[BIZTPOL] Afganisztáni helyzet

[Törölt tag 467]

Wilson által betett cikkre gondolsz?

Nem csak a kormányerő katonái nem akarnak harcolni. Maguk a tálibok sem. Ha annak nevezzük, hogy egy törzsi stílusban intézik el az ügyeiket. Aszem indonéz őslakókról volt nagyon régen egy dok film, ahol ugyan ezt leírták csak dárdákkal. Feláll a két ellenség egymással szemben és egymásnak rontanak. Az első döfések után mindenki visszafut. De hamarosan újra kezdik.
Ha belegondolsz, teljesen logikus. Ha valamelyik fél 50%-os, esetleg kétszeres túlerőbe kerül a másikkal szemben ugyan olyan technológia alkalmazásánál, akkor már nem bátorság, hanem idiotizmus tovább küzdeni. Vagy a teljes népe kipusztul egyetlen elvesztett háború miatt vagy a történelem során mindig beépítettek fékeket. És a hódítók igen szívesen alkalmazták a helyi biztonsági erőket... akik értelem szerűen csak azért lehettek még mindig a területen, mert időben elhagyták a csatateret, amikor egyértelművé vált számukra a Sors fordulása.
Hogy az európai harcmodor jelentősen különbözik? Érdemes utána olvasni Hannibál hadjárata során a kelta lovasságnak. Nem csak nem vonta senki kétségbe abban a korban, hogy a fiúk megteszik a dolgukat a csatatéren, de mind két fél döntő jelentőséget tulajdonított annak, melyikük oldalán állnak. (De említhettem volna Babilon város katonáit Nagy Sándor döntő ütközete előtt és után.)

Igazából teljesen általánosságban értettem. Pl. vegyük Irakot. Mindenki pontosan tudta, hogy az az új hadsereg, az pont nem fog semmit érni, úgy is lett, meglátták az első ISIL harcosokat, aztán szétszaladtak. Ugyanez az afgánoknál. Van egy újonnan felépített hadsereg, de mindenki pontosan tudja, hogy a tálibok ellen semmi esélyük. Pedig az emberanyagot pontosan ugyanonnan veszik, ugyebár.

 

[kacsacsor]

00:19-nél Magyar zászló a tribunon, Tadzsikisztáni parádén?

Tadzsik zászló:

 

[papajoe]

Igazából teljesen általánosságban értettem. Pl. vegyük Irakot. Mindenki pontosan tudta, hogy az az új hadsereg, az pont nem fog semmit érni, úgy is lett, meglátták az első ISIL harcosokat, aztán szétszaladtak. Ugyanez az afgánoknál. Van egy újonnan felépített hadsereg, de mindenki pontosan tudja, hogy a tálibok ellen semmi esélyük. Pedig az emberanyagot pontosan ugyanonnan veszik, ugyebár.

Szerintem ez olyan lehet, mint nekunk a környezo országokkal háborúzni, vagyis minkét seregben lennének Magyarok, így kereszbe-hosszába menne az átállás, kémkedés meg minden, +náluk kb a nyomor meg hússzorozza ezt, oda mennek ahol jobb a kaja, vagy a kender, a hitszónok, stb.
Igazából szerintem ami pénzt elbacott az utóbbi 200 évben a kedves nyugat gyarmatosításra, háborúkra, azzal simán felhozhatta volna a gyarmatokat élheto életszinvonalra, és huszad ennyi háború lett volna, mert aki biztonságban van, háza van, van víz, villany, miazmás, az nem fog 20 gyereket csinálni, sem robbantgatni, sem allahért megdögleni.
Persze mindent 1 nap alatt le kell igázni, fel kell zabálni, ki kell fosztani, nyomorba kell donteni, hogy fenntartsák a gazdasági növekedést, meg mindent is.

 

[Vogon]

Igazából teljesen általánosságban értettem. Pl. vegyük Irakot. Mindenki pontosan tudta, hogy az az új hadsereg, az pont nem fog semmit érni, úgy is lett, meglátták az első ISIL harcosokat, aztán szétszaladtak. Ugyanez az afgánoknál. Van egy újonnan felépített hadsereg, de mindenki pontosan tudja, hogy a tálibok ellen semmi esélyük. Pedig az emberanyagot pontosan ugyanonnan veszik, ugyebár.

