[BIZTPOL] Afganisztáni helyzet

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

papajoe

Well-Known Member
2016. február 21.
17 341
58 259
113
Honnan származnak a tálibok milliárdjai?

VrxQrq7VihuauJ73FhwdUJcATfnmv1nl82BeVkhUMX2hg4J3NJE6HRz_XIuwm5ti_92Tdrzp26FIA7u7ycq-rtfPDsG1j1r80IM2RRpfORLU6uLwRhJHvkjsbm3-oEImgIjjkmoJ


A CIA becslése szerint az afgán kormány éves költségvetése 2017-ben 2,2 milliárd dollár volt. A tálibok bevételei elérik az évi 1,5 milliárd dollárt. A különbség, mint látható, nem olyan nagy. Lélegzetelállító lehet látni, hogy a nemzetközi politika legdrámaibb konfliktusai mögött manapság pénz, pénz és még több pénz áll.

A legenda szerint az egyik ütközet során, amikor Omar molla, megsebesült a szemén, a tálibok alapítója egy késsel kivágta a szemét, és a sebet a mecset faláról lekapart agyaggal fedte be, és visszament harcolni. A szemtanúk szerint azonban pakisztáni orvosok kezelték egy kórházban - de ez nem annyira fontos. A lényeg valami más: ha neki és a régi tálibok vezetőinek az eszme volt a minden, akkor a tálib 2.0 számára ez az eszme a pénz.

Az első bevételi forrás a gyógyszerek voltak. A tálibok intoleráns hozzáállásának mítosza a heroinnal szemben már régóta nem él, bár nagyon ellenállónak bizonyult. Két körülményt azonban figyelembe kell venni. Először is, a tálibok jelenlegi vezetése úgy véli, hogy a máktermesztés betiltása, amelyet Omar molla 2000-ben vezetett be, amikor a tálibok ellenőrzése alatt álló területeken 99%-al csökkent a máktermesztés, aláásta a mozgalom pénzügyeit, és ez volt az oka a 2001-es vereségnek.

9RwzsdItNsPRKfcY2ukrzhyvKI17ShJvYhJXu16rd8vNGkUh_OgU_2R8We636NYR0jGZALIua1ysiiYIWkg9wJ6_-OMf2MdtNgS1U594bNSEAXShaDKdGBlkQa2bD_OVxkITrPU0


Ezért ezt a hibát nem szabad megismételni. A tálibok jól tudják, hogy a rendelkezésre álló mezőgazdasági technológiával egy afgán gazda egy hektár máktermésből háromszor annyit tud keresni, mint egy hektár búzából, ugyanolyan munkaerő-ráfordítással. És mivel az amerikaiak és Kabul legkevésbé az afganisztáni mezőgazdasági ágazat reformja miatt aggódtak, a világ szerencsésnek mondhatta magát, hogy a máktermesztés gyorsan növekedett. Ez mindenkinek - a termelőknek, a feldolgozóknak és a szállítóknak - hasznára vált. Ez magában foglalta azokat az amerikaiakat is, akik forrást kaptak a CIA, a Pentagon, a RUMO és a megszállási adminisztrációk egyes személyiségeinek fekete kasszáinak feltöltésére. A heroin Afganisztán és a tálibok "vérévé" vált, amelyről senki sem akar lemondani. Végül is a heroinellátás az, ami a tálibokat a legújabb fegyverekkel és felszerelésekkel látja el.

A tálibok első számú bevételi forrása a kábítószer.

Másodszor, a tálibok "modernizálják" a kábítószer-előállításukat, a heroinról áttérnek a metamfetaminra, amelyet egyébként olcsóbb előállítani, nem igényel nagy laboratóriumokat, és gyorsabban függővé tesz. Ezenkívül a korábban importált efedrint az utóbbi években Afganisztánban állítják elő a helyi Ephedraoxyphylla növényből.

És míg az 1990-es években a tálibok 2,5%-os zakat-adót vetettek ki a máktermésre és 20%-os adót a kábítószert külföldre szállító teherautókra, most 10%-os vámot (ushr) vetnek ki. Az exportőröknek pedig akár 30 százalékot is felszámítanak.

VOYdpNnpD1zlIAeThjBttbLxZpljDlHObUxu6tOqiG8EbmKxBP7ewITcZeeLSJLiqSIsktFGykH_jrwA_RlTfgOem_j7EzkvWfmEfr8a3H8ol4yNZd7nuorcubHYREiOkU3yxUzD


A "szakállas rongyosok", a "rozsdás Kalasnyikovval felszerelt papucsok" a 2011 óta eltelt tíz év alatt, amikor minőségi változás és a tálibok 2.0 bekövetkezett, sikerült egy világos és átlátható adórendszert kiépíteniük az ellenőrzésük alatt álló területeken. Mindent megadóztatnak: az infrastruktúrát, a vállalkozásokat és a közlekedést. A behajtásért pedig a "Pénzügyminisztérium" felelős.

A Breshna, az Afgán Nemzeti Energiavállalat képviselői a Reutersnek elmondták, hogy évente körülbelül ötmillió afgán dollárt (kb. 66 500 forint) költenek a táliboknak történő kifizetésekre, különben azzal fenyegetőznek, hogy megrongálják az elektromos vezetékeket. A tálibok "áramszámlákat" is szednek a helyiektől. Csak Kunduz tartományban havonta közel 100 000 dollárt szednek be 14 000 házból.

