően felelősek a fél világ kiszipolyozásáért szétveréséért ês legyilkolásáért gyarmatosításáért.

Ahogy másik postodban írtad megfekszi a gyomromat sok helyen amiket mond, mert én annál sokkal jobban átlátom az egészet ahogy ő azt láttatni szeretné, de valóban, aki nem foglalkozik régóta világpolitikával azok simán benyelnek mindent tőle, és talán fel merül bennük, meg vannak vezetve nyugati szájíz szerint. :oops::D Engem nem tud megvezetni. :) Egyébként a mezei polgároknak hihetően adja elő hogy minden úgy van ahogy állítja és csak az a nézőpont az igaz. Azért néhol vastagon kilóg a megvezetés ha valaki figyel.

Kína és Tajvan esete sokkal fontosabb annál mint amilyen súlyt helyez rá, ugyan is Tajvan jelenleg magasan a világ vezető chip gyártója, ami azt jelenti, hogy a lerohanása biztosan amerikai és szövetségesei kína ellen háborúba fog torkollni, onnan pedig kiterjedhet a fél világra.
Nézzétek már meg az életrajzát...
Amerikai, Brit tanulmányok, középkorú jó kondiban lévő "biztonságpolitikai szakértő - valláskutató az iszlámra specializálva" aki szeret "terepen dolgozni", megfordult a világ pöcegödreiben, beszéli és érti a harmadik világ nyelvét, majd feltűnik egy Friderikusz podcastban elmondani hogy merre tart a világ...

Kilóg a lóláb.
 

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
17 190
50 604
113
Kékben a világ országai, amelyek Amerikát a legjobb üzleti partnerként tartják számon. Narancssárgában azok, akik Kínát.
Összehasonlítás a 2000 és 2020 as év között.
239446933_10158662195042183_7450040017198847919_n.jpg
Ez az infografika honnan van, vajon hiteles? Forrást nem találok rá, e nélkül meg bárki rajzolhat akár olyat is ahol még az óceánok is narancsban úsznak. Már csak azért mert én képkereséssel csak ilyen komolytalan forrásokat, találtam mint Reddit, TikTok, Twitter...
 
  • Tetszik
Reactions: Morishima

Morishima

Well-Known Member
2017. július 29.
1 450
10 519
113
Ez az infografika honnan van, vajon hiteles? Forrást nem találok rá, e nélkül meg bárki rajzolhat akár olyat is ahol még az óceánok is narancsban úsznak. Már csak azért mert én képkereséssel csak ilyen komolytalan forrásokat, találtam mint Reddit, TikTok, Twitter...
A kép forrása a The Economist, viszont én egy portugál afrika csoportban találtam rá, és elég nyakatekerten fordítottam magyarra, így úgy hangzik mintha az emberek véleménye lenne ez, de valójában azt mutatja hogy kivel bonyolítanak nagyobb kereskedelmet.
 

zsolti

Well-Known Member
2015. augusztus 8.
17 190
50 604
113
A kép forrása a The Economist, viszont én egy portugál afrika csoportban találtam rá, és elég nyakatekerten fordítottam magyarra, így úgy hangzik mintha az emberek véleménye lenne ez, de valójában azt mutatja hogy kivel bonyolítanak nagyobb kereskedelmet.
Így van.

Mindent egybe véve, én elsőre nem akartam elhinni, elég pofánverős statisztika!
 

Kim Philby

Well-Known Member
2020. december 16.
11 968
35 168
113
Szerintem maradhatunk itt is mert ez a téma szervesen összefügg Afganisztán biztonságpolitikájával...
Persze. De nem kifejezetten Afganisztán van under the májkroszóp.
Szóval, ha megnézed a térképet, akkor kiviláglik a szándék és az irány. Vagyis, az egész helyzet kulcsa, a Kaukázus. Miért is volt érdeke Törökországnak beszállni az azeri-örmény meccsbe Karabahban? Azért, mert Azerbajdzsán kijárattal rendelkezik a Kaszpi-tengerre. Miért fontos nekik ez? Baku-olaj, türk népek-Türkmenisztán a túloldalt, ami határos Afganisztánnal. Juhéé....
De, ha jól megnézed a térképet, Törökország eddig be volt szorítva, mert minden oldalról, vele legalább ugyan abba a súlycsoportba tartozók veszik körül. Kitörési pontja csak a Kaukázus-Kaszpi régió. A törökök célja:
1.A térség katonailag legerősebb állama legyen.
2.A Türk öntudat erősítése, befolyásolva ezzel a volt SZU. utódállamok irányultságát.
3.Vezető szerephez jutni a muzulmán világban.
4.Gazdadági/katonai/politikai középhatalomból, a térség meghatározó hatalmává válni.

