De volt korlátja nemzetközi viszonylatban.Tudtak rá hatni embargóval meg mindennel, ez Kínaval szemben nincs meg, Kínát nem lehet szankcionálni.
[BIZTPOL] Afganisztáni helyzet
- Téma indítója Unio
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
A kommunizmus csak a tankönyvekben működött, a valóságban soha. Megtanítani a szocializmusra/kommunizmusra írni olvasni nem tudó pastu, tádzsik stb embereket gondolom te is érzed, hogy mekkora ötlet volt. Az egész háború egy tévedés volt, katonailag teljesen reménytelen volt. Az országot nem lehet elfoglalni, mert nincs mit elfoglalni. Középkori "fejlettségű" ország, ugyanilyen gondolkodású népességgel. A múltkor olvastam a netem egy jó elemzést a témáról: a háború szovjet szempontból legjobb időszakában, a 80-as évek elején az ország területének kb. 10%-át, Kabult, néhány nagyvárost és az ezeket összekötő utat tudtak ellenőrizni a szovjet erők. És ez még azelőtt volt, hogy a mudzsahedinek megkapták a Stingereket. A szovjetek saját bevallás szerint vagy 500 helikoptert vesztettek Afganisztánban. Afganisztán a SZU Vietnamja volt.
Maximálisa egyetértek @dudi -val.
Az hogy gyakorlatilag az USA és a NATO zsinórban húzza befelé a vereségeket, nem a katonák, és a seregek hibája mint már írtam többször is.
Csak ha levennék a pórázt a katonákról, és kitessékelnék a "sajtó" képviselőit az országból, pikk-pakk meg lenne nyerve minden háború.
Igaz utána nem lehetne tetszelegni a "Humanizmus Grál-lovagja" pózban, és átalakulna egy kicsit a népesség/km2 az adott területen.
Mert ne legyenek kétségeink, mind a Szovjet, mind a USA-NATO kooprodukció 3-4 hónap alatt legyakta volna az afgánokat, csak exkavátorokkal kellene takarítani a hullákat még most is.
Ezek a vereségek, mind politikai alapúak.
Kína meg ha kell minden afgán házba bekvártélyozik egy rajt...aztán lehet talibánkodni.
Az hogy gyakorlatilag az USA és a NATO zsinórban húzza befelé a vereségeket, nem a katonák, és a seregek hibája mint már írtam többször is.
Csak ha levennék a pórázt a katonákról, és kitessékelnék a "sajtó" képviselőit az országból, pikk-pakk meg lenne nyerve minden háború.
Igaz utána nem lehetne tetszelegni a "Humanizmus Grál-lovagja" pózban, és átalakulna egy kicsit a népesség/km2 az adott területen.
Mert ne legyenek kétségeink, mind a Szovjet, mind a USA-NATO kooprodukció 3-4 hónap alatt legyakta volna az afgánokat, csak exkavátorokkal kellene takarítani a hullákat még most is.
Ezek a vereségek, mind politikai alapúak.
Kína meg ha kell minden afgán házba bekvártélyozik egy rajt...aztán lehet talibánkodni.
Házastól robbantanák fel őket és szerintem a következő megszállónál már úgy lesznek vele a népek is, hogy talibán forever. Ha hamar bekövetkezik egy ilyen intervenció mert ők a soros nagyfiúk, akkor erre szerintem már az egész iszlám világ rá fog mozdulni és kína, mégha bele is áll, hogy akkor majd exkavátorozzák a hullahyegyeket, hamar megtapasztalja majd, hogy a saját hulláik helgyeit is kell majd és az értelme az lesz, hogy pár hónapra birtokolnak egy darab kősivatagot, ahol mire előkészítik a szerintük pacifikált területen a kitermelést, megérkezik a menetrendszerű mindent szétcsesző tálib gerillaakciók sorozata.
Bocs a kurva hosszú mondatért.
"Nincs ember, nincs probléma" - Dzsugasvilli. Nézd meg mit csinált a szovjet, férfi lakosság kiirtva, gyerekek elvéve a szülőktől, nők átpaterolva az ország másik végébe, jól szétszórva, ennyi. A nők egyedül, szétszórva, max 2 generáción belül asszimilálódnak.
Ha kitelepítik a lakosságot, mert van hová, lásd a szovjet bajszost, hirtelen el fog fogyni a levegő körülöttük. A szovjetben is azonnal megszűntek az etnikai lázongások.
Főleg ha pár ezer km-el arrébb kerülnek, belső Kínába vagy a Mongol határhoz közel. Ott nem lesz fegyverutánpótlás, lesz viszont Orwel-i megfigyelés, meg social-credit.
