[BIZTPOL] Amerikai Egyesült Államok, Kanada

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

ghostface

Well-Known Member
2010. június 20.
2 883
10 014
113
Nem kedv kérdése ez, hanem hogy a Mandiner propaganda oldal, így minden esetben le kell ellenőrizni, hogy egyáltalán igaz-e hír és nincs ferdítve se. Ha jól veszem ki most is valahonnan az Internet egy eldugott zugából előhalásztak valami baromságot és úgy tálalják, hogy az olvasó kb azt higgye, hogy az a Biden korszak fő irányvonala. Erre felesleges idő áldozni.
Legalább vedd a fáradtságot, hogy megnézed mi van a cikkben. Ha megtetted volna, viszonylag hamar rátaláltál volna a forrásra. De persze szokás szerint könnyebb elhessegetni a valóságot, és inkább lebegni a párhuzamos dimenzióban. "Mer a mandiner propaganda oldal...":cool: ;)
 

szzsolt81

Well-Known Member
2020. október 24.
5 707
4 260
113
Az emberiség történelme alatt 99%-ban tekintélyelvű rendszerekben élt. Fejlődtünk. A második világháborús német fejlesztések sok esetben az alapjai a mai haditechnikának. Ott sem demokrácia volt.
Netto baromság, Kurvára nem V2vel, meg Maussal lövöldöznek egy egymásra az emberek.. Radart. Közelségi gyújtó. Nehézbombázók. undsoweiter
 

Morishima

Well-Known Member
2017. július 29.
1 460
10 421
113
Igen ám, de az Amerikaiak a legnagyobb agyelszívók. Évtizedek óta simán kipótolják külföldi magasan kepzett szakemberekkel a hiányukat.
Szóval szép ez a statisztika, de messzemenő következtetést azért ne vonj le belőle.

Az US eddig is importálta a szakembereket.Ezentúl is azt fogja tenni.

Még az, de pl a kínaiak akik eddig a legtöbbet adták ehhez hozzá már inkább Kínába maradnak vagy mennek vissza manapság, arról nem is beszélve hogy azok akik inkább különböző tényezők miatt nem kezdenek el az usa ba egyetemi képzésre járni azok is hamarabb helyezkednek el egy másik ország rendszerébe majd.
Meg azért sok olyan dolog van ott, amitől elég sokaknak elmegy a kedve az usa tól ha ugyan azt megkeresheti egy jobb országban is, és ez egyre inkább látszik.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7 and laiki

Septimus

Well-Known Member
2018. november 22.
251
1 374
93
Ha bekattan a bélyeges, simán megszúrkálhatja az asszonyt, gyereket, szomszédot, cicát, kutyát stb... Nem kell ahhoz lőfegyver... Csak a ti fejetekben él az, hogy fegyver rossz, mert pszichés zavarjában ha ölésre kattan akkor ölni csak fegyverrel lehet... Lehet puszta kézzel, késsel, (John Wick óta tudjuk, ceruzával, könyvvel)...
Anno még a Kékfényben mondta egy gyilkossági nyomozó, hogy az emberöléshez nem fegyver kell, hanem szándék. Ő már csak tudta, hogy mi mindent képesek az emberek fegyverként használni. Volt olyan is, hogy valakit egy WC-deszkával vertek agyon. Ha valaki bekattan, akkor ölni fog, mindegy hogy van-e lőfegyvere vagy sem.
 

szzsolt81

Well-Known Member
2020. október 24.
5 707
4 260
113
Netto baromság, Kurvára nem V2vel, meg Maussal lövöldöznek egy egymásra az emberek.. Radart. Közelségi gyújtó. Nehézbombázók. undsoweiter
pont tegnap gondolkodtam ezen.. valmi olyasmin agyaltam, hogy a mai világhoz szükséges tudásanyag ÉS megfelelő alapképzettség nem adható át a rendelekzésre álló idő alatt..... plusz hogy az évtizedes elvonások az oktatásból mára meghozták a keserű gyümölcsüket...
 

Rferi66

Well-Known Member
2020. február 14.
2 624
5 367
113
A tekintélyelv rossz szó erre.
A keleti népek kaptárszelleme, kollektivizmusa nem a fejlődést ösztönzi.

