A Guineai-öbölben akadályozott meg kalóztámadást egy orosz hadihajó
A romboló legénysége helikopterrel indult a helyszínre, a kalózok a gépet látva futamodtak meg.
m.hvg.hu
Egyre nehezebb manapsag kaloznak lenni.
[BIZTPOL] Afrika
- Téma indítója Phoenix
- Indítva
m.hvg.hu
Egyre nehezebb manapsag kaloznak lenni.
A Guineai-öbölben akadályozott meg kalóztámadást egy orosz hadihajó
A romboló legénysége helikopterrel indult a helyszínre, a kalózok a gépet látva futamodtak meg.
Egyre nehezebb manapsag kaloznak lenni.
Az oroszoktol persze hogy bexarnak...A Guineai-öbölben akadályozott meg kalóztámadást egy orosz hadihajó
A romboló legénysége helikopterrel indult a helyszínre, a kalózok a gépet látva futamodtak meg.
Egyre nehezebb manapsag kaloznak lenni.
Gambiaban volt valami puccs 1-2 eve, bementek a szenegaliak. Eleg kicsi orszag afrikai leptekkel, gyakorlatilag egy folyo ket partja, sok minden nincs ott, de nem baj, ettol meg bizniszelni lehet.
A mali háborúban részt vevő csoportok vizsgálata, a Mali kormánytól az Azawad mozgalomig, valamint az al-Kaida és az ISIS támogatóiig
Mali tengerparttal nem rendelkező ország Nyugat-Afrikában, Algériával, Nigerrel, Burkina Fasóval, Elefántcsontparttal, Guineával, Szenegállal és Mauritániával határos. Az ország területe 1240192 négyzetkilométer, lakossága pedig körülbelül 20 millió fő, akik különböző etnikumú és nyelvűek. Mali lakosságának körülbelül 90%-a szunnita. Mali hivatalos nyelve a francia, Európa és Franciaország több éves gyarmatosításának öröksége; A mali embereknek azonban csak 5-10 százaléka beszél folyékonyan franciául, és Mali helyi dialektusa a bambara, és a maliak körülbelül 80 százaléka beszéli első vagy második nyelveként.
Az északi Mali sivatagok hatalmas olaj- és gázforrásokkal rendelkeznek, amelyeket még nem aknáztak ki. Mali hatalmas arany-, urán- stb. erőforrásokkal is rendelkezik. Annak ellenére, hogy hatalmas és értékes ásványi és fosszilis erőforrásai vannak, Mali a lehető legalacsonyabb fejlettségi szinten van, és lakosságának több mint fele a szegénységi küszöb alatt él. Összességében Mali Afrika és a világ egyik legszegényebb országa.
Mali civilizációja és történelme kétezer éves múltra tekint vissza, és több ideig a Szudáni Birodalom és Marokkó uralma alatt áll. A régiót az I. világháború kitörése előtt Franciaország foglalta el, és végül 1960. szeptember 22-én nyerte el függetlenségét. Modibo Keïta vezetésével és nyolc év szocialista uralom alatti függetlenség elnyerése után Mali Moussa Traoré tábornok katonai puccsának színhelye lett. 1991-ig uralkodott. A népi tiltakozások kezdetével Traore-t eltávolították a trónról, és 2012-ig választásokon keresztül különböző pártok vették át az irányítást a mali kormány felett. 2012-ben egy újabb katonai puccs a kormány felbomlásához vezetett, és fegyveres csoportok vették át az irányítást. Mali különböző területeiről.
Az Azawad szeparatista mozgalom és az al-Kaida fegyveresei Mali más részein el tudták foglalni az ország egyes részeit északon, a franciák által támogatott kormány pedig megtartotta a fővárost, és rövid időn belül visszafoglalta az elveszett városokat és településeket. Az elmúlt években több tárgyalási forduló is zajlott a kormány és az ellenzéki csoportok között, amelyek még nem jutottak a végére. Mali-szerte is dúlnak a konfliktusok, és Mali lakossága továbbra is várja a kormány ígéretét a konfliktus lezárására, a külföldi csapatok kivonására és a szilárd nemzeti választások megtartására.