Komcsik lerendezték a dolgot már 100 évvel ezelőtt is gond nélkül.
Mindenki oldotta meg így a dolgot, de ha így oldják meg, akkor meg is van a következő világválság, mert lehet rájuk ujjal mutogatni, ami nem tetszik nekik majd, de közben ők is tisztában vannak a lemoshatatlan népírtás tényével. Hirtelen Tibet és a Tárim-medence is népírtássá emelkedik aztán kezdődhet a buli, amiben ujgurok és tibetiek lázadnak fel, paki és indiai támogatással, csecsen kiképzőkkel.... Nem tudom, ez mennyire hiányzik az orwelli kínának. Ha a területükre választási lehetőséget és látszólagos szabadságot visznek.
Éppen ezért nyomul inkább afrikai országokban Kína. Hullahegyek nélkül hozzájut a szükséges nyersanyagokhoz+betelepíti a saját diaszpóráit.Házastól robbantanák fel őket és szerintem a következő megszállónál már úgy lesznek vele a népek is, hogy talibán forever. Ha hamar bekövetkezik egy ilyen intervenció mert ők a soros nagyfiúk, akkor erre szerintem már az egész iszlám világ rá fog mozdulni és kína, mégha bele is áll, hogy akkor majd exkavátorozzák a hullahyegyeket, hamar megtapasztalja majd, hogy a saját hulláik helgyeit is kell majd és az értelme az lesz, hogy pár hónapra birtokolnak egy darab kősivatagot, ahol mire előkészítik a szerintük pacifikált területen a kitermelést, megérkezik a menetrendszerű mindent szétcsesző tálib gerillaakciók sorozata.
Bocs a kurva hosszú mondatért.
T
Törölt tag 008
Guest
Nem fogják, mert a kínai telepek közelébe nem mehetnek, ahogy afrikában sem.
Ja, sinkiang miatt is az egész iszlám világ szankciózza Kínát. Ja nem.
Az afgánokat meg amúgy is utálja mindenki, szóval pont az iszlámok nem fognak értük sírni.
Majd az EU/USA szankciózik más meg röhög.
Ha megszállják akkor pacifikálják. Az, hogy 1 vagy 4 millió afgánt kell minkatáborba zárni tök mindegy. Ha megnézed úgyis szép hegyek vannak Kína és a'stan között, majd kapnak átnevelő munkát. Ne féltsd őket, ők nem beszari jajnemlövökjönazensz katonák.
A saját népükből is leöltek 70 milliót, a tibetiek fel eeltünt sinkiang 50%-ban már han.
Akiket.....ki is támogat? Paki nem, mert ha nem kapnak védőernyőt másnap India elcsatol pár területet, szomszéd isztánoknak nagyon nem kell a taliban, mert veszélyezteti őket, Iránnak kínai pénz kell úgyhogy inkább ők is bedarálják a talibant, ha a cső közelébe megy.
Támogatás nélkül elkopnak.
Afganisztán Kína lesz. periodt
Az alap tézisemnél vagyunk...
Politikai érdekek miatt amperkodhatnak, nem pedig azért mert katonailag bármiféle erőt tudnak felmutatni.
Az a nagyhatalom aki be meri vállalni a "Térdig bélben"- 3-4 hónapig, mert az ott található nyersanyagok elhozzák neki a nirvanát, meg fogja lépni. Ujgúr és Tibeti probléma is csak emiatt létezik Kínában. Mao idejében ezek az entitások már a történelemkönyvek, és a lexikonok lakói lennének.
Egy politikai fordulat és ennyi.
Ezt a "megoldást" amit írtál, már a szovjetek sem merték meglépni a 80-as években, pedig az egy bolsevik diktatúra volt, magasról leszarták az emberi jogokat. Az USA vagy pláne a Nato-tagállamok demokráciák, részükről ez teljesen kivitelezhetetlen. El tudod képzelni, hogy a németeket amint napalmot dobnak a helyeikre? A kínaiak sokkal ravaszabbak annál, hogy csak úgy besétáljanak egy biztos vereségbe. Vagy kihagyják Afganisztánt (nem véletlen, hogy 70 éve - néhány rövid határháborút leszámítva - sehol sem harcoltak) vagy előtte lefizetik az összes tálib vezetőt és meghagyják a tálibok kezében a politikai irányítást. (lásd Afrika ahol a legvéreskezűbb diktátotokkal is nagyon jól kijönnek, a tálibokkal is megegyeznek egy perc alatt).