A nyugati és a kínai civilizáció különbségére nagyon jó példa amit kb. fél - egy éve olvastam az oktatási rendszer különbözőségéről:

Kínai származású amerikai pár. Amerikában nőttek fel, és a munka miatt költöztek Kínába. A gyerekük éppen iskolás korba került, és beíratták a lakóhelyükön lévő, jó nevű iskolába. Olyanba, ahová rengeteg párt káder és helyi vállalkozó is iratta a gyerekét. Utána pedig csodálkozva látták, hogy az iskolában a legfontosabb az, hogy jól viselkedj, és mindig engedelmeskedj a tanároknak. Amerikában azért járt a dicséret, ha valamilyen eredményt értél el, erőfeszítést tettél, Kínában pedig azért, ha megfelelő a magatartásod. Ez nem igazán ösztönöz az önálló gondolkodásra.

Az emberiség történelme alatt 99%-ban tekintélyelvű rendszerekben élt. Fejlődtünk. A második világháborús német fejlesztések sok esetben az alapjai a mai haditechnikának. Ott sem demokrácia volt.

Németország még a második világháború alatt sem volt annyira központosított ország, mint Kína. A hadseregben pedig kimondottan nagy önállóságot adtak a kisebb egységek parancsnokainak. Ennek a rugalmasságnak komoly szerepe volt a katonai sikerekben is.
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
21 851
35 205
113
A nyugati és a kínai civilizáció különbségére nagyon jó példa amit kb. fél - egy éve olvastam az oktatási rendszer különbözőségéről:

Kínai származású amerikai pár. Amerikában nőttek fel, és a munka miatt költöztek Kínába. A gyerekük éppen iskolás korba került, és beíratták a lakóhelyükön lévő, jó nevű iskolába. Olyanba, ahová rengeteg párt káder és helyi vállalkozó is iratta a gyerekét. Utána pedig csodálkozva látták, hogy az iskolában a legfontosabb az, hogy jól viselkedj, és mindig engedelmeskedj a tanároknak. Amerikában azért járt a dicséret, ha valamilyen eredményt értél el, erőfeszítést tettél, Kínában pedig azért, ha megfelelő a magatartásod. Ez nem igazán ösztönöz az önálló gondolkodásra.



Németország még a második világháború alatt sem volt annyira központosított ország, mint Kína. A hadseregben pedig kimondottan nagy önállóságot adtak a kisebb egységek parancsnokainak. Ennek a rugalmasságnak komoly szerepe volt a katonai sikerekben is.
Kinat a kisebb egyweg parancsnokok onallosagaba senki nemmkorozheti le. A kinai orosz haboruba ormesternel magasabb rendfokozatu nem igen vett reszt.
 
T

Törölt tag 2822

Guest
A nyugati és a kínai civilizáció különbségére nagyon jó példa amit kb. fél - egy éve olvastam az oktatási rendszer különbözőségéről:

Kínai származású amerikai pár. Amerikában nőttek fel, és a munka miatt költöztek Kínába. A gyerekük éppen iskolás korba került, és beíratták a lakóhelyükön lévő, jó nevű iskolába. Olyanba, ahová rengeteg párt káder és helyi vállalkozó is iratta a gyerekét. Utána pedig csodálkozva látták, hogy az iskolában a legfontosabb az, hogy jól viselkedj, és mindig engedelmeskedj a tanároknak. Amerikában azért járt a dicséret, ha valamilyen eredményt értél el, erőfeszítést tettél, Kínában pedig azért, ha megfelelő a magatartásod. Ez nem igazán ösztönöz az önálló gondolkodásra.

Én eddig csak jót olvastam a kínai oktatási rendszerről. Az, hogy egy amerikai civil pár mit ír, hát... nekem propaganda szagú. De ha olyan rossz lenne nem küldene több EU-s ország megfigyelőket hozzájuk. Persze biztosan lehetnek visszaélések meg kivételezések a pártvezetők gyermekeivel. A britek egy időben gondolkoztak, hogy egy az egyben átveszik a módszereiket, majd egy kis szünet után (még a járvány előtt) ők is küldtek megint valami delegációt, hogy vizsgálják meg jó lenne-e nekik. A kínai oktatási módszerrel csak a porosz vetekedhet, de sok vélemény szerint nem jobb mint a kínai.

