Szerintem nem fogja elvállalni. Biztos van példa arra is, h újságíróból jó politikus lett, de sztem az ellenkezőjére több. Pálffy István, Kálmán Olga...
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Ha van esze nem vállalja el. Egészen más dolog kritizálni a rendszert és megint teljesen más azt irányítani.
"...One of our biggest problems is that Western politicians are basically sociopaths interested only in power, money, and having a great career. Context-free discussions of the war still dominate the mainstream media..."
Xi Jinping és hugyos Joe 15.-én találkoznak San Franciscoban, ahol Joeval valmit valahogy felolvastatnak, mert önmagától egy bővített mondatot nem tud elmondani.
/cloudfront-us-east-2.images.arcpublishing.com/reuters/LKENZOOLMZOXFAZTQTIBPFCUBY.jpg)
www.reuters.com
Biden to meet Xi on Wednesday in San Francisco Bay area, US says
President Joe Biden will meet Chinese President Xi Jinping face-to-face for the first time in a year on Wednesday, the White House said, in high-stakes diplomacy aimed at curbing tensions between the world's two superpowers.
www.reuters.com
A legtipikusabb jellemzője minden birodalom végóráinak.
Egy másik Amerika:
Nepolitano bíró szerint nem jogállam, az elnök és a „nyolcak bandája” uralja...
Vukics Ferenc jegyzete
Andrew P. Napolitano, a New Jersey-i Legfelsőbb Bíróság volt bírája, a Fox News Channel vezető igazságügyi elemzője hét könyvet írt az amerikai alkotmányról. A legutóbbi az Öngyilkos paktum: Az elnöki hatáskörök radikális kiterjesztése és az amerikai szabadság halálos fenyegetése címet viseli.
Andrew P. Napolitano: Biden, a háború és az alkotmány c. legújabb írásában arra hívja fel a figyelmet, hogy az amerikai alkotmány szerint csak a Kongresszus hirdethet háborút egy nemzet vagy csoport ellen, az elnök nem.
Az alkotmányügyi szakértő szerint a háborús hatáskörökről szóló határozat, amely előírja, hogy az elnök értesítse a Kongresszust az amerikai katonai erő alkalmazásáról, alkotmányellenes, mivel a Kongresszus feladja egyik alapvető funkcióját, a hadüzenetet.
Egy korábbi döntés értelmében a Legfelsőbb Bíróság az alapvető funkciók átruházását a hatalmi ágak szétválasztásának megsértésének minősítette. Másképpen fogalmazva, a Kongresszus alkotmányosan nem engedélyezheti vagy engedélyezheti az elnöknek a hadsereg nem védelmi célú alkalmazását. Az igazságügyi elemző szerint az is nyilvánvaló, hogy Joe Biden szereti a háborút, és háborús elnökként akar indulni az újraválasztásért. És úgy tűnik, el is éri a célját.
Andrew P. Napolitano: Biden, a háború és az alkotmány
Vívhat-e az elnök bármilyen háborút, amit csak akar? A kongresszus finanszírozhat-e bármilyen háborút, amit csak akar? Vannak-e olyan alkotmányos és jogi követelmények, amelyeknek előbb meg kell felelni, mielőtt háborút indítanak? Megtámadhat-e az Egyesült Államok jogszerűen egy szövetségest?
Ezeknek a kérdéseknek döntő fontosságúnak kell lenniük az Egyesült Államok ukrajnai és közel-keleti katonai szerepvállalásáról szóló nyilvános vitában. Sajnos, eddig nem volt nagy vita. A média azt szajkózza, amit a CIA mond nekik, és csak néhány weboldal és podcast – köztük az én sajátom, a "Szabadság megítélése" a YouTube-on – támadja a kormány vakmerő, erkölcstelen, törvénytelen és alkotmányellenes háborúit.
Itt van a háttérsztori.
A szövetségi kormány minden hatalma az Alkotmányból származik, és semmilyen más forrásból. A Kongresszusnak azonban sikerült kiterjesztenie hatalmát az Alkotmány keretein túlra belföldön azáltal, hogy pénzt költ olyan területekre, amelyeket nem tud szabályozni, a külpolitikában pedig azáltal, hogy félrenéz, amikor az elnökök katonai erőszakot kezdeményeznek.