A mali háborúban részt vevő felek osztályozása:
Mali kormánya és külföldi szövetségesei:
A Mali elnök, Amadou Toumani Touré elleni 2012-es katonai puccsot követően az Azawad mozgalom Ansar Dine-nel és más fegyveres csoportokkal együttműködve elfoglalt három északi Mali tartományt. Mali északi részének elfoglalása után bejelentették egy független Azawad-kormány megalakulását.
Az Azawad mozgalom vezetői végül összetűzésbe kerültek az Ansar Dine csoporttal, mert nem értettek egyet az ország kormányzásával kapcsolatban, és több hónapos harc után elveszítették a háborút az Ansar Dine fegyveresei ellen, akiket a régióban más szélsőséges csoportok is támogattak, mint például az Al -Kaida az Iszlám Maghrebben (AQIM), Mozgalom az Egységért és Dzsihádért Nyugat-Afrikában (MUJWA) stb.
Az Ansar Dine csoport szigorú és fanatikus törvényeket hajtott végre az irányítása alatt álló területeken, amelyeket a nép ellenzett, és népi tiltakozást váltott ki. 2013-ban a francia hadsereg késznek látta a helyzetet, hogy visszatérjen Maliba, ezért a terrorizmus elleni küzdelem ürügyén Barkhane hadművelet néven katonailag beavatkozott a több afrikai országgal vívott mali háborúba. Mali külföldi beavatkozásával a kormányerők visszafoglalták az északi városokat, és az ellenzéki csoportok Azawadtól más szélsőséges csoportokig elvesztették pozícióikat.
A Barkhane hadművelet a francia katonai hadművelet az afrikai Száhel-övezetben található G5-országok (Mauritánia, Mali, Niger, Burkina Faso és Csád) együttműködésével az iszlamista csoportok ellen, amely 2014. augusztus 1-jén indult. Közép-Afrika, amely nyugatról keletre húzódik az Atlanti-óceán és a Vörös-tenger között.
A francia hadsereg katonai bázisokat állított fel Csádban, Nigerben és Maliban, köztük hat bázist: Gao, Tessalit, Kidal, Menaka, Gossi és Timbuktu Maliban. Más bázisok olyan területeken találhatók, mint Abecheh, Faya, N'Djamena Csádban, Niamey, Madama, Aguelal Nigerben. A Barkhane hadművelet állandó központja N'Djamenában, Csád fővárosában található.
Az elmúlt években több tűzszüneti és békemegállapodást írtak alá, de a konfliktus különféle ürügyekkel kiújult. E viták folytatódásának okai között szerepel, hogy a Mali kormány megtagadta az Észak által követelt autonómiát, a dzsihadista csoportok nem egyeznek meg a kormánnyal, valamint a külföldi országok, különösen Franciaország nyomása.
A francia részvétel a mali háborúban jó ürügyet teremtett a szélsőségesek számára. Mivel az északi ellenzék ürügyként használta fel a francia gyarmatosítási magatartást, így a keresztesek elleni dzsihád ismét a szalafi csoportok toborzásának alapja lett.
Másrészről a Mali kormányzat politikai hanyatláson ment keresztül, és az elmúlt évben két puccssal kellett szembenéznie fővárosában. Természetesen a Mali kormányra nehezedő francia nyomás, hogy ne tárgyaljon az ellenzékkel, és a térség országain keresztül gyakoroljon befolyást Malira, hatékony volt Mali politikai holtpontjában; odáig, hogy az elmúlt hónapokban a Mali és a francia kormánytisztviselők közötti kapcsolatok a politikai nyomásgyakorlás és a tűzszünet megsértése miatt minden eddiginél feszültebbé váltak.
A vita az elmúlt hetekben eszkalálódott, miután a francia kormány bejelentette, hogy csökkenti csapatainak számát a Mali és a Száhel-övezetben. Franciaország jelenleg mintegy 5000 katonát tart fenn a régióban a Barkhane hadművelet keretében, valamint 15 000 ENSZ-békefenntartót Maliban az ENSZ Multidimenzionális Integrált Stabilizációs Missziója (MINUSMA) részeként. Franciaország állítólag úgy döntött, hogy 2023-ig 2500-ra csökkenti csapatainak számát.
