[BIZTPOL] Amerikai Egyesült Államok, Kanada

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Shed

Well-Known Member
2016. október 7.
904
4 563
93
Ok, értem. Tényleges helyszínt tudnál mondani, ahol ilyen történik? Melyik MÁV pályaudvarra gondolsz?
Budapest-Debrecen közti vonalon Pest megyében, de JNSZ megyében is. Egyébként nem csak pályaudvaron állnak meg a vonatok, hanem van hogy nyílt pályán várakoznak. Legutoljára a szolnoki pályaudvar bevezető szakaszán álló tehervagont baszták szét és kb 400 m hosszan ömlött ki néhány tonna szója. Ezt úgy képzeld el, hogy a sínpár közti rész a sín tetejéig megtelt állati takarmányként használt szójaporral ameddig elláttál.
 
T

Törölt tag 2577

Guest
Budapest-Debrecen közti vonalon Pest megyében, de JNSZ megyében is. Egyébként nem csak pályaudvaron állnak meg a vonatok, hanem van hogy nyílt pályán várakoznak. Legutoljára a szolnoki pályaudvar bevezető szakaszán álló tehervagont baszták szét és kb 400 m hosszan ömlött ki néhány tonna szója. Ezt úgy képzeld el, hogy a sínpár közti rész a sín tetejéig megtelt állati takarmányként használt szójaporral ameddig elláttál.
Ilyenkor mindenre rámennek, amit érnek, nem is tudják, hogy mi van a vagonban? :confused: Azt nem értem,hogy akkor ezek a szakaszok miért nincsenek jobban felügyelve. Bár ismerve a helyzete, amíg nem kap nyilvánosságot, addig senkit sem érdekel.
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby

zolkas

Well-Known Member
2016. október 19.
5 510
14 132
113
220114113326-los-angeles-train-theft-full-169.jpg

És amikor pofán csap a valóság.
Ha azt írnátok, hogy Afrika vagy India valamelyik része tök rendben lenne.
 

Pogány

Well-Known Member
2018. április 26.
21 921
72 707
113
Az hogy lopnak a szállítmányokból, az mindenhol gond. Magyarországon a 90-es években egy komplett tehervonat tűnt el, ami orosz alumíniumot szállított. Arra nem emlékszem, hogy végül meglettek-e a tolvajok.

Ez megint egy olyan információ, amiről rajtad kívűl senki sem tud? :eek:
Óóó, nálunk egész vagyonok tűntek el. Nem emlékszek a nevére, de valamelyik rendszerváltó politikusunk a nagy privatizáció idején egyszerűen mintha a magántulajdona lenne, 4000 db vasúti kocsit adott le vasba'.
 

enzo

Well-Known Member
2014. augusztus 4.
14 596
36 971
113

A 38. Martin Luther King-naphoz közeledve mindenki számára nyilvánvaló, hogy az integráció megbukott. A Floyd és a Black Lives Matter Hoax tavalyi zavargásai, a Critical Race Theory nevetséges vitája felveti a kérdést, amit senki, legkevésbé a Konzervativizmus, Inc. vezető méltóságai nem akarnak feltenni: Most mi lesz? És ez a kérdés alkalmat ad arra, hogy visszatekintsünk két figyelemre méltóan őszinte esszére, az egyik Hannah Arendt Reflections on Little Rock [Dissent, 1959. tél (PDF)], a másik Norman Podhoretz My Negro Problem-And Ours for Commentary [1963. február (PDF). Mindkettő hallgatólagosan azt sugallta, hogy a fekete-fehér faji problémák megoldhatatlanok.

Arendt eredetileg a Commentary számára írta a cikkét, de a szerkesztők elkaszálták, mert nézetei "nem egyeztek a magazin diszkriminációs és szegregációs kérdésekben elfoglalt álláspontjával". Ez gazdag volt, tekintve a négy évvel később ledobott Podhoretz atombombát. Arendt azt írta, hogy a déli iskolák szegregációjának megszüntetésére irányuló szövetségi beavatkozás veszélyesen ostoba ötlet volt, különösen Eisenhower elnöknek a legendás 101. légierő Little Rockba, AR-be való bevetése, hogy érvényt szerezzen az amerikai Legfelsőbb Bíróság Brown kontra Board ügyben hozott döntésének, amely szerint "minden szándékos gyorsasággal" meg kell szüntetni az iskolák szegregációját.