A fegyveresek már körülbelül 10 éve gyűjtenek pénzt az afgán utakon, miközben a rendőrség nem mert közbelépni. Ezen a nyáron egyre gyakrabban érkeztek jelentések arról, hogy Baghlan tartományban teherautó-rakományonként 30 000 afgánit (kb. 380 USD) követelnek. Zabiullah Mudzsahid tálib szóvivő szerint a harcosoknak jogukban áll felszámolni nekik, cserébe azért, hogy biztonságos áthaladást biztosítanak számukra "az ő" földjükön. Néha azonban a járművezetők képesek lealkudni a 210 dollárra.

A tálib adórendszer másik előnye a változékonysága. A tartománytól és a helyi parancsnok döntésétől függően változhat a kivetett adók listája - néha például a burgonyatermés, a liszt térítés, a tanárok fizetése és az esküvői szertartások után fizetendő adók is szerepelnek benne.


De mindenesetre hatékonyabban működik, mint a kormányé. Egyrészt a fegyveres adószedőket nehezebb visszautasítani, másrészt a tálibok garantálják az üzleti élet biztonságát, amit a központi kormány nem tud megtenni.

A tálibok másik bevételi forrása a természeti erőforrások. Az ónix, a márvány és a réz kitermelése, majd Pakisztánban történő továbbértékesítése a tálibok számára jelentős bevételi forrást jelent.

Egy másik nem elhanyagolható bevételi forrás az arany és a Lazúrkő bányászata az északnyugati Badakhshan tartományban. A kormány 2015-ben betiltotta a lazúrkő bányászatát és eladását, de Badakhshan 29 körzetéből nyolcban a fegyveresek birtokolnak bányákat, és rendszeresen újabbakat próbálnak elfoglalni. Az értékes anyagot Kínába, Pakisztánba és Tádzsikisztánba exportálják, vagy közvetlenül a kabuli piacokon értékesítik.

Még egy "bányászati minisztériumot" is létrehoztak a bányászati engedélyek kiadására, a munkások felvételének, a lelőhelyekre való bejutásnak és a kitermelt nyersanyag elszállításának ellenőrzésére. A haqqin.az-zal folytatott beszélgetésben az egyik tálib vezető, aki 1986 óta van ebben az üzletben, azt mondta, hogy a bányászatból származó nyereség 2016-ban 35 millió dollár volt, 2020-ban pedig már 464 millió dollár.

De a tálibok 2.0 legfantasztikusabb bevételi forrása... a Nyugat által a hivatalos Kabulba küldött pénzügyi segélyek megcsapolása volt. A Washington Post egyszer egy könyvelő elemzését tette közzé: 36 000 Pentagon-szerződést elemzett 106 milliárd dollár értékben. Kiderült, hogy ennek az összegnek mintegy 40%-a "felkelők, bűnszövetkezetek és korrupt afgán tisztviselők" zsebében landolt.

jidbk02PrG0YXozfpKwlvRA41P1CRzEbb_oG63SKfPuBgRBIcC5hVx7uRUCsSe0bKGiTmGw8iPskR2Wdou9ckX3ssSyyY3XSs_m5-rIr1KgMB8KdF_V1kMyA548FWJrA62ifjAfc


Vagyis a tálibok közvetve részesültek az amerikai védelmi minisztérium szerződéseiből. A rendszer egyszerű volt: az afganisztáni amerikai csapatoknak szánt szállítmányok Pakisztánon vagy Közép-Ázsián keresztül érkeztek két elosztóhelyre, Kabul és Kandahár mellé. Ezeket azután egy több mint 2 milliárd dollárba kerülő, afgán szállítmányozási vállalatok bevonásával megvalósuló különleges program keretében szállítják az ország több mint kétszáz, szétszórtan elhelyezkedő amerikai támaszpontjára.

Minden szépnek tűnik, de mint kiderül, valójában e cégek fő feladata az alvállalkozókkal - a tálib tábori parancsnokokkal, akiknek a területén a konvojnak át kell haladnia - való tárgyalás. Közvetlenül gondoskodnak a biztonságról, szükség esetén más harcosokkal üzletelnek, és megvesztegetik a helyi kormányzókat, rendőrtisztviselőket és katonai személyzetet. Így a tálibok minden héten 1,6-2 millió dollárt kaptak az amerikai adófizetők zsebéből.

Ezt a tevékenységet Ruhullah, egy tálib tábori parancsnok, Kuldor Bashir fia vezette, aki a szovjet időszak egyik legbefolyásosabb mudzsahedin tábori parancsnoka volt Afganisztánban. Azt mondja, hogy a megbízott cég a Watan Risk Management volt, amely Ahmed és Rashid Popaly, Hamid Karzai volt elnök unokaöccseinek tulajdonában van.

Mindezek után csoda, hogy a tálibok költségvetése nagyjából megegyezik Kabul költségvetésével? A tálibok a lehető legjobban ki tudták használni azokat az előnyöket, amelyeket a "megvesztegetés" nyitott meg számukra. És sikeresen ki is használták ezeket a lehetőségeket. Ezért nyernek most...

Ikram Nur, haqqin.az



Mint a kapitalizmus.... :rolleyes:
 

kétkedő

Well-Known Member
2021. január 9.
2 972
17 196
113
Szerintem ha a kínaiak komolyan bevonulnának afganisztánba, akkor az orosz és amerikai három betűs ügynökségek azonnal teljes egyetértésben kezdenének fegyvert szállítani bárkinek, aki a kínaiak ellen harcol.