Az Alkotmány szerint csak a Kongresszus hirdethet háborút egy nemzet vagy csoport ellen. Legutóbb akkor tette ezt, amikor az amerikaiak második világháborúba való bevonulását kezdeményezte. A Kongresszus azonban korlátozott jogköröket adott át az elnököknek, és engedélyezte, hogy ki nem hirdetett háborúkat vívjanak, mint például George W. Bush elnök katasztrofális afganisztáni és iraki inváziója, valamint az 1973-as háborús hatalmi határozat.
A kongresszus nem hirdethet törvényesen háborút Oroszország vagy Gáza ellen, mivel erre nincs katonai szempontból megalapozott ok. Sem Oroszország, sem Gáza nem jelent fenyegetést az amerikai nemzetbiztonságra.
A Kongresszus nemcsak hogy nem üzent hadat Oroszországnak, de nem is engedélyezte az amerikai katonai erő alkalmazását ellene. Mégis adott Joe Biden elnöknek egy 113 milliárd dolláros biankó csekket, és felhatalmazta, hogy készpénzt és katonai felszerelést adjon Ukrajnának, ahogyan ő jónak látja.
Megígérte, hogy továbbra is mindent megad Ukrajnának, amire szüksége van, "amíg csak szükséges".
Ameddig szükséges, de mit is jelenthet ez? Erre nem tud válaszolni, mert nincs világos katonai célja.
Az orosz csapatok eltávolítása Kelet-Ukrajnából és a Krímről vagy Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatalából nem reálisan elérhető katonai cél.
A kongresszus csak pénz és fegyverek küldését engedélyezte Ukrajnába, de Biden csapatokat is küldött.
Jelen cikk írásakor a kongresszus nem engedélyezte a katonai segítségnyújtást Izraelnek, Biden mégis 2000 tengerészgyalogost küldött, hogy parancsra várjanak egy repülőgép-hordozón a Földközi-tenger keleti részén, és különleges erőket küldött a Gázai övezetbe.
Az Egyesült Államok vietnami szerepvállalása ugyanígy kezdődött: nem volt hadüzenet, nem volt felhatalmazás katonai erő alkalmazására, mégis fokozatosan, elnöki utasítással került sor az amerikai csapatok tanácsadói és kiképzői szerepben történő felállítására, majd a kongresszus által támogatott háborúra, amelyben félmillió amerikai katonát vetettek be, akiknek 10%-a hullazsákban tért haza.
Nem tudjuk, hány amerikai katona van Ukrajnában, mivel nem viselnek egyenruhát, és tartózkodási helyük titok.
Azt tudjuk, hogy részt vesznek az ellenségeskedésekben, mivel a Biden által küldött hardver nagy részének működtetéséhez és karbantartásához amerikai know-how-ra van szükség.
A fegyverek egy része pedig olyan, hogy az amerikai csapatok ténylegesen az orosz erőkre céloznak és meghúzzák a ravaszt.
Amerikai katonák orosz katonákat ölnek? Igen. Segítenek a gázai civil lakosok megölésében? Igen. Engedélyezte mindezt a Kongresszus? Nem.
Most pedig vissza az alkotmányhoz.
A háborús hatáskörökről szóló határozat, amely előírja, hogy az elnök értesítse a Kongresszust az amerikai katonai erő alkalmazásáról, alkotmányellenes, mivel a Kongresszus feladja egyik alapvető funkcióját, a hadüzenetet. A Legfelsőbb Bíróság az alapvető funkciók átruházását a hatalmi ágak szétválasztása megsértésének minősítette. Másképpen fogalmazva, a Kongresszus alkotmányosan nem engedélyezheti vagy engedélyezheti az elnöknek a hadsereg nem védelmi célú alkalmazását.
Mindazonáltal Biden nem tájékoztatta a Kongresszust arról, hogy szándékában áll az amerikai csapatok erőszakos bevetése. Mégis, a haditengerészet és a CIA segítségével megtámadta Németországot az Északi Áramlat gázvezeték megsemmisítésével; más egyenruhába öltözött katonákat küldött Ukrajnába; és a hadsereg, a haditengerészet és a tengerészgyalogság személyzetét küldte a háborús Izraelbe.
Ne lepődjünk meg, ha Biden titokban értesítést ad a War Powers Actről a Nyolcak bandájának.
A Nyolcak bandája a Kongresszuson belüli kongresszus.
A képviselőház és a szenátus hírszerzési bizottságainak elnökeiből és rangidős tagjaiból, valamint a képviselőház és a szenátus republikánus és demokrata vezetőiből áll, akikkel az elnök legálisan osztja meg titkait.