Bár "a dolgok átmenetileg elcsendesedtek", írta, de "[a] legutóbbi fejlemények meggyőztek arról, hogy az ilyen remények hiábavalóak, és hogy a liberális klisék rutinszerű ismétlése még veszélyesebb lehet, mint ahogy egy évvel ezelőtt gondoltam".

"A társadalmi, gazdasági és oktatási egyenlőség elérése a négerek számára ahelyett, hogy enyhítené, kiélezheti a színproblémát ebben az országban" - írta Arendt, és bár ennek nem feltétlenül kell megtörténnie, "természetes lenne, ha így történne, és nagyon meglepő lenne, ha nem így történne".

Az "egyenlőség" alatt Arendt az erőszakos deszegregációt és integrációt értette. Az, hogy megjósolta, hogy ezek több faji problémát fognak okozni, nem jelenti azt, hogy az ember ellenzi őket, írta, de az ilyen előre tudásnak "arra kell köteleznie az embert, hogy azt támogassa, hogy a kormányzati beavatkozást inkább az óvatosság és a mértékletesség vezérelje, mint a türelmetlenség és a meggondolatlan intézkedések".

A szövetségi kormánynak óvatosan kell eljárnia:

Azt mondták, azt hiszem, ismét [William] Faulkner [déli regényíró], hogy az erőltetett integráció nem jobb, mint az erőltetett szegregáció, és ez tökéletesen igaz. Az egyetlen ok, amiért a Legfelsőbb Bíróság egyáltalán foglalkozhatott a szegregáció feloldásának kérdésével, az volt, hogy a szegregáció sok generáción keresztül jogi, és nem csak társadalmi kérdés volt Délen. A döntő pont ugyanis az, hogy nem a szegregáció társadalmi szokása az, ami alkotmányellenes, hanem annak jogi érvényesítése.
 

enzo

Well-Known Member
2014. augusztus 4.
14 596
36 971
113
Így a törvénynek meg kell szüntetnie a buszok, szállodák és éttermek szegregációját, mert ezek szükségesek ahhoz, hogy az ember folytatni tudja a mindennapi életét. Látszólag egyenes arccal Arendt arra a következtetésre jutott, hogy "ez nem vonatkozik a színházakra és a múzeumokra, ahol az emberek nyilvánvalóan nem azért gyűlnek össze, hogy társalogjanak egymással".

Nem?!

Aztán Arendt megnyomta a gázpedált. A Déli kiáltványt inspiráló 1957-es polgárjogi törvény "nem ment elég messzire" az "alkotmányellenes [állami] törvényhozás" eltörléséhez - írta:

[F]avagy érintetlenül hagyta a déli államok legfelháborítóbb törvényét - azt a törvényt, amely a vegyes házasságot bűncselekménynek minősíti. Az a jog, hogy bárkivel házasságot köthetünk, akihez csak akarunk, olyan elemi emberi jog, amelyhez képest az a jog, hogy integrált iskolába járjunk, az a jog, hogy oda üljünk a buszon, ahová akarunk, az a jog, hogy bármilyen szállodába, üdülőhelyre vagy szórakozóhelyre bemehessünk, függetlenül a bőrszínünktől, a bőrszínünktől vagy a fajunktól" valóban jelentéktelen.

De Arendt legalább egy kikötést tett hozzá. A SCOTUS, amely végül a Loving V. Virginia ügyben betiltotta a keveredésellenes törvényeket, soha nem érezte volna "kényszert arra, hogy a vegyes házasságokat bátorítsa, nemhogy érvényre juttassa". Mégis úgy érezte, hogy kénytelen volt kikényszeríteni az integrációt.

Ettől eltekintve Arendt azon siránkozott, hogy a baloldaliak gyerekeket soroznak be, hogy emberi pajzsként szolgáljanak, és hogy az erőltetett integráció azt jelenti, hogy a szülők elveszítik a szabad egyesülés jogát:

Bizonyára nem kellett túl nagy képzelőerő ahhoz, hogy belássuk, hogy ezzel a fekete-fehér gyerekeket terheli egy olyan probléma megoldásával, amelyet a felnőttek nemzedékek óta képtelennek vallják magukat a megoldásra. ... [Szándékunkban áll-e, hogy politikai csatáinkat az iskolaudvarokon vívjuk? ...

A szülőket arra kényszeríteni, hogy akaratuk ellenére integrált iskolába küldjék gyermekeiket, azt jelenti, hogy megfosztjuk őket olyan jogaiktól, amelyek minden szabad társadalomban egyértelműen őket illetik meg - a gyermekeik feletti magánjogtól és a szabad egyesülés társadalmi jogától. ...