Itt nem késes támadásokkal meg egy két robbantással kellene számolniuk, mint az ujgur területeken. Itt most is van fegyvere mindenkinek. Ráadásul kína egyetlen keskeny folyosón van kapcsolatban afganisztánnal. Ha az elvágják, akkor gáz van.
Már pedig azt a folyósót el lehet vágni. Azon a földnyelven, mindent lehet csinálni, csak közlekedni nem. Több ezer méteres hegyek láncolata megy át rajta, tagolt völgyekkel. Utat ott építeni, főleg egy több százezres hadsereg ellátása érekében, lehetetlen. Ha Kína bemegy katonailag Afganisztánba, nekik annyi. Gondolom ezt ők is tudják.
 

antigonosz

Well-Known Member
2013. június 30.
29 943
73 245
113
Szerintem ha a kínaiak komolyan bevonulnának afganisztánba, akkor az orosz és amerikai három betűs ügynökségek azonnal teljes egyetértésben kezdenének fegyvert szállítani bárkinek, aki a kínaiak ellen harcol.

Itt nem késes támadásokkal meg egy két robbantással kellene számolniuk, mint az ujgur területeken. Itt most is van fegyvere mindenkinek. Ráadásul kína egyetlen keskeny folyosón van kapcsolatban afganisztánnal. Ha az elvágják, akkor gáz van.
Az oroszt nem hiszem hogy akkor barkit tamogatna Talibisztanban.
Miert tenne? Kina eltakaritana a sajat koltsegen a terkeprol ezt a gennyes gocot. Persze nem fogja, sajnos. Az orosz inkabb tamogatna a kinait információkkal, meg megfigyelokkel.
Ez egy kivalo gyakorlat es osszecsiszolodas lenne a ket fel vezetoi szintjein. A kinaiak meg nagyon sok gyakorlatot es informaciot szereznenek ami valljuk be rajuk fer es muszaj is...
A nyugatnak van tapasztalata, az orosznak szinten van tapasztalata, a vilaghatalom Kinanak meg nincs?
Nonszensz.
Megoldhato Afganisztan, csak ki kell uriteni, ehhez Kinanak megvan a gyomra, hogy mit szol es tesz a vilag... na az a kerdes... bevallalhato vagy sem.

A helyzet az hogy ott van Afganisztan a kozepkori szintjen az utban Pakisztan, Iran, Kina, es Oroszorszag kozt. Gyakorlatilag egy utkeresztezodes.
Vajon olcsobb megvenni a rablovezereket vagy jobb eltakaritani oket?
 

imike

Well-Known Member
2013. január 29.
2 310
8 807
113
Az oroszt nem hiszem hogy akkor barkit tamogatna Talibisztanban.
Miert tenne? Kina eltakaritana a sajat koltsegen a terkeprol ezt a gennyes gocot. Persze nem fogja, sajnos. Az orosz inkabb tamogatna a kinait információkkal, meg megfigyelokkel.
Ez egy kivalo gyakorlat es osszecsiszolodas lenne a ket fel vezetoi szintjein. A kinaiak meg nagyon sok gyakorlatot es informaciot szereznenek ami valljuk be rajuk fer es muszaj is...
A nyugatnak van tapasztalata, az orosznak szinten van tapasztalata, a vilaghatalom Kinanak meg nincs?
Nonszensz.
Megoldhato Afganisztan, csak ki kell uriteni, ehhez Kinanak megvan a gyomra, hogy mit szol es tesz a vilag... na az a kerdes... bevallalhato vagy sem.

A helyzet az hogy ott van Afganisztan a kozepkori szintjen az utban Pakisztan, Iran, Kina, es Oroszorszag kozt. Gyakorlatilag egy utkeresztezodes.
Vajon olcsobb megvenni a rablovezereket vagy jobb eltakaritani oket?

Szerintem Pakisztán elég sokat lobbizik a tálibokért a kínai vezetésnél és nem tudom elképzelni, hogy ez valamitől megváltozhatna.
Kína és Pakisztán viszonya nagyon jó, Pakisztán és a tálibok viszonya kiváló és Pakisztán mégiscsak a világ ötödik legnépesebb országa a maga 225 milliójával (Oroszország csak a kétharmada ennek).
 

ssgtzlan

Well-Known Member
2020. május 10.
1 261
5 522
113
Azon filóztam, hogy kik jártak jól, illetve rosszul ezzel a 20 éves afgán történettel, aminek a végnapjait látjuk most. És arra jutottam, hogy szinte mindenki jól járt.
Az amcsi hadsereg jól járt, mert rengeteget tanultak ott, pl. hogy az 5.56-os lőszer nem igazán megfelelő hegyvidéki terepen, a MRAP-ok valódi terepjáró képesség nélkül csak kiépített, megfelelő minőségű úthálózaton--városokban használhatóak és a helikoptereknél is nagyon sokat számít a "hot and high" képesség, meg még rengeteg dolgot. Ezek a dolgok aztán új követelményeket-fejlesztéseket igényeltek, amikkel javították-javítják a harcképességüket.
A hadsereg beszállítói és a szerződéses cégek is jól jártak, mert sok-sok pénzhez jutottak.
A partnerországok hadseregei is nagyon jól jártak, rengeteg értékes valós harctéri és együttműködési tapasztalattal gazdagodtak. A Magyar Honvédség számára pedig talán az afganisztáni küldetés hozta meg legjobban a vízválasztót, azt, hogy el tudjuk végre engedni az idejétmúlt (és amúgy is szar) doktrínákat, hogy fel tudjunk állítani egy valódi különleges erőt, hogy végre normális, korszerű eszközök, felszerelések beszerzésén gondolkodjunk, stb.
Pakisztán jól járt, mert azért cserébe, hogy az amcsik használták a légterüket, területüket, nekik is csurrant-cseppent jópár dolog, akár anyagi, akár diplomáciai értelemben. Meg talán azért is, mert bár a paki titkosszolgálatnak eléggé benne volt a keze a tálib mozgalom létrejöttében és támogatásában, de az nekik sem hinném, hogy érdekükben állna, hogy esetleg ellenük (is) forduljanak, miután kellően megerősödnek. Hát most viszont meg fognak erősödni, az szinte biztos.
Kína is nyert, mert amíg a tálibokat ütötte a NATO, addig az ujgurok miatt kevésbé cseszegette őket a nyugat.
Oroszország is nagy nyertes, elsősorban azért, mert a NATO-beavatkozással nyertek 20 évet. 20 évet, mert így a tálibok nem tudták megszilárdítani a hatalmukat Afganisztánban Masszud megmerénylése után. Ezalatt a 20 év alatt ugyanis a tálibok nem tudták exportálni-kiterjeszteni az északi Isztánokba, gyakorlatilag Oroszország kapujába a saját radikális szunnita tanaikat és így Oroszországnak nem kellett ezzel foglalkoznia, erőket lekötnie ott. Na ez most jó eséllyel megváltozik, mert ha a tálibok uralni fogják egész Afganisztánt, akkor utána elég valószínű, hogy szépen próbálják majd a befolyásukat kiterjeszteni az olyan szomszédos, muszlimok lakta országokba, ahol elegen vevők lennének a tanaikra.

