Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Demokrácia és liberalizmus export van. Az EB-nek (EU) ez főprofil. A realitások nem érdeklik őket, a stratégiai tudásuk pedig "0" azaz NULLA. (nem lehet átlépni egyből 200 évet, a vallási és hierarchikus bevésődéseket (pld. törzsi szerveződés, irányítás, hatalmi szerveződés, szokásjogok stb.), ezért nem tudtak létrehozni egy stabil afgán rendszert - persze bárki bármit mond, van még genetikai kódolás is amit szintén nem lehet csak úgy átlépni...)
Elnézést mindenkitől, de amikor ezt a kínai agymenést olvastam, hirtelen azt hittem hogy ez a vicc rovat. @Wilson -nak köszönet ezért és a heteken át eddig postolt rengeteg hírért ide az Afganisztán topicba. Respect !Na úgy néz ki Kína nem hagyja ki a helyzetben rejlő propaganda lehetőségeket...
Az elkövetőket felelősségre kell vonni, és az áldozatok megérdemlik az igazságszolgáltatást
Kína hivatalosan felszólított arra, hogy az Egyesült Államokat számon kérjék az Afganisztánban elkövetett háborús bűnökért és az afgán népet ért egyéb szenvedésekért. Kína felhívta a figyelmet az Egyesült Államok emberi jogi helyzetére is.
Kína ENSZ -i genfi irodájának megbízottja az Egyesült Államok katonai személyzete és szövetségesei által Afganisztánban elkövetett állítólagos bűncselekmények - köztük kínzások és civil gyilkosságok - kivizsgálását kérte az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának 48. ülésszakán tartott beszédében. és felkérte az Egyesült Államokat, hogy gondolkodjon el a hibáin, és foglalkozzon az emberi jogok súlyos megsértésével.
Mély aggodalmunkat fejezzük ki amiatt, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei 20 éve katonai beavatkozást hajtottak végre Afganisztánban, ami súlyosan aláásta Afganisztán szuverenitását és területi integritását, veszélyeztette gazdasági és társadalmi fejlődését, valamint megsértette az afgán emberi jogokat. embereket .
Chen Xu, Kína állandó képviselője az ENSZ genfi irodájában és más svájci nemzetközi szervezetekben kedden kijelentette, hogy az Egyesült Államok afganisztáni katonai beavatkozása „az afganisztáni humanitárius katasztrófa fő oka”.
Augusztus 29 -én, két nappal a kabuli repülőtéren a humanitárius evakuálás során elkövetett terrortámadások után az Egyesült Államok dróncsapást indított Kabulban. Azt állították, hogy két terroristát megöltek. Az elmúlt napokban azonban az amerikai média arról számolt be, hogy a légicsapásban nem terroristák, hanem 10 civil halt meg. Ez hírszerzési hiba volt. Az elkövetőket felelősségre kell vonni, az áldozatokat pedig megilleti az igazságszolgáltatás és a jogorvoslat. Ezeket az országokat felelősségre kell vonni azért, amit az elmúlt 20 évben tettek , közölte Chen az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában.
2020 áprilisáig legalább 470 000 afgán civil halt meg az Egyesült Államok által vívott háborúban, és több mint 10 millió afgánt hagyta el az országot Megjegyezte, hogy Afganisztán szomszédait is súlyosan érintette az Egyesült Államok vezette katonai beavatkozás.
„A háborúk, a konfliktusok és a regionális zavargások a fő okok az emberi jogok széles körű megsértésére. Ma a nemzetközi béke és biztonság olyan kihívásokkal néz szembe, mint még soha ” - figyelmeztetett Chen az Emberi Jogi Tanács 48. ülésszakán zajló általános vita során.
"Felelősségük, hogy eleget tegyenek Afganisztán békés újjáépítése iránti elkötelezettségüknek, azok után, hogy kivonultak Afganisztánból, és így ezt a terhet a nemzetközi közösségre hárítják."
Kína követe felszólította az emberi jogi főbiztost, hogy továbbra is figyeljen az érintett országok katonai beavatkozásának súlyos negatív hatására az afgán nép emberi jogainak gyakorlására, és tegye felelősségre ezeket az országokat a bűncselekményekért. Akik katonai személyzetük segítségével ölték meg afgán civileket.