T
Törölt tag 008
Guest
Álom scenárió. Nem kellene finomkodni, minden justifikálva van.
Ezt gondoljuk át. Vagy paki vagy indiai.
Ha paki másnap kína és india összeül határt rajzolni.
India rühelli a muszlimokat na ná, hogy nem fogja támogatni, még ha kína ellen mennek se, mert ki tudja mikor dobják át őket indiába felforgatni.
Csecsen? Ki fizeti? ingyen a lábukat nem teszik ki, de ha igen, az oroszok pontos adatokat fognak adni, hogy nehogy haza menjenek.
Magam ismétlem...
Megtette a szovjet? -Igen
Megtette Kína? -Igen
Az hogy Politikailag MA nem kivitelezhető, nem biztos hogy az lesz 3 év múlva is.
Kína nem befektet, hanem megvesz egy darabot az országból, ami kvázi az övé lesz. Ahonnan bizony ma 2021-ben is koccoltatva van a helyi populáció.
India már érzi kína terjeszkedési vágyát, a pakikkal viszont ellentétek ide vagy oda, kellő kultúráltsággal fenyegetik egymást, mint egy rossz de összeszokott házasságban. A pakik alapból megtolják a szomszédot, mindig is megtették, meg is fogják. Lehet kínai védőernyőről beszélni, jó a kapcsolat, fegyverekért cserébe, de Pakisztán saját jogán atomhatalom, megvan a saját védernyője. Nem barátok Kínával, csak üzletfelek és ha a kici sárga emberek betelepszenek a szomszédba, az rontani fogja az üzleti lelkesedést. Szóval esélyesen mindkettő bele fog állni Kína ellen hallgatólagos megegyezéssel. A csecsenek mindenütt ott vannak és jók a harcban, ezt sem hagynák ki, mert minden megvívott csata és minden kis győzelem erősíti a mozgalmukat a veszteségek ellenére is. Ez adja a kitartásukat a föderáció ellen.
Pont ez a lényeg: Afganisztánban még a szovjet SEM tette meg. Még ők sem merték meglépni a népirtást, erőszakos asszimilációt, mert erről beszélsz. Kínáról fent írtam a véleményem. Ők biztos, hogy kétszer is átgondolják mielőtt bevonulnak.
Úgy látom itt nem vagytok tisztában a szovjetek Afganisztáni beavatkozásával. Volt ott népírtás, lakosság elűzése, legelők elaknásítása, kutak megmérgezése... Nem hinném hogy Kína bármivel több eszközzel rendelkezne, mint egykor a Szovjetunió. Pakisztán regionális és atomhatalom. Afganisztán Pakisztán befolyási övezete, gyakorlatilag a stratégiai mélysége. Nem hiszem, hogy bárki pakisztáni támogatás nélkül tartós eredményt tudna elérni az országban.
Szerintem teljesen hipotetikus, hogy Kína meg akarná szállni Afganisztánt, legfeljebb a "vahán korridort", hogy az ujgurok felé ne legyen átjárás.
W
Wilson
Guest
Ez a cikk szerintem jól összefoglalja Kína Afganisztánnal kapcsolatos politikáját...
Hír24
"Peking már az amerikai, illetve NATO-jelenlét idején megkezdte egy katonai bázis kiépítését a Wakhan korridorban, amely gyakorlatilag egy mély völgy Afganisztán keleti, Kínával határos részén. A terület annyira elzárt a magas hegyek miatt, hogy még az afgán polgárháborúk sem pusztították el. Ide épített Kína az elmúlt években egy közös bázist, és itt kezdett afgán katonák képzésébe, ahogy a szomszédos Tádzsikisztánban is hasonló kínai bázis működik, szintén hegyvidéki területen. Ezek a bázisok – az innen indított járőrökkel – segíthetnek lezárni azokat az egyébként ellenőrizhetetlen útvonalakat, amelyen ujgur terroristák beszivároghatnak Kínába.
Ugyanakkor kérdéses, hogy békefenntartóként vagy más formában megkockáztatna Kína egy „afgán kalandot”.
Bár a kínai hadsereg erőforrásai kimeríthetetlennek tűnnek, és Afganisztán kiváló terep lenne katonai tapasztalatszerzésre, nem valószínű, hogy a kínai stratégák akár csak elgondolkodnának ezen.
Békefenntartóként érkezni persze biztosítana némi legitimitást, de ehhez az ENSZ Biztonsági Tanácsának az egyetértése is kellene, azaz Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia támogatása is. Ráadásul ezek a missziók többnemzetiek, nagy kérdés, hogy a jelenlegi nemzetközi hangulatban kinek lenne még kedve, erőforrása egy ilyen kiszámíthatatlan kimenetelű műveletben részt venni.