Valljuk be, ezek a célok mind reálisak számukra. Viszont, nyersanyagéhségük negatívan befolyásolja a végső céljaik megvalósulását, 5. nagyhatalomként szerepelni a "sakktáblán". Van két muzulmán országod, van egy káoszba fulladó, meg egy technikailag erősödő. A térség másik két "bikája" Izrael és Irán, egymást fixírozza. A surranópályán Törökország begaloppozik Közép-Ázsiába, mint egy szekularizált, központosított államhatalom, és kiaknázza az afgán földet.
Egyelőre ennyi.
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány
W

Wilson

Guest
Persze. De nem kifejezetten Afganisztán van under the májkroszóp.
Szóval, ha megnézed a térképet, akkor kiviláglik a szándék és az irány. Vagyis, az egész helyzet kulcsa, a Kaukázus. Miért is volt érdeke Törökországnak beszállni az azeri-örmény meccsbe Karabahban? Azért, mert Azerbajdzsán kijárattal rendelkezik a Kaszpi-tengerre. Miért fontos nekik ez? Baku-olaj, türk népek-Türkmenisztán a túloldalt, ami határos Afganisztánnal. Juhéé....
De, ha jól megnézed a térképet, Törökország eddig be volt szorítva, mert minden oldalról, vele legalább ugyan abba a súlycsoportba tartozók veszik körül. Kitörési pontja csak a Kaukázus-Kaszpi régió. A törökök célja:
1.A térség katonailag legerősebb állama legyen.
2.A Türk öntudat erősítése, befolyásolva ezzel a volt SZU. utódállamok irányultságát.
3.Vezető szerephez jutni a muzulmán világban.
4.Gazdadági/katonai/politikai középhatalomból, a térség meghatározó hatalmává válni.

Valljuk be, ezek a célok mind reálisak számukra. Viszont, nyersanyagéhségük negatívan befolyásolja a végső céljaik megvalósulását, 5. nagyhatalomként szerepelni a "sakktáblán". Van két muzulmán országod, van egy káoszba fulladó, meg egy technikailag erősödő. A térség másik két "bikája" Izrael és Irán, egymást fixírozza. A surranópályán Törökország begaloppozik Közép-Ázsiába, mint egy szekularizált, központosított államhatalom, és kiaknázza az afgán földet.
Egyelőre ennyi.
Akarni mindent lehet, de szerintem abban a pillanatban, ahogy reális esély lesz arra, hogy Afganisztán ásványkincseit ki lehet termelni és földrajzi helyzetét elsősorban gazdasàgi értelemben ki lehet aknázni, akkor a két nagyhatalom Oroszország és Kína azonnal "felosztja" Afganisztánt,és a törököknek esélye sem lesz.
 

Kim Philby

Well-Known Member
2020. december 16.
11 968
35 168
113
Akarni mindent lehet, de szerintem abban a pillanatban, ahogy reális esély lesz arra, hogy Afganisztán ásványkincseit ki lehet termelni és földrajzi helyzetét elsősorban gazdasàgi értelemben ki lehet aknázni, akkor a két nagyhatalom Oroszország és Kína azonnal "felosztja" Afganisztánt,és a törököknek esélye sem lesz.
Kénytelen vagyok ellentmondani neked. Ha összevetjük az orosz demográfiát, a kínai-Usa szembenállást, akkor a nevető harmadik Törökország.
 
W

Wilson

Guest
Kénytelen vagyok ellentmondani neked. Ha összevetjük az orosz demográfiát, a kínai-Usa szembenállást, akkor a nevető harmadik Törökország.
Szerintem a törökök szerepét tényleges erejüket túlértékeled ,nekik már az is jelentős feladat, hogy a Földközi-tenger térségében meghatározó hatalommá váljanak, és mint már írtam fizikailag távol van Afganisztántól, ez nagyon behatárolja az afganisztáni lehetőségeiket, ráadásul az anyagi erőforrások sem teszik azt lehetővé, hogy meghatározó szereplő legyen Afganisztánban és a térségben.
 

