[BIZTPOL] Afganisztáni helyzet

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

tomcat1

Well-Known Member
2014. december 30.
2 491
3 000
113
Azért ez sztem nem lefutott kérdés. Pakisztáni katonák is mennének, sztem ez a kulcs. A talibok többsége pastu. A pastuk majdnem fele Pakisztánban él.
Lehet velük ki tudnak egyezni egy hatalommegosztásról.

A mai helyzet eszkalációhoz vezet. Több ezer menekült afgán lépi át naponta a tadzsik határt. Már az oroszoknak is kellemetlen, mert destabilizálja Tadzsikisztánt.

Nagyon hülyén vonul ki az USA, nagyobb káosz lehet, mint előtte és cserben hagyja a helyi szövetségeseit újból!!!


Az a baj ha senki sem marad most, lehet 1 év múlva újra be kell avatkozni. Abból nagyobb sírás lesz helyben, meg Europa kap 1 millió dühös afgán fiatalt.
Hogy is szólt a 12 pontból a tizedik:

A’ katonaság esküdjék meg az alkotmányra, magyar katonáinkat ne vigyék külföldre, a’ külföldieket vigyék el tőlünk.

Az ezerkétszázas években eljátszottuk azzal, hogy a közel keleten stratégiáskodtunk, de akkor sem jött be.
Másként fogalmazva: Mennyi árvát kell itthon "teremteni", hogy rájöjjünk, hogy nem a mi témánk?
A migránsok évezredek óta jönnek folyamatosan, egyébként az határőrizeti kérdés és nem a világ másig felén való harcolás kérdése.
 
  • Tetszik
Reactions: endre and gergo55

Kim Philby

Well-Known Member
2020. december 16.
11 904
35 029
113
Szerintem erre nyugodtan használhatod a medián kifejezést. Mindenki érteni fogja.


Szerintem Fonak tökéletes értette, hogy mit mire írtam.
Akkor ebben a formában melyik határ valós, meg melyik nem, vagyis fogalmazzuk át a földrajzi terminus technikuszt. Az országhatár két különálló államot elválasztó MESTERSÉGESen kialakított/megállapított adminisztratív "vonal".
Ha azt írod, hogy etnikailag nem létező, vagy valami hasonlót, elfogadom. De ebben a formában, hülyeség.
 

Vogon

Well-Known Member
2021. május 13.
3 165
6 699
113
Akkor ebben a formában melyik határ valós, meg melyik nem, vagyis fogalmazzuk át a földrajzi terminus technikuszt. Az országhatár két különálló államot elválasztó MESTERSÉGESen kialakított/megállapított adminisztratív "vonal".
Ha azt írod, hogy etnikailag nem létező, vagy valami hasonlót, elfogadom. De ebben a formában, hülyeség.

Kérdésem, hogy mire írtam válaszként azt, amit írtam?

Volt egy felvetés, hogy meg kell próbálni visszamenni és rendet teremteni; de ha ez nem sikerül, le kell zárni Afganisztán határait és ők benn maradnak, eljátszanak magukkal.
Szerintem ne tegyünk egyenlőség jelet, hogy megkérdezed egy osztrákot, hogy hol van Ausztria és Magyarország közös határa és berajzol egy vonalat, és aközé, hogy megkérdezel egy pastut, hogy hol van a határ és berajzol egy vonalat Afganisztán belsejébe és a vége átmegy Pakisztán területeire.
Ha létezik a második példában a határ, akkor zárjuk le! De szerintem senki nem tud róla, hogy hol van. Irán-Afganisztán szintén egy fejtörő, nem pedig határrendészet. Kína-Afganisztán szintén. Ez utóbbiban bízhatunk, hogy a saját problémáit meg tudja oldani tudományos földrajzi kérdésekben.
 
  • Vicces
Reactions: Kim Philby

Kim Philby

Well-Known Member
2020. december 16.
11 904
35 029
113
Kérdésem, hogy mire írtam válaszként azt, amit írtam?