Egyedül nekivágni egy afganisztáni akciónak pedig még rosszabb esélyekkel kecsegtetne, ez világos a szovjet és amerikai tapasztalatok után. Az elmúlt évtized bámulatos gyorsaságú katonai modernizációja ellenére a kínai haderő tapasztalatlan; katonai műveletekben ugyan részt vettek békefenntartóként Libanonban és Dél-Szudánban, de háborús tapasztalatuk nincs. Peking külpolitikáját mindig is az óvatosság jellemezte, és a beavatkozás egy polgárháborús helyzetbe túlságosan kiszámíthatatlan, miközben érdemi nyereséget alig ígér. Ráadásul – és itt összeérnek a kínai és a kivonulás mellett szóló amerikai érvek – Pekingnek is a nagyhatalmi rivalizálásra kell készülnie, erőforrásait arra összpontosítania
Afganisztánban hiába van felbecsülhetetlen értékű gazdasági kincs (az egyik gyakori érv a nyersanyagéhes Kína kapcsán), ha azt a rossz biztonsági helyzet miatt még senkinek sem sikerült kiaknázni. Jellemző, hogy eddig sem amerikai vagy nyugati vállalatok kötötték a legnagyobb „üzletet”, hanem a kínai Metallurgical Group Corporation, amely 2007-ben 30 évre vette bérbe Mesz Ajnak területét, ahol a világ egyik legnagyobb nyílt színi fejtésű rézbányáját akarták kialakítani. Az akkor hárommilliárd dolláros befektetés Afganisztán történetének legnagyobbika volt, de a termelés mai napig nem indult meg, a tálibok rendszeresen megtámadták a biztonsági őröket, az ügyvezetőnek pedig korrupció miatt el kellett hagynia az országot.
Ez a példa arra is rávilágít, hogy még a pragmatikus Pekingnek is gondot okoz az afgán környezet, pedig a kínai befektetések jól elboldogulnak a rendezetlen hátterű, korrupt országok piacain. A kínai érdekek annak ellenére nem hatották meg a tálibokat, hogy Peking legfontosabb regionális partnere, Pakisztán a fundamentalista szervezet fő támogatója.
Kína a következő években – folytatva az eddigi tradíciókat – minden bizonnyal az óvatos kivárás politikáját folytatja majd Afganisztánnal, egyszerre tartva kapcsolatot a hivatalos kormánnyal és a tálib ellenzékkel. A Talibán Pekinggel is normalizálta kapcsolatait annak ellenére, hogy a tálibok a 2001 előtt az ujgur terroristáknak adott támogatások miatt biztonsági kockázatnak számítottak. Valószínűleg Peking kivárja, hogy az amerikai kivonulás után a tálibok betartják-e az ígéreteiket, és ha megszerzik a hatalmat, felelősen viselkednek-e."
Kínának nincs hova sietnie. Lehetséges, ám nem valószínű, hogy a szomszéd országok valamelyike vagy Oroszország megpróbálkozik az amerikaiak által hagyott űr betöltésével, de a távozó nyugatiakon kívül csak Peking rendelkezik olyan erőforrásokkal, hogy érdemben alakítson az afganisztáni folyamatokon.
Hír24
"Peking már az amerikai, illetve NATO-jelenlét idején megkezdte egy katonai bázis kiépítését a Wakhan korridorban, amely gyakorlatilag egy mély völgy Afganisztán keleti, Kínával határos részén. A terület annyira elzárt a magas hegyek miatt, hogy még az afgán polgárháborúk sem pusztították el. Ide épített Kína az elmúlt években egy közös bázist, és itt kezdett afgán katonák képzésébe, ahogy a szomszédos Tádzsikisztánban is hasonló kínai bázis működik, szintén hegyvidéki területen. Ezek a bázisok – az innen indított járőrökkel – segíthetnek lezárni azokat az egyébként ellenőrizhetetlen útvonalakat, amelyen ujgur terroristák beszivároghatnak Kínába.
Ugyanakkor kérdéses, hogy békefenntartóként vagy más formában megkockáztatna Kína egy „afgán kalandot”.
Bár a kínai hadsereg erőforrásai kimeríthetetlennek tűnnek, és Afganisztán kiváló terep lenne katonai tapasztalatszerzésre, nem valószínű, hogy a kínai stratégák akár csak elgondolkodnának ezen.