Akik vesztesei lehetnek a dolognak, legalábbis rövidtávon biztosan, azok az amerikai adófizetők, mert elsősorban az ő pénzükből ment a buli.
És inkább vesztesei még az afgán nem tálibok, akik közül rengetegen haltak meg a harci cselekmények miatt. Kérdés, hogy ha 2001-ben a tálibok legyőzik az Északi Szövetség maradékát és teljhatalmat szereznek, akkor a nekik-tanaiknak ellenszegülők közül mennyit öltek volna meg a 20 év alatt. Valószínűleg jóval kevesebbet, mint ahányan a harcok miatt meghaltak ezen idő alatt. Persze pár dologban nyertek is a nem tálibok, pl. az írástudók, valamilyen szinten iskolázottak száma jelentősen emelkedett, különösen a nők körében.
És természetesen a tálibok is vesztesei, mert 20 évet és rengeteg tagot veszítettek, de értük nem fogok könnyeket ejteni.
Nos, én így látom a mérleget jelenleg.




1. Erdogányt
2. Mit ígértek az amerikaiak? Ezt már tényleg szeretném tudni.



Hát én pedig elhiszem, hogy nem ők terítették. De meggyőzhető vagyok, ha meg tudod támasztani valamivel. ;) Ja, Jack Reacher 2, meg egyéb hollywood-i filmek nem érnek!
(Elég szomorú, hogy már te is beálltál ebbe a baromságba... :( )


1. Hát a szíriai kurdok nem biztos

2. Sziriában hivatalosan mintegy 1000 amerikai katona teljesített szolgálatot. Az ő jelenlétük akadályozta meg eddig Törökországot abban, hogy elindítsa offenzíváját az önállóságot akaró kurdok ellen, akik egyébként Amerika oldalán harcoltak az Iszlám Állammal szemben, mi több, a legfontosabb szövetségesnek bizonyultak a terrorizmus elleni harcban. Az Iszlám Állam visszaszorítása után azonban a kurdok „stratégiai értéke” láthatóan elmaradt a NATO-szövetséges, és Oroszországgal szomszédos Törökországgal szemben, így Washington engedett.

 
T

Törölt tag 008

Guest
Már pedig azt a folyósót el lehet vágni. Azon a földnyelven, mindent lehet csinálni, csak közlekedni nem. Több ezer méteres hegyek láncolata megy át rajta, tagolt völgyekkel. Utat ott építeni, főleg egy több százezres hadsereg ellátása érekében, lehetetlen. Ha Kína bemegy katonailag Afganisztánba, nekik annyi. Gondolom ezt ők is tudják.
Építettek már ilyen körülmények között pár ezer km 4x4 autópályát és vasutat. Nem lesz gond.
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0
W

Wilson

Guest
Bekészletezek némi pattogatott kukoricát, hogy legyen itthon mikor belevágnak, mert érdekes műsor lesz, amikor a kici kínaiak elhiszik, hogy sokkal jobban tudják majd leszarni az emberiességet, ahogy a szovjetek, meg az amcsik tették. :D Elég rutinos az ellen némi hébe-hóba elkövetett birodalomdöntögetésben és mivel törzsi keretekben él, az unokáik is ezen felnőve fognak kemény tekintettel lenézni a hegyekből a menetoszlopokra, mielőtt odabasznak neki. Azok meg táboroztatni max. a most is nem a tálib afgánokat tudják, akiket azok ugyanúgy megölnek ha hirtelen jó kínaiak lesznek, mint most amikor jó demokraták lettek, meg azokat, akik el lettek kapva ok nélkül és Guantanamo után nem lecsicskultak, hanem tálibok lettek. :D Mellékesen az USA részéről így a kivonulás után és a kínai érdekek bejelentése után egy harcias és erős talibán az érdek.
Az a baj a tálib katonákkal , hogy erősen vallásosak most képzeld el mit gondolhatnak (egyből azt hiszik,hogy magával az Iblisszel harcolnak) akkor ha ugyanolyan helyzetbe kerülnek mint a képen látható átlag Joe:)

70efd8c4b4a4699ac314da75ff1970ef.jpg
 

kétkedő

Well-Known Member
2021. január 9.
2 972
17 196
113
Építettek már ilyen körülmények között pár ezer km 4x4 autópályát és vasutat. Nem lesz gond.
Úgy hogy közben hullott rájuk az égi áldás, aknavető és egyéb rakétalövedék formájában? Azon a földnyelven nem mennének semmire. Máshonnan pedig nem tudják megközelíteni. Egyébként a muszlim Pakisztánnak sem érdeke Kína térfoglalása. Nem beszélve az USA-ról. Jót röhögne (miközben nyomná a fegyvert ezerrel), ahogyan Kína kivérzik.
 