Volt egy felvetés, hogy meg kell próbálni visszamenni és rendet teremteni; de ha ez nem sikerül, le kell zárni Afganisztán határait és ők benn maradnak, eljátszanak magukkal.
Szerintem ne tegyünk egyenlőség jelet, hogy megkérdezed egy osztrákot, hogy hol van Ausztria és Magyarország közös határa és berajzol egy vonalat, és aközé, hogy megkérdezel egy pastut, hogy hol van a határ és berajzol egy vonalat Afganisztán belsejébe és a vége átmegy Pakisztán területeire.
Ha létezik a második példában a határ, akkor zárjuk le! De szerintem senki nem tud róla, hogy hol van. Irán-Afganisztán szintén egy fejtörő, nem pedig határrendészet. Kína-Afganisztán szintén. Ez utóbbiban bízhatunk, hogy a saját problémáit meg tudja oldani tudományos földrajzi kérdésekben.
Vicces....de nyugtass meg, hogy amúgy van/létezik és mindenféle okiratokkal/nemzetközi szerződésekkel alátámaszthatóan, van határ Afganisztán és Pakisztán között, ergo, határosak egymással. ;)
 
  • Tetszik
Reactions: tong djagbu

Terminator

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
2010. április 19.
42 211
81 104
113
America's Middle Of The Night Pullout From Bagram In Afghanistan...

message-editor%2F1625590722537-abandoned-vehicles-bagram.jpg
 
  • Tetszik
Reactions: antigonosz

SilvioD

Well-Known Member
2018. december 23.
27 347
96 736
113
Most már azt mondon, az Amerikaiak szinte szándékosan erősítik a tálibokat. Vagy ennyire dilettánsak???

 

Anti

Well-Known Member
2018. december 29.
5 276
13 883
113
Most már azt mondon, az Amerikaiak szinte szándékosan erősítik a tálibokat. Vagy ennyire dilettánsak???


Konkretan fegyverrel is segiti oket.
 
W

Wilson

Guest
A legalizáció felé: Hogyan fenyegeti a tálibok győzelme Afganisztán szomszédait?

Orosz elemzés....

E5oVmnVWEAAC9IG


Az Ashraf Ghani vezette kormány és katonai hatalom összeomlásának jelei az amerikai és NATO-csapatok Afganisztánból való kivonásának hátterében aktualizálják a tálibok teljes hatalomátvételének forgatókönyvét az országban. Annak ellenére, hogy az USA a dohai tárgyalások során megpróbálta összekapcsolni a csapatkivonás kérdését a Kabul és a tálibok közötti, a koalíciós kormány létrehozásáról szóló megállapodással, a kontingens de facto kivonása olyan körülmények között történik, amikor a tálibok csak azt vállalták, hogy nem állnak kapcsolatban az (Oroszországban betiltott) Al-Kaidával és terrorellenes intézkedéseket hajtanak végre a Vilayat Khorasan - az Iszlám Állam1 (IS1, Oroszországban betiltott) ága - ellen. Egyébként a tálibok nem érzik úgy, hogy bármilyen kötelezettségük lenne Kabul felé; ez megmagyarázza, hogy miért akadoznak az afgánok közötti tárgyalások Dohában vagy Moszkvában.

Az amerikai csapatok gyors, menekülésnek tűnő kivonásának hátterében a tálibok májusban nagyszabású offenzívát indítottak. Ennek köszönhetően több tucatnyi területet foglaltak el Afganisztánban, több száz foglyot ejtettek és hatalmas mennyiségű különböző zsákmányt szereztek, köztük könnyű és nehéz páncélosokat, valamint tüzérségi eszközöket. Az afgán elemzők nagyon súlyosnak ítélik a helyzetet, és az Egyesült Államokban egyre gyakrabban hallani azt a véleményt, hogy a kabuli kormány még hat hónapig sem bírja ki, ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak.

Ebben az esetben megismétlődik a vietnami háború utolsó szakasza, amikor a végső összecsapás nem tette lehetővé, hogy az Egyesült Államok megmentse az arcát, és a Dél-Vietnamban maradt kormány a vietkong előrenyomulásával szemben azonnal elvesztette az irányítást a helyzet felett. Ghani kormánya pedig csak álmodozhat Muhammad Najibullah kormányának forgatókönyvéről, amely három évig tudott ellenállni a militánsoknak a szovjet segélyek csökkenése közepette.

Az USA egy sokkal kevésbé szilárd politikai rendszert és egy sokkal kevésbé hatékony katonai és biztonsági erőt hagy maga után. Ezért a kabuli amerikai nagykövetség vészhelyzeti evakuálására való készenlétről szóló nyilatkozatok, és a megszálló kormányzat önkéntes segítőinek evakuálásával kapcsolatos akut probléma, akik szabadságukat, sőt életüket kockáztatják, ha a tálibok kezébe kerülnek.