Békefenntartóként érkezni persze biztosítana némi legitimitást, de ehhez az ENSZ Biztonsági Tanácsának az egyetértése is kellene, azaz Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia támogatása is. Ráadásul ezek a missziók többnemzetiek, nagy kérdés, hogy a jelenlegi nemzetközi hangulatban kinek lenne még kedve, erőforrása egy ilyen kiszámíthatatlan kimenetelű műveletben részt venni.
Egyedül nekivágni egy afganisztáni akciónak pedig még rosszabb esélyekkel kecsegtetne, ez világos a szovjet és amerikai tapasztalatok után. Az elmúlt évtized bámulatos gyorsaságú katonai modernizációja ellenére a kínai haderő tapasztalatlan; katonai műveletekben ugyan részt vettek békefenntartóként Libanonban és Dél-Szudánban, de háborús tapasztalatuk nincs. Peking külpolitikáját mindig is az óvatosság jellemezte, és a beavatkozás egy polgárháborús helyzetbe túlságosan kiszámíthatatlan, miközben érdemi nyereséget alig ígér. Ráadásul – és itt összeérnek a kínai és a kivonulás mellett szóló amerikai érvek – Pekingnek is a nagyhatalmi rivalizálásra kell készülnie, erőforrásait arra összpontosítania
Afganisztánban hiába van felbecsülhetetlen értékű gazdasági kincs (az egyik gyakori érv a nyersanyagéhes Kína kapcsán), ha azt a rossz biztonsági helyzet miatt még senkinek sem sikerült kiaknázni. Jellemző, hogy eddig sem amerikai vagy nyugati vállalatok kötötték a legnagyobb „üzletet”, hanem a kínai Metallurgical Group Corporation, amely 2007-ben 30 évre vette bérbe Mesz Ajnak területét, ahol a világ egyik legnagyobb nyílt színi fejtésű rézbányáját akarták kialakítani. Az akkor hárommilliárd dolláros befektetés Afganisztán történetének legnagyobbika volt, de a termelés mai napig nem indult meg, a tálibok rendszeresen megtámadták a biztonsági őröket, az ügyvezetőnek pedig korrupció miatt el kellett hagynia az országot.
Ez a példa arra is rávilágít, hogy még a pragmatikus Pekingnek is gondot okoz az afgán környezet, pedig a kínai befektetések jól elboldogulnak a rendezetlen hátterű, korrupt országok piacain. A kínai érdekek annak ellenére nem hatották meg a tálibokat, hogy Peking legfontosabb regionális partnere, Pakisztán a fundamentalista szervezet fő támogatója.
Kína a következő években – folytatva az eddigi tradíciókat – minden bizonnyal az óvatos kivárás politikáját folytatja majd Afganisztánnal, egyszerre tartva kapcsolatot a hivatalos kormánnyal és a tálib ellenzékkel. A Talibán Pekinggel is normalizálta kapcsolatait annak ellenére, hogy a tálibok a 2001 előtt az ujgur terroristáknak adott támogatások miatt biztonsági kockázatnak számítottak. Valószínűleg Peking kivárja, hogy az amerikai kivonulás után a tálibok betartják-e az ígéreteiket, és ha megszerzik a hatalmat, felelősen viselkednek-e."
Kínának nincs hova sietnie. Lehetséges, ám nem valószínű, hogy a szomszéd országok valamelyike vagy Oroszország megpróbálkozik az amerikaiak által hagyott űr betöltésével, de a távozó nyugatiakon kívül csak Peking rendelkezik olyan erőforrásokkal, hogy érdemben alakítson az afganisztáni folyamatokon.
A tálibok elfoglalják a kulcs Kandahar körzetet, miközben az afgán csapatok vereségek sorát szenvedik el az Egyesült Államok kivonulása nyomán
www.rt.com
Taliban captures key Kandahar district as Afghan troops suffer wave of defeats in wake of US withdrawal
The Taliban has seized a key district in Kandahar province after pushing Afghan troops out of the area, adding to a growing list of victories against government forces amid the US military’s exit from the country.
Kína tagadja, hogy katonai bázist alapított volna Afganisztánban
China denies planning military base in Afghanistan
China on Wednesday denied that it planned to build a military base in Afghanistan, after a Hong Kong newspaper said Beijing was constructing a training camp for Afghan troops to which it could also send its own soldiers.
www.reuters.com
Lehet hogy tudtak volna csak nem a 80-as hanem az 50 -es évek elején.
Ugyanúgy oldottàk volna meg mint a krímet. Afgàn kérdés plató kérdés (vasút hianyàban) hogy egy klasszikust idézzük...
Persze hogy mennyire lett volna normàlis az már egy másik kérdés...