Morishima

Well-Known Member
2017. július 29.
1 450
10 519
113
Kénytelen vagyok ellentmondani neked. Ha összevetjük az orosz demográfiát, a kínai-Usa szembenállást, akkor a nevető harmadik Törökország.

Szerintem a törökök szerepét tényleges erejüket túlértékeled ,nekik már az is jelentős feladat, hogy a Földközi-tenger térségében meghatározó hatalommá váljanak, és mint már írtam fizikailag távol van Afganisztántól, ez nagyon behatárolja az afganisztáni lehetőségeiket, ráadásul az anyagi erőforrások sem teszik azt lehetővé, hogy meghatározó szereplő legyen Afganisztánban és a térségben.
Törökország nincs egy ligában sem az oroszokkal, de főleg nem Kínával, az igaz hogy talán könnyebben mozog muszlim területen. Viszont Oroszország szíriai kiállása nagyon megerősítette a beléjük vetett bizalmat sok közel keleti és közép ázsiai ország szemében, főleg ha megnézzük azt milyen alternatívák vannak.

Amikor Erdogan eltűnik a török politikából, legyen ez visszavonulás, vagy elmozdítás, az új török birodalmiság építése is jó eséllyel megszűnik majd és visszatér az ország valószínűleg a nyugatos usa pórázra, persze lehet hogy lesz aki képes lesz tovább vinni.

Törökország nagyon jól csinálja mert megpróbál vagy légüres térbe bemenni, vagy éppen csak addig megközelíteni a piros vonalat amennyire csak lehet ezzel a módszerrel kisebb és nagyobb morzsákat csipegetve az új török birodalom számára, Afganisztánból is fog hízni gazdaságilag, de az egészet nem tudja lenyelni, akkor se tudná ha nem lennének más szereplők, főleg nem így hogy a legerősebbek vannak ott.
 

Kim Philby

Well-Known Member
2020. december 16.
11 968
35 168
113
Törökország nincs egy ligában sem az oroszokkal, de főleg nem Kínával, az igaz hogy talán könnyebben mozog muszlim területen. Viszont Oroszország szíriai kiállása nagyon megerősítette a beléjük vetett bizalmat sok közel keleti és közép ázsiai ország szemében, főleg ha megnézzük azt milyen alternatívák vannak.

Amikor Erdogan eltűnik a török politikából, legyen ez visszavonulás, vagy elmozdítás, az új török birodalmiság építése is jó eséllyel megszűnik majd és visszatér az ország valószínűleg a nyugatos usa pórázra, persze lehet hogy lesz aki képes lesz tovább vinni.

Törökország nagyon jól csinálja mert megpróbál vagy légüres térbe bemenni, vagy éppen csak addig megközelíteni a piros vonalat amennyire csak lehet ezzel a módszerrel kisebb és nagyobb morzsákat csipegetve az új török birodalom számára, Afganisztánból is fog hízni gazdaságilag, de az egészet nem tudja lenyelni, akkor se tudná ha nem lennének más szereplők, főleg nem így hogy a legerősebbek vannak ott.
Még nem a teljes erejével hat, de már ott van Közép-Ázsiában. Egyelőre orosz farvizen, de belefolyik a térség geopolitikájába. Mindenképp szüksége van nyersanyagra.
Afganisztán!
Szüksége van a türk népekre,
Afganisztán!
Beágyazottsága a muzulmán világban, predesztinálja,
Afganisztán!
Törökország szárazföldi, feltörekvő hatalom,
Afganisztán!
Hol a geológiai törésvonal?
Afganisztán!
Ha az oroszokkal felosztják a szerepeket, Oo.-Kína, To.-dél.
Afganisztán.
 

