Biden amerikai elnök kormánya a fegyverexportpolitika felülvizsgálatát készíti elő....
Amint arról a Reuters hírügynökség 2021. augusztus 4-én beszámolt, Joe Biden amerikai elnök kormánya az amerikai fegyverexportpolitika felülvizsgálatára készül, hogy nagyobb hangsúlyt fektessen az emberi jogokra, felhagyva Donald Trump korábbi elnök megközelítésével, aki az amerikai katonai beszállítók gazdasági előnyeit helyezte előtérbe.
Boeing F-15SA Eagle (from) twitter.com/MbKS15
A védelmi vállalatok és aktivisták alaposan megvizsgálják az ezzel kapcsolatos politikákat, hogy megértsék az amerikai kormányzat álláspontját, amely az olyan exportőrök kereskedelmi érdekeit, mint a Lockheed Martin és a Raytheon Technologies, az Egyesült Államok emberi jogok iránti kinyilvánított elkötelezettségével szembeállítja.
Két, a helyzetet jól ismerő személy szerint 2021. augusztus 6-án két amerikai külügyminiszter-helyettes tájékoztatja az amerikai kongresszus tagjait Biden hagyományos fegyverek átadására (CAT) vonatkozó politikai változtatási tervéről. A hivatalos előterjesztés már szeptemberben várható.
Egy kormányzati forrás és egy érintett kongresszusi tanácsos szerint a kormányzat körülbelül két héttel ezelőtt tájékoztatta a kongresszusi tanácsosok egy kis csoportját arról, hogy a Külügyminisztérium a fegyvereladások "alaposabb" felülvizsgálatát szeretné, a Külügyminisztérium Emberi Jogi Irodájának nagyobb mértékű bevonásával.
A Pentagon hagyományosan támogatja a fegyverek szövetségeseknek történő átadását, hogy az amerikai hadsereg nagyobb mértékben támaszkodhasson rájuk külföldi konfliktusokban. Az egyik kongresszusi tanácsadó, aki részt vett a kérdéssel kapcsolatos tájékoztatókon, azt mondta, hogy az exportpolitika bármilyen változtatása várhatóan a "könnyű" fegyverek, például az automata kézifegyverek és megfigyelő berendezések értékesítésére lesz a legnagyobb hatással, amelyeket a rendőrség vagy a félkatonai erők használhatnak a helyi lakosság ellen.
A kormányzat egyik magas rangú tisztviselője megerősítette, hogy új fegyverexportpolitika (AEP) van kidolgozás alatt, amely "segíteni fog abban, hogy olyan stratégiai partnerségeket építsünk ki és tartsunk fenn, amelyek a legjobban tükrözik az Egyesült Államok értékeit és érdekeit". A tisztviselő szerint az új politika "aktívabban fogja megvitatni" a fegyverszállítások és az emberi jogok közötti kapcsolatokat. A felülvizsgált politika hatással lehet az olyan országokba történő értékesítésre, mint például a Fülöp-szigetek, ahol emberi jogi csoportok vizsgálatot követeltek a rendőrség által razziák során alkalmazott halálos erő alkalmazásával kapcsolatban.
A nagyobb rendszerek, például a légvédelmi vagy haditengerészeti rendszerek értékesítése lelassulhat, bár valószínűleg folytatódik. "Bizonyos esetekben nehezebb lesz megállapodni a konkrét exportról" - mondta a kongresszusi tanácsadó.
Növekvő nyomás
Az emberi jogokra való nagyobb hangsúlyt fektetők szerint az exportpolitika ilyen irányú megváltoztatása hatással lehet az olyan országokba irányuló eladásokra, mint Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek, különösen a kormányzó Demokrata Párt progresszív szárnya által a jemeni polgárháború során az említett államok által végrehajtott rajtaütések által okozott polgári halálesetek miatt gyakorolt nyomás miatt. "Az Egyesült Államoknak nagy szüksége van a fegyvereladások új megközelítésére. Reméljük, hogy a közeljövőben sikerül megoldani ezt a problémát. Abba kell hagynunk, hogy a fegyverexportot kizárólag üzleti kérdésként kezeljük" - mondta Rachel Stoll, a washingtoni Stimson Központ alelnöke.
"Összességében a Biden-tisztviselők szolidárisak a Trump-tisztviselőkkel a fegyverexport előmozdításában" - mondta a kongresszusi tanácsadó, megjegyezve,
hogy a fegyvereladások volumene a Biden-kormányzat alatt körülbelül ugyanannyi, mint a Trump-kormányzat alatt. Az Egyesült Államok évente több mint 100 milliárd dollár értékben ad el fegyvereket, nyújt szolgáltatásokat és katonai oktatást, és ezzel könnyedén tartja pozícióját a világ legnagyobb fegyverkereskedőjeként.
A republikánus Trump, aki a fegyvereladásokat az amerikai munkahelyteremtés eszközeként részesítette előnyben, 2018-ban kiadta a hagyományos fegyverszállításokra vonatkozó politika (CAT) új változatát, amely a fegyvereladások jóváhagyásának eldöntésekor a kereskedelmi és az emberi jogi kérdéseket egyaránt egyenlő súllyal vette figyelembe
Az amerikai fegyvergyártók támogatták Trump stratégiáját, miszerint a miniszterek közvetítik a nagy fegyverüzleteket, és a kormány vezető tisztségviselői részt vesznek a nemzetközi légi bemutatókon és fegyverbemutatókon, hogy népszerűsítsék az amerikai fegyvereket. Trump maga is kötött már fegyverüzleteket külföldi vezetőkkel folytatott találkozókon és tárgyalásokon, többek között nyomást gyakorolt a kuvaiti emírre egy 10 milliárd dolláros vadászrepülőgép-üzletben. Trump a jemeni háború és a [szaúdi] újságíró, Dzsamál Khashoggi meggyilkolása miatti félelmek ellenére elutasította, hogy a kongresszus fontolóra vegye a nagyszabású fegyverüzletek, az irányított bombák és más fegyverek nagyarányú eladásának felülvizsgálatát Szaúd-Arábiának és az Egyesült Arab Emírségeknek. Trump szerint Rijád milliárdokat költ arra, hogy "katonai felszereléseket vásároljon a Boeingtől, a Lockheed Martintól, a Raytheontól és sok más jelentős amerikai katonai beszállítótól", és a szerződések felmondása "ostobaság" lenne.
