Pentagon támaszkodása a vállalkozókra ártott az USA-nak a 9/11-es háborúkban.....
A katonai vállalkozók kapták a Pentagon által 9/11 óta elköltött 14 billió dollár felét - derül ki a Brown Egyetem Costs of War projektjének és a Center for International Policy tanulmányából, amely 2021. szeptember 13-án, hétfőn jelent meg.
A Pentagon által 9/11 óta elköltött 14 billió dollárnak akár a fele is a for-profit védelmi vállalkozókhoz került, állapította meg egy hétfőn közzétett tanulmány. Ez a legújabb munka, amely azt állítja, hogy az, hogy az USA magáncégekre támaszkodott a háborús övezetben olyan feladatok ellátásában, amelyeket korábban az amerikai csapatok végeztek, és ez nagyban hozzájárult az afganisztáni misszió kudarcához.
A 9/11 utáni háborúkban a védelmi minisztérium által szerződtetett amerikai vállalatok nemcsak a háborús övezet logisztikai feladatait látták el, mint például az üzemanyag-konvojok irányítása és az élelmezéshez szükséges személyzet biztosítása , hanem olyan, a küldetés szempontjából létfontosságú feladatokat is, mint az afgán biztonsági erők kiképzése és felszerelése .
Az afgán biztonsági erők mint az köztudott a múlt hónapban összeomlottak, amikor a tálibok végig söpörtek az országon. Még mielőtt az amerikai hadsereg befejezte volna kivonulását Afganisztánból, könnyedén szétverték az afgán kormányt és hadsereget, amelynek felállítására az amerikaiak 20 évet és dollármilliárdokat költöttek.
Joe Biden elnök egyenesen magukat az afgánokat tette felelőssé. "Minden esélyt megadtunk nekik" - mondta a múlt hónapban. "Amit nem tudtunk megadni nekik, az a harci akarat".
William Hartung, a Brown Egyetem Costs of War projektje és a Center for International Policy hétfői tanulmányának szerzője és mások szerint azonban elengedhetetlen, hogy az amerikaiak megvizsgálják, milyen szerepet játszott a 9/11 utáni háborúkban a magánvállalkozókra való nagymértékű támaszkodás.
Mivel például Afganisztánban a vállalkozók állítólag védelmi pénzt fizettek a haduraknak és maguknak a táliboknak, és a védelmi minisztérium ragaszkodott ahhoz, hogy az afgán légierőt olyan bonyolult Blackhawk helikopterekkel és más repülőgépekkel szereljék fel, amelyek karbantartásához az amerikai vállalkozókon kívül csak kevesen értettek.
"Ha csak a pénzről lenne szó, az is elég felháborító lenne" - mondta Hartung, a Center for International Policy fegyverkezési és biztonsági programjának igazgatója azokról az esetekről, amikor a Pentagon vállalkozókra való támaszkodása visszafelé sült el. "De az, hogy ez aláásta a küldetést és veszélyeztette a csapatokat, még felháborítóbb."
Ez év elején, mielőtt Biden megkezdte volna a végleges amerikai kivonulást Afganisztánból, sokkal több vállalkozó volt Afganisztánban és Irakban is, mint amerikai katona. Az Egyesült Államokban a 9/11 utáni összes konfliktusban mintegy 7000 katonatiszt halt meg, és közel 8000 vállalkozó, a Costs of War egy másik tanulmánya szerint.
A Professional Services Council, a kormányzattal szerződéses kapcsolatban álló vállalkozásokat képviselő szervezet az amerikai munkaügyi minisztérium alacsonyabb adatát idézte, amely szerint 2001 óta közel 4000 szövetségi vállalkozó vesztette életét.
Egy szóvivő a szervezet elnökének, David J. Berteau-nak a múlt hónapban tett nyilatkozatára hivatkozott: "Közel két évtizede a kormányzati vállalkozók széles körű és alapvető támogatást nyújtanak az amerikai és a szövetséges erőknek, az afgán hadseregnek és az afgán kormány más elemeinek, valamint humanitárius és gazdasági fejlesztési segítséget nyújtanak".
Az amerikai tisztviselők a 2001. szeptember 11-i támadások után a magánvállalkozókat az amerikai katonai válaszlépések lényeges részeként fogadták el.
Ez Dick Cheney akkori alelnökkel, a Halliburton korábbi vezérigazgatójával kezdődött. A tanulmány szerint a Halliburton 2008-ig több mint 30 milliárd dollárt kapott arra, hogy segítsen bázisok felállításában és működtetésében, a csapatok ellátásában és egyéb munkálatok elvégzésében Irakban és Afganisztánban. Cheney és a védelmi vállalkozók azzal érveltek, hogy a magánvállalkozókra támaszkodva az olyan munkák elvégzése, amelyeket a korábbi háborúkban a hadsereg tagjai végeztek, lehetővé tenné az amerikai hadsereg leépítését, valamint hatékonyabb és költséghatékonyabb lenne.
