T
[BIZTPOL] Afganisztáni helyzet
- Téma indítója Unio
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
szerintem túlértékeled a "hangyákat". Modjuk nem fog olyasmire sor kerülni mint amit Kim Philby felvetettSok sikert. Akkor olyan gyorsan még nem tűnt el nép, mint az "afgán" fog.
Kína azért az ópium hasznalatban korábban is jeleskedett. Ázsiai embertársaink igencsak kedvelik a szerencsejátékot, illetve a különböző élvezeti cikkek fogyasztását.
T
Törölt tag 008
Guest
Csak statisztika. Tibetet és Sinkiangot is "pacifikálták" a világ pedig pár hippi tiltakozásától eltekintve nem tett semmit.
Pont ezért tiltott és halál is járhat érte. Onnan egy hágón lehet áthozni Kínába. Az a drog a régi jó utakon jön EUba és USAba.
Kína egyszer már megégette magát ezzel, még egyszer nem fogja.
A vezető réteg mindenhol errodálódik, minnél tovább van hatalmon. A vidéki potentáltak, akik nincsenek annyira szem előtt. Vagy az újgazdag rétegek.
Ja 80 év alatt. Kelet Turkesztán és Tibet Kína része, Afganisztán meg nem. Ettől függetlenül nem fog ilyesmire sor kerülni, szemmel láthatóan a tálib vezetés ki akar törni a nemzetközi elszigeteltségből
Az a kérdés, hogy merre. Viszont az sztem nyilvánvaló, hogy keleten Kína a legnagyobb ellenség a muzulmán/keresztény/zoroasztrianus/animista/buddhista vallásúak számára, alapvetően a transzcendentális hit számára. Kína a "borg". Az anyag, agyag, lélektelenség. Uniformizál, megfigyel, listáz, átnevel. (cyborg-kiborg-csájnborg
) Node, mint közismert, a muzulmánok sokkal szorosabb, kötöttebb vallási életük okán, a siíta-szunnita ellentétet negligálva, vallástestvériséget alkotva, a világ bármely pontján muzulmán érdekek mentén bevethetőek. Kína asszimiláló politikája ebből a szempontból is megkérdőjelezhető, de ha csak az ujgurok példáját vesszük alapul, senkinek nem lehetnek kétségei, hogy a "génorzók", vagyis asszimiláló kínaiak, ha dominánsak, mit tennének/tesznek. Viszont a kínai társadalmon belül is vannak repedések. Azért hiába egy óriási monolitikus, egységes rendszer innen messziről Kína, éppen a méreteiben rejlik a sebezhetősége, gyengesége.
W
Wilson
Guest
Saria bíróság Helmandban
Miután Helmand tartományban (Gereshk körzetben) létrehozták a saría bíróságot, meghozták az első halálos ítéletet.
A tálib saría bíróság két kisgyermek-rablót nyilvános kivégzésre ítélt akasztással.
A saría bíróság szerint a muszlimoktól való gyermekrablásért halálbüntetés jár.
A tálib vezetés korábban azt mondta, hogy "erős iszlám rendszert" kíván létrehozni Afganisztánban.
Emberrablók.
A gyermek, akit elraboltak.
A kivégzésre a helyi lakosság jelenlétében került sor.
Ezen a képen a háttérben az afgán hadsereg elhagyott erődítménye látható a város kapujában.
Egy hónappal ezelőttig a hadsereg állomásozott ott. Előtte pedig olasz ejtőernyősök használták rendszeresen
És még egy kép a helyi sajátosságokról.
A megölt tálib harcosok holttestét az afgán hadsereg katonái a Humvee motorháztetején hordják körbe, hogy "felvidítsák" a helyieket.
Az afgán hadsereg azt állítja, hogy a július 26-i harcok során megöltek egy pakisztáni katonai hírszerző tisztet, aki a tálibok tevékenységét koordinálta Paktia és Logar tartományokban. A képen Jawad pakisztáni alezredes, aki Afganisztánban esett el. Az afgán hadsereg különleges alakulatai likvidálták.
Miután Helmand tartományban (Gereshk körzetben) létrehozták a saría bíróságot, meghozták az első halálos ítéletet.
A tálib saría bíróság két kisgyermek-rablót nyilvános kivégzésre ítélt akasztással.
A saría bíróság szerint a muszlimoktól való gyermekrablásért halálbüntetés jár.
A tálib vezetés korábban azt mondta, hogy "erős iszlám rendszert" kíván létrehozni Afganisztánban.
Emberrablók.
A gyermek, akit elraboltak.
A kivégzésre a helyi lakosság jelenlétében került sor.
Ezen a képen a háttérben az afgán hadsereg elhagyott erődítménye látható a város kapujában.
Egy hónappal ezelőttig a hadsereg állomásozott ott. Előtte pedig olasz ejtőernyősök használták rendszeresen
És még egy kép a helyi sajátosságokról.
A megölt tálib harcosok holttestét az afgán hadsereg katonái a Humvee motorháztetején hordják körbe, hogy "felvidítsák" a helyieket.