Ez az "önálló gondolkodásra való buzdítás" nekem bullshitnek hangzik, kb mint az a sok faszság amit a skandináv országok erőltetnek oktatás gyanánt.. légy kreatív, azt csinálsz amit akarsz az órán stb. Kína még ha rengeteg mindent másol is, nagyon sok dologban már előzi a nyugatot. Nesze neked önálló gondolkodás.

Németország még a második világháború alatt sem volt annyira központosított ország, mint Kína. A hadseregben pedig kimondottan nagy önállóságot adtak a kisebb egységek parancsnokainak. Ennek a rugalmasságnak komoly szerepe volt a katonai sikerekben is.
Ezzel nem is vitatkozom, csak azt akartam mondani, hogy egy diktatúrában is lehet nagyobb a fejlődés mint egy demokráciában. Nem igazán van összefüggés a politikai rendszer között. Az ördög mindig a részletekben rejlik. A mai fejlettségünk 99%-át nem demokráciában élve értük el.
 
  • Tetszik
Reactions: laiki
G

Galthran

Guest
Netto baromság, Kurvára nem V2vel, meg Maussal lövöldöznek egy egymásra az emberek.. Radart. Közelségi gyújtó. Nehézbombázók. undsoweiter
v2 egy ballisztikus rakéta, oylat használnak ma is, a párduc tank is forradalmi volt úgy tudom, meg fockewulf sugárhajtóműves vadászgépe, amit mindenki lemásolt :d azért volt ott előremtutató fejelsztés
 
  • Tetszik
Reactions: fip7

enzo

Well-Known Member
2014. augusztus 4.
13 403
33 590
113
Netto baromság, Kurvára nem V2vel, meg Maussal lövöldöznek egy egymásra az emberek.. Radart. Közelségi gyújtó. Nehézbombázók. undsoweiter

A radart a németek szintén önállóan kifejlesztették már a háború előtt (megvizsgálták a Franciaországban zsákmányolt brit radarokat, és megnyugodva állapították meg, hogy azok rosszabbak, mint az övéik), a Chain Home jelentőségét éppen azért nem ismerték fel, mert eszükbe sem jutott hogy azok a tornyok egy igen kezdetleges radart takarnak), ahogy a digitális számítógépet is (Zuse), más kérdés, hogy a magnetront nem tudták felfedezni (pontosabban ismerték az elvet, csak valamiért nem jutott eszükbe használni), amíg egy lelőtt gépben nem találták meg, Zuse gépének a jelentőségét pedig nem ismerték fel. Nehézbombázókat nem azért nem gyártottak, mert nem tudtak, hanem mert a doktrínájukban nem szerepelt a stratégiai bombázás jelentős súllyal.
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby

ZsoltHun

Well-Known Member
2018. október 26.
611
1 570
93
  • Tetszik
Reactions: ghostface and fip7

szzsolt81

Well-Known Member
2020. október 24.
5 707
4 260
113
A radart a németek szintén önállóan kifejlesztették már a háború előtt (megvizsgálták a Franciaországban zsákmányolt brit radarokat, és megnyugodva állapították meg, hogy azok rosszabbak, mint az övéik), a Chain Home jelentőségét éppen azért nem ismerték fel, mert eszükbe sem jutott hogy azok a tornyok egy igen kezdetleges radart takarnak), ahogy a digitális számítógépet is (Zuse), más kérdés, hogy a magnetront nem tudták felfedezni (pontosabban ismerték az elvet, csak valamiért nem jutott eszükbe használni), amíg egy lelőtt gépben nem találták meg, Zuse gépének a jelentőségét pedig nem ismerték fel. Nehézbombázókat nem azért nem gyártottak, mert nem tudtak, hanem mert a doktrínájukban nem szerepelt a stratégiai bombázás jelentős súllyal.
Magyarul : NEM.
 