[A kormányzati beavatkozás még a legjobb esetben is mindig meglehetősen ellentmondásos lesz. Ezért nagyon is kérdésesnek tűnik, hogy bölcs dolog volt-e a polgári jogok érvényesítését olyan területen kezdeni, ahol nem forog kockán sem alapvető emberi, sem alapvető politikai jog, és ahol más - társadalmi és magán - jogok, amelyek védelme nem kevésbé létfontosságú, olyan könnyen sérülhetnek.

Képtelenségnek tűnik elhinni, hogy egy közértelmiségi, különösen egy zsidó értelmiségi azt írhatná vagy írná, hogy a közoktatás "olyan terület, ahol nincs alapvető emberi és politikai alapjog". Másrészt ez az egyik nyilvánvaló ok, amiért a Commentary elutasította Arendt művét.

Arendt cikkével kapcsolatban - Podhoretzével szemben - az a mulatságos megjegyzés, hogy hogyan vezette be azt. "Mint a legtöbb európai származású embernek, nekem is nehézséget okoz megérteni, nemhogy osztozni az amerikaiak közös előítéleteiben ezen a területen" - írta:

[Zsidóként természetesnek veszem, hogy szimpatizálok a négerek ügyével, mint minden elnyomott vagy hátrányos helyzetű néppel, és nagyra értékelném, ha az olvasó is így tenne.

Természetesen. Mint a legtöbb európai abban az időben, Arendtnek sem volt közvetlen tapasztalata a feketékkel. Ez drámai ellentétben állt Norman Podhoretzzel, aki nagyon őszintén beszámolt arról, hogy brooklyni gyermekkorában fekete gyerekek verték őt péppé az iskolából hazafelé menet.

Podhoretz értetlenül állt a dolog előtt. Miért gyűlölik a feketék ugyanolyan kegyetlenül a zsidókat, mint a többi fehéret? tűnődött.

"Tizenkét éves koromban számomra teljesen világosnak tűnt, hogy a négerek jobb helyzetben vannak, mint a zsidók - sőt, mint minden fehér" - írta. Ez annak ellenére volt így, hogy idősebb, radikális nővére azt állította, hogy a feketéket elnyomják:

[Az én világomban a fehérek, az olaszok és a zsidók féltek a négerektől, nem pedig fordítva. A négerek keményebbek voltak nálunk, kegyetlenebbek, és összességében jobb sportolók. Mit jelenthet tehát az, hogy ők rosszul jártak, mi pedig szerencsésebbek voltunk? Mégis, a nővérem véleménye, akárcsak a nyomtatás, szent volt, és amikor a kizsákmányolásról és a gazdasági erőkről beszélt nekem, hittem neki. Hittem neki, de még mindig féltem a négerektől. És még mindig teljes szívemből gyűlöltem őket.

Senki sem hibáztathatta. A verések brutálisak voltak, felértek egy gyilkossági kísérlettel. Egy ütőt kapott a fejére, mert az órán helyesen válaszolt egy kérdésre, amit egy fekete verőlegény nem vett észre. Egy atlétikai csapat, amely csalt és elvesztette a Podhoretz középiskolája elleni versenyt, bántalmazta őt és csapattársait. A feketék el akarták lopni az érmeket. És így tovább. Podhoretz korán megtanulta a néhai Colin Flaherty könyvének címében foglalt bölcsességet: "Ne dühítsd fel a fekete gyerekeket".

Podhoretz nyersen megjegyezte, hogy a feketék alacsony IQ-jú, akadémiai alulteljesítők, majd megpróbálta megmagyarázni, hogy "a néger-fehér konfliktus miért volt - és kétségtelenül még mindig van - különleges intenzitású, és miért folyt olyan vadsággal, amilyennel a fehér embereken belüli harcok nem rendelkeznek".