Ahogyan a Kongresszus nem ruházhatja át a háborúkhoz szükséges jogkörét az elnöknek, úgy nem ruházhatja át azt a Nyolcak csoportjának sem. A Nyolcak csoportjának koncepciója ellentétes a demokratikus értékekkel.
Az elnök bármilyen erőszakos cselekedetéről való tájékoztatása titoktartási eskü alatt történik.
Miféle demokrácia az, amely titokban működik és gyilkol, és a megválasztott szövetségi képviselők 95%-át megfosztja jogaitól?
A különböző szerződések, amelyeknek az Egyesült Államok részese, a háborúskodást a védekezésre, az arányosságra és az ésszerűségre korlátozzák. Tehát, ha egy idegen hatalom készül lecsapni – mint 9/11-én, miközben a kormány aludt –, az elnök csaphat le először, hogy megvédje az Egyesült Államokat.
A küszöbön álló támadáson túl a háború alapjának valósnak kell lennie, az ellenfél USA-ellenes katonai magatartásának súlyosnak kell lennie, a háború céljának világosnak és elérhetőnek kell lennie, az eszközöknek pedig arányosnak kell lenniük a fenyegetéssel.
Az orosz hadsereg fenyegette az Egyesült Államokat? Nem. A palesztin nép fenyegette? Nem. Súlyos agressziót követettek el vagy fenyegetőztek az USA ellen? Egyik sem.
Valójában az alkotmányt azok kezébe adjuk, akik figyelmen kívül hagyják? A Kongresszus betartja az alkotmányt? És az elnök? A válaszok nyilvánvalóak.
Az is nyilvánvaló, hogy Joe Biden szereti a háborút, és háborús elnökként akar indulni az újraválasztásért. És úgy tűnik, el is éri a célját.
www.szilajcsiko.hu
Nepolitano bíró szerint nem jogállam, az elnök és a „nyolcak bandája” uralja...
Vukics Ferenc jegyzete
Andrew P. Napolitano, a New Jersey-i Legfelsőbb Bíróság volt bírája, a Fox News Channel vezető igazságügyi elemzője hét könyvet írt az amerikai alkotmányról. A legutóbbi az Öngyilkos paktum: Az elnöki hatáskörök radikális kiterjesztése és az amerikai szabadság halálos fenyegetése címet viseli.
Andrew P. Napolitano: Biden, a háború és az alkotmány c. legújabb írásában arra hívja fel a figyelmet, hogy az amerikai alkotmány szerint csak a Kongresszus hirdethet háborút egy nemzet vagy csoport ellen, az elnök nem.
Az alkotmányügyi szakértő szerint a háborús hatáskörökről szóló határozat, amely előírja, hogy az elnök értesítse a Kongresszust az amerikai katonai erő alkalmazásáról, alkotmányellenes, mivel a Kongresszus feladja egyik alapvető funkcióját, a hadüzenetet.
Egy korábbi döntés értelmében a Legfelsőbb Bíróság az alapvető funkciók átruházását a hatalmi ágak szétválasztásának megsértésének minősítette. Másképpen fogalmazva, a Kongresszus alkotmányosan nem engedélyezheti vagy engedélyezheti az elnöknek a hadsereg nem védelmi célú alkalmazását. Az igazságügyi elemző szerint az is nyilvánvaló, hogy Joe Biden szereti a háborút, és háborús elnökként akar indulni az újraválasztásért. És úgy tűnik, el is éri a célját.
Andrew P. Napolitano: Biden, a háború és az alkotmány
Vívhat-e az elnök bármilyen háborút, amit csak akar? A kongresszus finanszírozhat-e bármilyen háborút, amit csak akar? Vannak-e olyan alkotmányos és jogi követelmények, amelyeknek előbb meg kell felelni, mielőtt háborút indítanak? Megtámadhat-e az Egyesült Államok jogszerűen egy szövetségest?
Ezeknek a kérdéseknek döntő fontosságúnak kell lenniük az Egyesült Államok ukrajnai és közel-keleti katonai szerepvállalásáról szóló nyilvános vitában. Sajnos, eddig nem volt nagy vita. A média azt szajkózza, amit a CIA mond nekik, és csak néhány weboldal és podcast – köztük az én sajátom, a "Szabadság megítélése" a YouTube-on – támadja a kormány vakmerő, erkölcstelen, törvénytelen és alkotmányellenes háborúit.
Itt van a háttérsztori.