2010-re a Pentagon kiadásai több mint egyharmadával megugrottak, mivel az USA kettős háborút vívott Irakban és Afganisztánban. A 9/11 utáni Amerikában a politikusok versengtek azért, hogy megmutassák a hadsereg támogatását egy sokkal biztonságtudatosabbá vált országban.
"Bármely kongresszusi tag, aki nem szavazza meg az ország védelméhez szükséges pénzeszközöket, a jövő november után új állás után fog nézni" - idézi a tanulmány Harry Stonecipher, a Boeing akkori alelnökének a kijelentését amit a Wall Street Journalnak nyilatkozva mondott a támadások utáni hónapban.
És a Pentagon szerződéseinek akár egyharmada is mindössze öt fegyverszállítóhoz került. A tavalyi pénzügyi évben például a Lockheed Martinnak egyedül a Pentagon szerződéseiből származó pénze másfélszerese volt a külügyminisztérium és az amerikai Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség teljes költségvetésének - áll a tanulmányban.
A Pentagon több szerződést kötött , mint amennyit felügyelni tudott, mondták a törvényhozók és a kormány különleges nyomozói.
Például egy floridai republikánus párti tisztviselő milliókat keresett a törvényhozók szerint , amikor az USA egy egyedülálló szerződést kötött üzemanyag-konvoj létrehozására Jordániából Irakba - jegyzi meg a tanulmány.
Az iraki támaszpontokon a rossz vezetékek miatt legalább 18 katonatisztet ért áramütés, amelyért részben a nagyvállalkozó Kellogg, Brown and Root-t okolták, ez csak egy eset volt a sok közül, ahol a kormányzati vizsgálatok a logisztikai és újjáépítési munkák silányságára mutattak rá.
A tálibok múlt havi elképesztő afganisztáni győzelme most még súlyosabb következményekre hívja fel a figyelmet: arra, hogy az Egyesült Államok vállalkozókra való támaszkodása milyen mértékben növelhette az afgán biztonsági erők nehézségeit.
Jodi Vittori, a légierő volt alezredese, a Carnegie Endowment for International Peace korrupcióval és törékeny államokkal foglalkozó kutatója, aki nem vett részt a tanulmányban, arra mutat rá, hogy az Egyesült Államok ragaszkodott ahhoz hogy az afgán légierő amerikai gyártmányú helikoptereket használjon. Az afgánok inkább az orosz helikoptereket részesítették előnyben, amelyeket könnyebb volt vezetni, afgánok tudták karbantartani, és alkalmasabbak voltak az afganisztáni (mostoha körülmények közötti) használatra.
Amikor az amerikai vállalkozók idén tavasszal és nyáron az amerikai csapatokkal együtt kivonultak, és magukkal vitték az amerikaiak által biztosított repülőgépek karbantartására vonatkozó tudásukat, a legfelsőbb afgán vezetők keserűen panaszkodtak az USA-nak, hogy ezzel megfosztották őket egy lényeges előnyüktől a tálibokkal szemben.
Hartung, másokhoz hasonlóan, szintén rámutat arra a korrupcióra, amelyet az Egyesült Államok által Afganisztánba ömlesztett, lazán ellenőrzött dollármilliárdok okoztak, mint az egyik fő okra, ami miatt az Egyesült Államok által támogatott afganisztáni kormány elvesztette a nép támogatását, az afgán harcosok pedig a moráljukat.
Hillary Clinton, amikor Barack Obama elnök alatt külügyminiszter volt, azzal vádolta a háborús övezetekben tevékenykedő védelmi vállalkozókat, hogy kenőpénzeket adtak a fegyveres csoportok számára, így a védelmi pénzek a tálibok egyik legnagyobb finanszírozási forrásává váltak.
Az Egyesült Államok részben a védelmi vállalkozókra támaszkodott az afganisztáni siker szempontjából az egyik legfontosabb feladat elvégzésében is: az afgán hadsereg és más biztonsági erők felállításának és kiképzésének segítésében, hogy képesek legyenek szembeszállni a szélsőséges csoportokkal és a felkelőkkel, köztük a tálibokkal.
Vittori szerint sokatmondó, hogy a múlt hónapban a tálibok elleni harcok nagy részét az amerikai különleges műveleti erők és mások által következetesen kiképzett afgán kommandósok vívták.
Vittori megjegyezte, hogy ha kevesebbet támaszkodtak volna a magánvállalkozókra, és többet az amerikai hadseregre, mint a korábbi háborúkban, akkor az Egyesült Államoknak nagyobb esélye lett volna a győzelemre Afganisztánban. Szerinte ugyanis ez azt jelentette volna, hogy az amerikai elnökök vállalják a politikai kockázatot, hogy több amerikai katonát küldenek Afganisztánba, és több hullazsáknyi amerikai katonát kapnak vissza.
"A vállalkozók alkalmazása lehetővé tette, hogy Amerika olyan háborút vívjon, amelyről sok amerikai elfelejtette, hogy ebben a háborúban harcolunk" - mondta Vittori.
A new study says up to half of the $14 trillion spent by the Pentagon since 9/11 went to for-profit defense contractors.
apnews.com