Az iraki példa nagyon jó és egyben borzalmasan szar. Vele mindent el tudok mondani és annak ellenkezőjét is.

Mikor szerepelt katasztrofálisan az iraki síita hadsereg?

Kezdjük ott, hogy amíg az ellenlábas szunniták voltak hatalmon, addig saját vallási táborukból kerültek ki a magas rangú parancsnokok, titokszolgák! Ezek nem voltak egy ligában a US Armyval, de nem voltak rosszak. Harci tapasztalatokkal rendelkeztek a perzsák ellen. Képezték őket és képezték magukat.
Ami fontos, hogy az ország megszállása után az ígéretek ellenére ezeket szétkergették és nem fizették ki őket. A síiták saját táborukból akartak új vezérkart kitermelni. Szóval egyik fontos dolog ebben az egészben, hogy egy profi és összeszokott csapat találkozott nem csak külföldi finanszírozókkal, de külföldi dzsihadistákkal is. És velük szemben... finoman szólva is egy létszámbeli fölénnyel rendelkező, de inkább csak kiképzés alatt álló haderő volt.
Másfelől az ISIS a saját, vagyis az északi törzsek területein kezdte a felkelést.

Mikor kezdett ugrásszerűen javulni az iraki hadsereg teljesítménye?

Amíg az elnyomottak földjén vonultak végig, többszörös túlerőket futtattak meg. Itt nehéz igazságot tenni a konkrét számok között, mert az amcsik is kikeltek magukból nem egyszer, hogy akár a teljes létszám tizede a főállású katona, a többivel csak aláíratnak egy papírt, annyi a dolga, hogy ellenőrzésnél beszalad arra az egy napra, hogy igazolja, hogy ő mindig ott szokott lenni a kaszárnyában és napi 12 órában képzi magát fegyverforgatásban.
Amint elérték a síita lakta területeket, ahol a lakosság nem hogy nem támogatta, de egyenesen gyűlölte őket, drámaian romlott a mutatójuk. Részint már nem "Erdély visszacsatolásáért" ment a birkózás, másfelől volt annyi eszük, hogy pofáztak napestig arról, hogy a szent imámok sírját hogyan fogják ekével beszántani és sóval behinteni a helyét. A terepen lévő csapatok meg az aszimmetrikus háború rosszabbik oldalán találták magukat. Már nem volt elég az, hogy a lakosságtól infót gyűjtenek részben a jól kiképzett titokszolgákon keresztül, majd én támadom meg a gyengén páncélozott ellenséget leshelyből. Immáron világítottak, mint egy karácsonyfa a terepen, közben igen kevés védett járművük volt konvojozni.
Lehet hivatkozni a terepjárókra felrakott kazánlemezekre, az amik hátra hagyott felszereléseire, de sem mennyiség nem volt ezekből elegendő, hogy ne csak pár megerősített frontharcoló egységet szereljenek fel, hanem az utánpótlást is védjék, sem taktikai tudásuk egy akár amerikai szint megszervezéséhez, ami még mindig azt jelenti, hogy vereséget szenvedtek a jenkik ebben a térségben, de áldozatok nélkül nem tudtak lecsapni a logisztikájukra. Mindez az Al-Kaidánál és az Iszlám Államnál hiányzik.
Lényegében ugyan abba a csapdába estek, mint amit ők is mindig használni szoktak. Az ország nekik nem jelent sokat. De a városok, tartományok megvédésére meglepően sok fegyverest össze tudnak rántani. Ezek pedig igazán elemükben érzik ilyenkor magukat, nem kell operatív hírszerző tiszt sem ilyenkor, sem kivételes képességű parancsnok. Az utolsó gyalogos katona is egy csomó ismeretséggel rendelkezik a környéken és kapja is az infókat. Ha a hódítók erőt mutatnak fel, akkor fordít egyet a lepedőjén és civil vagyok, egyszerű cipész. Ha egy-egy ellenőrző pont elszigetelten lesz felállítva, a felmentő sereg meg távol vagy nem elég erős, akkor meg harcos vagyok, aki fegyverrel száll szembe az elnyomókkal.