Másrészt a mali kormány is előállt a megoldással, és az utóbbi időben a médiában széles körben elterjedtek a pletykák arról, hogy a Mali kormány hajlandó orosz katonai magánvállalkozókat felvenni a francia csapatok leváltására. Oroszország üdvözölte a kérést, és 2021 júniusában négy Mil-17 helikoptert adományozott a mali hadseregnek. Ezek az akciók Franciaország komoly tiltakozását és Mali figyelmeztetését váltották ki. Ez a kérdés nem tetszett a franciáknak, és nagyon felzaklatta őket!
Azawad Mozgalom: Az Azawad egy politikai és katonai mozgalom neve Mali északi részén, amelynek tagjai tuaregek. Civilizációjukat az észak-mali Gao Birodalomnak tulajdonítják, amely az i.sz. 9. században alakult meg, és a 14. században csatlakozott a Mali Birodalomhoz.
Azawad a 2011-es katonai puccs után jelentette be létezését azzal a céllal, hogy elszakítsa Mali északi részét az országtól. A csoport 9-10 000 fegyveres erővel rendelkezett, és állítólag a líbiai hadsereg tuareg tagjai Kadhafi idején és a tuareg felkelők 2007-ben Észak-Nigerben is tagjai voltak a mozgalomnak. A mozgalom az Ansar Dine és a csoport szövetséges milíciáitól elszenvedett vereség után meggyengült, maradványai pedig 2014-ben csatlakoztak a Coordination of Azawad Movements (CMA) szervezetéhez.
A Coordination of Azawad Movements a tuareg függetlenség és az arab nacionalista csoportok koalíciója, amely Maliban alakult, és amelynek fegyveresei és támogatóinak többsége jelenleg a három északi tartományban, Gao, Kidal és Timbuktuban van jelen.
Ez a koalíció (együttműködés) a következő csoportokat foglalja magában:
1- Nemzeti Mozgalom Azawad Felszabadításáért (MNLA)
2- Azawad Egységének Főtanácsa (HCUA)
3- Azawad Arab Mozgalma (MAA)
4- A mozgalom koordinációja Hazafias Ellenállási Mozgalmak és Erők (CMFPR)
5 – Koalíció az Azawad Népéért (CPA)
Jama'at Nasr al-Islam wal Muslimin:
A Jama'at Nasr al-Islam wal Muslimin (JNIM) egy szélsőséges szervezet, amely 2017-ben alakult az Ansar Dine, a Macina Felszabadítási Front, az Al-Mourabitoun és az Al-Kaida ága az iszlám Maghrebben szararai részlege egyesülésével. Ez a csoport az al-Kaida terrorcsoport hivatalos ágának tekinthető Maliban, mert 2017-ben hűséget fogadtak az al-Kaida vezetőjének, Ajman al-Zavahirinek. A csoport emellett Abu Musab Abdel Wadoud, az iszlám Maghreb al-Kaida (egykori) emíre és Hibatullah Akhundzada afganisztáni tálib vezető szövetségesének tekinti magát.
A Jama'at Nasr al-Islam wal Muslimin milícia az elmúlt években többször megtámadta a mali hadsereg és külföldi erők állásait. A JNIM vezetése Iyad Ag Ghaly, az Ansar Dine csoport korábbi vezetője kezében van. Az 1990 és 1995 közötti tuareg felkelés egyik legkiemelkedőbb vezetője, aki nagy múltra tekint vissza a gerillaháborúban.
ISIS: Az ISIS Maliban alakult meg az Al-Mourabitoun csoport egyes parancsnokainak szétválásával 2015-ben „Iszlám Állam a Nagy-Szaharában” néven, amely Mali mellett Nigerben és Burkina Fasóban is működik. A következő években az ISIS nagyszámú militánst toborzott Gaoból.
english.iswnews.com
Mali tengerparttal nem rendelkező ország Nyugat-Afrikában, Algériával, Nigerrel, Burkina Fasóval, Elefántcsontparttal, Guineával, Szenegállal és Mauritániával határos. Az ország területe 1240192 négyzetkilométer, lakossága pedig körülbelül 20 millió fő, akik különböző etnikumú és nyelvűek. Mali lakosságának körülbelül 90%-a szunnita. Mali hivatalos nyelve a francia, Európa és Franciaország több éves gyarmatosításának öröksége; A mali embereknek azonban csak 5-10 százaléka beszél folyékonyan franciául, és Mali helyi dialektusa a bambara, és a maliak körülbelül 80 százaléka beszéli első vagy második nyelveként.