beta

Well-Known Member
2011. október 26.
5 656
9 229
113
A Mandineren megjelennek bőven az ellenzék aktuális megnyilvánulásai is, nemigen van más oldal, ahol a kettőt egymás mellett láthatod kigyűjtve nap mint nap. A kommentelők között meg pláne képviselve van mindkét oldal, bár nyilván a kormánypárti van többségben.
Az oregoni oktatási "minisztérium" honlapja az internet egy eldugott zuga? Mert ott jelent meg. Egyébként igen, ez a Biden-korszak fő irányvonala, ez a fajta dolog nem valami törpe kisebbség bolondériája ott. Vagy ha igen, elég sikeresen nyomják be ennek ellenére mindehová. Nézz utána, mennyit használják az "equity" szót, mondjuk (ami eredetileg részvényt jelentett meg még pár dolgot, de most az equality, azaz egyenlőség helyett vezették be, mert ez az igazi egyenlőség - nem teljesen világos, hogy a kimeneti oldali egyenlőséget értik-e rajta, tehát akkor valósul csak meg az egyenlőség, ha az elnyomottnak tekintett csoportok arányosan lesznek képviselve mindenütt, ennek ellentéte pedig a rendszerszintű elnyomást bizonyíthatja csak, vagy csak valami továbbfejlesztett esélyegyenlőséget, ez a jóindulatú értelmezés).

Csak röviden mert nem ide tartozik: Mind a kormánypárti, mind az ellenzéki vélemények szelektíven, ferdítve és hazug módon jelennek meg ott. Szó sincs arról, hogy reális képet kapjon ott az ember arról, hogy mi folyik Magyarországon vagy bárhol máshol. Ezért nem hiteles a Mandiner és ezért kell mindent átnézni amit ír. Ennyi erővel én is írhatnám a cikkeket, amit olvasok. Ezért nincs értelme olvasni és ezért nincs is értelme linkelni, mert nem várható el másoktól, hogy utánajárjanak a cikk minden részletének. Most is minden linket, véleményt le kéne ellenőrizni ott, hogy kiderüljön, hogy egyáltalán valós dolgokról van-e szó. Nem ezért olvas az ember híroldalt.
 
  • Vicces
Reactions: tindalos

enzo

Well-Known Member
2014. augusztus 4.
13 403
33 590
113
Csak röviden mert nem ide tartozik: Mind a kormánypárti, mind az ellenzéki vélemények szelektíven, ferdítve és hazug módon jelennek meg ott. Szó sincs arról, hogy reális képet kapjon ott az ember arról, hogy mi folyik Magyarországon vagy bárhol máshol. Ezért nem hiteles a Mandiner és ezért kell mindent átnézni amit ír. Ennyi erővel én is írhatnám a cikkeket, amit olvasok. Ezért nincs értelme olvasni és ezért nincs is értelme linkelni, mert nem várható el másoktól, hogy utánajárjanak a cikk minden részletének. Most is minden linket, véleményt le kéne ellenőrizni ott, hogy kiderüljön, hogy egyáltalán valós dolgokról van-e szó. Nem ezért olvas az ember híroldalt.

Konkrétan egy amerikai hír átvétele volt, fordítói munka, mint a magyar híroldalak külföldi híreinek 99,9%-a.
 
W

Wilson

Guest
Úgy tűnik, Joe Biden sem ússza meg háború nélkül Afganisztán

Joe Biden sem tud egykönnyen megszabadulni az Egyesült Államok történetének leghosszabb ideje tartó háborújától. A New York Times helyszíni riportja szerint bár Afganisztánban, ahol gyakorlatilag két évszak van, a tél és a háborúzós, a tálibok az országot szinte járhatatlanná tevő havas, hideg időben felvonulva lényegében körbezárták a legfontosabb városokat:
az északi Kunduz közelében előretolt helyőrségeket szálltak meg;
a közeli Pul-i-Khumriban, ahol egykor magyar katonák állomásoztak, ellenőrzésük alá vonták a Kabulba vezető autópályát, elvágva ezzel a főváros egyik legfontosabb utánpótlási útvonalát;
délen pedig Kandahárt, a talibán egykori központját, Dél-Afganisztán történelmi és gazdasági központját zárták körül.

Tették mindezt úgy, hogy közben gondosan ügyeltek a Donald Trumppal tavaly kialkudott fegyverszünet betartására. Amerikai és szövetséges alakulatokat nem, kizárólag az afgán kormányerőket támadták, illetve zaklatják folyamatosan dróntámadásokkal, illetve követnek el egyre több és véresebb terrortámadást, akár Kabul központjában is. Emellett sorra mészárolják le az újságírókat és a dolgozó nőket is, kétséget sem hagyva felőle, hogy mire lehet számítani újbóli hatalomra jutásuk esetén.