Az afgán hadsereg azt állítja, hogy a július 26-i harcok során megöltek egy pakisztáni katonai hírszerző tisztet, aki a tálibok tevékenységét koordinálta Paktia és Logar tartományokban. A képen Jawad pakisztáni alezredes, aki Afganisztánban esett el. Az afgán hadsereg különleges alakulatai likvidálták.
W
Wilson
Guest
2.
Az amerikai légierő tegnapi légicsapásai után a tálibok azt mondták, hogy mivel Amerika légicsapásokat intéz ellenük ezért, tovább folytatják az afganisztáni nagyvárosok elfoglalását, bár a Herat és Lashkar Gah elleni tényleges tálib támadás már az amerikai légierő július 30-i intenzív csapásai előtt is zajlott.
Lashkar Gahban folytatódnak az utcai harcok. Heratban a harcok eddig a város külterületén folytak. Az alábbiakban egy fotó a heráti milíciáról, amely nem akar "erős iszlám államot". Ismail Khan (a fehér ruhás nagyapa) vezeti a milíciát, aki már a szovjetekkel is harcolt az 1980-as években.
A tegnapi harcok során meghalt az 1. hadsereg dandárjának parancsnoka, és a városban lévő csapatok a helyi jelentések szerint nincsenek a legjobb állapotban.
Eközben a tálibok elfoglalták Ismail Khan Herat külvárosában lévő kastélyát, és nevetségessé teszik, amiért elhagyta otthonát, és elmenekült előlük, mint Dustum. Iszmail Khan erre azt válaszolta, hogy nem fogja hagyni, hogy a tálibok megússzák, és nem fogják tudni bevenni Heratot.
состоянии.
Augusztusban minden jel szerint nagyon meleg lesz Afganisztánban...
https://t.me/boris_rozhin
Az amerikai légierő tegnapi légicsapásai után a tálibok azt mondták, hogy mivel Amerika légicsapásokat intéz ellenük ezért, tovább folytatják az afganisztáni nagyvárosok elfoglalását, bár a Herat és Lashkar Gah elleni tényleges tálib támadás már az amerikai légierő július 30-i intenzív csapásai előtt is zajlott.
Lashkar Gahban folytatódnak az utcai harcok. Heratban a harcok eddig a város külterületén folytak. Az alábbiakban egy fotó a heráti milíciáról, amely nem akar "erős iszlám államot". Ismail Khan (a fehér ruhás nagyapa) vezeti a milíciát, aki már a szovjetekkel is harcolt az 1980-as években.
A tegnapi harcok során meghalt az 1. hadsereg dandárjának parancsnoka, és a városban lévő csapatok a helyi jelentések szerint nincsenek a legjobb állapotban.
Eközben a tálibok elfoglalták Ismail Khan Herat külvárosában lévő kastélyát, és nevetségessé teszik, amiért elhagyta otthonát, és elmenekült előlük, mint Dustum. Iszmail Khan erre azt válaszolta, hogy nem fogja hagyni, hogy a tálibok megússzák, és nem fogják tudni bevenni Heratot.
состоянии.
Augusztusban minden jel szerint nagyon meleg lesz Afganisztánban...
https://t.me/boris_rozhin
Azért ebben a folyamatban látható, mi a különbség még egy afgán társadalom esetén is a mindenki fegyveres és tesz is a célért, illetve az állampolgárok tömege között, aminek van egy magára hagyott(ez külön vicc) hadereje. Nem véletlen szeretném megértetni a nemzet fogalmát olykor az emberekkel. Ilyenek voltunk, erősek voltunk, nemzet voltunk. Modern időkben is lehetne, ha levetkőznénk az európaiság felesleges hajásait, amit ezeregyszáz év alatt sikerült sok rétegben magunkra húzni és a lényeget hagynánk meg.2.
Az amerikai légierő tegnapi légicsapásai után a tálibok azt mondták, hogy mivel Amerika légicsapásokat intéz ellenük ezért, tovább folytatják az afganisztáni nagyvárosok elfoglalását, bár a Herat és Lashkar Gah elleni tényleges tálib támadás már az amerikai légierő július 30-i intenzív csapásai előtt is zajlott.
Lashkar Gahban folytatódnak az utcai harcok. Heratban a harcok eddig a város külterületén folytak. Az alábbiakban egy fotó a heráti milíciáról, amely nem akar "erős iszlám államot". Ismail Khan (a fehér ruhás nagyapa) vezeti a milíciát, aki már a szovjetekkel is harcolt az 1980-as években.
A tegnapi harcok során meghalt az 1. hadsereg dandárjának parancsnoka, és a városban lévő csapatok a helyi jelentések szerint nincsenek a legjobb állapotban.
Eközben a tálibok elfoglalták Ismail Khan Herat külvárosában lévő kastélyát, és nevetségessé teszik, amiért elhagyta otthonát, és elmenekült előlük, mint Dustum. Iszmail Khan erre azt válaszolta, hogy nem fogja hagyni, hogy a tálibok megússzák, és nem fogják tudni bevenni Heratot.
состоянии.