13 óra Bengázi titkos katonái remek film, nagyszerűen bemutatja valós, megtörtént eseményeken keresztül azt, hogy akár egy jól kiképzett amerikai is milyen esetlen, ha nincs helikopter, hogy kimentse és nincsenek angyal szárnyak bombákkal. Miközben a külső védelmi vonalukat jelentő arabok folyamatosan halogatták a nyílt összecsapást, csak akkor voltak kemények, ha pillanatok alatt ki tudták nyomni az ellenséget a területről.
Hillary Clintonné rengeteget vesztett a választáson Trumppal szemben amiatt, hogy ez a film feltárta, hogy egy amcsi nagykövet és jó pár állampolgár meghalt, még többen pedig veszélybe kerültek amiatt, mert a védelmet nem a hivatásos seregre bízták, hanem veteránokból toborzott PMC-kre és egykori dzsihadistákból átkeresztelkedett mérsékelt felkelő arab csoportokra, akik többszörös fizut kaptak, de légi támogatás és más hasznos képességek nélkül annyit értek, mint a magyar katonák, ha szept. 11-e után visszamennek Afganisztánba.

 

[Wilson]

Amit én nem értek (persze én elég értetlen vagyok): ezek az afgánok, amolyan harcos fajta. Mi okozza azt, hogy a seregben harcolók nem akarnak harcolni, és gyakran átállnak az ellenfélhez, ahol meg aztán halált megvető bátorsággal harcolnak. Mi az oka annak, hogy ezek a muszlimok igen gyakran így működnek? Mi az a morális különbség, ami a tálibok, vagy akár az iszlám állam oldalán harcolóknál megvan, a seregben pedig nincs. Elvileg ugyanolyan vallási hátterű emberekből áll mindkettő.

Ez a cikk segíthet egy kicsit megérteni az okokat nekünk teljesen kívülállóknak:

https://www.trtworld.com/magazine/the-taliban-is-convincing-afghan-forces-not-to-fight-them-48107


Egy részlet belőle:


"Najafizada három fő okot lát, amiért az afgán erők elhagyják állomáshelyeiket: az amerikai kivonulás okozta demoralizálódás, a rossz biztonsági vezetés Kabulban és helyi szinten egyaránt, valamint a rossz politikai kormányzás, amely "egyre nagyobb szakadékot teremtett az afgán emberek és kormányuk között".

"Minél tovább veszíti el az afgán kormány a legitimitását helyi szinten, annál inkább bizalmatlanok az emberek az afgán kormánnyal szemben" - mondja Najafizada.

Más szakértők is hasonlóan vélekednek. "Ők [az afgán katonák] úgy érzik, hogy a politikai vezetők cserben hagyták őket. Nagy a szakadék az afgán vezetés és a biztonsági erők többsége között" - mondja Kamal Alam, az Atlantic Council nem rezidens főmunkatársa.

"Ugyanakkor, ha mindenki elmenekül az országból, akkor a hadseregnek nincs értelme harcolni. A tálibok annyira erősek. Inkább nem kockáztatják az életüket."

"Mindezek a bajok részben azért alakultak ki, "mert az Egyesült Államok úgy döntött, hogy úgy viselkedik, mint egy legyőzött szuperhatalom" - mondja Baheer, utalva az USA afganisztáni kivonulására. "A kivonulást sokkal jobban is lehetett volna csinálni. A feltétel nélküli kivonulás nagy nyomást gyakorolt az afgán kormányra és a védelmi erőkre".

Baheer úgy véli, hogy az amerikai kivonulás több okból is rosszul sült el. "Először is, ez egy elsietett művelet" - mondja, utalva Donald Trump korábbi elnöknek arra a megközelítésére, hogy az amerikai belpolitika szempontjából politikai győzelmet arasson vele.

