2. rész
Az utolsó csepp
Mitch McConnell tehát hiába tartott ki éveken keresztül Trump mellett úgy, hogy privátban – a New Yorker szerint – őrültnek tartotta, és azt mondta, hogy ki nem állhatja, mégis elvesztette a szenátust. A neokonzervatív politikai elemző,
Bill Kristol úgy írta le McConnellt, hogy „ő egy meglehetősen konvencionális republikánus, aki úgy döntött, hogy Trumppal tart, és amennyire csak lehet, kihasználja a helyzetet”. A sorozatos választási vereségek azonban ráébreszthették a szenátort arra, hogy az elnök közelsége egyre veszélyesebb a saját helyzetére nézve, ráadásul a kapcsolatuk is megromlott, december 15-e óta nem beszéltek egymással.
KEVIN DIETSCH-POOL / GETTY IMAGES / AFP
Két további ok pedig csak mélyítette a köztük tátongó szakadékot. Az egyik a Capitolium elleni támadás, amellyel a még mindig csalást emlegető Trump-hívők McConnell szerint a kongresszus munkáját próbálták akadályozni.
A nemzetünket pont azért alapították, hogy az amerikai emberek szabad választása alakítsa a kormányzást, és határozza meg a jövőt
– ítélte el a szenátor a történteket. Felesége,
Elaine Chao közlekedési miniszter január 7-én
lemondott posztjáról, az előző napi eseményekre hivatkozva.
A másik feltételezett ok ennél kevésbé magasztosabb, de lehet, hogy McConnellnek az fájt jobban, ez pedig
az adományozók visszalépése. Január 11-ig tíz nagy cég jelentette be, hogy valamilyen formában visszatartja a republikánusoknak nyújtott pénzadományokat, köztük a Hallmark, a MasterCard és az American Express. Egyes cégek teljes mértékben elzárták a pénzcsapot, mások csak azoknak a republikánus törvényhozóknak nem adnak támogatást, akik ellenezték az elektori szavazatok elfogadását. A Politico elemzése szerint a 2018-as időközi választáson a cégek összesen 185 millió dollárt fordítottak a republikánus jelöltek kampányára, ebből 8,6 millió dollár annak a nyolc szenátornak ment, aki nem voltak hajlandó elismerni a 2020-as elnökválasztás eredményét.
Kettészakadhat a párt
A céges támogatások elmaradása igen érzékenyen érintheti a Republikánus Párt kasszáját, ami a két év múlva esedékes következő időközi választást is befolyásolhatja, hiszen kevesebb pénzből kisebb kampányra futja. Arról nem is beszélve, hogy a pénzgyűjtésben jeleskedő McConnell büszkeségét is sérti a cégek távolmaradása, így logikus lépésnek tűnhet az egész botrány középpontjában álló Trump „kiátkozása”. Ez az impeachmenttel sikerülhet is, ha csak egy másik vonalon nem szakad közben ketté a párt.
Azt, hogy a republikánusok mennyire nem tudnak egységesen mit kezdeni Donald Trumppal, jól mutatja, hogy a tagok mennyire másképp reagáltak az eseményekre. A Capitoliumban történtek után két nappal a konzervatívok
újra megválasztották a pártelnöki címnek megfelelő pozícióba
Ronna McDanielt, Trump egyik legfőbb szövetségesét. A Floridában rendezett pártkongresszuson pedig felhívták a leköszönő elnököt, és úgy ünnepeltek, mintha mi sem történt volna.
Trumpnak a capitoliumi politikusok között is akadnak támogatói. Az egyik frissen megválasztott képviselő, a fegyverimádó és
Qanon-hívő Lauren Boebert a támadás során szándékosan közvetítette a Twitteren, hogy éppen hol vannak és mi történik, holott a biztonságiak mindenkit felszólítottak, hogy ne tegyék, mert
ezzel a támadóknak segítenek. Boebert és egy másik képviselő,
Marjory Taylor-Greene a függetlenségi háborúhoz
hasonlította a történteket,
Mo Brooks pedig a támadást megelőző tüntetésen azt kérdezte a tömegtől, hogy hajlandók-e bármit megtenni Amerikáért.
Josh Hawley szenátor a Capitoliumnál integetéssel biztatta a tömeget, és tagja volt annak a
147 republikánus törvényhozónak, aki azután is a választási eredmény megsemmisítésére szavazott, hogy menekülnie kellett a fellázadt tömeg elől.
Vannak azonban olyan republikánus képviselők, akik McConnellnél is határozottabban ítélték el Trumpot.
John Katko volt az első, aki kedden bejelentette, hogy a támogatni fogja az impeachmentet, mert úgy véli, az elnöknek megkerülhetetlen szerepe volt a Capitolium elleni támadásban azzal, hogy minden alapot nélkülöző elméleteket terjesztett a választás elcsalásáról. Nem sokkal később
Liz Cheney, az egykori alelnök,
Dick Cheney lánya, egyben az egyik vezető képviselőházi republikánus is a vádeljárás támogatása mellett állt ki, majd őt követte
Adam Kinzinger,
Fred Upton és
Jaime Herrera Beutler. Az ő nyilvános kiállásuk már nagy előrelépés az előző impeachmenthez képest, amikor a konzervatívok egységesen nemmel szavaztak.
Ég veled, Donald?
A képviselőházban szerdán szavaznak az impeachment megkezdéséről, és ott minden bizonnyal zöld utat kap, ezután kerülhet át az ügy a szenátusba, ahol azonban egyelőre – a georgiai szenátorok beiktatásáig – a republikánusok vannak többségben. A folyamatot bonyolítja, hogy elvileg McConnell legközelebb január 19-re hívta össze a szenátorokat, ez pedig nem ad elég időt arra, hogy még azelőtt döntsenek Trump sorsáról, hogy lejárna a hivatali ideje. Egyes szakértők szerint
ez nem gond, mert ha maga az eljárás elindul, akkor nem számít, hogy a vádeljárás alatt álló politikus közben távozott a hivatalából. Az impeachment megszavazása ugyanis nem csak azt jelenti, hogy az elnököt eltávolítják, hanem azt is, hogy megtilthatják neki a későbbi politikai szerepvállalást, vagy megfoszthatják az egykori elnököknek járó juttatásoktól, például az elnöki nyugdíjtól. Ehhez viszont az kell, hogy a százból 67 szenátor támogassa a javaslatot, vagyis az ötven demokrata mellett még 17 republikánus.
Ez egyelőre nagy feladatnak tűnik, de ha a nagyfőnök, Mitch McConnell úgy dönt, hogy tényleg el akarja távolítani Trumpot, akkor minden bizonnyal több szenátort maga mellé tud állítani. Az mindenesetre beszédes, hogy a korábbi impeachmenttel ellentétben McConnell most nem folytat kampányt a vádeljárással szemben, és a szenátorokra bízza a döntést. Nem kétséges, hogy a veterán szenátor a párt és Trump közül mindig a pártot választja majd.
Forrás:Hir24