Augusztusban minden jel szerint nagyon meleg lesz Afganisztánban...
https://t.me/boris_rozhin
Nem egy nagy katona hireben allnak a kinaiak de szerintem megteszik hogy csinalnak egy atnevelotabort afganisztanbol ha az osemberek elszemtelenednek. Most elso korben bizniszelnek, meglatjuk mi lesz, de a farok nem fogja csovalni a kutyat.
Bekészletezek némi pattogatott kukoricát, hogy legyen itthon mikor belevágnak, mert érdekes műsor lesz, amikor a kici kínaiak elhiszik, hogy sokkal jobban tudják majd leszarni az emberiességet, ahogy a szovjetek, meg az amcsik tették.
Elég rutinos az ellen némi hébe-hóba elkövetett birodalomdöntögetésben és mivel törzsi keretekben él, az unokáik is ezen felnőve fognak kemény tekintettel lenézni a hegyekből a menetoszlopokra, mielőtt odabasznak neki. Azok meg táboroztatni max. a most is nem a tálib afgánokat tudják, akiket azok ugyanúgy megölnek ha hirtelen jó kínaiak lesznek, mint most amikor jó demokraták lettek, meg azokat, akik el lettek kapva ok nélkül és Guantanamo után nem lecsicskultak, hanem tálibok lettek. Mellékesen az USA részéről így a kivonulás után és a kínai érdekek bejelentése után egy harcias és erős talibán az érdek.
Tipikusan a farkas a róka és a nyuszika vicc szinten mennek a tálibok akciói és szavahihetőségük. Ha van a nyuszikának sapkája azért, ha nincs akkor azért verik meg. Csak a csodában lehet bízni, a tálibokban nem. Viszont vannak még csodák.
Majd ha a kinaiak begyujtik a csaladtagokat es elviszik valahova messzire taboroztatni, akkor lejonnek a hegyeikbol mert semmilyuk sem marad es nekik sem lesz utanpotlas.
Több rakéta csapódott be Afganisztán Kandahári repülőterére a tálibok folyamatos támadása közepette
www.rt.com
Several rockets hit Afghanistan’s Kandahar airport amid ongoing Taliban assault
The airport in Kandahar, Afghanistan’s second-largest city, has come under rocket attack, forcing the cancelation of all flights, as the Taliban seeks to recapture its former stronghold.
Azon filóztam, hogy kik jártak jól, illetve rosszul ezzel a 20 éves afgán történettel, aminek a végnapjait látjuk most. És arra jutottam, hogy szinte mindenki jól járt.
Az amcsi hadsereg jól járt, mert rengeteget tanultak ott, pl. hogy az 5.56-os lőszer nem igazán megfelelő hegyvidéki terepen, a MRAP-ok valódi terepjáró képesség nélkül csak kiépített, megfelelő minőségű úthálózaton--városokban használhatóak és a helikoptereknél is nagyon sokat számít a "hot and high" képesség, meg még rengeteg dolgot. Ezek a dolgok aztán új követelményeket-fejlesztéseket igényeltek, amikkel javították-javítják a harcképességüket.
A hadsereg beszállítói és a szerződéses cégek is jól jártak, mert sok-sok pénzhez jutottak.
A partnerországok hadseregei is nagyon jól jártak, rengeteg értékes valós harctéri és együttműködési tapasztalattal gazdagodtak. A Magyar Honvédség számára pedig talán az afganisztáni küldetés hozta meg legjobban a vízválasztót, azt, hogy el tudjuk végre engedni az idejétmúlt (és amúgy is szar) doktrínákat, hogy fel tudjunk állítani egy valódi különleges erőt, hogy végre normális, korszerű eszközök, felszerelések beszerzésén gondolkodjunk, stb.
Pakisztán jól járt, mert azért cserébe, hogy az amcsik használták a légterüket, területüket, nekik is csurrant-cseppent jópár dolog, akár anyagi, akár diplomáciai értelemben. Meg talán azért is, mert bár a paki titkosszolgálatnak eléggé benne volt a keze a tálib mozgalom létrejöttében és támogatásában, de az nekik sem hinném, hogy érdekükben állna, hogy esetleg ellenük (is) forduljanak, miután kellően megerősödnek. Hát most viszont meg fognak erősödni, az szinte biztos.
Kína is nyert, mert amíg a tálibokat ütötte a NATO, addig az ujgurok miatt kevésbé cseszegette őket a nyugat.
Oroszország is nagy nyertes, elsősorban azért, mert a NATO-beavatkozással nyertek 20 évet. 20 évet, mert így a tálibok nem tudták megszilárdítani a hatalmukat Afganisztánban Masszud megmerénylése után. Ezalatt a 20 év alatt ugyanis a tálibok nem tudták exportálni-kiterjeszteni az északi Isztánokba, gyakorlatilag Oroszország kapujába a saját radikális szunnita tanaikat és így Oroszországnak nem kellett ezzel foglalkoznia, erőket lekötnie ott. Na ez most jó eséllyel megváltozik, mert ha a tálibok uralni fogják egész Afganisztánt, akkor utána elég valószínű, hogy szépen próbálják majd a befolyásukat kiterjeszteni az olyan szomszédos, muszlimok lakta országokba, ahol elegen vevők lennének a tanaikra.