Mindez növeli annak valószínűségét, hogy néhány hónapon vagy 1-2 éven belül Afganisztán vagy annak nagy része (beleértve Kabult is) a tálibok teljes és kizárólagos ellenőrzése alá kerül. Ez megváltoztatja mind magát az iszlamizációra és saría bevezetésére váró Afganisztán belső helyzetét, mind pedig a körülötte lévő helyzetet. Nézzük meg, hogy egy esetleges tálib győzelem hogyan fenyegetné Afganisztán szomszédait, Pakisztánt, Iránt, Kínát, Tádzsikisztánt, Üzbegisztánt és Türkmenisztánt.

Pakisztán .

Bár Pakisztán hírszerzési kapcsolatai a tálibokkal nem nagy titok, ahogyan Iszlámábád szerepe sem a csoport létrehozásában, kapcsolatuk korántsem zökkenőmentes.

"Maguk a tálibok meglehetősen heterogének, mérsékelt és radikális frakciókkal egyaránt. A harcosok évtizedek óta pakisztáni területet használnak hátsó bázisként, amelyet az USA soha nem tudott felszámolni. Nem segítettek sem a pakisztáni kormányhoz intézett washingtoni felhívások a határ lezárására, sem a Pakisztánon belüli tálib célpontok elleni dróncsapások. Mindez az amerikai-pakisztáni kapcsolatok romlásához vezetett Pervez Musharaf alatt.

Eközben Pakisztán belső instabilitása és a radikális iszlamizmus térnyerése miatt egyes radikális tálib csoportosulások csatlakoztak a pakisztáni iszlamisták kormányellenes harcosságához és egyes tálibok a pakisztáni hadsereg elleni fellépéséhez. De mindkét fél bizonyos határokon belül tartja a helyzetet - a tálibok nem hirdetnek dzsihádot a pakisztáni kormány ellen, és Iszlámábád nem hajlandó erőszakkal megtisztítani a régiót, ahol a központi kormány tekintélye meglehetősen feltételes.

A pakisztáni hírszerzés a tálibokon belüli józanabb frakciókra akar támaszkodni, hogy közvetlen és közvetett befolyását fenntartsa Afganisztánon belül. A legutolsó dolog, amiben Pakisztán érdekelt, hogy egy megerősödött frakció kezdje megingatni a helyzetet a határ menti területeken. Ezért vagy arra fog törekedni, hogy intézményesítse a tálibokat, és fokozatosan civilizáltabb tevékenységi formák felé terelje őket, vagy ezt az agressziót a másik irányba, Irán vagy a közép-ázsiai köztársaságok ellen irányítja át.

Irán

Irán és a tálibok kapcsolata meglehetősen bonyolult, amely időnként a nulla fokon állt - a felek valójában a nyílt konfrontáció határán álltak. Másrészt az elmúlt években Teherán és a tálibok kapcsolata némileg felmelegedett. Irán kapcsolatai során folyamatosan felveti az afgán síiták elleni támadások megengedhetőségének kérdését, akiknek pártfogójaként pozícionálja magát. Az Egyesült Államok emellett átlátható módon azzal vádolta Iránt, hogy állítólag illegálisan szállít kifinomult fegyvereket a táliboknak (mesterlövészpuskákat, páncéltörő fegyvereket, kézi- és géppuskákat), hogy a hibrid hadviselés koncepciója alapján kárt okozzon az Egyesült Államoknak.

A legmarkánsabb epizód, amely e vádakkal kapcsolatos, a CIA 358-as számú parancsnoki állásának elvesztése Afganisztán felett. Az amerikai változat szerint az új iráni légvédelmi rakéta, amelyet az Ansar Allah mozgalom sikeresen alkalmazott szaúdi repülőgépek és drónok ellen Jemenben, a "Missile 358" nevet viseli. Az Egyesült Államok ezt közvetett bizonyítéknak tekinti arra, hogy a CIA járatát egy Afganisztánból kilőtt iráni rakéta semmisítette meg, ami a tálibokkal való kapcsolat nélkül nem lett volna lehetséges.

Irán viszont mindig is tagadta a táliboknak nyújtott katonai segítséget, és az Egyesült Államok soha nem tudta bizonyítani, hogy ilyen támogatást nyújtott volna. Ennek megfelelően a tálibok által az iszlám köztársaság határ menti régióira gyakorolt nyomás növekedésének kilátásai attól függnek, hogy lesznek-e kapcsolatok a felek között, és hogy maga a tálibok hajlandóak-e a síita érdekeket figyelembe venni egy jövőbeli Afganisztánban.