Az északi Mali sivatagok hatalmas olaj- és gázforrásokkal rendelkeznek, amelyeket még nem aknáztak ki. Mali hatalmas arany-, urán- stb. erőforrásokkal is rendelkezik. Annak ellenére, hogy hatalmas és értékes ásványi és fosszilis erőforrásai vannak, Mali a lehető legalacsonyabb fejlettségi szinten van, és lakosságának több mint fele a szegénységi küszöb alatt él. Összességében Mali Afrika és a világ egyik legszegényebb országa.
Mali civilizációja és történelme kétezer éves múltra tekint vissza, és több ideig a Szudáni Birodalom és Marokkó uralma alatt áll. A régiót az I. világháború kitörése előtt Franciaország foglalta el, és végül 1960. szeptember 22-én nyerte el függetlenségét. Modibo Keïta vezetésével és nyolc év szocialista uralom alatti függetlenség elnyerése után Mali Moussa Traoré tábornok katonai puccsának színhelye lett. 1991-ig uralkodott. A népi tiltakozások kezdetével Traore-t eltávolították a trónról, és 2012-ig választásokon keresztül különböző pártok vették át az irányítást a mali kormány felett. 2012-ben egy újabb katonai puccs a kormány felbomlásához vezetett, és fegyveres csoportok vették át az irányítást. Mali különböző területeiről.
Az Azawad szeparatista mozgalom és az al-Kaida fegyveresei Mali más részein el tudták foglalni az ország egyes részeit északon, a franciák által támogatott kormány pedig megtartotta a fővárost, és rövid időn belül visszafoglalta az elveszett városokat és településeket. Az elmúlt években több tárgyalási forduló is zajlott a kormány és az ellenzéki csoportok között, amelyek még nem jutottak a végére. Mali-szerte is dúlnak a konfliktusok, és Mali lakossága továbbra is várja a kormány ígéretét a konfliktus lezárására, a külföldi csapatok kivonására és a szilárd nemzeti választások megtartására.
A mali háborúban részt vevő felek osztályozása:
Mali kormánya és külföldi szövetségesei:
A Mali elnök, Amadou Toumani Touré elleni 2012-es katonai puccsot követően az Azawad mozgalom Ansar Dine-nel és más fegyveres csoportokkal együttműködve elfoglalt három északi Mali tartományt. Mali északi részének elfoglalása után bejelentették egy független Azawad-kormány megalakulását.
Az Azawad mozgalom vezetői végül összetűzésbe kerültek az Ansar Dine csoporttal, mert nem értettek egyet az ország kormányzásával kapcsolatban, és több hónapos harc után elveszítették a háborút az Ansar Dine fegyveresei ellen, akiket a régióban más szélsőséges csoportok is támogattak, mint például az Al -Kaida az Iszlám Maghrebben (AQIM), Mozgalom az Egységért és Dzsihádért Nyugat-Afrikában (MUJWA) stb.
Az Ansar Dine csoport szigorú és fanatikus törvényeket hajtott végre az irányítása alatt álló területeken, amelyeket a nép ellenzett, és népi tiltakozást váltott ki. 2013-ban a francia hadsereg késznek látta a helyzetet, hogy visszatérjen Maliba, ezért a terrorizmus elleni küzdelem ürügyén Barkhane hadművelet néven katonailag beavatkozott a több afrikai országgal vívott mali háborúba. Mali külföldi beavatkozásával a kormányerők visszafoglalták az északi városokat, és az ellenzéki csoportok Azawadtól más szélsőséges csoportokig elvesztették pozícióikat.
A Barkhane hadművelet a francia katonai hadművelet az afrikai Száhel-övezetben található G5-országok (Mauritánia, Mali, Niger, Burkina Faso és Csád) együttműködésével az iszlamista csoportok ellen, amely 2014. augusztus 1-jén indult. Közép-Afrika, amely nyugatról keletre húzódik az Atlanti-óceán és a Vörös-tenger között.