Deidonicus

Well-Known Member
2021. július 2.
485
3 134
93
Szerintem a törökök szerepét tényleges erejüket túlértékeled ,nekik már az is jelentős feladat, hogy a Földközi-tenger térségében meghatározó hatalommá váljanak, és mint már írtam fizikailag távol van Afganisztántól, ez nagyon behatárolja az afganisztáni lehetőségeiket, ráadásul az anyagi erőforrások sem teszik azt lehetővé, hogy meghatározó szereplő legyen Afganisztánban és a térségben.
Tökéletesen egyetértek. Általában azok az országok ahol jelen vannak olyan gazdasági szereplők akik már annyira nagyok és olyan erősek hogy a politikai hátszelüket saját maguk fújják (!), képesek hatni a politikára, képesek és akanak piachódító manővereket végrehajtani, szándékosan nem használom a háború szót. Azok a gazdasági szereplők akik országnyi GDP-ket mozgatnak meg évente képesek ezt a hatalmat politikai tőkére is váltani és a kettő teljesen átjárhatóvá válik. A politikai játszmák mentén képesek hogy betóduljanak és kihasználják a politikai és gazdasági vákuumban keletkezett lehetőségeket, Törökörszágnak nincsenek ilyen lehetőségei, gazdaságilag fejlett, de más ligában játszik. Kína különutas , ott az állam maga a nagy gazdasági szereplő, Oroszország birodalmi ambícióit jól kiszolgálják az oligarchák kezébe átcsúszott gigászi olaj és gáz óriások.
Más, mert erről is beszélt valaki:
  • Törökország katonailag nagyon erős, a NATO második legnagyobb hadereje, atomarzenálon kívül mindenből irgalmatlan mennyiséggel bír, az államot átszövi a militarizmus, az oroszoktól sem riadt meg, simán lelőtte a gépüket.
  • Törökországra aligha néznek jó szemmel a szomszédos államok, a kaukázusban sem, évszázadokig elnyomó volt a térségben és az nem is volt olyan rég. A régmúlt dicsőségének felelevenítése csak török érdek, közös birodalmi hangulat nincs a környező kis államokban, a széthullott Szíria egyes vidékei sem menekülnek török lobogó alá pedig türk népek.
  • Törökország sosem lesz vezető állama a muzulmán világnak, amiért talán olyan sincs hogy vezető keresztény állam. A legnépesebb muzulmán államok jóval keletebbre vannak, a súlyuk nem érzékelhető a Közel Keleten, ahogy fordítva sem működik. Aztán a legtöbb muzulmán állam arab, a törökök meg nem arabok, ahogy a szintén régiós hatalmi szerepre törő Irán sem az, az arab Egyiptom mindegyikükre ferde szemmel néz, ahogy a királyság is az Arab Félszigeten. Szinte kizárt hogy kölcsönösen képesek lennének bárki "vezető szerepét" bármilyen formában elismerni, ehhez talán Egyiptom jutott legközelebb pártíz éve de abból sem lett semmi.
 
W

Wilson

Guest
Hogyan fosztotta ki a Brit Birodalom Indiát 45 billió dollár értékben....

A "fehér ember terhe", India kifosztása....

293.jpg


Nagy-Britanniában gyakran mondják, hogy India gyarmatosítása, bármennyire is szörnyű volt, magának a Brit Birodalomnak nem sok gazdasági hasznot hozott. Mindenesetre maga India igazgatása is költséget jelentett Nagy-Britanniának. Így az, hogy a birodalom ilyen sokáig fennmaradt, a történelem szerint a brit jóindulat gesztusa volt. A neves közgazdász, Utsa Patnaik új tanulmánya, amelyet a Columbia University Press nemrég jelentetett meg, megsemmisítő csapást mér erre a narratívára. Patnaik közel két évszázad részletes adó- és kereskedelmi adataira támaszkodva úgy becsüli, hogy Nagy-Britannia 1765 és 1938 között összesen mintegy 45 billió dollárt vont ki Indiából. Ez elképesztő összeg. Összehasonlításképpen: A 45 billió dollár 17-szerese az Egyesült Királyság mai éves bruttó hazai össztermékének (GDP).

Hogyan történhetett ez?

Ez a kereskedelmi rendszeren keresztül történt. A gyarmati időszakot megelőzően Nagy-Britannia olyan árukat vásárolt az indiai termelőktől, mint a textil és a rizs, és a szokásos módon, többnyire ezüsttel fizetett értük, mint bármely más országban. Valami azonban 1765-ben megváltozott, nem sokkal azután, hogy a hírhedt Kelet-indiai Társaság (The East India Company, röviden EIC) átvette az ellenőrzést a szubkontinens felett, és ezzel együtt a teljes indiai kereskedelem monopóliumát.