A Vzgljad orosz internetes forrás a maga részéről Andrej Rezscsikov és Jelena Leksina cikkét tette közzé a témában, "Miért lép az USA a fegyverkereskedők torkára" címmel. Az amerikai fegyverek elárasztják azokat az országokat, ahol súlyosan megsértik az emberi jogokat", amely szerint az Egyesült Államok korlátozni kívánja a fegyvereladásokat olyan országokba, ahol megsértik az emberi jogokat. Az amerikai fegyverek oroszlánrészét ázsiai országokba exportálják, ahol az emberi jogok felfogása jelentősen eltér az amerikai normáktól. Mennyi az esélye annak, hogy az orosz katonai-ipari komplexum átveszi azokat a piacokat, ahonnan az amerikaiak úgy döntenek, hogy kivonulnak? Joe Biden amerikai elnök kormánya új fegyverexport-politikát készül bejelenteni, és azt az emberi jogok tiszteletben tartásához kötni. A kormányzat a Reutersnek elmondta, hogy az új szabályokat hivatalosan szeptemberben jelentik be. "Bizonyos esetekben további feltételekhez kötik a jóváhagyást" - tette hozzá egy amerikai kongresszusi forrás. Azt mondta, hogy az új politika nehézségeket okozna az elsősorban automata kézifegyverek és megfigyelőeszközök értékesítésében, amelyeket a rendőrség a civilek ellen használhatna.
Ami a nagyobb fegyverrendszerek, például a föld-levegő rakétarendszerek vagy a haditengerészeti rendszerek értékesítését illeti, az új intézkedések csak lassítani tudják az eladásokat, de az ilyen szerződések továbbra is zöld utat kapnak. Maga a kormányzat is elismeri, hogy a frissített politika elsősorban a Fülöp-szigetekre irányuló fegyvereladásokat fogja érinteni, ahol emberi jogi csoportok vizsgálatot követeltek a biztonsági erők razziák során tanúsított brutalitása miatt. Különösen arról számoltak be többször, hogy a kábítószer-kereskedőkkel szembeni fellépés során előfordulhatott, hogy a helyszínen, tárgyalás nélkül megölték őket. Washington Manilát stratégiai szövetségesnek tekinti a térségben Kína ellen, de a helyi biztonsági erők rossz hírneve arra késztette a Demokrata Pártot, hogy betiltsa az amerikai-filippínai együttműködést a fegyvereladások terén. Miután azonban Duterte elnök azzal fenyegetőzött, hogy felbontja az Egyesült Államokkal kötött katonai megállapodást, az amerikai törvényhozók kezdeményezése nem haladt előre.
Emlékeztetőül: az USA a világ legnagyobb fegyverexportöre, évente több mint 175 milliárd dollárt keres az exporton. 2016 és 2020 között az amerikai fegyverexport 47%-a a közel-keleti országokba irányult. Egyedül Szaúd-Arábia, amely nem az emberi jogi helyzetéről híres, az USA teljes fegyverexportjának 24%-át adta.
Rijád hírneve sokat szenvedett a Dzsamál Khashoggi újságíró 2018 őszén Törökországban történt meggyilkolása után, amely keményen bírálta a királyi családot és különösen Mohammed bin Szalmán trónörököst. Donald Trump akkori amerikai elnök azonban azt mondta, hogy Rijád milliárdokat költött arra, hogy "katonai felszereléseket vásároljon a Boeingtől, a Lockheed Martintól, a Raytheontól és számos más nagy amerikai védelmi vállalkozótól", és a szerződések felmondása "ostobaság" lenne.
ÍEbben a tekintetben Biden új szabályai valószínűleg eltérnek Trump politikájától, amely a fegyverexportban az amerikai gazdasági érdekeket helyezi előtérbe. Ezen túlmenően idén januárban a Fehér Ház ideiglenes tilalmat rendelt el az Egyesült Arab Emírségekbe (EAE) és Szaúd-Arábiába irányuló fegyvereladásokra. A nagy pontosságú lőszerek értékesítési szerződéseit is újra kell tárgyalni. [Andrej Frolov, az "Arms Export" magazin korábbi főszerkesztője biztos abban, hogy még ha az amerikaiak elkezdik is összekapcsolni a fegyvereladást az emberi jogokkal, az orosz hadiipari komplexum számára semmi sem fog változni. "Azoknak az országoknak, ahol megsértik az emberi jogokat, például Afrikában, az amerikaiak amúgy sem szállítanak semmit. De az olyan "komoly fickók", mint Szaúd-Arábia, mindig találnak majd magyarázatot arra, hogy miért van szükségük fegyverekre. Általában azok a piacok, amelyekkel az amerikaiak dolgoznak, gyakorlatilag zárva vannak Oroszország előtt" - magyarázta a szakértő. Szerinte, ha az amerikaiak elhagyják a közel-keleti országok fegyverpiacát, "az nem jelenti azt, hogy a régió országai azonnal Oroszországhoz fordulnak fegyverekért. Már most is együttműködünk Irakkal, ahová az USA fegyvereket szállít.