Egyikre sem. Utobbihoz nem is mehetsz uj uggyel egyenesen, az csak Trumpo agyaban letezik.
Szovetsegi elso fokon adtak be, az jutott fel a SCOTUS ele.
Tegyuk ezt tisztaba gyorsan, szerintem sokaknal megvilagosit par dolgot, de atviszem az amerikai temaba.
Az amerikai birosagi rendszer ket retegu es harom szintu illetve hat ennel sokkal bonyolultabb es kaosz az egesz, de az egy masik sztori.
Vegyuk NY State a pelda kedveert:
1. allami szinten (ezt hivjak localnak)
- vannak a helyi trial (elso szintu peres) courtok (mindenfele, civil, bunteto, housing, labor, surrogate, small courts etc), ezt county azaz megyei szintre szervezik; ez a mi megyeinknel valamivel kisebb, lakossagra meg regiora van kialakitva, NEM varosok szerint (pl NYC boroughjai Brooklyn = KIngs County, The Bronx = Bronx County, Manhattan = New York County, Queens = Queens County, Staten Island = Richmond County, pedig mind a varos resze); buntetougyekben itt a nep a vadlo (
People v akarki neven futnak)
- az ezutan is vitas ugyeket az az Appellate Division (szinten county-alapu) First, Second, Third stb Divisionjeinel lehet megfellebbezni; itt ugye mar targyalas nincs, itt a meglevo rekordokat nezik at, azokbol ervelhetsz proceduralis-technikai alapon avagy jogsertesre netan jogi tevedesre alapozva, de itt mar vannak formai eloirasok, nemcsak fuzve, de bekotve stb (!) kellett leadnod, egy tonna case law kell moge stb (egy nagykepu gittegylet, de kenytelenek minimum elbiralni a fellebbezesedet; engem egyszer meg oral argumentre is behivtak a fellebbezesem miatt, ami igen ritka, ti. nem vagyok bar-admitted attorney, raadasul egy masfel millilardos eves bevetelu ugyvedi megaceg harom ugyvedje kepviselte a masik oldalt masodfokon)
- de innen tovabb a Court of Appealsre mar csak nagyon ritkan es tipikusan nem inidividual ugyek miatt, hanem azok jogegysegi, jogertelmezesi vagy mas, altalanos ervenyu hatasa miatt szoktak csak az allam legfelsobb fellebbviteli jogi foruma ele kerulni (itt mar valogatnak is - tipikusan amikor latjak, hogy masodfokon is balfaszkodtak a birak, itt NYS ugyanis katasztrofalisan alacsony a birosagok szinvonala, idiotakkal es korrupt disznokkal van telerakva a biroi kar, NYSben meg jogi diploma sem kotelezo egy bironak!)
2. szovetsegi szinten (itt mar erosen szamit a liberalis-konzervativ hatas is, plane, hogy ezeket ugye a szovetsegi kormanyzat nevezi ki ie. az eppen aktualis elnok)
- vannaki az un. district azaz keruleti birosagok szerte az orszagban (asszem kilencven-valahany); ezeken tergyaljak az ugyeket, de itt buntetougyekben a vadlo mar a szovetsegi allam (pl El Chapo ellen
United States of America v. akarmi Guzmán akarmi volt); ezeknek a civil courtjain adhatsz be keresetet szovetsegi szintu, alkotmanyos jogokat avagy mas szovetsegi torvenyeket serto ugyekben is, ilyesmire alapozott a MAVos ugy is
- ezeknek van a fellebviteli masodfoku foruma, Federal Courts of Appeal aka circuit courts, ezekbol 12 van, altalaban tobb allam is van egy alatt
- majd innen esetleg (!) a Supreme Court of The Unites States (SCOTUS) befogadja, ha konyorogsz es mert olyan hordereju az ugy (petition for writ of certiorati - csak mert imadjak a latint majmolni az amerikai jogban, mikozben a romai joghoz max az angolokon keresztul van attetelesen kozuk.)
A Simon v Hungary ugy a 2. vaganyon (jo tudom, eros poen
) jutott el a SCOTUSig, a nemetek nagyon hasonlo ugyevel egyetemben, ha jol emlekszem a D.C. district court elustasitotta a keresetet, mig a circuit court visszaforditotta, amit most a SCOTUS kidobott.
A Hungary v Simon (=megfordul a cimben a sorrend, mert Hungary az Appellant) donteseben a SCOTUS megerositette, hogy a kerdes szerinti modon nem perelheto amerikai birosagon Hungary azert, mert
sajat allampolgarai ellen,
sajat jurisdiction alatt valamifele jogfosztast, akarmit kovetett el, ez alol a nepirtas stb sem biztosit kivetelt (= ie. az un.
expropriation exemption of the Foreign Sovereign Immunities Act is not applicable, ahogy a felperes allitotta.)
Tovabba az amerikai allam erdekei is az elutasitas mellett szolnak - a US Gov is mellettunk illetve Germany mellett ervelt -, mert igy masok is osszevissza perelnek Amerikat kulfoldon a sajat joghatosaga alatt sajat allampolgarai ellen hozott intezkedesek miatt.
Ezt most igy serobol, mert nem emlekszem a dontes szovegere, de aznap elolvastam Roberts erveleset, ami vilagos volt es meg tortenelmi hatteret is adott a case lawnak - gyakorlatilag kidobta a tulelok leszarmazottjainak a kereset.
Ez raadasul class action volt - ennek kapcsan azt is megjegyezte Justice Elena Kagan (pedig NY-i, Obama jelolte!) az oral argument alatt decemberben, hogy egy ilyen dontes azonnali csodot jelentene Hungarynak, hiszen a GDP-jenek valami 30-40%-ra perelik a felperesek... finom megfogalmazasa az "abszurdum" szonak.
Dehogyis, errol szolt a per. Amugy nem lett volna elfogadas kerdese, ez nem arbitration vagy ilyesmi, hanem civil lawsuit, ha teged beperel a szomszedod, akkor senki nem kerdezi meg, hogy elfogadod-e - itt viszont eloszor el kellett volna ernie a felperesnek, hogy az amerikaiak megallapitsak sajat illetekesseguket - ezt buktak most el.
Ha tobbeket is erdekelnek a reszletek es nincs nemzetkozi jogasz kozottunk, akkor osszefoglalhatom a dontes lenyeget (egyfajta procedural es substantive mix, ha nem szakertokent jol latom.)
Milyen "nemzetkozi birosaghoz"? Ezt nem ertem.
Ez egy polgari peres eljaras lett volna, de 11 ev alatt elbukott mar az amerikai illetekesseg megallapitasanal.
Karteritesert esetleg perelgethetnek egyesevel, de azt magyar birosagon kell eloszor vegigjaratniuk, gyakorlatilag ez most eldolt.
Hu, ebbe most csuuuuunyan beleszaladtam, sorry.
Elmentem aludni, bocs a typokert, ha sok van.
) a vásárló-érték paritáson (PPP) számolt GDP jobban mutatja a lehetőségeit.
) csalás-videóimat, ha Ti elkaszáljátok a (kamu)"impícsment"-et.