Ez utóbbi szinte borítékolható is volna, amennyiben az Egyesült Államok tartja magát Trump és a talibán megállapodásához. Annak értelmében idén májusra az utolsó amerikai és szövetséges alakulatok is kivonulnának az országból, magára hagyva a az afgán kormányerőket, melyeket két évtized alatt se sikerült eléggé felfejleszteni ahhoz, hogy önállóan is képes legyen ellenállni a tálib nyomásnak. Ennyiben a helyzet gyakorlatilag változatlan azóta, hogy Biden 12 évvel ezelőtt Barack Obama alelnöke lett. Akkor Obama hatalomra kerülésekor, még az Indexen három részes cikksorozatban elemeztem az afganisztáni helyzetet. A cikksorozat címe Obama háborúja lett, utalva arra, hogy a nagypolitikába az iraki háború ellenzésével berobbant fiatal szenátor elnökként az USA két folyamatban lévő háborújából annak megvívását választotta, amelynek megnyerésére a történelmi tapasztalatok alapján semmi esélye se volt. Igen, az afganisztánit.

A leigázhatatlanok országa

Hogy Afganisztánban miért nem lehet nyerni, azt talán legjobban az ország nemzetiségi összetétele tanúsítja. Afganisztán legnagyobb népcsoportja a pastu, ám a pastuk nagyobb részt a szomszédos Pakisztánban élnek. ugyanez a helyzet az Afganisztánt alkotó népek közül a beludzsokkal, akik javarészt szintén Pakisztánban élnek, de a tádzsikokkal, üzbégekkel, türkménekkel, akik mind Afganisztánnal szomszédos országok államalkotó népei. A legmagasabb hegyeket szabdaló, elszigetelt völgyekben élő nurisztániakon és az ország középső részén élő, síita hazarákon kívül lényegében minden, Afganisztánt alkotó népcsoport többsége az országhatáron túl él. Afganisztán tehát lényegében azoknak a csoportoknak a gyűjtőhelye, akiket a terjeszkedő nagyhatalmaknak sosem sikerült igába hajtaniuk.

A háború nyerhetetlensége ellenére az amerikaiak abban bíztak, hogy legalább döntetlenre menthetnek. Ha úgy tudtak volna kivonulni, hogy közben az afgán kormány és a tálibok is valamilyen egyezségre jutnak a hatalommegosztásról és a békéről. Azzal, hogy a tálibok a háborúzós évszak beköszönte előtt már gyakorlatilag körbezárták a kulcsfontosságú városokat, ez a remény elillanni látszik, ez pedig nagyban megnehezíti a csapatkivonás, a háború feladásának kommunikációját. A helyzet egyre inkább a vietnami háború lezárásához hasonlít, ahol aztán az amerikaiak által támogatott Dél-Vietnam pár éven belül összeomlott és elesett. Biden dolgát se könnyíti meg, ha úgy kell kivonnia az utolsó amerikai alakulatokat, hogy közben Kandahár elestéről szólnak a hírek. Ez esetben nehéz lenne elmagyarázni, hogy mivégre voltak ott két évtizeden át amerikai katonák, ha a végeredmény ugyanaz lesz, mint a kiinduló állapot.

Pláne úgy, hogy emellett a háború mellet Barack Obama kormánya is elkötelezte magát.

Kudarc vagy kudarc?

A tálibok stratégiája saját maguk számára is rejteget veszélyeket. Céljuk látszólag az, hogy elviselhetetlen nyomást gyakoroljanak az afgán kormányra a kedvezőbb békefeltételekért. Hétezer tálib fogoly szabadonbocsátását és egy átmeneti kormány felállítását követelik, de Asraf Gáni afgán államfő eddig ellenállt követeléseiknek. A városok körülzárása kockázatos stratégia, végső soron azt is elérhetik vele, hogy az amerikaiak mégse vonuljanak ki. Hogy ez mennyire reális? Az amerikai törvényhozásban február 3-án már elhangzott javaslatként a kivonulás felfüggesztése, és az amerikai védelmi minisztérium is kért már csapaterősítéseket, illetve a légi háború intenzitásának növelését.