T

Törölt tag 008

Guest
Úgy hogy közben hullott rájuk az égi áldás, aknavető és egyéb rakétalövedék formájában? Azon a földnyelven nem mennének semmire. Máshonnan pedig nem tudják megközelíteni. Egyébként a muszlim Pakisztánnak sem érdeke Kína térfoglalása. Nem beszélve az USA-ról. Jót röhögne (miközben nyomná a fegyvert ezerrel), ahogyan Kína kivérzik.
Pont azért mert egy földnyelv a kínaiak is le tudják zárni és akkor semmi sem záporozik rájuk.
Pakisztán kicsit ránéz a térképre és rájön, hogy a vitatott hovatarozású Kasmír északi részét ők a délit pedig az indiaiak uralják. Ha India véletlenül leuralja északot megszünik Kínával a kapcsolat, az pedig fájni fog a pakiknak. Szóval akár még érdekük is lehet egy másodlagos kínai útvonal.
De mindegy én be is fejeztem ezt. Tartom, hogy kelet A'stanban Kína fog uralkodni és pár évtizeden belül széttrianonozzák. Ezen kívül a keleti területek teljesen kínaiak lesznek 50 éven belül.
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
22 154
36 301
113
Pont azért mert egy földnyelv a kínaiak is le tudják zárni és akkor semmi sem záporozik rájuk.
Pakisztán kicsit ránéz a térképre és rájön, hogy a vitatott hovatarozású Kasmír északi részét ők a délit pedig az indiaiak uralják. Ha India véletlenül leuralja északot megszünik Kínával a kapcsolat, az pedig fájni fog a pakiknak. Szóval akár még érdekük is lehet egy másodlagos kínai útvonal.
De mindegy én be is fejeztem ezt. Tartom, hogy kelet A'stanban Kína fog uralkodni és pár évtizeden belül széttrianonozzák. Ezen kívül a keleti területek teljesen kínaiak lesznek 50 éven belül.
ahogy vesszük trianonozásnak... afganisztán is egy összerakott ország csak kicsit korábbi mint a többi általába 1800 as évek vége 1900 as eleje.
 

enzo

Well-Known Member
2014. augusztus 4.
14 602
36 990
113
Az a kérdés, hogy merre. Viszont az sztem nyilvánvaló, hogy keleten Kína a legnagyobb ellenség a muzulmán/keresztény/zoroasztrianus/animista/buddhista vallásúak számára, alapvetően a transzcendentális hit számára. Kína a "borg". Az anyag, agyag, lélektelenség. Uniformizál, megfigyel, listáz, átnevel. (cyborg-kiborg-csájnborg :D )

A borg ma már a Nyugat. "You will be assimilated". Persze ők a kínaiakra projektálják ezt, de nem Kína akarja mindenki torkán lenyomni az értékrendjét, hanem a globohomo.
 
W

Wilson

Guest
Kína azért az ópium hasznalatban korábban is jeleskedett. Ázsiai embertársaink igencsak kedvelik a szerencsejátékot, illetve a különböző élvezeti cikkek fogyasztását.

"Mindenenki a saját szerencséje kovácsa. Csak az a baj, hogy nem mindenkinek egyforma vasat osztottak. ”

/ idézet von Hózentróger tbrn-tól miután madzsongon elvesztette a Schwalbe cirkálót Csingtaoban a Boxer lázadás idején/
 
W

Wilson

Guest
Harcolni, mint a tálibok


1200px-Flag_of_Taliban.svg_.png


Alkudozás és egyensúlyozás


Az elmúlt körülbelül egy hónapban több jelentés is érkezett Afganisztánból, amelyekben az amerikaiak, az afgán kormány, sőt maga a tálibok is megdöbbenéssel nyugtázták, hogy a tálib erők milyen gyorsan elfoglalták az afgán vidéket.

Engem meglepett ez a meglepetés. Tavaly írtam egyfajta könyvkritikát Dexter Filkins Forever War (Örök háború) című könyvéről, amely 2006-ban készült, és az Afganisztánban és Irakban az előző nyolc évben lezajlott harcokról számolt be. Filkins így írja le a hadviselés természetét, amelynek szemtanúja volt, amikor a tálibok először próbálták meg átvenni az egész ország feletti ellenőrzést - és amikor először legyőzték őket.

Afganisztánban emberek harcoltak, és emberek haltak meg, de nem mindig a nyilvánvaló módon. Olyan régóta harcoltak, akkor már huszonhárom éve, hogy mire az amerikaiak megérkeztek, az afgánok kidolgozott szabályrendszert dolgoztak ki, amelynek célja az volt, hogy minél több harcost kíméljenek meg. Így a háború a végtelenségig folytatódhatott. Az emberek harcoltak, az emberek oldalt váltottak, az emberek felsorakoztak és újra harcoltak. Az afganisztáni háború gyakran úgy tűnt, mint egy kosárlabdameccs, egy baráti verseny, egy torna, ahol soha nem lehetett tudni, melyik csapatban leszel, amikor a következő meccs elkezdődik. Kedden lehet, hogy egy félelmetes tálib ezred tagja leszel, és aknamezőre rohansz. Szerdán pedig lehet, hogy az Északi Szövetség valamelyik bandájának ellenőrzőpontját őrzöd. Csütörtökön pedig újra a táliboknál lehetsz, kezedben a Kalasnyikovoddal, és ígéretet teszel arra, hogy örökké dzsihádot fogsz folytatni. A háború komoly dolog volt Afganisztánban, de nem annyira komoly. A mindennapi élet része volt. Ez egy munka volt. Csak a civilek tűntek vesztesnek.