Akik vesztesei lehetnek a dolognak, legalábbis rövidtávon biztosan, azok az amerikai adófizetők, mert elsősorban az ő pénzükből ment a buli.
És inkább vesztesei még az afgán nem tálibok, akik közül rengetegen haltak meg a harci cselekmények miatt. Kérdés, hogy ha 2001-ben a tálibok legyőzik az Északi Szövetség maradékát és teljhatalmat szereznek, akkor a nekik-tanaiknak ellenszegülők közül mennyit öltek volna meg a 20 év alatt. Valószínűleg jóval kevesebbet, mint ahányan a harcok miatt meghaltak ezen idő alatt. Persze pár dologban nyertek is a nem tálibok, pl. az írástudók, valamilyen szinten iskolázottak száma jelentősen emelkedett, különösen a nők körében.
És természetesen a tálibok is vesztesei, mert 20 évet és rengeteg tagot veszítettek, de értük nem fogok könnyeket ejteni.
Nos, én így látom a mérleget jelenleg.
1. Erdogányt
2. Mit ígértek az amerikaiak? Ezt már tényleg szeretném tudni.
Hát én pedig elhiszem, hogy nem ők terítették. De meggyőzhető vagyok, ha meg tudod támasztani valamivel.
Ja, Jack Reacher 2, meg egyéb hollywood-i filmek nem érnek!
(Elég szomorú, hogy már te is beálltál ebbe a baromságba...
)
Az amcsi hadsereg jól járt, mert rengeteget tanultak ott, pl. hogy az 5.56-os lőszer nem igazán megfelelő hegyvidéki terepen, a MRAP-ok valódi terepjáró képesség nélkül csak kiépített, megfelelő minőségű úthálózaton--városokban használhatóak és a helikoptereknél is nagyon sokat számít a "hot and high" képesség, meg még rengeteg dolgot. Ezek a dolgok aztán új követelményeket-fejlesztéseket igényeltek, amikkel javították-javítják a harcképességüket.
A hadsereg beszállítói és a szerződéses cégek is jól jártak, mert sok-sok pénzhez jutottak.
A partnerországok hadseregei is nagyon jól jártak, rengeteg értékes valós harctéri és együttműködési tapasztalattal gazdagodtak. A Magyar Honvédség számára pedig talán az afganisztáni küldetés hozta meg legjobban a vízválasztót, azt, hogy el tudjuk végre engedni az idejétmúlt (és amúgy is szar) doktrínákat, hogy fel tudjunk állítani egy valódi különleges erőt, hogy végre normális, korszerű eszközök, felszerelések beszerzésén gondolkodjunk, stb.
Pakisztán jól járt, mert azért cserébe, hogy az amcsik használták a légterüket, területüket, nekik is csurrant-cseppent jópár dolog, akár anyagi, akár diplomáciai értelemben. Meg talán azért is, mert bár a paki titkosszolgálatnak eléggé benne volt a keze a tálib mozgalom létrejöttében és támogatásában, de az nekik sem hinném, hogy érdekükben állna, hogy esetleg ellenük (is) forduljanak, miután kellően megerősödnek. Hát most viszont meg fognak erősödni, az szinte biztos.
Kína is nyert, mert amíg a tálibokat ütötte a NATO, addig az ujgurok miatt kevésbé cseszegette őket a nyugat.
Oroszország is nagy nyertes, elsősorban azért, mert a NATO-beavatkozással nyertek 20 évet. 20 évet, mert így a tálibok nem tudták megszilárdítani a hatalmukat Afganisztánban Masszud megmerénylése után. Ezalatt a 20 év alatt ugyanis a tálibok nem tudták exportálni-kiterjeszteni az északi Isztánokba, gyakorlatilag Oroszország kapujába a saját radikális szunnita tanaikat és így Oroszországnak nem kellett ezzel foglalkoznia, erőket lekötnie ott. Na ez most jó eséllyel megváltozik, mert ha a tálibok uralni fogják egész Afganisztánt, akkor utána elég valószínű, hogy szépen próbálják majd a befolyásukat kiterjeszteni az olyan szomszédos, muszlimok lakta országokba, ahol elegen vevők lennének a tanaikra.
Akik vesztesei lehetnek a dolognak, legalábbis rövidtávon biztosan, azok az amerikai adófizetők, mert elsősorban az ő pénzükből ment a buli.
És inkább vesztesei még az afgán nem tálibok, akik közül rengetegen haltak meg a harci cselekmények miatt. Kérdés, hogy ha 2001-ben a tálibok legyőzik az Északi Szövetség maradékát és teljhatalmat szereznek, akkor a nekik-tanaiknak ellenszegülők közül mennyit öltek volna meg a 20 év alatt. Valószínűleg jóval kevesebbet, mint ahányan a harcok miatt meghaltak ezen idő alatt. Persze pár dologban nyertek is a nem tálibok, pl. az írástudók, valamilyen szinten iskolázottak száma jelentősen emelkedett, különösen a nők körében.
