[BIZTPOL] Afganisztáni helyzet
- Téma indítója Unio
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Azért néhány triviális alapot mondjunk ki, mielőtt part nélkül vitatkoznánk arról, hogy a tálib mozgalom mennyire fog átváltani ország managementre és mennyire fejleszti tovább a jelenlegi nemzetköziségét!
1, Az európai ember identitása kis lokalitásnál gyenge, közép lokalitás markánsan erős, nagy lokalitás ismét lezuhan és alacsony, noha ez utóbbit a közelmúltban erősen fejleszteni igyekeznek.
2, A Közel-Kelet átlag emberénél (nem csak az afgánoknál) a lokalitás kiugróan erős, a közepes a béka segge alatt, a nagy pedig ismét markáns, meghatározó.
Mit jelent ez?
Az európai embernek nem mond sokat -a focit kivéve-, hogy Pécsről jöttem vagy Létavértesről. Az, hogy kunsági gyerek vagyok vagy a Csereháton nőttem-e fel. Trianoni Magyarország mond neki valamit, a Kárpát-medence; vagy az, hogy osztrák vagyok és ne keverj már a buzi németekkel, légyszíves!
Az "Európai Projekt" meg a "globalizáció" próbálja megteremteni az országnál nagyobb léptékű összetartozás érzését, de egyfelől ha már a HTKA oldalon járok, érdemes megnézni a hadipart és a beszerzéseket, hogy mennyire jól sikerül. De legalább le akarja rombolni a meglévő és jól kialakult eddigi identitást. (De említhetném az angolok kiválását is.)
Ezzel szemben egy arabnak, egy árjának, stb. igen is mond valamit, hogy milyen törzsből való vagyok. Identitásának meghatározó része. Ezzel szemben jól ismerjük, hogy egy ország nem épp úgy lett összerakva, hogy az belülről egységes legyen és mind a mai napig nem sok sikert értek el -sem a gyarmatosítók, sem a függetlenségüket kivívó immáron szabad népek-, hogy afgán és afgán között szír és szír között stabil összetartozás érzést alakítsanak ki.
A mondat utolsó része azt takarja, hogy globális szinten az összetartozás működik. Vallási alapon. Egy török Vörös Félhold hajlandó támogatni és segíteni az arab világot. Annak ellenére, hogy nem is egy nyelvcsaládot beszélnek. Amikor Törökország stratégiai mélységről beszélünk a Balkánon, akkor beszélnünk kell arról is, hogy ezek a népek a Török Birodalomból váltak ki, függetlenedtek, de ahol muzulmán lakosság van, ott képesek könnyen elfogadni a politikai beavatkozásokat. És beszélnünk kell arról, hogy az Arab(Perzsa)-öböl országai is lemondanak saját országuk fejlesztésének egy részéről, hogy cserébe finanszírozzák a radikális iszlamizmust és a "keresztesek" elleni háborút. Egy bosnyák sokkal szívesebben elviseli, hogy egy sejk vagy egy szultán belepofázzon a dolgaikba, mint hogy egy rohadék katolikus horvát a szomszéd faluból megmondja neki, hogy Mohamed követői mit építsenek a saját portájukon vagy milyen cégekkel üzleteljenek. Egy véres kezű, ortodox szerbről meg ne is beszéljünk, mert az ráadásul két falun túl van az ország másik végében...
Innenstől kezdve szeretném, ha mindenki találgatna, hogy mennyire fogja a talibán egész Afganisztánt konszolidálni és mennyire hagyja el a nemzetközi iszlamizmus jellegét. Én úgy fogalmaznék, hogy nem beszélnek olyan jól angolul, mint Kamm és sokan közülük nem értik a management szót.
1, Az európai ember identitása kis lokalitásnál gyenge, közép lokalitás markánsan erős, nagy lokalitás ismét lezuhan és alacsony, noha ez utóbbit a közelmúltban erősen fejleszteni igyekeznek.
2, A Közel-Kelet átlag emberénél (nem csak az afgánoknál) a lokalitás kiugróan erős, a közepes a béka segge alatt, a nagy pedig ismét markáns, meghatározó.
Mit jelent ez?