A csaták gyakran így dőltek el, nem a tényleges harcokban, hanem a katonák bandáinak összecsapásaiban. Egyik nap a táliboknak négyezer katonájuk lehetett, a következőn pedig csak fele ennyi, és az Északi Szövetség hadurai hirtelen hasonlóan nagy számmal nagyobbak lettek. A harcok akkor kezdődtek, amikor az alkudozás abbamaradt, és az alkudozás egészen a végéig tartott. A vesztesek azok voltak, akik túl makacsok, túl ostobák vagy túl fanatikusak voltak ahhoz, hogy alkut kössenek. Hirtelen túlerővel találták magukat szembe és akkor meghaltak. Ez egyfajta természetes szelekció volt.

Az egyik afgán milíciaparancsnok, akivel együtt utaztam, Daoud Khan, mestere volt ennek a bonyolult játéknak. Köpcös volt, jól öltözött, és nagyon jó étvágya volt. Az afgánok tiszteletteljes hangon beszéltek róla, de nekem nem tűnt túl nagy harcosnak. Ő maga soha nem harcolt a tálibok oldalán, de egykori katonáinak ezrei álltak a tálibok soraiban. Miért ölte volna meg őket, ha egyszerűen visszahozhatta volna őket a maga oldalára? Khan elfoglalta első városát, Taloqant, anélkül, hogy egyetlen lövést is leadott volna. Ezt úgy érte el, hogy meggyőzte a helyi tálib vezetőt, egy Abdullah Gard nevű férfit, hogy álljon át a másik oldalra. Gard nem volt hülye; látta a B-52-eseket. Sejtettem, hogy Khan valószínűleg sok pénzt használt fel, de soha nem engedte, hogy beüljek, amikor a tálib "vezérrel dolgozott" a rádión. A Taloqan eleste utáni napon Gardot egy elhagyatott házban találtam, egy kék párnán ült a padlón, és egy fatüzelésű kályha mellett melegedett. Fekete tálib turbánja eltűnt, és helyette egy Ahmad Shah Massoudéhoz hasonló gyapjú csitrali sapkát viselt. "Egész idő alatt a tálibok után kémkedtem" - mondta Gard, és a szeme szikrázott. Senki sem hitt neki, de úgy tűnt, senkit sem érdekelt.

A tálibok elleni, az amerikaiak sürgetésére végrehajtott, régóta várt offenzíva első éjszakáján a szövetség parancsnokai bombázták a tálib vonalakat, majd az éjszaka beálltával előreküldték az embereiket. Mégis, amikor másnap reggel megérkeztem, a szövetséges katonák nagyjából ott álltak, ahol előző nap. Futottak, majd visszaszaladtak. Senki sem tűnt meglepettnek. "Előrenyomulás, visszavonulás, előrenyomulás, ez a háborúban így megy" - mondta Yusef, egy húszéves szövetségi katona, vállat vonva. Egy lövészárokban ült. Nem arról volt szó, hogy az afgánok féltek volna harcolni, hanem arról, hogy túl sokat harcoltak. És most, amikor lehetőségük adódott rá, ha lehet, el akarták kerülni.

"Kedvesem, a testvéred vagyok, tudod, hogy mennyire szeretlek, tényleg nincs értelme tovább ellenállni" - mondta Mohammad Uria, az Északi Szövetség egyik parancsnoka a rádiójába a néhány kilométerrel arrébb lévő tálib parancsnoknak. Természetesen rengeteg olyan tálib katona volt, aki örökké harcolni akart. Harcolni a halálig. Ők voltak a kandahári pashtuk, többségükben egy másik fajta. "Láttam őket egyenesen az aknamezőkbe rohanni - meg akarnak halni" - mondta Pir Mohammed, és csodálkozva rázta a fejét. De ahol én voltam, Észak-Afganisztánban, a tálib katonák nagy része, ha nem a legtöbbjük nem Kandaharból, hanem északról jött- tadzsikok és üzbégek, akik átálltak a félelmetes kandaháriak bevonulásakor.

Most az északiak ki akartak lépni. Az egyetlen csoport, amelyik valóban komolyan vette a harcot, azok a külföldiek voltak, vagyis az amerikaiak és az al-Kaida. Ők gyilkolni jöttek.

Filkins az Északi Szövetség előrenyomulásával délre, Kabulba utazott, de ugyanez a dinamika játszódott le Pashtunisztánban is. Amikor a CIA bevetette Hamid Karzai-t Kandahar tartományba, hogy felszítsa a poklot, teherautókon szállított tálibok nagy létszámú kontingense fogadta, akik alig várták, hogy eltiporják a lázadást. A különleges erők 574-es A csoportja légicsapásokat mért, ötszáz tálib halt meg anélkül, hogy Karzai erőinek egyetlen tagját is sikerült volna megölniük, és a tartomány minden falusi öregje látta, ahogyan ez megtörtént. A tálib uralom előző napi pillérei másnap hálás felszabadítóként jelentek meg.