És természetesen a tálibok is vesztesei, mert 20 évet és rengeteg tagot veszítettek, de értük nem fogok könnyeket ejteni.
Nos, én így látom a mérleget jelenleg.
1. Erdogányt
2. Mit ígértek az amerikaiak? Ezt már tényleg szeretném tudni.
Hát én pedig elhiszem, hogy nem ők terítették. De meggyőzhető vagyok, ha meg tudod támasztani valamivel.
Ja, Jack Reacher 2, meg egyéb hollywood-i filmek nem érnek!(Elég szomorú, hogy már te is beálltál ebbe a baromságba...
)Szerintem ha a kínaiak komolyan bevonulnának afganisztánba, akkor az orosz és amerikai három betűs ügynökségek azonnal teljes egyetértésben kezdenének fegyvert szállítani bárkinek, aki a kínaiak ellen harcol.
Itt nem késes támadásokkal meg egy két robbantással kellene számolniuk, mint az ujgur területeken. Itt most is van fegyvere mindenkinek. Ráadásul kína egyetlen keskeny folyosón van kapcsolatban afganisztánnal. Ha az elvágják, akkor gáz van.
A kmz-nek volt jópár közös akciója kint amiben a DEA is részt vett mivel a szálak az amerikai szervezet bűnözéshez vezettek és még tovább.Hát én pedig elhiszem, hogy nem ők terítették. De meggyőzhető vagyok, ha meg tudod támasztani valamivel.
(Elég szomorú, hogy már te is beálltál ebbe a baromságba
Azért az a "nagyapa" nem akárki
Iszmail Khan
Ismail Khan perzsa nyelvű szunnita tadzsik, 1946-ban született. 1979 márciusában az afgán hadsereg őrnagyaként vezette a 17. hadosztály lázadását a Taraki -rendszer Szaur (vagy áprilisi) forradalma ellen (Taraki ihlette afganisztáni társadalmi liberalizáció és földreform). Khan felkelése a heráti szovjet tanácsadók és családjaik lemészárlását eredményezte, s levágott fejeiket póznákra tűzve hordozták körbe a településen. A rebellis Herátot keményen megbüntették, az afgán hadsereg páncélosegységei körbezárták, majd a szindandi reptérről felszálló IL-28 könnyűbombázók támogatásával megtámadták a várost. A különböző becslések szerint egy hét alatt 5000-24 000 heráti lakos vesztette életét. Khan felkelése jelentős lendületet adott az 1979. decemberi szovjet inváziónak Afganisztánba.
A vereséget követően Khan Iránba menekült, majd visszatért Gulran körzetbe és 15 lovassal harcot kezdett a kommunista kormányzat és a szovjet megszállók ellen. A következő évtizedben Khan keserves gerillaháborút folytatott a szovjet megszállás ellen. 1986-ban feloszlatta a szunnitákból szervezett, de iráni támogatású Hezbollahot és kiszorította az arab dzsihadista önkénteseket is Nyugat-Afganisztánból. A szovjet kivonulás után tovább folytak a harcok Herat tartományban is. 1991-re a kormányerők 40 ezer fegyverese állt szemben Iszmail Khan 15 ezer fős mudzshid erejével(igaz ebből mindössze 2 ezer fő tekinthető állandó katonaságnak/Hamza brigád/ míg a többiek részidős gerillák voltak) 1991 májusában a kormányerők nagyszabású offenzívát indítottak Iszmail Khan fő bázisának számító Zindadzsan(Zendajan) körzet ellen, s noha súlyos veszteségeket okoztak a mudzsahideknek és bekerítették Khan-t de a várost 10 hónapi ostrom után sem tudták elfoglalni. A zindadzsani csata kulcsfontosságú volt Iszmail Khan számára, mivel olyan legitimációt biztosított amellyel soha korábban nem rendelkezett. A Nadzsibullah rendszer bukása után Khan lett Herát erős embere.
Általános helyzet Herát tartományban 1991-ben
Iszmail Khan befolyása a nyugati tartományokban, 1992 eleje
1992 áprilisában Khan fegyveresei elfoglalták Herátot, és Iszmail Khan a Nyugat emírjének nyilvánította magát. Khan lefegyverezte a lakosságot és hatékony közigazgatást hozott létre működő egészségügyi ellátással és iskolákkal három nyugat -afganisztáni tartományban. (Pontosabban megörökölte és fenntartotta a kommunista államtól örökölt közigazgatást és infrastruktúrát). Khan uralma idején népszerűtlen sorhadsereget álított fel, a szükséges források biztosítása nélkül, melynek köszönhetően hatalmas korrupció és alacsony harci szellem jellemezte erőit. A Nyugati emirátus hadseregének a magja 6 ezer egykori mudzsahid harcosból állt, a teljes létszáma 20-25 ezer főből állt.