Az európai embernek nem mond sokat -a focit kivéve-, hogy Pécsről jöttem vagy Létavértesről. Az, hogy kunsági gyerek vagyok vagy a Csereháton nőttem-e fel. Trianoni Magyarország mond neki valamit, a Kárpát-medence; vagy az, hogy osztrák vagyok és ne keverj már a buzi németekkel, légyszíves!
Az "Európai Projekt" meg a "globalizáció" próbálja megteremteni az országnál nagyobb léptékű összetartozás érzését, de egyfelől ha már a HTKA oldalon járok, érdemes megnézni a hadipart és a beszerzéseket, hogy mennyire jól sikerül. De legalább le akarja rombolni a meglévő és jól kialakult eddigi identitást. (De említhetném az angolok kiválását is.)
Ezzel szemben egy arabnak, egy árjának, stb. igen is mond valamit, hogy milyen törzsből való vagyok. Identitásának meghatározó része. Ezzel szemben jól ismerjük, hogy egy ország nem épp úgy lett összerakva, hogy az belülről egységes legyen és mind a mai napig nem sok sikert értek el -sem a gyarmatosítók, sem a függetlenségüket kivívó immáron szabad népek-, hogy afgán és afgán között szír és szír között stabil összetartozás érzést alakítsanak ki.
A mondat utolsó része azt takarja, hogy globális szinten az összetartozás működik. Vallási alapon. Egy török Vörös Félhold hajlandó támogatni és segíteni az arab világot. Annak ellenére, hogy nem is egy nyelvcsaládot beszélnek. Amikor Törökország stratégiai mélységről beszélünk a Balkánon, akkor beszélnünk kell arról is, hogy ezek a népek a Török Birodalomból váltak ki, függetlenedtek, de ahol muzulmán lakosság van, ott képesek könnyen elfogadni a politikai beavatkozásokat. És beszélnünk kell arról, hogy az Arab(Perzsa)-öböl országai is lemondanak saját országuk fejlesztésének egy részéről, hogy cserébe finanszírozzák a radikális iszlamizmust és a "keresztesek" elleni háborút. Egy bosnyák sokkal szívesebben elviseli, hogy egy sejk vagy egy szultán belepofázzon a dolgaikba, mint hogy egy rohadék katolikus horvát a szomszéd faluból megmondja neki, hogy Mohamed követői mit építsenek a saját portájukon vagy milyen cégekkel üzleteljenek. Egy véres kezű, ortodox szerbről meg ne is beszéljünk, mert az ráadásul két falun túl van az ország másik végében...
Innenstől kezdve szeretném, ha mindenki találgatna, hogy mennyire fogja a talibán egész Afganisztánt konszolidálni és mennyire hagyja el a nemzetközi iszlamizmus jellegét. Én úgy fogalmaznék, hogy nem beszélnek olyan jól angolul, mint Kamm és sokan közülük nem értik a management szót.
Igen, ahogy nem volt világszerte a kommunista eszmét követőkre a vietnemi vereség.... De.
Nem igazán a dominóelmélet nem igazolódott be. Ja és 15 évvel később megbukott a kommunizmus a legtöbb helyen.
A legalizáció felé: Hogyan fenyegeti a tálibok győzelme Afganisztán szomszédait?
Orosz elemzés....
Az Ashraf Ghani vezette kormány és katonai hatalom összeomlásának jelei az amerikai és NATO-csapatok Afganisztánból való kivonásának hátterében aktualizálják a tálibok teljes hatalomátvételének forgatókönyvét az országban. Annak ellenére, hogy az USA a dohai tárgyalások során megpróbálta összekapcsolni a csapatkivonás kérdését a Kabul és a tálibok közötti, a koalíciós kormány létrehozásáról szóló megállapodással, a kontingens de facto kivonása olyan körülmények között történik, amikor a tálibok csak azt vállalták, hogy nem állnak kapcsolatban az (Oroszországban betiltott) Al-Kaidával és terrorellenes intézkedéseket hajtanak végre a Vilayat Khorasan - az Iszlám Állam1 (IS1, Oroszországban betiltott) ága - ellen. Egyébként a tálibok nem érzik úgy, hogy bármilyen kötelezettségük lenne Kabul felé; ez megmagyarázza, hogy miért akadoznak az afgánok közötti tárgyalások Dohában vagy Moszkvában.