Írta Podhoretz:

[Az olasz gyerekek (akiknek szülei többnyire szicíliai bevándorlók voltak) és a zsidó gyerekek (akik nagyrészt kelet-európai bevándorló családokból származtak) között nagyfokú ellenségeskedés volt tapasztalható.) Mégis mindenkinek voltak barátai, néha közeli barátai a másik "táborban", és gyakran meglátogattuk egymás furcsa szagú házait, ha nem is étkezésre, de egy pohár tejre, és időnként valamilyen különleges eseményre, például esküvőre vagy virrasztásra. Ha megtörtént, hogy harcoló frakciókra oszlottunk és csatát vívtunk, az kivétel nélkül félszívű volt, és hamarosan összefoltoztuk egymást. A szüleinknek, az biztos, semmi közük nem volt egymáshoz, és kölcsönösen gyanakodtak és ellenségeskedtek egymással. De mi, a gyerekek, akik otthon mindannyian jiddisül vagy olaszul beszéltek, amerikaiak, vagy New York-iak, vagy brooklyni fiúk voltunk: osztoztunk egy kultúrán, az utca kultúráján, és ez a kultúra legalábbis egy ideig erősebbnek bizonyult, mint az otthoni ellentétes kultúrák.

Miért, miért kellett volna ennyire másképp lennie, mint a négerek és köztünk?
 

enzo

Well-Known Member
2014. augusztus 4.
14 596
36 971
113
A baloldali homoszexuális James Baldwin "leírta a csapdába esés érzését, amely a néger lelkét gyűlölettel mérgezi meg a fehér ember iránt, akiről tudja, hogy a börtönőre" - jegyezte meg Podhoretz.

Mégis "nyugtalan és zavart" volt:

Hogyan tekinthettek a szomszédságomban élő négerek az utca túloldalán és a sarkon lakó fehérekre úgy, mint börtönőrökre? Összességében a fehérek nem voltak olyan szegények, mint a négerek, de elég szegények voltak, és azok az évek a gazdasági válság évei voltak. Ami pedig a fehérek gyűlöletét illeti a négerek iránt, hogy lehetett volna ehhez bármi köze a bűntudatnak? Milyen részük volt ezeknek az olasz és zsidó bevándorlóknak a négerek leigázásában? Milyen részük volt nekik - elnyomott embereknek, akik maguk is kitörték a saját nyakukat, hogy megélhetésükhöz jussanak - a négerek kizsákmányolásában?

Baldwin maga válaszolt erre a kérdésre négy évvel később a The New York Timesban, ezzel az üdítően őszinte főcímmel: Baldwin a következő címmel: A négerek antiszemiták, mert fehérellenesek [1967. április 9.].


A nyitó bekezdések a zsidókat vádolták azzal, hogy sztereotípiák alapján gátlástalan, pénzsóvár földbirtokosoknak, élelmiszerboltosoknak és kereskedőknek állították be őket, akik adósságban tartották a feketéket:

A hentes zsidó volt, és igen, mi bizonyára többet fizettünk a rossz húsdarabokért, mint más New York-i polgárok, és nagyon gyakran vittünk haza sértéseket a hússal együtt. A ruháinkat egy zsidótól vettük, és néha a használt cipőinket is, és a zálogkölcsönző is zsidó volt - talán őt gyűlöltük a legjobban. A 125. utca mentén a kereskedők zsidók voltak - legalábbis sokan közülük; nem tudom, hogy a Grant's vagy a Woolworth's zsidó név-e. És jól emlékszem, hogy csak az 1935-ös harlemi lázadás után engedték meg a négereknek, hogy egy kis pénzt keressenek néhány üzletben, ahol annyit költöttek.

De végül ez a kihasználás nem számított. A fehér keresztények voltak Baldwin igazi ellenségei:

A világban és a fekete emberek elméjében és szívében mindenütt zajló válságot nem a Dávid-csillag, hanem az a régi, durva római kereszt idézte elő, amelyen a kereszténység leghíresebb zsidóját meggyilkolták. És nem zsidók.

Baldwin biztosan tudta, hogy nem szabad felbosszantani azokat az embereket, akik pénzzel és jogi és szellemi tűzerővel támogatták a polgárjogi mozgalmat, amely mindent elért a feketék számára, amit követeltek, és még annál is többet, nem utolsósorban a fehérek elleni diszkriminációt.
 

enzo

Well-Known Member
2014. augusztus 4.
14 596
36 971
113
Gyorsan előre 50 évet.

A feketék dühösek és boldogtalanok annak ellenére, hogy a világ legbefolyásosabb politikusai, leggazdagabb sportolói, orvosai, ügyvédjei, szórakoztatói, professzorai és közértelmiségei között vannak. A feketék dühösek és boldogtalanok 30 évvel azután, hogy a szövetségi kormány szentté avatta az erőszaktevő Martin Luther Kinget. A feketék dühösek és boldogtalanok 13 évvel azután, hogy az amerikaiak fekete elnököt választottak, majd újra megválasztották.