A francia hadsereg katonai bázisokat állított fel Csádban, Nigerben és Maliban, köztük hat bázist: Gao, Tessalit, Kidal, Menaka, Gossi és Timbuktu Maliban. Más bázisok olyan területeken találhatók, mint Abecheh, Faya, N'Djamena Csádban, Niamey, Madama, Aguelal Nigerben. A Barkhane hadművelet állandó központja N'Djamenában, Csád fővárosában található.
Az elmúlt években több tűzszüneti és békemegállapodást írtak alá, de a konfliktus különféle ürügyekkel kiújult. E viták folytatódásának okai között szerepel, hogy a Mali kormány megtagadta az Észak által követelt autonómiát, a dzsihadista csoportok nem egyeznek meg a kormánnyal, valamint a külföldi országok, különösen Franciaország nyomása.
A francia részvétel a mali háborúban jó ürügyet teremtett a szélsőségesek számára. Mivel az északi ellenzék ürügyként használta fel a francia gyarmatosítási magatartást, így a keresztesek elleni dzsihád ismét a szalafi csoportok toborzásának alapja lett.
Másrészről a Mali kormányzat politikai hanyatláson ment keresztül, és az elmúlt évben két puccssal kellett szembenéznie fővárosában. Természetesen a Mali kormányra nehezedő francia nyomás, hogy ne tárgyaljon az ellenzékkel, és a térség országain keresztül gyakoroljon befolyást Malira, hatékony volt Mali politikai holtpontjában; odáig, hogy az elmúlt hónapokban a Mali és a francia kormánytisztviselők közötti kapcsolatok a politikai nyomásgyakorlás és a tűzszünet megsértése miatt minden eddiginél feszültebbé váltak.
A vita az elmúlt hetekben eszkalálódott, miután a francia kormány bejelentette, hogy csökkenti csapatainak számát a Mali és a Száhel-övezetben. Franciaország jelenleg mintegy 5000 katonát tart fenn a régióban a Barkhane hadművelet keretében, valamint 15 000 ENSZ-békefenntartót Maliban az ENSZ Multidimenzionális Integrált Stabilizációs Missziója (MINUSMA) részeként. Franciaország állítólag úgy döntött, hogy 2023-ig 2500-ra csökkenti csapatainak számát.
Másrészt a mali kormány is előállt a megoldással, és az utóbbi időben a médiában széles körben elterjedtek a pletykák arról, hogy a Mali kormány hajlandó orosz katonai magánvállalkozókat felvenni a francia csapatok leváltására. Oroszország üdvözölte a kérést, és 2021 júniusában négy Mil-17 helikoptert adományozott a mali hadseregnek. Ezek az akciók Franciaország komoly tiltakozását és Mali figyelmeztetését váltották ki. Ez a kérdés nem tetszett a franciáknak, és nagyon felzaklatta őket!
Azawad Mozgalom: Az Azawad egy politikai és katonai mozgalom neve Mali északi részén, amelynek tagjai tuaregek. Civilizációjukat az észak-mali Gao Birodalomnak tulajdonítják, amely az i.sz. 9. században alakult meg, és a 14. században csatlakozott a Mali Birodalomhoz.
Azawad a 2011-es katonai puccs után jelentette be létezését azzal a céllal, hogy elszakítsa Mali északi részét az országtól. A csoport 9-10 000 fegyveres erővel rendelkezett, és állítólag a líbiai hadsereg tuareg tagjai Kadhafi idején és a tuareg felkelők 2007-ben Észak-Nigerben is tagjai voltak a mozgalomnak. A mozgalom az Ansar Dine és a csoport szövetséges milíciáitól elszenvedett vereség után meggyengült, maradványai pedig 2014-ben csatlakoztak a Coordination of Azawad Movements (CMA) szervezetéhez.
A Coordination of Azawad Movements a tuareg függetlenség és az arab nacionalista csoportok koalíciója, amely Maliban alakult, és amelynek fegyveresei és támogatóinak többsége jelenleg a három északi tartományban, Gao, Kidal és Timbuktuban van jelen.