Az amerikai csapatok gyors, menekülésnek tűnő kivonásának hátterében a tálibok májusban nagyszabású offenzívát indítottak. Ennek köszönhetően több tucatnyi területet foglaltak el Afganisztánban, több száz foglyot ejtettek és hatalmas mennyiségű különböző zsákmányt szereztek, köztük könnyű és nehéz páncélosokat, valamint tüzérségi eszközöket. Az afgán elemzők nagyon súlyosnak ítélik a helyzetet, és az Egyesült Államokban egyre gyakrabban hallani azt a véleményt, hogy a kabuli kormány még hat hónapig sem bírja ki, ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak.
Ebben az esetben megismétlődik a vietnami háború utolsó szakasza, amikor a végső összecsapás nem tette lehetővé, hogy az Egyesült Államok megmentse az arcát, és a Dél-Vietnamban maradt kormány a vietkong előrenyomulásával szemben azonnal elvesztette az irányítást a helyzet felett. Ghani kormánya pedig csak álmodozhat Muhammad Najibullah kormányának forgatókönyvéről, amely három évig tudott ellenállni a militánsoknak a szovjet segélyek csökkenése közepette.
Az USA egy sokkal kevésbé szilárd politikai rendszert és egy sokkal kevésbé hatékony katonai és biztonsági erőt hagy maga után. Ezért a kabuli amerikai nagykövetség vészhelyzeti evakuálására való készenlétről szóló nyilatkozatok, és a megszálló kormányzat önkéntes segítőinek evakuálásával kapcsolatos akut probléma, akik szabadságukat, sőt életüket kockáztatják, ha a tálibok kezébe kerülnek.
Mindez növeli annak valószínűségét, hogy néhány hónapon vagy 1-2 éven belül Afganisztán vagy annak nagy része (beleértve Kabult is) a tálibok teljes és kizárólagos ellenőrzése alá kerül. Ez megváltoztatja mind magát az iszlamizációra és saría bevezetésére váró Afganisztán belső helyzetét, mind pedig a körülötte lévő helyzetet. Nézzük meg, hogy egy esetleges tálib győzelem hogyan fenyegetné Afganisztán szomszédait, Pakisztánt, Iránt, Kínát, Tádzsikisztánt, Üzbegisztánt és Türkmenisztánt.
Pakisztán .
Bár Pakisztán hírszerzési kapcsolatai a tálibokkal nem nagy titok, ahogyan Iszlámábád szerepe sem a csoport létrehozásában, kapcsolatuk korántsem zökkenőmentes.
"Maguk a tálibok meglehetősen heterogének, mérsékelt és radikális frakciókkal egyaránt. A harcosok évtizedek óta pakisztáni területet használnak hátsó bázisként, amelyet az USA soha nem tudott felszámolni. Nem segítettek sem a pakisztáni kormányhoz intézett washingtoni felhívások a határ lezárására, sem a Pakisztánon belüli tálib célpontok elleni dróncsapások. Mindez az amerikai-pakisztáni kapcsolatok romlásához vezetett Pervez Musharaf alatt.
Eközben Pakisztán belső instabilitása és a radikális iszlamizmus térnyerése miatt egyes radikális tálib csoportosulások csatlakoztak a pakisztáni iszlamisták kormányellenes harcosságához és egyes tálibok a pakisztáni hadsereg elleni fellépéséhez. De mindkét fél bizonyos határokon belül tartja a helyzetet - a tálibok nem hirdetnek dzsihádot a pakisztáni kormány ellen, és Iszlámábád nem hajlandó erőszakkal megtisztítani a régiót, ahol a központi kormány tekintélye meglehetősen feltételes.
A pakisztáni hírszerzés a tálibokon belüli józanabb frakciókra akar támaszkodni, hogy közvetlen és közvetett befolyását fenntartsa Afganisztánon belül. A legutolsó dolog, amiben Pakisztán érdekelt, hogy egy megerősödött frakció kezdje megingatni a helyzetet a határ menti területeken. Ezért vagy arra fog törekedni, hogy intézményesítse a tálibokat, és fokozatosan civilizáltabb tevékenységi formák felé terelje őket, vagy ezt az agressziót a másik irányba, Irán vagy a közép-ázsiai köztársaságok ellen irányítja át.