A szövetségi kormány minden hatalma az Alkotmányból származik, és semmilyen más forrásból. A Kongresszusnak azonban sikerült kiterjesztenie hatalmát az Alkotmány keretein túlra belföldön azáltal, hogy pénzt költ olyan területekre, amelyeket nem tud szabályozni, a külpolitikában pedig azáltal, hogy félrenéz, amikor az elnökök katonai erőszakot kezdeményeznek.
Az Alkotmány szerint csak a Kongresszus hirdethet háborút egy nemzet vagy csoport ellen. Legutóbb akkor tette ezt, amikor az amerikaiak második világháborúba való bevonulását kezdeményezte. A Kongresszus azonban korlátozott jogköröket adott át az elnököknek, és engedélyezte, hogy ki nem hirdetett háborúkat vívjanak, mint például George W. Bush elnök katasztrofális afganisztáni és iraki inváziója, valamint az 1973-as háborús hatalmi határozat.
A kongresszus nem hirdethet törvényesen háborút Oroszország vagy Gáza ellen, mivel erre nincs katonai szempontból megalapozott ok. Sem Oroszország, sem Gáza nem jelent fenyegetést az amerikai nemzetbiztonságra.
A Kongresszus nemcsak hogy nem üzent hadat Oroszországnak, de nem is engedélyezte az amerikai katonai erő alkalmazását ellene. Mégis adott Joe Biden elnöknek egy 113 milliárd dolláros biankó csekket, és felhatalmazta, hogy készpénzt és katonai felszerelést adjon Ukrajnának, ahogyan ő jónak látja.
Megígérte, hogy továbbra is mindent megad Ukrajnának, amire szüksége van, "amíg csak szükséges".
Ameddig szükséges, de mit is jelenthet ez? Erre nem tud válaszolni, mert nincs világos katonai célja.
Az orosz csapatok eltávolítása Kelet-Ukrajnából és a Krímről vagy Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatalából nem reálisan elérhető katonai cél.
A kongresszus csak pénz és fegyverek küldését engedélyezte Ukrajnába, de Biden csapatokat is küldött.
Jelen cikk írásakor a kongresszus nem engedélyezte a katonai segítségnyújtást Izraelnek, Biden mégis 2000 tengerészgyalogost küldött, hogy parancsra várjanak egy repülőgép-hordozón a Földközi-tenger keleti részén, és különleges erőket küldött a Gázai övezetbe.
Az Egyesült Államok vietnami szerepvállalása ugyanígy kezdődött: nem volt hadüzenet, nem volt felhatalmazás katonai erő alkalmazására, mégis fokozatosan, elnöki utasítással került sor az amerikai csapatok tanácsadói és kiképzői szerepben történő felállítására, majd a kongresszus által támogatott háborúra, amelyben félmillió amerikai katonát vetettek be, akiknek 10%-a hullazsákban tért haza.
Nem tudjuk, hány amerikai katona van Ukrajnában, mivel nem viselnek egyenruhát, és tartózkodási helyük titok.
Azt tudjuk, hogy részt vesznek az ellenségeskedésekben, mivel a Biden által küldött hardver nagy részének működtetéséhez és karbantartásához amerikai know-how-ra van szükség.
A fegyverek egy része pedig olyan, hogy az amerikai csapatok ténylegesen az orosz erőkre céloznak és meghúzzák a ravaszt.
Amerikai katonák orosz katonákat ölnek? Igen. Segítenek a gázai civil lakosok megölésében? Igen. Engedélyezte mindezt a Kongresszus? Nem.
Most pedig vissza az alkotmányhoz.
A háborús hatáskörökről szóló határozat, amely előírja, hogy az elnök értesítse a Kongresszust az amerikai katonai erő alkalmazásáról, alkotmányellenes, mivel a Kongresszus feladja egyik alapvető funkcióját, a hadüzenetet. A Legfelsőbb Bíróság az alapvető funkciók átruházását a hatalmi ágak szétválasztása megsértésének minősítette. Másképpen fogalmazva, a Kongresszus alkotmányosan nem engedélyezheti vagy engedélyezheti az elnöknek a hadsereg nem védelmi célú alkalmazását.
Mindazonáltal Biden nem tájékoztatta a Kongresszust arról, hogy szándékában áll az amerikai csapatok erőszakos bevetése. Mégis, a haditengerészet és a CIA segítségével megtámadta Németországot az Északi Áramlat gázvezeték megsemmisítésével; más egyenruhába öltözött katonákat küldött Ukrajnába; és a hadsereg, a haditengerészet és a tengerészgyalogság személyzetét küldte a háborús Izraelbe.