Chen mély aggodalmát fejezte ki az Egyesült Államokban fennálló krónikus emberi jogi problémák miatt is, például azzal a ténnyel kapcsolatban is, hogy a legfejlettebb orvosi berendezésekkel és technológiával rendelkező Egyesült Államok szenvedte el a világon a legtöbb COVID-19 esetet és halálesetet.
http://enapp.globaltimes.cn/article/1234268
Ne legyenek illúzióid, a Kínai és az US is propaganda !!!Éppen ideje, hogy az US-el szemben ungyanazt a mercét alkalmazza a világ, amit ők alkalmaznak màsokkal szemben.
Ha Kina mond ilyeneket, az propaganda. Ha az US,vagy ilenolyan NGO, akkor az aggodalom az emberi jogokèrt stb?
És véletlenül sem propaganda?
Úgy is mondhatnánk, hogy "az egyik kutya, a másik eb". Nekünk egyik sem jó. De az EU meg málészájú, ezzel nem egy harmadik erős tömbhöz tartozunk, pedig így kéne hogy legyen.
Igen a "látványos" része a történetnek végetért, de a háttérben még ha nem is látványos módon de Afganisztán és a térség szempontjából nem kevésbé fontos dolgok történnek.Szerintem érdemes rájuk odafigyelni...
english.almayadeen.net
apnews.com
divany.hu
index.hu
Hát gyerekek ha az usánka nem lép, nagy copás lesz arrafelé (ha lép, akkor is, csak globális méretű). Az Ázsiai gazdasági régió (SCO) akkora lesz, hogy mi ésszel fel sem tudjuk fogni. Alapból az atlantista világ négyszerese. Ahgy elnézem az EU olyan lesz ebben a "játékban" mint a fociban a labdaszedő (hála az USA hathatós támogatásának).Igen a "látványos" része a történetnek végetért, de a háttérben még ha nem is látványos módon de Afganisztán és a térség szempontjából nem kevésbé fontos dolgok történnek.Szerintem érdemes rájuk odafigyelni...
A Sanghaji Együttműködési Szervezet üdvözli Iránt és felkészül Afganisztán befogadására...
A szomszédos országok biztonsága várhatóan a stabilitás és a gazdasági kihívások mellett a kabuli új kormányzat első számú feladata lesz. Közvetlenül az afganisztáni amerikai megszállás befejezése után Tádzsikisztán és Üzbegisztán feloldotta ellenvetéseit, és a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) teljes jogú tagjává fogadta Iránt.
Irán 2005 óta megfigyelő tag volt, és a SCO-tagok közötti nagyobb együttműködésre számít a biztonság, a hírszerzés és a gazdaság terén. Irán lehetőségei az összes SCO-tag számára előnyösek, különösen, ha megnyílik a chabahari kikötő: a Kaszpi-tenger keleti és nyugati partjainak kapujaként épül a nemzetközi észak-déli közlekedési folyosó (INSTC) részeként. Chabahar egyrészt Türkmenisztánt, Üzbegisztánt és Tádzsikisztánt köti össze egymással. Másrészt összeköti ezeket az országokat nyugat felé Azerbajdzsánnal, Törökországgal és Európával, valamint az iráni kikötőn keresztül Afrikával és Indiával. Ez lehetővé teszi, hogy Közép-Ázsia hatékonyabb és termelékenyebb piacokat találjon, különösen mivel az Afganisztánba vezető "selyemút" Közép-Ázsián keresztül vezet a Fekete-tengerhez és a Közel-Kelethez.
Ezekre a kapcsolatokra van szüksége Afganisztánnak; a potenciális villamosenergia-, gáz- és olaj vagyon és a "hatalmas ásványkincsek" újjáépítésére és cseréjére, valamint arra, hogy kevésbé függjön a nyugati segélyektől és feltételektől, különösen az amerikaiaktól. Ezt a sűrűn lakott és összekapcsolt eurázsiai régiót közvetlen fenyegetésnek tekintik az USA hegemóniájára nézve, amely azután kezdett megroppanni, hogy az USA kudarcot vallott az Afganisztánban, Irakban és Szíriában indított háborúiban.