Irán
Irán és a tálibok kapcsolata meglehetősen bonyolult, amely időnként a nulla fokon állt - a felek valójában a nyílt konfrontáció határán álltak. Másrészt az elmúlt években Teherán és a tálibok kapcsolata némileg felmelegedett. Irán kapcsolatai során folyamatosan felveti az afgán síiták elleni támadások megengedhetőségének kérdését, akiknek pártfogójaként pozícionálja magát. Az Egyesült Államok emellett átlátható módon azzal vádolta Iránt, hogy állítólag illegálisan szállít kifinomult fegyvereket a táliboknak (mesterlövészpuskákat, páncéltörő fegyvereket, kézi- és géppuskákat), hogy a hibrid hadviselés koncepciója alapján kárt okozzon az Egyesült Államoknak.
A legmarkánsabb epizód, amely e vádakkal kapcsolatos, a CIA 358-as számú parancsnoki állásának elvesztése Afganisztán felett. Az amerikai változat szerint az új iráni légvédelmi rakéta, amelyet az Ansar Allah mozgalom sikeresen alkalmazott szaúdi repülőgépek és drónok ellen Jemenben, a "Missile 358" nevet viseli. Az Egyesült Államok ezt közvetett bizonyítéknak tekinti arra, hogy a CIA járatát egy Afganisztánból kilőtt iráni rakéta semmisítette meg, ami a tálibokkal való kapcsolat nélkül nem lett volna lehetséges.
Irán viszont mindig is tagadta a táliboknak nyújtott katonai segítséget, és az Egyesült Államok soha nem tudta bizonyítani, hogy ilyen támogatást nyújtott volna. Ennek megfelelően a tálibok által az iszlám köztársaság határ menti régióira gyakorolt nyomás növekedésének kilátásai attól függnek, hogy lesznek-e kapcsolatok a felek között, és hogy maga a tálibok hajlandóak-e a síita érdekeket figyelembe venni egy jövőbeli Afganisztánban.
Emellett fontos megjegyezni, hogy Irán számára az Egyesült Államok Afganisztánból való kivonulása azt jelenti, hogy eltűnik több olyan katonai támaszpont, amelyeket az ország elleni katonai hadjárathoz lehetne használni. "A tálibok minden problémájuk ellenére kevesebb gondot jelentenek Teherán számára, mint az amerikaiak a térségben. Ezért Irán így vagy úgy, de hasznot húz egy ilyen váltásból, és egyértelműen abban érdekelt, hogy a tálibok Afganisztán belügyeivel legyenek elfoglalva, és ne ássák alá a régiót.
Kína liked this...
Ha valóban hiszünk az európai civilizációban, miért ne tudnánk tartani a tempót Kínával?
Európa is a romokból épült újjá a harmincéves háború, 1918 és 1945 után, eleinte nagyon is dinamikusan. Ha mára elveszett ez a dinamizmus, az bizonyosan nem Kína és nem a most százéves Kínai Kommunista Párt bűne.
azonnali.hu
Egyébként is ma már az "annak nevezett" a pontosabb ezen országok esetében, kivéve Kuba illetve esetleg Laosz és Venezuela. (No meg persze ÉK is ide sorolható végül is.)
De egyébként is Kína 1949 óta komcsi volt.... semmi köze ennek Vietnamhoz.
Sztem nagyon lejáratja most magát a Nyugat és Amerika. Így cserben hagyni az afgán szövetségeseit és ezek elé az állatok elé vetni, több mint bűn!
Milyen afgán szövetséges? Max a politikai elit egy része tekint rá (USA és nyugat) szövetségesként, ők is csak azért, mert hatalmon tartották őket.
Tettek oda egy bábkormányt egy texasi olajcég középvezetőjének irányításával. Felépitettek vmi közigazgatást, rendőrséget, hadsereget, államot. Most hirtelen kivonják a csapatokat és otthagyják a bennük bizó helyieket meghalni. Somszor még ez a szerencsésebb verzió.
