Röviden Afganisztánról. 2021.07.23.
1. Július 22-én a tálibok azt állították, hogy Afganisztán határainak 90%-át és gyakorlatilag az összes fontosabb határátkelőt ellenőrzik. A kormány azt állítja, hogy a tálibok túloznak, és még nem foglalták el a határ 90%-át. Ma a tálibok visszaszerezték Afganisztán Pakisztánnal közös határának egy újabb darabját. Valójában a kormányt körülvették Afganisztánon belül, és csak a nagyobb városok megtartása tartja meg az ellenőrzés látszatát.
Ghazibadban 80 katona adta meg magát a táliboknak.
Fegyverek, rengeteg. (c) A Mátrix
Az afgán-pakisztáni határon. Egy pakisztáni határőr kezet fog egy tálib "határőrrel".
Az ország legfontosabb határátkelőinek forgalma. Nem nehéz kitalálni, hogy az ellenőrzésükből származó bevétel most a tálibok kezébe kerül, miközben a kormány fontos bevételi forrást veszít.
Mark Milley becslése szerint a tálibok szilárdan kézben tartják a stratégiai kezdeményezést, és több mint valószínű, hogy a körzetek és városok elfoglalásával katonai szempontból is győzni fognak. A Pentagon szkeptikus a kormány kilátásait illetően, bár a Fehér Ház már bejelentette, hogy Afganisztán jövője most már a kormány és a hadsereg kezében van. De azok a kezek őszintén szólva petyhüdtek. A táliboktól egyes területek visszaszerzésében elért helyi sikerek és a légicsapások némi kárt okoznak a táliboknak, de alapvetően nem változtatják meg az országban uralkodó, a helyzet ellenőrzésének elvesztésével kapcsolatos tendenciákat. Végső soron a nagy létszámú, de gyengén motivált afgán hadsereg kisebbik részét alkotó, tűzoltócsapatként bevetett harcképes csapatok képességein múlik, Kandahárban, Heratban, Kunduzban és más nagyvárosokban az afgán kormány ellenőrzése. Mivel ezeknek az erőknek a száma korlátozott, ahol nincsenek, ott a kormány hatalmi struktúrája egyszerűen szétesik, és a katonák a táliboknak való megadás után szétszóródnak . Még mindig vannak milíciák azokban a városokban, ahol a tálibok nem akarnak hatalmat, de ezek a milíciák a településeikhez kötődnek, és csak arra jók, hogy megtartsák a városokat, de nem alkalmasak a tálibok elleni műveletekre a városokon kívül. Ez az oka annak, hogy a kormány ereje a nagyvárosokra és a központi tartományokra zsugorodik, ahol a belső utánpótlási vonalakat még mindig fel lehet használni a megmaradt erők manőverezésére, hogy ellenálljanak a tálib offenzívának.
2. A tálibok ismét hivatalosan figyelmeztették Erdogant, hogy az amerikai kivonulás után nem maradhatnak török csapatok Afganisztánban. Minden tiszteletem a török állam iszlám jellege előtt. A tálibok így reagálnak arra, hogy "Recep barátja" konzultál az amerikaiakkal és a Ghani-kormánnyal, hogy megpróbálja megtartani a török katonai kontingenst Afganisztánban.
3. A tálibok a tartós tűzszünet egyik feltételeként Ashraf Ghani hivatalban lévő elnök lemondását említették. Amíg ő van hatalmon, a háború folytatódik. Ugyanakkor érthető, hogy egy USA-függő elnök nem fér bele a tálibok szempontjából Afganisztán jövőjébe az amerikai csapatok kivonulása után.
A tálibok a CNN-en.
4. Érdekes részlet, az afgán kormány által szabadon engedett 5000 harcos egyike (az USA beleegyezésével, amely így a tálibok beleegyezését kérte a tárgyalásokhoz), Helmand tartomány árnyékkormányzójává nevezték ki.
Helmand új kormányzója. A liberális demokrácia és a hatalommegosztás elvének támogatója kell, hogy legyen.
5. A WSJ szerint amellett, hogy az USA több ezer afgánt a virginiai Fort Lee-ben helyezi el, akár 35-40 ezer embert is el akar távolítani Afganisztánból katari és kuvaiti katonai bázisaira, ahol ideiglenesen állomásoznak majd, amíg sorsukról nem döntenek.
Авторский канал Бориса Рожина - эксперта Центра военно-политической журналистики. Никнейм - Colonelcassad. Мой блог: http://colonelcassad.livejournal.com/ Голосовать за канал: t.me/boost/boris_rozhin Разбаны: https://t.me/razban_colonelcassad_bot
t.me