A tálibok 1994 végi feltűnése alapjaiban változtatta az afganisztáni helyzetet és erőviszonyokat. Kandahár 1994 novemberi bevétele után egy hónap alatt ellenőrzése alá vonta a környező tartományokat. A tálibok megörökölték a kandahari 2. hadtest csapatait és felszerelését. A hadtestet a 7. páncélos hadosztály, a 15. gyalogos hadosztály és a 7. gépesített hadosztály alkotta, mintegy 120 harckocsival és 80-90 löveggel felszerelve. A kezdeti sikerek után a tálib hadvezetés kétirányú támadás megindítását határozta el. A jobb szárny Kabul bevételét, míg a bal szárny Herát elfoglalását kapta feladatul. 1995 márciusára a tálibok elfoglalták Nimruz és Farah tartományokat Iszmail Khan csapataitól és ostrom alá vették Szindand légibázist. Khan mozgósította a heráti 4. hadtest csapatait, és erői Ahmed Sah Masszud segítségével verték vissza a tálibokat.(A harcokban a 4. hadtest csapatai mellet Masszud légiereje és a légi úton odaszállított Masszud vezette Iszlám Hadsereg 1000 tadzsik harcosa vett részt) Március végére az eredetileg 6 ezer fős tálib sereg elveszítette állományának nagyobbik részét és visszahúzodott az elfoglalt területekről.
Augusztusban Iszmail Khan átvette a kezdeményezést és egy harccsoport élén Kandahar irányába tört előre. Csapatai augusztus 23-án elfoglalták Dilaram települést és egy héttel később már Kandahart fenyegették. A heráti emír azonban rosszul mérte fel a helyzetet, ugyanis a tálibok 25 ezer fegyverest mozgósítottak ellene. A csapatok többsége frissen érkezett a pakisztáni madraszákból, felszerelésüket pakisztáni és szaúdi források igénybevételével oldották meg. Kandahar tartomány körzetei 500-500 önkéntest állítottak ki a tálib sereg megerősítésére. A legtapasztaltabb harcosokat egy terepjárókkal felszerelt osztagban vonták össze és Khan utánpótlási vonalainak zavarására használták őket. A tálib főerők Giriskh körzetében építették ki védelmi vonalukat, itt harcolt Omar mullah is a 10 ezer fős laskarjával együtt. A tálibok Khan csapatait visszaverték ás ellentámadásba lendültek. Khan lépcsőzött védelmet épített ki, a védelmi állások 50-60 km-ként harckocsikkal megerősített útzárakból álltak. A főerők Dilaramnál csoportosultak. A tálibok nehézfegyverzetüket hátrahagyva lerohanták a dilarami csoportosítást. A rajtaütésszerű támadás sikeresnek bizonyult, Khan csapatai 2 ezer embert vesztettek az első napon, majd megfutottak. Noha a tálibok veszteségei is súlyosak voltak, de villámgyorsan elfoglalták a korábban sikertelenül támadott Szindand repterét, ahol 52 darab MiG-21 vadászgépet, helikoptereket és 60 tüzérségi eszközt zsákmányoltak. 1995. szeptember 5-én a tálib csapatok ellenállás nélkül bevonultak Herátba, míg Khan pár száz (más források szerint 5-8 ezer) emberével Iránba menekült.
A heráti emirátus és szövetségeseinek hadrendje a déli offenzíva idején(1995 augusztus)
Herat tartomány
4. hadtest
5., 17., 21. hadosztály
5. és 7. dandár
Farah tartomány
70. hadosztály
dzsihád dandár
Nimruz tartomány
határőr dandár
dzsihád dandár
Baghdisz tartomány
dzsihád dandár
Ghor tartomány
dzsihád dandár
Helmand tartomány
90. hadosztály
dzsihád dandár
Kandahar
Halim milícia
Khan 1996 októberében tért vissza Afganisztánba, és összefogott a Dosztum tábornokkal Badghis tartományban. A tálibok végül 1997 májusában fogták el Khant, miután Dosztum egyik helyettese Abdul Malik Pahlavan tábornok elárulta a tálib-ellenes szövetséget. Letartóztatása után Khan -t egy kandahári börtönbe zárták. 1999 márciusában Khan két tálib őr segítségével menekült Iránba. 2000-ben az ENSz becslése szerint Khan mindössze 600 fegyveressel rendelkezett, amelyet saját állítása szerint 3 ezer főre tudott növelni, fia Mirwais vezetése alatt.
Szeptember 11. és az Egyesült Államok tálibok elleni háborúja kezdete után Khan erői visszatértek(kb 4-5 ezer fő) és elfoglalták Herátot a tálibok elmenekülése után.
Miután visszatért Heratba, Iszmail Khan gyorsan megszilárdította uralmát a régió felett. Átvette a város irányítását, és gyorsan felügyelete alá vonta a Herat és Irán közötti kereskedelmi útvonalat, amely nagy bevételi forrást jelentett. Iszmail Khan rezsimje biztonságot nyújtott, fizetett kormányzati alkalmazottakat és befektetett a közszolgáltatásokba. Kormányzói megbízatása alatt azonban Khant azzal vádolták, hogy hübérőrként kormányozza tartományát, ami növelte a feszültséget az afgán átmeneti közigazgatással. Különösen nem volt hajlandó átutalni a kormánynak az Iránból és Türrkmenisztánból származó árukra kivetett vámokból származó bevételeket .