Ne lepődjünk meg, ha Biden titokban értesítést ad a War Powers Actről a Nyolcak bandájának.
A Nyolcak bandája a Kongresszuson belüli kongresszus.
A képviselőház és a szenátus hírszerzési bizottságainak elnökeiből és rangidős tagjaiból, valamint a képviselőház és a szenátus republikánus és demokrata vezetőiből áll, akikkel az elnök legálisan osztja meg titkait.
Ahogyan a Kongresszus nem ruházhatja át a háborúkhoz szükséges jogkörét az elnöknek, úgy nem ruházhatja át azt a Nyolcak csoportjának sem. A Nyolcak csoportjának koncepciója ellentétes a demokratikus értékekkel.
Az elnök bármilyen erőszakos cselekedetéről való tájékoztatása titoktartási eskü alatt történik.
Miféle demokrácia az, amely titokban működik és gyilkol, és a megválasztott szövetségi képviselők 95%-át megfosztja jogaitól?
A különböző szerződések, amelyeknek az Egyesült Államok részese, a háborúskodást a védekezésre, az arányosságra és az ésszerűségre korlátozzák. Tehát, ha egy idegen hatalom készül lecsapni – mint 9/11-én, miközben a kormány aludt –, az elnök csaphat le először, hogy megvédje az Egyesült Államokat.
A küszöbön álló támadáson túl a háború alapjának valósnak kell lennie, az ellenfél USA-ellenes katonai magatartásának súlyosnak kell lennie, a háború céljának világosnak és elérhetőnek kell lennie, az eszközöknek pedig arányosnak kell lenniük a fenyegetéssel.
Az orosz hadsereg fenyegette az Egyesült Államokat? Nem. A palesztin nép fenyegette? Nem. Súlyos agressziót követettek el vagy fenyegetőztek az USA ellen? Egyik sem.
Valójában az alkotmányt azok kezébe adjuk, akik figyelmen kívül hagyják? A Kongresszus betartja az alkotmányt? És az elnök? A válaszok nyilvánvalóak.
Az is nyilvánvaló, hogy Joe Biden szereti a háborút, és háborús elnökként akar indulni az újraválasztásért. És úgy tűnik, el is éri a célját.
Egy másik Amerika: Nepolitano bíró szerint nem jogállam, az elnök és a „nyolcak bandája” uralja...
...és Biden mégiscsak küldött katonákat Ukrajnába harcolniVukics Ferenc jegyzete Andrew P. Napolitano, a New Jersey-i Legfelsőbb Bíróság volt bírája, a Fox News Channel vezető igazságügyi elemzője hét könyvet írt az amerikai alkotmányról. A legutóbbi az Öngyilkos paktum: Az elnöki hatáskörök...
www.szilajcsiko.hu
Rendesen el van baszva az a világ, ahol Kid Rock konzervatívnak számít.
Ezek nem konzervatívok, Trump sem. Egyszerűen belemászott az életükbe a baloldali progresszió, ami mindent felforgat, mindent felülről szabályoz és ezzel a tökük tele van.
Igazából én azt bírom, amikor Tyson meg az igazi gettófekák is ott vannak mellette. 
Nekik egy ilyen szenilis tata mint Biden nem vezető.
Nekik egy ilyen szenilis tata mint Biden nem vezető.
Demokratáknál nem is értem, hogy mi az elképzelés Bidennel.
Simán lehet, hogy ott "fent" Trump is megfelel, főleg, hogy a nagy társadalommérnökösködés/progresszivitás ezen a szinten/sebességén jelenleg már nekik sem megfelelő.
Simán lehet, hogy ott "fent" Trump is megfelel, főleg, hogy a nagy társadalommérnökösködés/progresszivitás ezen a szinten/sebességén jelenleg már nekik sem megfelelő.
Trump: Orbán felhívta Obamát, hogy mondjon le és adja át a hatalmat nekem, aki biztonságban tartotta a világot...
telex.hu
Lehet Biden kicsit szenilis, de ez csávó sem százas! Visszatérően azt arról beszél, hogy ő Obamával áll politikai versenyben, pedig Obama már rég nem lehet többet elnök...