Így amikor a New York Times arról számol be, hogy a tálibok "harcosai utasításokat adtak arra, hogy az elfogott kormánykatonákkal óvatosan bánjanak, és végül szabadon engedjék őket", a jóakarat érdekében, nem úgy kell beállítanunk ezeket a történéseket, mint a tálibok rendkívüli kísérletét arra, hogy "újjáépítsék magukat" vagy "fényezzék az imázsukat". Így harcoltak az első alkalommal; így harcolt mindenki Afganisztánban, amíg mi oda nem érkeztünk.

Az, hogy nem értettük meg ezt a dinamikát, következményekkel járt. Nemcsak a falusi vének voltak hajlandóak aláírni Karzai projektjét - mind közvetlenül a 2001-es győzelmei után, mind 2002-ben szórványosan tálib vezetők felajánlották, hogy felhagynak a fegyveres ellenállással, és csatlakoznak az új afgán kormányhoz. Karzai támogatta ezt. Washington nem. Donald Rumsfeld anélkül, hogy Karzai-al vagy a helyszínen irányító CIA-sokkal konzultált volna, sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a legyőzött tálibokkal nem tárgyalnak, és nem működnek együtt; amikor a CIA néhány hónappal később megpróbálta a kérdést ügynökségek közötti csatornákon keresztül erőltetni, Dick Cheney leállította az erőfeszítést.

Ahogy Filkins írta, az amerikaiak azért jöttek Afganisztánba, hogy gyilkoljanak. Az Al-Kaida eltűnésével a tálibok voltak az egyetlenek, akik a célpontok listáján maradtak. "A Bush-kormányzat üzenete a mozgalom túlélőinek és támogatóiknak [a pakisztáni hírszerzésben] egyértelmű volt: A tálibok nem számíthattak jövőre az afgán politikában, hacsak nem harcoltak érte. "


https://scholars-stage.org/fighting-like-taliban/
 
W

Wilson

Guest
Helmand tartomány fővárosában, Lashkar Gahban ma megkezdődött a kormány védelmének összeomlása. A tálib barát forrásokból származó bravúros jelentések ellenére, amelyek szerint a várost már elfoglalták, a harcok a városban még mindig folynak, de a szervezett ellenállás összeomlásának jelei mutatkoznak, és a védelem különálló, egymással nem összefüggő csomópontokra töredezik. A tálibok nagyon közel vannak ahhoz, hogy elfoglalják az első tartományi fővárost a tavaszi offenzíva kezdete óta, és ténylegesen átvegyék Helmand tartomány teljes ellenőrzését.


E7sRQHTX0AAzWRd

Tálib harcosok Lashkar Gahban.

E7sRQU-XMAAOIsy


E7sRQjQXMAA-xjy

Tálibok által zsákmányolt rendőrségi kisteherautók

E7sRQv3XoAgRyL6


https://t.me/boris_rozhin
 

wolfram

Well-Known Member
2011. július 30.
5 841
4 186
113
Na még ami kimaradt, akik a legtöbbet nyertek, legalábbis a korábbi szintjükhöz képest, azok azok a korrupt afgán hivatalnokok, tisztviselők, mellékállásban volt, vagy jelenleg is hadúr tartományi vezetők stb. akik kezei alatt sok-sok millió dollárnyi támogatási-fejlesztési pénz "veszítette el közpénz jellegét".

A másik dolog, ez a közös török-magyar kabuli repteres buli. Remélem, hogy ezt a kormányban senki nem gondolta-gondolja komolyan! A Resolute Support Mission véget ért, mindenki kivonult, vagy épp távozóban van, ennyi volt. Megtettük a szövetségesi és humanitárius kötelességünket, több dolgunk (úgy értem, a Magyar Honvédségnek) már nincs ott. Teljesen felesleges lenne a szó szerint semmiért kockáztatni magyar katonák életét, gyakorlatilag csakis magunkra utalva-maradva a tálib tenger közepén.

A kmz-nek volt jópár közös akciója kint amiben a DEA is részt vett mivel a szálak az amerikai szervezet bűnözéshez vezettek és még tovább.

No így azért már kicsit más a leányzó fekvése. Persze erre már nem is kaptál annyi lájkot. :D
Jahm, a szervezett bűnözés naná, hogy próbálja kihasználni a lehetőségeket. Mivel Afganisztán már a '90-es években is az egyik legjelentősebb ópiátexportőr volt, így gondolom, már akkor kiépültek bizonyos kontaktok. Amiken aztán fejleszthettek is, amikor a tálibok visszaszorultak és így kitágultak a csempészek lehetőségei.
Azt mondjuk nem nagyon értem, miért mondtad azt, hogy az amerikaiak terítették (meg hogy része volt a "big business"-nek, ami az én értelmezésem szerint nagyjából az állam és a magánszektor közötti szerződések által az adófizetők pénzének "újraosztása" és, hogy ehhez mi köze van a kábszicsempészésnek)...
Nyilván az USA-ba menő szállítmányokat a valahol a szállítás közben amcsi állampolgárok vették át és aztán terítették az USA-ban, de azért nem csak az USA-ba ment a cucc. Persze a DEA mindenkor főleg az USA-ba irányuló csempészetet akarja felderíteni, szóval őket annyira nem érdekli az Európába, Ázsia más országaiba történő csempészés.
Tényleg, a DEA nem mondta el a KMZ-seknek, hogy közvetlenül az USA-ba mentek azok a szállítmányok, amik után nyomoztak, vagy esetleg Mexikón keresztül? Mert az elmúlt években már sokat lehet "hallani" a Mexikóból egyre nagyobb mennyiségben az USA-ba kerülő ópiátszármazékokról (heroin, fentanil), lehet, hogy azok is afgán alapanyagból készülnek?