Emellett fontos megjegyezni, hogy Irán számára az Egyesült Államok Afganisztánból való kivonulása azt jelenti, hogy eltűnik több olyan katonai támaszpont, amelyeket az ország elleni katonai hadjárathoz lehetne használni. "A tálibok minden problémájuk ellenére kevesebb gondot jelentenek Teherán számára, mint az amerikaiak a térségben. Ezért Irán így vagy úgy, de hasznot húz egy ilyen váltásból, és egyértelműen abban érdekelt, hogy a tálibok Afganisztán belügyeivel legyenek elfoglalva, és ne ássák alá a régiót.
 
W

Wilson

Guest
2.

Kína .

Bár Kínának csak egy viszonylag kis része határos Afganisztánnal, érdekei mégis nagyobbak. A háborús évek alatt a KNK a határ menti területeken a különleges erők kisebb, az IÁ elleni műveletekre korlátozódott, és korlátozott gazdasági és politikai kapcsolatokat tartott fenn a Ghani-kormánnyal.

"A tálibok már évekkel ezelőtt világossá tették, hogy érdekeltek a Pekinggel való kapcsolatok fejlesztésében és erősítésében, amennyiben Kína elismeri a tálib kormányt. A csoport delegációinak a KNK-ba tett látogatásai ezt az álláspontot hivatottak közvetíteni a kínai hatóságok felé.

A legitimitás kérdése mellett, amely már most is foglalkoztatja a tálibok politikai bürokráciáját, a militáns vezetőket gazdasági kérdések is foglalkoztatják. Jól tudják, hogy az országot évtizedek óta tartó háború pusztítja, és a máktermesztéssel és a herointermeléssel nem jutnak messzire. Ha a tálibok képesek lesznek stabilizálni Afganisztánt az irányításuk alatt, akkor valószínűleg megpróbálják majd a kínai infrastrukturális és gazdasági projekteket ugyanúgy beszippantani, ahogyan Pakisztán, Irán és a közép-ázsiai köztársaságok már megtették.

A kínai pénztárcának persze ára van - Pekingnek nyilvánvalóan nem lesz kedve a tálibokkal való párbeszédhez, ha azok lecsapnak a Kínával baráti Pakisztánra, Iránra, amellyel Kína nemrég kötött 25 éves stratégiai partnerséget, vagy azokra a közép-ázsiai köztársaságokra, amelyeken az "Egy övezet, egy út" kezdeményezés közlekedési folyosói áthaladnak. Kína valószínűleg azt is követelni fogja, hogy a tálibok ne avatkozzanak bele a Hszincsiang-Ujgur kérdésbe és az ujgurok iszlám szeparatizmusába.

Ha a csoport megfelelő kapcsolatot tud kiépíteni a Középső Királysággal, akkor valószínűleg ez lesz a legerősebb visszatartó erő a tálibok terjeszkedése ellen bárhol. A Pakisztánnal való barátság hosszú távon jó lehetőséget biztosít Pekingnek arra, hogy Afganisztán fejlődésének vektorát építse anélkül, hogy közvetlenül részt kellene vennie az ország irányításában.

Másrészt, ha a tálibokon belüli belső harc a radikális frakciók megerősödését eredményezné, aktualizálva a külső dzsihád témáját, Kína támogatná Pakisztánnak a mérsékelt frakciókkal való együttműködést és a tálibok feltételezett belső megosztását. Ez az afganisztáni belső polgárháború folytatódásához fog vezetni, de biztosítani fogja a kínai pozíciókat a közép-ázsiai köztársaságokban és Pakisztánban.

Igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy a tálibok külső terjeszkedése elsősorban az USA-nak kedvezne. Peking viszont mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy megakadályozza, hogy az USA a tálibokat fegyverként használja fel a Kína elleni hidegháborúban.


Tádzsikisztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán

Július elejére a tálibok már ellenőrzésük alá vonták a Tádzsikisztánnal és Üzbegisztánnal közös határ egy részét. Már most felmerül a kérdés, hogy a tálibok győzelmük után nem "költöznek-e" a volt szovjet köztársaságokba, és nem táplálják-e az autokratikus rezsimek által eltiport helyi iszlamista mozgalmakat. Oroszország már világossá tette, hogy a Tádzsikisztánban állomásozó kontingense szükség esetén megvédi egy CSTO-tagország határait. Oroszország természetesen nem érdekelt a közép-ázsiai köztársaságok destabilizálásában és a fennálló status quo lerombolásában, ami csak az USA-nak és esetleg Törökországnak kedvez.

Ugyanakkor Oroszország világossá teszi, hogy szó sincs komoly műveletekről magában Afganisztánban. Egy ilyen háború nyilvánvalóan nem lenne túl népszerű az országban az 1979-1989 közötti háborúhoz kapcsolódó történelmi háttér miatt.

Ezért Oroszország évek óta közvetlen kapcsolatot tart fenn a tálibok politikai vezetésével, és elősegíti az afgánok közötti rendezés folyamatát. Az orosz külügyminisztérium többször megjegyezte, hogy Moszkva egy koalíciós kormány létrehozására tett tétet, de nagy a valószínűsége annak, hogy egy tisztán tálib vezetéssel lesz dolgunk.

Itt sok múlik azon, hogy a felek kapcsolatai hogyan épülnek ki; lesz-e teljes vagy részleges elismerés, és hogy a tálibokat kizárják-e a terrorszervezetek sorából. A csoport Moszkvába látogató küldöttségei rendszeresen kijelentették, hogy a tálibok érdekeltek az Oroszországgal való jó kapcsolatok kialakításában, és hogy Kína és Oroszország az "iszlám Afganisztán" stratégiai partnerei lehetnek. A kulcskérdés az, hogy a tálibok mennyire őszinték a nyilatkozataikban, és milyen mértékben lesznek képesek biztosítani, hogy a vállalt kötelezettségeket be is tartják.

Természetesen senki sem fogja a tálibokat szaván fogni. Valószínű, hogy elhúzódó alkudozásnak leszünk tanúi arról, hogy a tálibok feladják-e a Közép-Ázsiában az iszlamista külföldi terjeszkedésre vonatkozó terveiket. Ha ilyen megállapodások születnek (akár Kína részvételével is), a köztársaságokat fenyegető fenyegetés mulandónak bizonyulhat - különösen, ha a csoport teljesíti az IS legyőzésére vonatkozó kötelezettségeit, és megtisztítja Vilayat Khorasant. A tálibok évek óta véres harcot vívnak velük, és rendszeresen azzal vádolják Washingtont, hogy az IS és az USA Afganisztánban összehangoltan cselekszik.

Ha nem sikerül megállapodásra jutni a tálibokkal, és radikális tendenciáik érvényesülnek, Oroszországnak egy meglehetősen költséges határkonfliktussal kell szembenéznie a tádzsik-afgán határon. Ez a fejlődés azonban számos lehetőséget is ígér a növekvő közép-ázsiai jelenléttel kapcsolatban, beleértve az új orosz katonai bázisok megjelenését a régióban és a helyi kormányokra gyakorolt nagyobb politikai befolyást.

Itt azonban Oroszországnak kemény versennyel kell szembenéznie. Az Egyesült Államok már tárgyal a helyi közigazgatással a tálibok győzelme esetén felmerülő biztonsági kérdésekről. Washington határozottan készül arra a lehetőségre, hogy a közép-ázsiai köztársaságok területén katonai támaszpontokat helyezzen el, ami természetesen Oroszország és Kína érdekei ellen fog hatni.

Törökország hasonló játékot játszik, és nemcsak arra törekszik, hogy az Egyesült Államok és a NATO-országok kivonulása után is megtartsa kontingensét Afganisztánban, hanem katonai-politikai együttműködést is próbál kialakítani Türkmenisztánnal, Kirgizisztánnal és Tádzsikisztánnal. Mindez drónok és katonai felszerelések szállítására, valamint közös hadgyakorlatokra és kiképzési programokra nyilvánulhat meg a pán török együttműködés keretében. A tálibok fenyegetése Törökország közép-ázsiai törekvéseinek malmára hajtja a vizet.

Következtetések .

Ezért egy tálib győzelem esetén egyértelmű, hogy Kína, Oroszország, Irán és Pakisztán (kisebb mértékben), de még inkább Üzbegisztán, Türkmenisztán és Tádzsikisztán valószínűleg érdekelt lenne egy konzervatív forgatókönyvben. E forgatókönyv szerint a tálibok úgy próbálnák megszilárdítani hatalmukat, hogy felhagynának külső terjeszkedési terveikkel, harcolnának az ISIS ellen, és mérsékelt bel- és külpolitikáért cserébe nemzetközi legalizálásra törekednének.