OEzek az amerikai háborúk megmutatták hiábavalóságukat és azt, hogy az USA céljainak elérése lehetetlen az említett országok egyikében sem. Az USA-t már nem szuperhatalomként, hanem "nagyhatalomként" jellemzik, amely nem sok figyelmet fordít nyugati stratégiai szövetségeseire, akik úgy tűnik, belefáradtak abba, hogy az USA második világháborús beavatkozásának számláját fizessék.
Az európai államok hevesen reagálnak arra, hogy az USA nem kérte ki a véleményüket stratégiai és partnerségi kérdésekben, például az afganisztáni kivonulással kapcsolatban. Az európai államok többsége évtizedek óta hűséges támogatói szerepet tölt be, és az USA politikai és katonai menetrendjéhez alkalmazkodik, akár saját politikai, gazdasági és biztonsági érdekei rovására is. Az európai államokat még akkor is arra kényszerítik, hogy kiálljanak Kína és Oroszország ellen, és tartsák magukat az Irán elleni amerikai szankciókhoz, hogy megfeleljenek az amerikai elnök napirendjének, ha azok nem jelentenek fenyegetést Európára nézve.
Legutóbb az Afganisztánban részt vevő Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) európai és nem európai tagállamai a kabuli repülőtér kaotikus és gyilkos zűrzavarában találták magukat, csak azért, mert az USA úgy döntött, hogy sietve távozik.
Közvetlenül azután, hogy a tálibok átvették az ellenőrzést Afganisztán mind a 34 tartománya felett, Nyikolaj Patrusev orosz nemzetbiztonsági főtitkár bejelentette iráni kollégájának, Ali Shamkhani admirálisnak, hogy "az Iszlám Köztársaság szeptember elsején teljes jogú tagja lesz az SCO-nak". Ez azt jelzi, hogy az SCO a jövőben jelentősebb szerepre készül Közép- és Nyugat-Ázsiában. Az SCO "sanghaji ötök" (Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Oroszország és Kína) létrehozása 2001. június 15-én jött létre a kínai Sanghajban, míg Pakisztán és India 2017-ben csatlakozott.
A szervezet célja a bizalom és az együttműködés erősítése a kereskedelem, a gazdaság, a kultúra, a turizmus, a közlekedés, az energia, a külpolitika és a környezetvédelem területén, Ázsia biztonságának, békéjének és fejlődésének fenntartása érdekében. Irán az Ománi-öbölre néző Chabahar kikötőn keresztül nyújt támogatást és különböző ablakokat a kontinensek felé.Hozzátartozik Bandar-e-Anzali kikötőjét, amely az egyetlen szabad zóna a Kaszpi-tengeren. Iránnak továbbá tengeri kapcsolatai vannak a Kaszpi-medencével, beleértve az azerbajdzsáni Bakut, a türkmenisztáni Türkmenbasi kikötőjét és a kazahsztáni Aktau kikötőjét. Irán emellett vasúti vonalat hozott létre észak felé, majd a déli Chabahar kikötő felé, ahonnan közvetlen áruszállítási kapcsolat van az indiai Mumbai kikötőjével.
Az USA azonban még mindig súlyos szankciókat alkalmaz Iránnal, Kínával és Oroszországgal szemben, hogy lelassítsa gazdasági fejlődésüket és azokat a kapcsolatokat, amelyeket Kína Közép- és Nyugat-Ázsiával ki tudna alakítani. Joe Biden amerikai elnök tart a Sanghaji Szervezet - elsősorban Kína és Irán - bővülésétől, amely várhatóan a közeljövőben közeledik Afganisztánhoz, hogy megfelelő együttműködést alakítson ki, amely enyhítené az ország összetett gazdasági problémáit. Jelenleg Afganisztán továbbra is elsősorban a nyugati humanitárius segélyektől függ.