Majdnem 70 évvel Brown után, majdnem 60 évvel a polgárjogi és a választójogi törvények után, évtizedekkel azután, hogy Oprah Winfrey, Tiger Woods és Barack Hussein Obama közismert nevekké váltak, minél távolabb kerülünk Jim Crow-tól és a szegregációtól, annál dühösebbek és boldogtalanabbak lesznek a feketék.

Jóvátételt követelnek a rabszolgaságért, annak ellenére, hogy fehér adóforintok trillióit dobták a közösségeikbe;
Annak ellenére, hogy gyakran a fehérek ellen irányul a bűntudatuk, "kimerültek" a képzelt "mikroagressziók" kezelésében.
A "rendszerszintű rasszizmus" még mindig a mi égbekiáltó, meghatározó erkölcsi kudarcunk.
A fehéreket cenzúrázzák, kirúgják és szakmailag tönkreteszik, ha a legkisebb mértékben sem értenek egyet a baloldali faji dogmával.
A "fehérség", mondják nekünk, egy járvány szintű betegség, amely veszélyesebb, mint a mandzsu influenza.
Podhoretznek csak egyetlen megoldás jutott eszébe, A nagy helyettesítés korai tervezete. A fekete ember bőrszínének "el kell tűnnie mint tudati ténynek" - írta Podhoretz:

[Ez] csak akkor fog valaha is megvalósulni, ha a színek valóban eltűnnek: és ez nem integrációt, hanem asszimilációt jelent, hanem - mondjuk ki a brutális szót - keveredést. ...

[T]a két faj teljes összeolvadása a legkívánatosabb alternatíva minden érintett számára. ... [A] négerkérdést ebben az országban másképp nem lehet megoldani.

Ha a fehér faj megszüntetése az egyetlen megoldás Podhoretz "néger problémájára és a mi problémánkra", akkor lehet, hogy soha nem lesz megoldva. A legtöbb fehér nem fog belemenni, beleértve a baloldaliakat is, akiknek a feketék felszabadításáért való buzgósága - Podhoretz bevallása szerint - nem egyezik azzal a vágyukkal, hogy ne éljenek a feketék közelében, vagy ne járassák a gyerekeiket feketékkel együtt iskolába.

Ahogy Joe Sobran egyszer megjegyezte, a főiskola a fehér baloldaliaknak megadja a kisebbségekhez való helyes hozzáállást... és a képzettséget és a jövedelmet ahhoz, hogy a lehető legtávolabb költözzenek tőlük.

Jó okuk van rá. Még a baloldaliak is tudják, Rodney Kinget idézve, hogy egyszerűen nem tudunk kijönni egymással.

Mikor fogjuk ezt beismerni?
 

milagro

Well-Known Member
2019. szeptember 28.
11 917
25 932
113
Ablakokban a villódzás!
---
"Live-Übertragung aus dem Weißen Haus heute Abend - aufgezeichnet, nachdem zwei Männer mit Rucksäcken auf dem Dach des Weißen Hauses gesehen wurden. Ich hatte gehofft, sie wieder zu sehen, aber stattdessen geschah dies!"
 

enzo

Well-Known Member
2014. augusztus 4.
14 596
36 971
113
Kanada új törvénye kimondja, hogy ha a szülő gyermekét arra akarja rábírni, hogy fogadja el a biológiai nemét, bűnös "konverziós terápiában" és öt év börtönbüntetéssel sújtható:

3xgOPU5.jpg


Közben persze a jóemberek a magyar "homofób törvényen" szörnyűlködnek...
 

Bubu bocs

Well-Known Member
2021. január 6.
3 972
16 538
113
Kanada új törvénye kimondja, hogy ha a szülő gyermekét arra akarja rábírni, hogy fogadja el a biológiai nemét, bűnös "konverziós terápiában" és öt év börtönbüntetéssel sújtható:

3xgOPU5.jpg


Közben persze a jóemberek a magyar "homofób törvényen" szörnyűlködnek...
Ezek az lmbtq hívő elmebetegek olyan totálisan nyomják az idióta, elrugaszkodott, embertelen ideológiájukat, mint tették azt anno a nácik. Ennek sem lesz jó vége.
Ja, és mondjuk el mégegyszer, hogy álprobléma, az lmbtq lobbi még véletlenül sem akarja a gyerekkorban kezdeni az agymosást, áh dehogy.