Az Egyesült Államok viszont arra fog törekedni, hogy az afganisztáni háborúban elszenvedett vereséget más előnyökre váltsa. Ezek Közép-Ázsia általános destabilizálására vonatkoznak, hogy Kína gazdasági pozícióira és Oroszország politikai-katonai pozícióira csapást mérjenek, azzal a lehetőséggel, hogy megvetik a lábukat Üzbegisztánban vagy Türkmenisztánban, hogy megőrizzék a "Szívország" helyzetének befolyásolására való képességüket.

Egy ideális forgatókönyv szerint Washington abban lenne érdekelt, hogy felgyújtsa egész Közép-Ázsiát és az Egy Út és Egy Övezet kezdeményezés összes fő közlekedési folyosóján átívelő instabilitási ívet hozzon létre, Oroszország pedig a közép-ázsiai köztársaságok pusztulásának "minden előnyét learassa"(menekültáradat, az iszlám terrorizmus növekedése, a kábítószer-áramlás növekedése stb.). Washington közvetlenül nem tudja erre kényszeríteni a tálibokat, de a fennmaradó befolyási eszközeit megmozgatva minden bizonnyal megpróbálja majd ezt elérni.

Ezenkívül mindig fennáll a lehetőség, hogy az ISiS-t provokációkra használják a Tádzsikisztánnal közös határon.

Törökország a saját játékát fogja játszani a régióban, ami nem feltétlenül jelenti egész Közép-Ázsia destabilizálását. De ha szükséges, Ankara készen áll arra, hogy mindkét fő forgatókönyvet a maga javára fordítsa, felhasználva a pán török befolyási övezetet. A törököknek még nincs elég befolyásuk a térségben, de a befolyásuk az elmúlt évben jelentősen nőtt.

Sok múlik majd azon, hogy Ankara hogyan tudja majd strukturálni kapcsolatait a tálibok politikai "irodájával", amely időnként elég keményen nyilatkozott Törökország afganisztáni maradásának terveiről, ugyanakkor baráti országnak nevezi azt.

Mégsem szabad teljesen leírni azt a lehetőséget, hogy Ghani kormánya a tervezettnél tovább maradhat Kabulban. Mindezek a forgatókönyvek legalábbis egy időre elhalasztódnak, ami a gyorsan változó globális környezet miatt részben tárgytalanná teheti őket.

De teljesen nyilvánvaló, hogy az afganisztáni háborúból győztesen kikerülő tálibok már most is fontos szereplői a közép-ázsiai ügyeknek, akiket egyszerűen nem lehet figyelmen kívül hagyni. Át tud-e változni az összes szomszédját fenyegető destabilizáló tényezőből Afganisztán stabilizáló tényezővé és a 42 éves háború befejezésének tényezőjévé? Ez mindenekelőtt magától a csoporttól függ, és attól, hogy hajlandó-e belsőleg megváltozni, elszakadva a terrorista gyakorlatoktól és az iszlamizmus legradikálisabb formáitól, amelyek annyira emlékezetesek a tálibok 1990-es évekbeli atrocitásai, obskurantizmusa és vandalizmusa miatt.
 

antigonosz

Well-Known Member
2013. június 30.
29 905
72 914
113
Azért ez sztem nem lefutott kérdés. Pakisztáni katonák is mennének, sztem ez a kulcs. A talibok többsége pastu. A pastuk majdnem fele Pakisztánban él.
Lehet velük ki tudnak egyezni egy hatalommegosztásról.

A mai helyzet eszkalációhoz vezet. Több ezer menekült afgán lépi át naponta a tadzsik határt. Már az oroszoknak is kellemetlen, mert destabilizálja Tadzsikisztánt.

Nagyon hülyén vonul ki az USA, nagyobb káosz lehet, mint előtte és cserben hagyja a helyi szövetségeseit újból!!!