Úgy léptek le a bagrami reptérről, hogy a helyi kormány nem tudott róla, igy a fosztogatók vittek mindent. Ehhez milyen gerinc kell???
Legközelebb ki fog megbízni bennük???
W
Wilson
Guest
Egyetértek veled, nagyon sok bennük bízó afgán (kis)embert hagytak cserben
.Amúgy friss hír,hogy Afganisztán északi részén elkezdték szervezni a tálibok elleni fegyveres harcot ,könnyen lehet,hogy ugyanaz lesz a helyzet mint amikor az Amerikaiak bevonultak Afganisztánba.
Közel se biztos,hogy nem szóltak, kinezem az afgánokból,hogy szartak rá.Reggel odamentek, tehát tudták,higy üres lesz a bazis.
A talibok is az általuk uralt területeken kvázi államként funkcionálnak és állami feladatokat látnak el.
Senki nem bízott az amerikaiakban. Az afgánuk utálják az amerikaiakat.Egyetértek veled, nagyon sok bennük bízó afgán (kis)embert hagytak cserben
W
Wilson
Guest
Részben igazat adok neked de ahogy én ennek utána olvastam még másfél évvel ezelőtt is az afgán (nagyobb) városok (Kabul,Herát,Kandahar,Mazari-Sarif ,Dzsalálábád ,Kunduz stb) lakosságának nagy része, abban bízott, hogy az Amerikaiak, ha ki is vonulnak Afganisztánból akkor azt nem egyik napról a másikra hajtják végre és csak akkor vonulnak ki ha már afgán kormány kellően erős lesz a tálibok elleni harchoz.
1. Akinek nincs más lehetősége.
2. Akinek van érdekeltsége.
Én pár dolgot nem tudok megmondani, megválaszolni.
1, Ha a lelépés előtt szólnak az afgán biztonsági erőknek, hogy tiétek a bázis, akkor kifosztották volna-e? (Mi a probléma a kifosztással? A javak elvesztése vagy a kifosztó személye?)
2, A nagyvárosok lakói abban bíztak, hogy a kormány erői valaha is képesek lesznek-e a tálibok ellen egymagukban harcolni vagy abban bíztak, hogy az amerikaiak lassan fognak kivonulni?
1, Ha a lelépés előtt szólnak az afgán biztonsági erőknek, hogy tiétek a bázis, akkor kifosztották volna-e? (Mi a probléma a kifosztással? A javak elvesztése vagy a kifosztó személye?)
2, A nagyvárosok lakói abban bíztak, hogy a kormány erői valaha is képesek lesznek-e a tálibok ellen egymagukban harcolni vagy abban bíztak, hogy az amerikaiak lassan fognak kivonulni?
Még egy afgán térkép
világoszöld: márciusban talibán kézen lévő körzetek
sötétzöld: április óta megszerzett körzetek
piros körrel jelzett: júl. 5 óta átvett 3 körzet
türkiz: semleges körzet
világoszöld: márciusban talibán kézen lévő körzetek
sötétzöld: április óta megszerzett körzetek
piros körrel jelzett: júl. 5 óta átvett 3 körzet
türkiz: semleges körzet
T
Törölt tag 008
Guest
Nahát, az egyetlen semleges a kínaiak felé az átjáró amit közel 2000 kínai PMC őriz.Még egy afgán térkép
világoszöld: márciusban talibán kézen lévő körzetek
sötétzöld: április óta megszerzett körzetek
piros körrel jelzett: júl. 5 óta átvett 3 körzet
türkiz: semleges körzet
Azt nem értem, hogy az USA és nyugati szövetségesei bárkit megszankcionálnak aki nem szimpi nekik. Főleg ha ellenük harcoló terroristákat támogat. Miért nem szankcionálták Pakisztánt amiért kormány szinten támogatják a talibánt?! 2001 óta már régen térdre lehetett volna kényszeríteni gazdaságilag. És nekem ne jöjjön senki azzal, hogy atomhatalom, mert Oroszország és Kína is az mégis folyamatosan szankciózva vannak.