Vagyis Biden új kormánya megint azzal a dilemmával találta szembe magát, hogy megvédi-e az eddigi csekély eredményeket, vagy feladja a megnyerhetetlen háborút. Erről akár már a következő hetekben dönthetnek, annak függvényében, hogy mire jutnak a stratégia jelenleg is zajló felülvizsgálata során.

A kérdés ugyanis tényleg leegyszerűsíthető erre már most nyilvánvaló, hogy az afgán biztonsági erők egyedül képtelenek visszaverni a tálibokat. A rendőrség romokban, ahelyett Kandahárban már a hadsereget kénytelenek bevetni. De a hadsereg is annyira túlterhelt, hogy egy február 1-i amerikai hivatalos jelentés szerint Kandahar környékén kétszáz ellenőrzőpontot adtak már fel a katonák, a tálibok pedig több katonai bázist megszállva még fegyverekhez és lőszerekhez is jutottak.

A tálibok ráadásul katonai sikereik mellett a hátország kiépítésén is dolgoznak. A frissen megszállt területeken saját adminisztrációt hoztak létre, mely a helyiek beszámolója szerint hatékonyabban rendezi a földtulajdon miatt kirobbanó vitákat és a hétköznapi bűncselekményeket az általában kifejezetten korrupt kormányzati bürokráciánál. „Az embereknek ez tetszik” – mondta a Timesnak egy, immár a tálibok uralta területen élő szőlőtermesztő, a 23 éves Lal Mohammed. Ő azt mondta, neki végső soron mindegy, hogy ki, de valaki vegye már át a hatalmat Kandahárban, hogy végre visszatérhessen az élet a normális kerékvágásba.

444
 

enzo

Well-Known Member
2014. augusztus 4.
13 403
33 590
113
Igen ám, de az Amerikaiak a legnagyobb agyelszívók. Évtizedek óta simán kipótolják külföldi magasan kepzett szakemberekkel a hiányukat.
Szóval szép ez a statisztika, de messzemenő következtetést azért ne vonj le belőle.

Az amerikai iskolarendszer már évtizedek óta le van züllesztve, 30-40 éve is sokan kongatták a vészharangot ott emiatt, de valóban, az agyelszívás működik.
 
  • Tetszik
Reactions: laiki
T

Törölt tag 2822

Guest

Oregonban fehér elnyomásnak számít a hagyományos matematika


"A fehér felsőbbrendűség megnyilvánulása az osztályozás, a feladatok ellenőrzése, az elképzelés, hogy van jó és rossz eredmény, illetve hogy a matematika objektív."

Csak így tovább! Cél a teljes elhülyülés. :D :D :D

Most elgondolkoztam azon, hogy ugye én is fehér vagyok, a matek tanáraim is fehérek voltak mind, akkor én most a probléma áldozata, résztvevője, vagy okozója vagyok? :D Vagy mindegyik egyszerre? Én magam vagyok a probléma! :D
 

enzo

Well-Known Member
2014. augusztus 4.
13 403
33 590
113
Úgy tűnik, Joe Biden sem ússza meg háború nélkül Afganisztán

Joe Biden sem tud egykönnyen megszabadulni az Egyesült Államok történetének leghosszabb ideje tartó háborújától. A New York Times helyszíni riportja szerint bár Afganisztánban, ahol gyakorlatilag két évszak van, a tél és a háborúzós, a tálibok az országot szinte járhatatlanná tevő havas, hideg időben felvonulva lényegében körbezárták a legfontosabb városokat:
az északi Kunduz közelében előretolt helyőrségeket szálltak meg;
a közeli Pul-i-Khumriban, ahol egykor magyar katonák állomásoztak, ellenőrzésük alá vonták a Kabulba vezető autópályát, elvágva ezzel a főváros egyik legfontosabb utánpótlási útvonalát;
délen pedig Kandahárt, a talibán egykori központját, Dél-Afganisztán történelmi és gazdasági központját zárták körül.

