Little és Joker:
„Mi lesz késő akkor?” Ez valóban jó kérdés. Késő lesz ahhoz, hogy az eddig atomnagyhatalmak a megszokott módon ”csicskáztassák” őket. Nyilvánvaló, hogy atomhatalom és atomhatalom között is van különbség, akár nagyságrendi. Utána is maradnának „egyenlőbbek az egyenlők között” így a nyomásgyakorlás szintje és módja változna. Ez a változás pedig a jelenleg ismert világrend változását is jelenti egyben.
A „Mi lesz késő akkor?” kérdésre a jó válasz talán az, hogy a mostani világrend további fenntartásához lesz késő.
Doca és Molni:
Valójában mindkettőtöknek igaza van, mégpedig egyszerre. Azért az látható, hogy már nem mennek olyan simán a dolgok nyugatabbra sem, mint eddig. Az is látható, hogy Ázsia – és főleg Kína – jelenti a világgazdaság működésének motorját. Az Egyesült Államok mostanra nagyobb birodalmat épített ki a világon, mint eddig a történelemben bármikor. Ez a birodalom nem csak a nyers katonai erőn és a dollár aktuális árfolyamán áll, hanem az emberiség gondolatában és tudatában. Amerika világbirodalma gazdasági/katonai és kulturális (!!!) alapokra épül – és pont ez a modern felfogás szerint kialakított kultúra (média, politika, stb.) jelent példaértéket a világ más részein. Az egyetlen gond ezzel az, hogy a valóság valószínűleg kiábrándítóbb, mint maga az ideál. Valamelyik cikknél pont a SZU alkotmányáról diskuráltatok: persze, modern és korrekt volt, csak a hatalmat ez hol érdekelte.
Az Egyesült Államok gazdasági összeomlása nem feltétlenül jelenti az Egyesült Államok mint állam összeomlását. A dollár alapú világkereskedelemre és az energiahordozók feletti döntő katonai kontrollra épülő birodalom rogyadozik maga. Újra akarják tárgyalni a feltételeket a többiek, mivel az USA katonai hadműveletei a SZU felbomlása után egyre fontosabb geo stratégiai régiókra terjedt ki. A mostanra kiépült és működtetett világbirodalom (világhegemónia) fenntartása meghaladja az USA erejét. Természetesen nem kizárt az sem, hogy egy gazdasági reccsenés kikezdheti akár az USA egységét is, én láttam már felbomló birodalmakat a történelemben. A mostani amerikai vezetésben is megoszlanak erről a vélemények: a tétlenség vagy az erőszakos beavatkozás az, ami az USA további érdekeit szolgálná.
Hogy kinek mennyire érdeke ennek a birodalomnak a fenntartása? Erről szokott volt szólni a Sakktábla – de itt az ideje pár szóval megemlékezni a topic névadójáról is:
Na, ezek nem szarakodtak sokáig, csak kibújt a szög a zsákból:
http://hvg.hu/vilag/20130412_EszakKorea_atomtamadassal_fenyegette_meg#rss
Nógrádi György véleménye:
http://www.hirado.hu/Hirek/2013/04/12/09/Korei_feszultseg_Nogradi_szerint_minden_benne_van_a.aspx
Közben Japán már kétszer riasztott - tévesen:
http://hungarian.ruvr.ru/2013_04_12/Koreai-felsziget-mivel-er-veget-az-idegek-haboruja/
Ez szánalmasan hangzik:
http://hvg.hu/vilag/20130412_kerry_eszak_korea_szoul#rss
Ha van egy rakás bevethető atomfegyverem, akkor magasról tojok arra, hogy ezt te elismered-e, vagy sem. Ez nem elismerés vagy nem elismerés kérdése. Oké, Észak hadrendbe állít egy tucat atomrakétát, mire az USA azt mondja, hogy nem ismerem el, nem ér a nevem. Ezzel csak annyit üzent az USA Japánnak és Dél-Koreának, ha Északnak lesz atomfegyvere, akkor mi ezt mi majd nem ismerjük el. Magyarabbul: egyetlen sárgáért sem fogjuk kinyíratni magunkat egy atomháborúban, sem japánért, sem dél-koreaiért. Mert gondolom az evidens, hogy Pekingtől cirka 500 kilométerre nem egészséges atomháborúba kezdeni – abba Kína is beszáll, méghozzá gyorsan és keményen.
A személyes véleményem az, hogy valóban atomháborús veszély van Ázsiában. Észak-Korea nem létező atomfegyverét bizonygatják viszonylag sűrűn egy ideje amerikai és orosz részről egyaránt, bár ma reggel kicsúszott némi ellentétes vélemény is, de hamar korrigálták:
http://www.hirado.hu/Hirek/2013/04/12/10/Washingtonban_cafoljak_hogy_Phenjannak_raketara_felszerelhet_atomtoltete_van.aspx
Katonai és világpolitikai szempontból döntő sakklépés, ha Japánt beugratják egy háborúba. Ez megborítaná a mostani világrendet úgy, ahogy van. ÉK képes összeugrasztani a nagyokat egymással – ebben rejlik a figura hatalma.
Ha ÉK kiütné Tokiót, akkor Kína azonnal megtámadná Északot, akit azért nem fegyvereztek fel jobban, mert erre a feladatra tartogatták. És mivel Kína „büntetésből” lenyomja a beosztott hatalmát Északon – azaz bevonul, az USA nem tud válaszcsapást mérni ÉK-ra, ez ugyanis atomtámadást jelentene a kínai hadsereg ellen.
Ha az USA nem csap vissza, akkor Kína megnyerte magának ÉK-t, Tokió pedig "ingyen" KO.
Ha az USA visszacsap, akkor kínai-amerikai atomháború törhet ki. A nevető harmadik megvan?