2003. augusztus 13 -án Karzai elnök leváltotta Khan kormányzót a 4. hadtest parancsnokságáról. Ezt egy olyan program részeként jelentették be, amely megszünteti a tisztviselők azon képességét, hogy polgári és katonai tisztségeket is betöltsenek egyidejűleg. Khan -t végül 2004 márciusában távolították el a hatalomból a szomszédos hadurak és a központi afgán kormány nyomása miatt. Khan 2005-13 között Vízügyi és energiagazdálkodási miniszteri posztot töltötte be az afgán kormányzatban.
Herati/Nyugati emirátus 1992-95 és 2001-2004
Iszmail Khan
Ismail Khan perzsa nyelvű szunnita tadzsik, 1946-ban született. 1979 márciusában az afgán hadsereg őrnagyaként vezette a 17. hadosztály lázadását a Taraki -rendszer Szaur (vagy áprilisi) forradalma ellen (Taraki ihlette afganisztáni társadalmi liberalizáció és földreform). Khan felkelése a heráti szovjet tanácsadók és családjaik lemészárlását eredményezte, s levágott fejeiket póznákra tűzve hordozták körbe a településen. A rebellis Herátot keményen megbüntették, az afgán hadsereg páncélosegységei körbezárták, majd a szindandi reptérről felszálló IL-28 könnyűbombázók támogatásával megtámadták a várost. A különböző becslések szerint egy hét alatt 5000-24 000 heráti lakos vesztette életét. Khan felkelése jelentős lendületet adott az 1979. decemberi szovjet inváziónak Afganisztánba.
A vereséget követően Khan Iránba menekült, majd visszatért Gulran körzetbe és 15 lovassal harcot kezdett a kommunista kormányzat és a szovjet megszállók ellen. A következő évtizedben Khan keserves gerillaháborút folytatott a szovjet megszállás ellen. 1986-ban feloszlatta a szunnitákból szervezett, de iráni támogatású Hezbollahot és kiszorította az arab dzsihadista önkénteseket is Nyugat-Afganisztánból. A szovjet kivonulás után tovább folytak a harcok Herat tartományban is. 1991-re a kormányerők 40 ezer fegyverese állt szemben Iszmail Khan 15 ezer fős mudzshid erejével(igaz ebből mindössze 2 ezer fő tekinthető állandó katonaságnak/Hamza brigád/ míg a többiek részidős gerillák voltak) 1991 májusában a kormányerők nagyszabású offenzívát indítottak Iszmail Khan fő bázisának számító Zindadzsan(Zendajan) körzet ellen, s noha súlyos veszteségeket okoztak a mudzsahideknek és bekerítették Khan-t de a várost 10 hónapi ostrom után sem tudták elfoglalni. A zindadzsani csata kulcsfontosságú volt Iszmail Khan számára, mivel olyan legitimációt biztosított amellyel soha korábban nem rendelkezett. A Nadzsibullah rendszer bukása után Khan lett Herát erős embere.
Általános helyzet Herát tartományban 1991-ben
Iszmail Khan befolyása a nyugati tartományokban, 1992 eleje
1992 áprilisában Khan fegyveresei elfoglalták Herátot, és Iszmail Khan a Nyugat emírjének nyilvánította magát. Khan lefegyverezte a lakosságot és hatékony közigazgatást hozott létre működő egészségügyi ellátással és iskolákkal három nyugat -afganisztáni tartományban. (Pontosabban megörökölte és fenntartotta a kommunista államtól örökölt közigazgatást és infrastruktúrát). Khan uralma idején népszerűtlen sorhadsereget álított fel, a szükséges források biztosítása nélkül, melynek köszönhetően hatalmas korrupció és alacsony harci szellem jellemezte erőit. A Nyugati emirátus hadseregének a magja 6 ezer egykori mudzsahid harcosból állt, a teljes létszáma 20-25 ezer főből állt.
A tálibok 1994 végi feltűnése alapjaiban változtatta az afganisztáni helyzetet és erőviszonyokat. Kandahár 1994 novemberi bevétele után egy hónap alatt ellenőrzése alá vonta a környező tartományokat. A tálibok megörökölték a kandahari 2. hadtest csapatait és felszerelését. A hadtestet a 7. páncélos hadosztály, a 15. gyalogos hadosztály és a 7. gépesített hadosztály alkotta, mintegy 120 harckocsival és 80-90 löveggel felszerelve. A kezdeti sikerek után a tálib hadvezetés kétirányú támadás megindítását határozta el. A jobb szárny Kabul bevételét, míg a bal szárny Herát elfoglalását kapta feladatul. 1995 márciusára a tálibok elfoglalták Nimruz és Farah tartományokat Iszmail Khan csapataitól és ostrom alá vették Szindand légibázist. Khan mozgósította a heráti 4. hadtest csapatait, és erői Ahmed Sah Masszud segítségével verték vissza a tálibokat.(A harcokban a 4. hadtest csapatai mellet Masszud légiereje és a légi úton odaszállított Masszud vezette Iszlám Hadsereg 1000 tadzsik harcosa vett részt) Március végére az eredetileg 6 ezer fős tálib sereg elveszítette állományának nagyobbik részét és visszahúzodott az elfoglalt területekről.