A Kelet-indiai Társaság elkezdett adókat szedni Indiában, majd ugyanezen bevételek egy részét (körülbelül egyharmadát) ügyesen arra használta fel, hogy finanszírozza az indiai áruk brit felhasználásra történő megvásárlását célzó üzleteket. Más szóval, ahelyett, hogy saját zsebükből fizettek volna az indiai árukért, a brit kereskedők ingyen vásárolták meg azokat, "megvásárolva" a parasztoktól és a szövőktől ugyanazért a pénzért, amit éppen tőlük vettek el.

Ez nyílt csalás volt - nagyszabású lopás.

A legtöbb indiai azonban nem tudta, hogy mi folyik itt, mert nem az az ügynök szedte be az adót, aki megjelent, hogy megvásárolja az áruikat. A lopott áruk egy részét Nagy-Britanniában fogyasztották el, a többit pedig más országokba reexportálták.

A reexportrendszer lehetővé tette Nagy-Britannia számára az Európából érkező import finanszírozását is, amely számos stratégiailag fontos nyersanyagot, például vasat, kátrányt és fát tartalmazott, amelyek nélkülözhetetlenek voltak a brit iparosodáshoz. Az ipari forradalom sok tekintetben közvetlenül India szisztematikus kifosztásától függött.

Ráadásul a britek az általuk ellopott árukat sokkal drágábban tudták eladni más országoknak, mint amennyiért eredetileg "megvették" őket, és nemcsak az áruk eredeti értékének 100%-át kapták meg, hanem még egy felárat is. Miután 1858-ban Brit India uralkodott (a brit gyarmati uralom korszakát Dél-Ázsiában a történészek általában Brit Raj néven emlegetik), a gyarmatosítók egy újabb különleges kiskaput vezettek be az adózás és a kereskedelem terén.

A Kelet-indiai Társaság monopóliumának felbomlása után az indiai gyártók közvetlenül exportálhatták áruikat más országokba. Nagy-Britannia azonban gondoskodott arról, hogy az ezekért az árukért történő kifizetések Londonban történjenek.

tpNgjVEhQn4x1y7ywzOMjMoX8ZvWHDc76adF406o4-qX8N0YJ8Z-z3jzXpomuqEs8q8jUAPZt6BVzkQbBIhv7AWCI664kxGaR_ADTRO6XmBC9ZvtrgOadjQIjI_XCgYlRKT6whG3MlOoxi0X1IKiAdm3OAsz_H4qMgajZMwSNII

A hindusztáni brit gyarmatok térképe

Hogyan működött ez?

Lényegében bárki, aki Indiából akart árut vásárolni, ezt csak speciális tanácsi bankjegyekkel tehette meg, egy olyan egyedi papírpénzzel, amelyet csak a brit korona adott ki. És ezeket a számlákat csak úgy lehetett megszerezni, ha Londonban aranyért vagy ezüstért megvásárolták őket. Vagyis a kereskedők aranyban fizetnek Londonban a speciális papírért, majd már ezzel a papírral fizetnek az indiai gyártóknak. Amikor az indiaiak a helyi gyarmati hivatalban beváltották a számláikat, rúpiákban "fizettek" nekik az adóbevételekből - a tőlük éppen beszedett pénzből. Tehát, még egyszer mondom, de facto egyáltalán nem fizettek nekik (az indiaiaknak), egyszerűen csak becsapták őket.

Eközben London megkapta az összes aranyat és ezüstöt, amelynek közvetlenül az indiaiakhoz kellett volna kerülnie az exportért cserébe. Ez a korrupt rendszer azt jelentette, hogy még akkor is, amikor India lenyűgöző kereskedelmi többlettel rendelkezett a világ többi részével szemben (ez a többlet a 20. század elején három évtizeden át tartott), a nemzeti számlák alapján deficitesnek mutatkozott, mivel az indiai exportból származó reáljövedelmet teljes egészében Nagy-Britannia sajátította ki.

Egyesek erre a fiktív "hiányra" mutatnak rá, mint bizonyíték arra, hogy India eladósodott Nagy-Britanniának. A valóság azonban éppen az ellenkezője: Nagy-Britannia volt az, amely hatalmas mennyiségű bevételt foglalt el, amely jogosan az indiai termelőket illette volna meg. India volt az aranytojást tojó liba. Eközben ez a "hiány" azt jelentette, hogy Indiának nem volt más választása, minthogy ugyanattól a britektől vegyen fel kölcsönt importja finanszírozására.