Tették mindezt úgy, hogy közben gondosan ügyeltek a Donald Trumppal tavaly kialkudott fegyverszünet betartására. Amerikai és szövetséges alakulatokat nem, kizárólag az afgán kormányerőket támadták, illetve zaklatják folyamatosan dróntámadásokkal, illetve követnek el egyre több és véresebb terrortámadást, akár Kabul központjában is. Emellett sorra mészárolják le az újságírókat és a dolgozó nőket is, kétséget sem hagyva felőle, hogy mire lehet számítani újbóli hatalomra jutásuk esetén.

Ez utóbbi szinte borítékolható is volna, amennyiben az Egyesült Államok tartja magát Trump és a talibán megállapodásához. Annak értelmében idén májusra az utolsó amerikai és szövetséges alakulatok is kivonulnának az országból, magára hagyva a az afgán kormányerőket, melyeket két évtized alatt se sikerült eléggé felfejleszteni ahhoz, hogy önállóan is képes legyen ellenállni a tálib nyomásnak. Ennyiben a helyzet gyakorlatilag változatlan azóta, hogy Biden 12 évvel ezelőtt Barack Obama alelnöke lett. Akkor Obama hatalomra kerülésekor, még az Indexen három részes cikksorozatban elemeztem az afganisztáni helyzetet. A cikksorozat címe Obama háborúja lett, utalva arra, hogy a nagypolitikába az iraki háború ellenzésével berobbant fiatal szenátor elnökként az USA két folyamatban lévő háborújából annak megvívását választotta, amelynek megnyerésére a történelmi tapasztalatok alapján semmi esélye se volt. Igen, az afganisztánit.

A leigázhatatlanok országa

Hogy Afganisztánban miért nem lehet nyerni, azt talán legjobban az ország nemzetiségi összetétele tanúsítja. Afganisztán legnagyobb népcsoportja a pastu, ám a pastuk nagyobb részt a szomszédos Pakisztánban élnek. ugyanez a helyzet az Afganisztánt alkotó népek közül a beludzsokkal, akik javarészt szintén Pakisztánban élnek, de a tádzsikokkal, üzbégekkel, türkménekkel, akik mind Afganisztánnal szomszédos országok államalkotó népei. A legmagasabb hegyeket szabdaló, elszigetelt völgyekben élő nurisztániakon és az ország középső részén élő, síita hazarákon kívül lényegében minden, Afganisztánt alkotó népcsoport többsége az országhatáron túl él. Afganisztán tehát lényegében azoknak a csoportoknak a gyűjtőhelye, akiket a terjeszkedő nagyhatalmaknak sosem sikerült igába hajtaniuk.

A háború nyerhetetlensége ellenére az amerikaiak abban bíztak, hogy legalább döntetlenre menthetnek. Ha úgy tudtak volna kivonulni, hogy közben az afgán kormány és a tálibok is valamilyen egyezségre jutnak a hatalommegosztásról és a békéről. Azzal, hogy a tálibok a háborúzós évszak beköszönte előtt már gyakorlatilag körbezárták a kulcsfontosságú városokat, ez a remény elillanni látszik, ez pedig nagyban megnehezíti a csapatkivonás, a háború feladásának kommunikációját. A helyzet egyre inkább a vietnami háború lezárásához hasonlít, ahol aztán az amerikaiak által támogatott Dél-Vietnam pár éven belül összeomlott és elesett. Biden dolgát se könnyíti meg, ha úgy kell kivonnia az utolsó amerikai alakulatokat, hogy közben Kandahár elestéről szólnak a hírek. Ez esetben nehéz lenne elmagyarázni, hogy mivégre voltak ott két évtizeden át amerikai katonák, ha a végeredmény ugyanaz lesz, mint a kiinduló állapot.

Pláne úgy, hogy emellett a háború mellet Barack Obama kormánya is elkötelezte magát.

Kudarc vagy kudarc?

A tálibok stratégiája saját maguk számára is rejteget veszélyeket. Céljuk látszólag az, hogy elviselhetetlen nyomást gyakoroljanak az afgán kormányra a kedvezőbb békefeltételekért. Hétezer tálib fogoly szabadonbocsátását és egy átmeneti kormány felállítását követelik, de Asraf Gáni afgán államfő eddig ellenállt követeléseiknek. A városok körülzárása kockázatos stratégia, végső soron azt is elérhetik vele, hogy az amerikaiak mégse vonuljanak ki. Hogy ez mennyire reális? Az amerikai törvényhozásban február 3-án már elhangzott javaslatként a kivonulás felfüggesztése, és az amerikai védelmi minisztérium is kért már csapaterősítéseket, illetve a légi háború intenzitásának növelését.