Úgy véli továbbá, hogy Zalmay Khalilzad (Zalmay Khalilzad, az afgán-amerikai származású amerikai főközvetítő) vezetésével a tárgyalási folyamat hibás volt, nem fektettek le megfelelő politikai rendezési tervet a tálibok és az afgán kormány között. "

 

[Pogány]

Közös hadgyakorlatot kezdtek hétfőn orosz és üzbég csapatok az afgán határ mellett - közölték orosz hírügynökségek.
Forrás: https://kuruc.info/r/4/231772/

 

[Wilson]

A Pentagon leállítja az afgán légierő Mi-17-es helikoptereinek finanszírozását..

Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma 2022-től nem biztosít több pénzt az afgán légierő által használt Mi-17-es helikopterek karbantartására - derül ki az afganisztáni újjáépítésért felelős különleges főfelügyelő negyedéves jelentéséből, amelyet az amerikai kongresszusnak küldött.

"Az afgán légierő fokozatosan felhagy az orosz gyártmányú Mi-17-esek használatával. A 2022-es költségvetési évben az amerikai védelmi minisztérium utoljára kér majd karbantartási forrásokat a Mi-17-es helikopterek számára" - áll a jelentésben.

A jelentés azonban megjegyezte, hogy a Mi-17-esek az afganisztáni helikopterflottában maradnak a harckészültség biztosítása érdekében, amíg az UH-60 Black Hawk helikopterek bevetésre készen nem állnak, és a CH-47 Chinook katonai szállítóhelikopterekre való átállás nem fejeződik be. A jelentés szerint az afgán légierő 56 Mi-17-es helikopterrel rendelkezik, amelyek közül 32 áll készen a szolgálatra.

 

[enzo]

 

[Wilson]

"A saría hangja"

Lashkar Gahban a tálibok elfoglalták a helyi televízió- és rádiótársaság épületét. A Shariah Hangja, amely Helmand tartományban sugároz, 20 év után ismét sugározni kezdett. Az amerikai invázió kezdete után, 2001-ben megszűnt a sugárzása.
A várost még mindig nem foglalták el teljesen a tálibok, és a harcok folytatódnak, bár az elmúlt 24 órában több mint 60 katonát, rendőrt és milicistát ejtettek foglyul a tálibok. Mindkét fél súlyos veszteségeket szenvedett.
Továbbra is civilek halnak meg a városban + Az amerikai légierő légicsapása Lashkar Gah közelében 6 gyermeket ölt meg


Az alábbiakban látható fotók Lashkar Gahból július 31-augusztus 2-a között készültek.

 

[Wilson]

2,

Tálib gyalogosok Lashkar Gah főterén


Afgán megfigyelők megjegyzik, hogy Lashkar Gah elvesztése nagyon negatív hatással lehet a Ghani-kormány pozíciójára.
A tálibok számára ez egy próbatétel. Ha Lashkar Gah-t az afgán kormány elveszti akkor a Heratra és Kandaharra nehezedő tálib nyomás drámaian megnő.


https://t.me/boris_rozhin

 

[Rferi66]

Az oroszt nem hiszem hogy akkor barkit tamogatna Talibisztanban.
Miert tenne? Kina eltakaritana a sajat koltsegen a terkeprol ezt a gennyes gocot. Persze nem fogja, sajnos. Az orosz inkabb tamogatna a kinait információkkal, meg megfigyelokkel.
Ez egy kivalo gyakorlat es osszecsiszolodas lenne a ket fel vezetoi szintjein. A kinaiak meg nagyon sok gyakorlatot es informaciot szereznenek ami valljuk be rajuk fer es muszaj is...
A nyugatnak van tapasztalata, az orosznak szinten van tapasztalata, a vilaghatalom Kinanak meg nincs?
Nonszensz.
Megoldhato Afganisztan, csak ki kell uriteni, ehhez Kinanak megvan a gyomra, hogy mit szol es tesz a vilag... na az a kerdes... bevallalhato vagy sem.

A helyzet az hogy ott van Afganisztan a kozepkori szintjen az utban Pakisztan, Iran, Kina, es Oroszorszag kozt. Gyakorlatilag egy utkeresztezodes.
Vajon olcsobb megvenni a rablovezereket vagy jobb eltakaritani oket?