Az a baj ha senki sem marad most, lehet 1 év múlva újra be kell avatkozni. Abból nagyobb sírás lesz helyben, meg Europa kap 1 millió dühös afgán fiatalt.
Az beveri a szoget az EU koporsojaba. Remelem most lesz annyi eszunk hogy siman tovabbengedjuk, szallitjuk oket nyugatra, es nem hoskodunk mikozben minket szidnak nyugatrol.
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0

Filter

Well-Known Member
2021. január 7.
3 620
19 247
113
Semmilyen ilyen hatása nem lesz, a pastu talibán egy helyiérdekű szervezet, nem "ISIS" vagy "Al-Kaida" féle franchise.
Semmin nem változtatott volna, ha Tora Borára atomot dobnak, az egész "Tora Bora ostroma" egy médiabeli propagandaművelet volt leginkább. Az sem változtatott volna semmin, ha Bin Laden akkor meghal, és nem húzza még ki a pakisztáni búvóhelyén pár évig.
Az amerikai bevonulás előtt már az ország nagyját a talibán uralta. Ugyan azzal a szisztémával mint irakban pl. Eszement brutalitással.
Csak az "Északi szövetség" ( Maszoud parancsnok.) állt ellen nekik. Az északiak voltak a "klasszikus" mudzshedek, akik még a szovjet ellen kezdtek, és a függetlenségért harcoltak. A talibán mindig vallási alapon szerveződik. És minden esetben nemzetközi.
Tehát van realitása annak hogy ha győznek, akkor ez a győzelem katalizátorként fog működni az iszlám világban. Van realitás abban amit Sharid lát.
Ha találkoztál már afgánnal tudnod kell, hogy bennük felsőbbrendűség van, mert szerintük ők semmisítették meg a szovjetuniót, egyedül, na most meg hozzáteszik az USA-t. Lesz olyan arcuk mint egy ping-pong asztal.
 
W

Wilson

Guest
Az amerikai bevonulás előtt már az ország nagyját a talibán uralta. Ugyan azzal a szisztémával mint irakban pl. Eszement brutalitással.
Csak az "Északi szövetség" ( Maszoud parancsnok.) állt ellen nekik. Az északiak voltak a "klasszikus" mudzshedek, akik még a szovjet ellen kezdtek, és a függetlenségért harcoltak. A talibán mindig vallási alapon szerveződik. És minden esetben nemzetközi.
Tehát van realitása annak hogy ha győznek, akkor ez a győzelem katalizátorként fog működni az iszlám világban. Van realitás abban amit Sharid lát.
Ha találkoztál már afgánnal tudnod kell, hogy bennük felsőbbrendűség van, mert szerintük ők semmisítették meg a szovjetuniót, egyedül, na most meg hozzáteszik az USA-t. Lesz olyan arcuk mint egy ping-pong asztal.
Végül is van alapja az önbizalmuknak.Amúgy én nem hiszek abban,hogy a tálibok majd jó fiuk módjára betartják a Kínával most körvonalazandó szövetséget,mivel az hosszútávon azt jelentené,hogy feladnák az "önazonosságukat".
 

Busho3301

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2021. április 26.
2 839
12 194
113
Ez velős volt. Így most már te is hoztad a topic átlagot.
Akkor most már barik vagyunk.

Hosszabban: teljesen irreleváns a 12 pont is, meg a régmúlt történelme is. Afganisztán sok tekintetben betekintést adott a Honvédségnek a való élet egy részébe. Mennyi árvát teremt az, ha saját földön, élesben szerez tapasztalatot a rendszer?
 

antigonosz

Well-Known Member
2013. június 30.
29 905
72 914
113
Ez most csak egy agymenés.

A tálibok nem lesznek képesek létrehozni és fenntartani egy központi kormányt amely "uralja" az országot.
Szét fog esni haduras részekre, etnikai alapon, ami már volt korábban. Ők majd foglalkoznak egymással. Pár évtizedig.
A teruletfoglalos terkepen ugy tunik a hazara teruleteken latjak szivesen a talibokat.
 

SilvioD

Well-Known Member
2018. december 23.
27 347
96 736
113
Az beveri a szoget az EU koporsojaba. Remelem most lesz annyi eszunk hogy siman tovabbengedjuk, szallitjuk oket nyugatra, es nem hoskodunk mikozben minket szidnak nyugatrol.
Kizártnak tartom, hogy tanultak volna a szir esetből. Illetve mivel céljuk a bevándorlás, igazából nincs ellenükre. Csak vmennyire rendezetebben szeretnék, hogy a háziasszonyok még örüljenek a friss húsnak, de ne rémissze meg őket egy rendezetlen horda.
 
  • Tetszik
Reactions: antigonosz