Vagyis Biden új kormánya megint azzal a dilemmával találta szembe magát, hogy megvédi-e az eddigi csekély eredményeket, vagy feladja a megnyerhetetlen háborút. Erről akár már a következő hetekben dönthetnek, annak függvényében, hogy mire jutnak a stratégia jelenleg is zajló felülvizsgálata során.

A kérdés ugyanis tényleg leegyszerűsíthető erre már most nyilvánvaló, hogy az afgán biztonsági erők egyedül képtelenek visszaverni a tálibokat. A rendőrség romokban, ahelyett Kandahárban már a hadsereget kénytelenek bevetni. De a hadsereg is annyira túlterhelt, hogy egy február 1-i amerikai hivatalos jelentés szerint Kandahar környékén kétszáz ellenőrzőpontot adtak már fel a katonák, a tálibok pedig több katonai bázist megszállva még fegyverekhez és lőszerekhez is jutottak.

A tálibok ráadásul katonai sikereik mellett a hátország kiépítésén is dolgoznak. A frissen megszállt területeken saját adminisztrációt hoztak létre, mely a helyiek beszámolója szerint hatékonyabban rendezi a földtulajdon miatt kirobbanó vitákat és a hétköznapi bűncselekményeket az általában kifejezetten korrupt kormányzati bürokráciánál. „Az embereknek ez tetszik” – mondta a Timesnak egy, immár a tálibok uralta területen élő szőlőtermesztő, a 23 éves Lal Mohammed. Ő azt mondta, neki végső soron mindegy, hogy ki, de valaki vegye már át a hatalmat Kandahárban, hogy végre visszatérhessen az élet a normális kerékvágásba.

444

Végül is bárhová betette eddig az USA a lábát az utóbbi 60 évben, mást nem hagyott maga után, mint hullahagyeket, anarchiát, polgárháborúkat és menekülthullámokat. A tálibok is Amerika kreatúrái, ahogy az alkaida és az Iszlám állam, és az egész militáns iszlám (amelyet a kommunizmus hatásos ellenszereként nevelgettek a szaúdiakkal együtt) az ő kreatúrájuk végső soron, ez a vicc az egészben. Bidennel most folytatják, mert "meg kell mutatni a világnak, hogy Amerika visszatért".
Az amerikai messianizmus tendenciája már a II. világháború előtt megvolt (lásd Wilson művét, az I. vh. utáni Közép-Európát, persze ők elegánsan hátrább léptek és rábízták a britekre és a franciákra), de a II. világháborúval igencsak erőre kapott, ennek folyománya volt a neokon nemzetépítési utópia is, hogy majd Irakban és Afganisztánban is megmutatják, hogy modern nemzetet tudnak létrehozni erővel. Arról elfeledkeztek, hogy Németország és Japán esetben nem kellett nemzetet építeni, csak leigázni és átnevelni.
Ha Afganisztánba beküldenének 200+ ezer katonát hosszú időre, akkor persze lehet, hogy működne, csak erre kevés az elszántság.
 

enzo

Well-Known Member
2014. augusztus 4.
13 403
33 590
113
Most elgondolkoztam azon, hogy ugye én is fehér vagyok, a matek tanáraim is fehérek voltak mind, akkor én most a probléma áldozata, résztvevője, vagy okozója vagyok? :D Vagy mindegyik egyszerre? Én magam vagyok a probléma! :D

A matektanításnak mindig is problémája volt, hogy a diákok jelentős részét nem érdekli, és affinitása sincs hozzá.
Humán körökben meg dicsekedni is divat azzal, hogy majdnem megbuktak matekből vagy más reál tárgyból, annyira utálták és annyira nem ment nekik.
Új oktatási módszerekkel kísérletezni ezért nem feltétlenül ördögtől való csak úgy állítják be, hogy ez csak a nem fehéreknek probléma.