Az oroszoknak nem tetszett az amerikai jelenlét, a kínai meg tetszeni fog? Kína veszélyesebb, mert sokkal közelebb van.

 

[wolfram]

Az oroszoknak nem tetszett az amerikai jelenlét, a kínai meg tetszeni fog? Kína veszélyesebb, mert sokkal közelebb van.

Az oroszoknak tetszett az amerikai jelenlét OTT (máshol nyilván nem, de ott igen). Olyannyira, hogy Lavrov már panaszkodott is az amerikai kivonulás miatt.

 

[Rferi66]

Az oroszoknak tetszett az amerikai jelenlét OTT (máshol nyilván nem, de ott igen). Olyannyira, hogy Lavrov már panaszkodott is az amerikai kivonulás miatt.

Az tetszett, hogy egy reménytelen háborút vívnak. Az már nem tetszett, hogy nyomultak a volt szovjet tagállamokban.

 

[wolfram]

Az tetszett, hogy egy reménytelen háborút vívnak. Az már nem tetszett, hogy nyomultak a volt szovjet tagállamokban.

Hát az a rész már nyilván sokkal kevésbé jött be nekik. De az, hogy Afganisztánban elnyomták a tálib terjeszkedést és nem mellesleg dollárszázmilliárdokat égettek el a védelmi büdzséből ott, már annál inkább kedvükre volt.

 

[enzo]

Tálib humor:

 

[Wilson]

A tálibok magukra vállalták a kabuli támadást.....

A tálibok hivatalosan is vállalták a felelősséget a tegnapi kabuli autós robbantásos merényletért, és a támadást "mártírok akciójának" nevezték. A csoport közleménye szerint a támadás a tálibok válaszlépése volt a kabuli kormányzat katonai erői által afgán civilek ellen elkövetett támadásokra és légicsapásokra.

A tálibok válaszul bejelentették, hogy célba veszik az afgán kormány kulcsfiguráit és a civilek elleni támadásokban részt vevő különböző tisztviselőket. De facto a Ghani-rezsim magas rangú funkcionáriusait legitim katonai célpontokká nyilvánították, ami természetesen nem fogja közelebb vinni a kormányt és a tálibokat a megállapodáshoz. A tegnapi kabuli támadásban nyolc ember meghalt és húszan megsebesültek. A fegyveresek felrobbantottak egy autót a védelmi miniszter rezidenciája előtt, majd megrohamozták annak területét, ahol hosszan tartó harc alakult ki a miniszter őrségével. A megöltek között voltak a tálib fegyveresek (a 4 támadóból legalább 3 meghalt) és az őrök, valamint egy véletlenszerűen az utcán álló nő, aki a robbanásban halt meg. A miniszter nem sérült meg, így a likvidálási kísérlet kudarcba fulladt, bár a tálibok bebizonyították, hogy elég "hosszú fegyverük" van ahhoz, hogy megpróbálják megcélozni a Ghani-kormány tisztségviselőit közvetlenül Kabulban. Várható, hogy a közeljövőben megismétlődhetnek az ilyen támadások.

 

[kacsacsor]

Dokumentációs jelleggel.

Az amcsi-tálib megállapodás, 2020. febr. 29., 4 oldal, angolul.

https://www.state.gov/wp-content/uploads/2020/02/Agreement-For-Bringing-Peace-to-Afghanistan-02.29.20.pdf

 

[Pogány]

Ha ettől nem lesz tűzszünet Afganisztánban, akkor semmitől
Forrás: https://kuruc.info/r/4/231959/

 

[Kim Philby]

Ha ettől nem lesz tűzszünet Afganisztánban, akkor semmitől
Forrás: https://kuruc.info/r/4/231959/

Von Leyen toporzékoljon, és öltsön magára kecskebűrt.

 

[antigonosz]

Ha ettől nem lesz tűzszünet Afganisztánban, akkor semmitől
Forrás: https://kuruc.info/r/4/231959/

Szervezhetnenek ott egy prajdot inkabb az elfogadas es a szeretet jegyeben.