Augusztusban Iszmail Khan átvette a kezdeményezést és egy harccsoport élén Kandahar irányába tört előre. Csapatai augusztus 23-án elfoglalták Dilaram települést és egy héttel később már Kandahart fenyegették. A heráti emír azonban rosszul mérte fel a helyzetet, ugyanis a tálibok 25 ezer fegyverest mozgósítottak ellene. A csapatok többsége frissen érkezett a pakisztáni madraszákból, felszerelésüket pakisztáni és szaúdi források igénybevételével oldották meg. Kandahar tartomány körzetei 500-500 önkéntest állítottak ki a tálib sereg megerősítésére. A legtapasztaltabb harcosokat egy terepjárókkal felszerelt osztagban vonták össze és Khan utánpótlási vonalainak zavarására használták őket. A tálib főerők Giriskh körzetében építették ki védelmi vonalukat, itt harcolt Omar mullah is a 10 ezer fős laskarjával együtt. A tálibok Khan csapatait visszaverték ás ellentámadásba lendültek. Khan lépcsőzött védelmet épített ki, a védelmi állások 50-60 km-ként harckocsikkal megerősített útzárakból álltak. A főerők Dilaramnál csoportosultak. A tálibok nehézfegyverzetüket hátrahagyva lerohanták a dilarami csoportosítást. A rajtaütésszerű támadás sikeresnek bizonyult, Khan csapatai 2 ezer embert vesztettek az első napon, majd megfutottak. Noha a tálibok veszteségei is súlyosak voltak, de villámgyorsan elfoglalták a korábban sikertelenül támadott Szindand repterét, ahol 52 darab MiG-21 vadászgépet, helikoptereket és 60 tüzérségi eszközt zsákmányoltak. 1995. szeptember 5-én a tálib csapatok ellenállás nélkül bevonultak Herátba, míg Khan pár száz (más források szerint 5-8 ezer) emberével Iránba menekült.
A heráti emirátus és szövetségeseinek hadrendje a déli offenzíva idején(1995 augusztus)
Herat tartomány
4. hadtest
5., 17., 21. hadosztály
5. és 7. dandár
Farah tartomány
70. hadosztály
dzsihád dandár
Nimruz tartomány
határőr dandár
dzsihád dandár
Baghdisz tartomány
dzsihád dandár
Ghor tartomány
dzsihád dandár
Helmand tartomány
90. hadosztály
dzsihád dandár
Kandahar
Halim milícia
Khan 1996 októberében tért vissza Afganisztánba, és összefogott a Dosztum tábornokkal Badghis tartományban. A tálibok végül 1997 májusában fogták el Khant, miután Dosztum egyik helyettese Abdul Malik Pahlavan tábornok elárulta a tálib-ellenes szövetséget. Letartóztatása után Khan -t egy kandahári börtönbe zárták. 1999 márciusában Khan két tálib őr segítségével menekült Iránba. 2000-ben az ENSz becslése szerint Khan mindössze 600 fegyveressel rendelkezett, amelyet saját állítása szerint 3 ezer főre tudott növelni, fia Mirwais vezetése alatt.
Szeptember 11. és az Egyesült Államok tálibok elleni háborúja kezdete után Khan erői visszatértek(kb 4-5 ezer fő) és elfoglalták Herátot a tálibok elmenekülése után.
Miután visszatért Heratba, Iszmail Khan gyorsan megszilárdította uralmát a régió felett. Átvette a város irányítását, és gyorsan felügyelete alá vonta a Herat és Irán közötti kereskedelmi útvonalat, amely nagy bevételi forrást jelentett. Iszmail Khan rezsimje biztonságot nyújtott, fizetett kormányzati alkalmazottakat és befektetett a közszolgáltatásokba. Kormányzói megbízatása alatt azonban Khant azzal vádolták, hogy hübérőrként kormányozza tartományát, ami növelte a feszültséget az afgán átmeneti közigazgatással. Különösen nem volt hajlandó átutalni a kormánynak az Iránból és Türrkmenisztánból származó árukra kivetett vámokból származó bevételeket .
2003. augusztus 13 -án Karzai elnök leváltotta Khan kormányzót a 4. hadtest parancsnokságáról. Ezt egy olyan program részeként jelentették be, amely megszünteti a tisztviselők azon képességét, hogy polgári és katonai tisztségeket is betöltsenek egyidejűleg. Khan -t végül 2004 márciusában távolították el a hatalomból a szomszédos hadurak és a központi afgán kormány nyomása miatt. Khan 2005-13 között Vízügyi és energiagazdálkodási miniszteri posztot töltötte be az afgán kormányzatban.
Herati/Nyugati emirátus 1992-95 és 2001-2004