Afganisztán szomszédai már megtették az első lépéseket az ország szükségleteinek kielégítésére: Irán újraindította az Afganisztánba irányuló benzin- és dízelolajexportot. Sőt, bár Kína azt mondta, hogy előzetesen dönt az új Afganisztánnal való kapcsolat típusáról, találkozott a tálibokkal az afganisztáni nemesfémek és ásványi anyagok feltárása és az azokba való befektetés céljából. Afganisztán rendelkezik a legnagyobb fém- és ásványi anyag- és energiahordozó tartalékokkal, amelyek közül a réz, a szén, a vas, a kobalt, a (folyékony fém) higany, az arany, az urán, a cink, a drágakövek, a talkum, a kén, a lítium, a tórium, a kőolaj és a földgáz. Wahidullah Shahrani volt afgán bányászati miniszter az ásványkincsek értékét 1-3 billió dollárra becsülte. Ezenkívül a SCO tagjai Afganisztánt be akarják vonni a "Selyemút" projektbe (amelyre 900 milliárd dollárt különítettek el), most, hogy az USA befejezte megszállását.
A múltban Afganisztán szerződést kötött Kínával a "Mis Aynak" (ami Afganisztán egyik hivatalos nyelvén, a dari nyelven rézlelőhelyeket jelent) rézkitermelésére. A rézbánya becslések szerint mintegy 450 millió tonna rezet tartalmaz, amelynek értéke mintegy 50 milliárd dollár. A bányában folyó munka azonban a biztonsági bizonytalanság miatt többször is megszakadt. Miután a tálibok átvették az ellenőrzést az összes tartomány felett, az egyik legkritikusabb lépés: Az új kormánynak szembe kell néznie a gazdasági kihívásokkal, és fel kell élesztenie a Kínával kötött megállapodást, hogy gazdasági, pénzügyi és fejlesztési forrásokat biztosítson Afganisztán számára. A tálib mozgalom várhatóan felelős lesz a Kínával közös határok biztonságáért.
A kínai Hszincsiang régió, ahol az ujgur muszlimok élnek, 76 kilométernyi határt jelent Afganisztánnal. Peking biztosítani akarja, hogy a tálib mozgalom megakadályozza a kelet-pakisztáni mozgalmat és a muszlim ujgurokat. Akik a tálibokkal és az al-Kaidával harcoltak Afganisztánban és Szíriában.
A pozitív jelek nem csak Iránból és Kínából érkeznek: Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az első kedvező álláspontot jelentette ki, mondván: "Oroszország nem támogatja a Pandzsir tartományt, amely nem volt hajlandó alávetni magát az új valóságnak". Úgy tűnik, nem sok kedve volt támogatni a Pandzsir ellenállást, amelyet végül is a tálibok legyőztek hogy az egész országot, annak minden törzsével és etnikumával együtt elkezdjék uralni.
Irán, Kína és Oroszország biztosítani akarja, hogy Afganisztán ne legyen platform a dzsihadista felkelők támadásainak indításához a szomszédos országok ellen. A szomszédos országok biztonsága várhatóan a kabuli új kormányzat első számú feladata lesz, beleértve a stabilitást és a gazdasági kihívásokat is. A tálibok elegendő garanciát adtak ahhoz, hogy az országok úgy döntsenek, hogy diplomáciai képviseleteiket (Kína, Oroszország és Irán) Kabulban és konzulátusaikat más tartományokban működőképesen tartják.
Kína, Oroszország és Irán nem fogja elfogadni, hogy bármely birodalom visszatérjen Afganisztán megszállására, vagy hogy távolról destabilizálni próbálják azt. Az USA politikája Afganisztánban vereséget szenvedett, azonban vannak más eszközei, (az NGO-k) arra, hogy humanitárius okokból újra belépjen Afganisztánba, hogy támogassa "Afganisztán szükségleteit". Ezért Afganisztán szomszédos országai azok, amelyek maguk mögött hagyják a múltat, és támogatják az új afgán kormányt az államépítésben. Ez a létfontosságú támogatás egy olyan további erőt fog nyújtani az SCO-nak, amely az USA, közép-ázsiai szerepét jóval a jelenlegi szint alá fogja csökkenteni.
Shanghai Cooperation Organization Welcomes Iran and Prepares to Embrace Afghanistan
The security of neighboring countries is expected to be on top of the new government in Kabul, including the stability and economic challenges.
444.hu