Trump: Orbán felszólította Obamát, hogy mondjon le, és adja át a hatalmat nekem, aki biztonságban tartotta a világot
Arról is beszélt, hogy Orbánt azért nem szeretik az európai vezetők, mert nem engedett be senkit az országba, ezért itt nincs bűnözés.
telex.hu
Lehet Biden kicsit szenilis, de ez csávó sem százas! Visszatérően azt arról beszél, hogy ő Obamával áll politikai versenyben, pedig Obama már rég nem lehet többet elnök...
Biden maga mondta hogy Obama tanácsadó. Amúgy hogy ki irányít azt nem tudjuk de hogy nem Biden az biztos.Trump: Orbán felhívta Obamát, hogy mondjon le és adja át a hatalmat nekem, aki biztonságban tartotta a világot...
Trump: Orbán felszólította Obamát, hogy mondjon le, és adja át a hatalmat nekem, aki biztonságban tartotta a világot
Arról is beszélt, hogy Orbánt azért nem szeretik az európai vezetők, mert nem engedett be senkit az országba, ezért itt nincs bűnözés.
Lehet Biden kicsit szenilis, de ez csávó sem százas! Visszatérően azt arról beszél, hogy ő Obamával áll politikai versenyben, pedig Obama már rég nem lehet többet elnök...
Az az elképzelés, hogy Trump egy sokkal jobban megosztó személyiség: a nem elkötelezett republikánus szavazókon kívül kevesen szavaznak rá. Amerikában az ún. függetlenek (párthoz erősen nem kötődő) szavazókat is meg kell nyerni a győzelemhez, nem elég csak a saját tábor mint Magyarországon. Egyes mérések szerint a republikánus szavazók 10-15%-a sem hajlandó Trumpra szavazni ha ő lesz a jelölt, szóval még a saját tábor sincs meg teljesen neki.
A Trump által támogatott jelöltek mind rosszul szerepelnek az utóbbi évek választásain (a héten kettő ilyet is buktak), nagyon erőltetik szélsőséges republikánus témákat (pl. totális abortusz tilalom), ami vörös posztó a mérsékelt szavazók többségének.
Szóval ha választani kell Biden és Trump között, akkor Biden az esélyesebb még ha sokan nem lelkesedésből, hanem jobb híján szavaznak rá.
Van még egy ütőkártya a Demeknél: a konteó-hívő Robert F. Kennedy Jr. harmadik jelöltként tervez elindulni. Nyilván esélytelen a pali, de minden mérés szerint pár százalékot el tud vinni a Trumptól, mivel elég hasonló témákat nyomat.
Igazából "roncsderbi" lesz a következő elnökválasztás: egyik jelölt sem különösebben vonzó, mindkettő baromi öreg. Biden néha kicsit zavart és enervát, Trump meg egy nárcisztikus idióta, aki akkor sem tudja miről beszél, ha magánál van (pl. keveri a vezetőket, totál ellenérdekelt országokkal akar bratyizni, stb.).
Az érdekes lenne ha valamelyik jelölt a kampány finishében választások előtt pár nappal vagy egy-két héttel meg halna. Akkor mi van?
Előrántanak valaki ismeretlent a kalapból? A Demokraták nagyon ki lennének segítve az alelnök Kamalávál!
Ha Trump halna meg akkor elég nagy zavar keletkezne a republiknásuoknál mivel egy ember mozgatja ott a szálak többségét: Trump maga. Bárkit tesznek a helyére az biztos hogy a kemény MAGA-magot nem fogja mozgosítani.
Márt most meg jósolom, hogy Trump esetleges halálából is konteót fognak csinálni! Biztos Clintonné ölte meg Tom Hanksszel közösen amiért a elrontotta a pedofil bulijukat a McDonald's pincéjében!
Trumpot meg ki irányítja? Ő magától ilyen hülye vagy Steve Bannon, vagy esetleg Kim Dszung Un súg neki?
Trump maga mondta egy sajtótájékoztatón annó, hogy jobban hisz Putyinnak, mint a saját titkos szolgálatának! Ezt még a mellette ülő Putyin sem bírta ki röhögés nélkül...
Egy ilyen vezető kell ám az USA-nák és világnak!
Trumpot a saját titkosszolgálata puccsolta meg, a Pentagon meg a képébe hazudott és megtagadta a Szíriai kivonulást.Trumpot meg ki irányítja? Ő magától ilyen hülye vagy Steve Bannon, vagy esetleg Kim Dszung Un súg neki?
Trump maga mondta hogy jobban hisz Putyinnak, mint a saját titkos szolgálatának! Ezt még Putyin sem bírta ki röhögés nélkül...
Egy ilyen vezető kell ám az USA-nák és világnak!