1. Hát a szíriai kurdok nem biztos

Biztos. Volt szerencsém olvasgatni szíriai és onnan emigrált kurdok posztjait. Erdogányt (és az ISIS-t, amit amúgy Erdogány kutyáinak gondol sok kurd) a világon mindennél jobban rühellik.

1. Hát a szíriai kurdok nem biztos

2. Sziriában hivatalosan mintegy 1000 amerikai katona teljesített szolgálatot. Az ő jelenlétük akadályozta meg eddig Törökországot abban, hogy elindítsa offenzíváját az önállóságot akaró kurdok ellen, akik egyébként Amerika oldalán harcoltak az Iszlám Állammal szemben, mi több, a legfontosabb szövetségesnek bizonyultak a terrorizmus elleni harcban. Az Iszlám Állam visszaszorítása után azonban a kurdok „stratégiai értéke” láthatóan elmaradt a NATO-szövetséges, és Oroszországgal szomszédos Törökországgal szemben, így Washington engedett.


Bizonyos körökben népszerű "városi legenda" az a misztikus amerikai ígéret. De én nem tudok ilyesmiről, sehol nem láttam olyat, hogy azt ígérték volna, hogy megvédik őket a törököktől, még kurd oldalakon sem és az általad idézett cikkben sincs ilyen. Az amerikaiak az ISIS elleni harcra szövetkeztek a kurdokkal, nem pedig arra, hogy mindenkitől is megvédik majd őket.

Egy darabig persze megakadályozták a régóta a levegőben lógó török támadást-bevonulást, de aztán Trump eldöntötte, hogy fontosabb neki a NATO-tag Törökország és kivonta az amerikai erőket Észak-Szíria egy részéről. Emiatt akkor sok kurd nyilván csalódott és dühös lett, de amúgy azóta is együttműködnek az amerikaiakkal. Nem utálják őket, csak többet vártak volna tőlük.
 
  • Tetszik
Reactions: nani1980

krisss

Well-Known Member
2014. február 21.
30 528
132 372
113
Azt mondjuk nem nagyon értem, miért mondtad azt, hogy az amerikaiak terítették (meg hogy része volt a "big business"-nek, ami az én értelmezésem szerint nagyjából az állam és a magánszektor közötti szerződések által az adófizetők pénzének "újraosztása" és, hogy ehhez mi köze van a kábszicsempészésnek
A mélyállam mindenhol ezer szállal kötődik a szervezett bűnözéshez.
 
T

Törölt tag 467

Guest
Amit én nem értek (persze én elég értetlen vagyok): ezek az afgánok, amolyan harcos fajta. Mi okozza azt, hogy a seregben harcolók nem akarnak harcolni, és gyakran átállnak az ellenfélhez, ahol meg aztán halált megvető bátorsággal harcolnak. Mi az oka annak, hogy ezek a muszlimok igen gyakran így működnek? Mi az a morális különbség, ami a tálibok, vagy akár az iszlám állam oldalán harcolóknál megvan, a seregben pedig nincs. Elvileg ugyanolyan vallási hátterű emberekből áll mindkettő.
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0

Vogon

Well-Known Member
2021. május 13.
3 165
6 699
113
Amit én nem értek (persze én elég értetlen vagyok): ezek az afgánok, amolyan harcos fajta. Mi okozza azt, hogy a seregben harcolók nem akarnak harcolni, és gyakran átállnak az ellenfélhez, ahol meg aztán halált megvető bátorsággal harcolnak. Mi az oka annak, hogy ezek a muszlimok igen gyakran így működnek? Mi az a morális különbség, ami a tálibok, vagy akár az iszlám állam oldalán harcolóknál megvan, a seregben pedig nincs. Elvileg ugyanolyan vallási hátterű emberekből áll mindkettő.

Wilson által betett cikkre gondolsz?

Nem csak a kormányerő katonái nem akarnak harcolni. Maguk a tálibok sem. Ha annak nevezzük, hogy egy törzsi stílusban intézik el az ügyeiket. Aszem indonéz őslakókról volt nagyon régen egy dok film, ahol ugyan ezt leírták csak dárdákkal. Feláll a két ellenség egymással szemben és egymásnak rontanak. Az első döfések után mindenki visszafut. De hamarosan újra kezdik.
Ha belegondolsz, teljesen logikus. Ha valamelyik fél 50%-os, esetleg kétszeres túlerőbe kerül a másikkal szemben ugyan olyan technológia alkalmazásánál, akkor már nem bátorság, hanem idiotizmus tovább küzdeni. Vagy a teljes népe kipusztul egyetlen elvesztett háború miatt vagy a történelem során mindig beépítettek fékeket. És a hódítók igen szívesen alkalmazták a helyi biztonsági erőket... akik értelem szerűen csak azért lehettek még mindig a területen, mert időben elhagyták a csatateret, amikor egyértelművé vált számukra a Sors fordulása.
Hogy az európai harcmodor jelentősen különbözik? Érdemes utána olvasni Hannibál hadjárata során a kelta lovasságnak. Nem csak nem vonta senki kétségbe abban a korban, hogy a fiúk megteszik a dolgukat a csatatéren, de mind két fél döntő jelentőséget tulajdonított annak, melyikük oldalán állnak. (De említhettem volna Babilon város katonáit Nagy Sándor döntő ütközete előtt és után.)