Így India teljes lakossága arra kényszerült, hogy teljesen felesleges adósságot fizessen gyarmati urainak, ami tovább erősítette a brit ellenőrzést. Nagy-Britannia viszont az összes csalásból származó szuperprofitot a birodalmi erőszak motorjainak működtetésére használta fel - ezekből finanszírozták Kína 1840-es évekbeli lerohanását és az 1857-es indiai lázadás leverését. És mindezt azon felül, amit a brit korona már közvetlenül az indiai adófizetőktől vett el a háborúi kifizetésére. Mint Patnaik rámutat, "az India határain kívüli brit hódító háborúk költségei mindig is részben vagy egészben az indiai bevételeknek tudhatók be".

És ez még nem minden. Nagy-Britannia ezt az Indiából származó adományáramlást arra használta fel, hogy finanszírozza a kapitalizmus terjeszkedését mind Európában, mind a világ más részein, ahol európai telepesek gyarmatai voltak jelen, például Kanadában és Ausztráliában. Így nemcsak Nagy-Britannia iparosodását, hanem a nyugati világ nagy részének iparosodását is elősegítette az a folyamat, amelynek során a gyarmatoktól mindent és mindenkit (ásványkincseket, feldolgozott termékeket, reáljövedelmet stb.) elvettek (értsd: kifosztották).

Patnaik négy jól nyomon követhető gazdasági időszakot határoz meg a gyarmati India történetében 1765 és 1938 között, kiszámítja az egyes időszakok átlagos kitermelési arányát, majd szerény mértékben (5% körül, ami a piaci arány alatt van) összeadja azt az egyes időszakok közepétől napjainkig. Mindezt összeadva azt találja, hogy a teljes összeg (a tőkekiáramlás ezekből a rendszerekből) 44,6 billió dollár.

De szerinte ez a számadat is alulbecsült, mert nem tartalmazza azokat az adósságokat, amelyeket Nagy-Britannia a "Brit Raj" korszakban rótt Indiára. Ez egyszerűen elképzelhetetlenül nagy összeg. De a fosztogatás valódi mértékét a valóságban szinte lehetetlen megbecsülni és kiszámítani. Ha India képes lett volna saját adóbevételeit és devizabevételeit az ország fejlesztésébe fektetni, ahogyan azt például Japán tette, nehéz elképzelni, hogyan alakult volna végül a történelem. Indiának talán sikerült gazdasági nagyhatalommá válnia. És évszázados szegénység és nyomor elkerülhető lett volna.

Mindez kijózanító ellenpontja annak a rózsás narratívának, amelyet egyes befolyásos brit hangok hirdetnek. Niall Ferguson konzervatív történész például azt állította, hogy a brit uralom segítette India "fejlődését". David Cameron pedig miniszterelnökként azt állította, hogy a brit uralom önzetlen segítség volt Indiának. Az ilyen állítások széles körben elterjedtek a közvéleményben: a YouGov 2014-es felmérése szerint a britek 50%-a úgy véli, hogy a gyarmatosítás a gyarmatok javát szolgálta.

A brit uralom 200 éves indiai történelme során az egy főre jutó jövedelem alig nőtt. Valójában a 19. század második felében - a brit beavatkozás csúcspontján - a jövedelem Indiában a felére csökkent. Az indiaiak várható átlagos élettartama 1870 és 1920 között ötödével csökkent. Több tízmillióan haltak éhen a politika által kiváltott éhínségben.

Nagy-Britannia semmiképpen sem fejlesztette Indiát. Éppen ellenkezőleg, ahogy Patnaik munkája világosan mutatja, India volt az, aki Nagy-Britanniát fejlesztette. Mit kellene ma követelnünk Londontól? Bocsánatkérés? Abszolút. Kompenzáció? Talán - bár valószínűleg egész Nagy-Britanniában nincs elég pénz a Patnaik által megjelölt összegek fedezésére. Addig is kezdhetjük a történelem kijavításával.

Fel kell ismernünk, hogy Nagy-Britannia nem a jóindulat, hanem a fosztogatás kedvéért tartotta fenn az ellenőrzést India felett, és hogy a brit ipari növekedés nem a gőzgép és az erős intézmények sui generis (valami egyedi és egyedülálló) eredményeként jött létre, ahogyan azt a tankönyveink állítják, hanem az erőszakon alapult, és más országok és népek kifosztására épült.

(c) Jason Hinkle
 
Status
Not open for further replies.