Ez a koalíció (együttműködés) a következő csoportokat foglalja magában:
1- Nemzeti Mozgalom Azawad Felszabadításáért (MNLA)
2- Azawad Egységének Főtanácsa (HCUA)
3- Azawad Arab Mozgalma (MAA)
4- A mozgalom koordinációja Hazafias Ellenállási Mozgalmak és Erők (CMFPR)
5 – Koalíció az Azawad Népéért (CPA)
Jama'at Nasr al-Islam wal Muslimin:
A Jama'at Nasr al-Islam wal Muslimin (JNIM) egy szélsőséges szervezet, amely 2017-ben alakult az Ansar Dine, a Macina Felszabadítási Front, az Al-Mourabitoun és az Al-Kaida ága az iszlám Maghrebben szararai részlege egyesülésével. Ez a csoport az al-Kaida terrorcsoport hivatalos ágának tekinthető Maliban, mert 2017-ben hűséget fogadtak az al-Kaida vezetőjének, Ajman al-Zavahirinek. A csoport emellett Abu Musab Abdel Wadoud, az iszlám Maghreb al-Kaida (egykori) emíre és Hibatullah Akhundzada afganisztáni tálib vezető szövetségesének tekinti magát.
A Jama'at Nasr al-Islam wal Muslimin milícia az elmúlt években többször megtámadta a mali hadsereg és külföldi erők állásait. A JNIM vezetése Iyad Ag Ghaly, az Ansar Dine csoport korábbi vezetője kezében van. Az 1990 és 1995 közötti tuareg felkelés egyik legkiemelkedőbb vezetője, aki nagy múltra tekint vissza a gerillaháborúban.
ISIS: Az ISIS Maliban alakult meg az Al-Mourabitoun csoport egyes parancsnokainak szétválásával 2015-ben „Iszlám Állam a Nagy-Szaharában” néven, amely Mali mellett Nigerben és Burkina Fasóban is működik. A következő években az ISIS nagyszámú militánst toborzott Gaoból.
Mali War, Friends And Foes + Map - Islamic World News
Investigation of groups involved in the Mali war, from the Mali government to the Azawad movement and supporters of al-Qaeda and ISIS
english.iswnews.com
Feszült a helyzet a két ország között. Bármikor kitörhet a háború. MIndkét ország katonai egységeket és haditechnikát von össze a határ mentén.
Nyugat-Szahara is narancs. Legutóbb nem ismerte el az USA a marokkói megszálllást?Feszült a helyzet a két ország között. Bármikor kitörhet a háború. MIndkét ország katonai egységeket és haditechnikát von össze a határ mentén.
Ugyanakkor nem az egész területen van megszállás. Továbbá mások nem ismerik el a megszállást - például Algéria sem ...
Ami Nyugat-Szahara területén gazdasági jelentőséggel bír /tehát a foszfátbányák, a fontosabb települések és a tengerpart közötti nagyobb rész/, Marokkóé. A felkelők "tevékenysége" csak a terület kb. ötödére, a Mauritániával és Algériával határos értéktelen kő és homoksivatagra korlátozódik. A két területrészt a 80-as évek óta 1 a marokkói hadsereg által épített védelmi vonal /valójában homokfal/ választja el egymástól...
Megy rendesen a se*kuki, Algéria nem fog gázt küldeni Spanyolországba Marokkón keresztül , direktbe megy majd egy közvetlen vezetéken át.
Azért én úgy olvastam az algériai hadsereg messze a legkomolyabb Afrikában. Marokkó bátor, de valszeg azért mert az USA nyomja.
Algeriaban nem volt arab tavasz, hadsereg csírájában elfolytotta, ahogy a 90es években az iszlám radikálisokat is, pedig azok még ha jól tudom, választást is nyertek.
Feszült a helyzet a két ország között. Bármikor kitörhet a háború. MIndkét ország katonai egységeket és haditechnikát von össze a határ mentén.
Felkészült az export M1 az export T-90S ellen
Marokkó!
t.me
[ℂ]
In Marokko kam es nach Aufrufen in sozialen Netzwerken zu Demonstrationen gegen den Gesundheitspass, während der Gesundheitspass seit dem 21. Oktober für den Zugang zu Arbeitsplätzen und öffentlichen Orten, an denen man sich von einer Provinz in eine andere bewegen muss, obligatorisch ist. FÜR...
t.me
