[BIZTPOL] Kaukázus (Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország, ...)
- Téma indítója xfotel
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
milyen meglepő fordulatA Bayraktar nem is annyira török
Ezt nem is gondoltam volna! Eddig tisztára elhittem, hogy az egészet kecskeszarból kendácsolták össze a türkök
T
Törölt tag
Guest
Csak hogy itt is meglegyen.A Bayraktar nem is annyira török
https://forum.htka.hu/threads/török-drónok.1741/page-7#post-769090
Nagyon egyszerűen gondolkodsz.A politika nem ilyen.Érdekek vannak,sérelmek,félelmek.Amíg Irán nem dob 180fokos fordulatot Örményország bárhonnan(főleg Oroszország,India,Egyiptom,Iránde akár Szerbia felől) pótolhatja a veszteségeit.Amit meg is tesz már most is.Az meg ,hogy kik fizetik a számlát?Pár száz millió dolláros összértékű használt eszköz igény esetén nem vágja földhöz még Örményországot sem,vagy annak 6milliós igen bőkezű diaszpóráját sem. De ha kavarna valaki nemzetközileg mint szponzor,tipp szinten Orosz-Irán-India-Francia-Egyiptom-Szaud Arábia-Egyesült Arab Emiratusok de még akár Görögök is szóba jöhetnek.Pláne ha ezek mind beszállnak Erdogoan bosszantására,vagy a Pakisztániak,vagy az azeriak miatt a finanszírozásba.Bármelyik régebbi vagy frissebb sérelem generálhat ilyet.Egyébként gyalogsági és tüzérségi lőszer valamint gyalogági lőfegyver szinten az örmények önellátók.
W
Wilson
Guest
Feltételezéseket láttak napvilágot az örmény határőr csapatok parancsnokának leváltásának okáról.
A Hegyi-Karabahban zajló harcok hátterében Armen Sargsyan örmény elnök elbocsátotta az ország határcsapatainak parancsnokát, Vaghinak Sargsyan-t. Örmény elnök sajtószolgálata arról számol be, hogy Vaghinak Sargsyan helyett Arman Malalchyan vette át az Örmény Nemzetbiztonsági Szolgálat strukturális részét képező határőr csapatok parancsnoki posztját.
Referenciaként: Vaghinak Sargsyan volt a határparancsnokság parancsnoka 2018. június 11-l. Korábban katonai attaséként dolgozott a kínai és oroszországi örmény nagykövetségeken, majd az Örmény Fegyveres Erők Vezérkarának hírszerzési osztályának vezetőjeként dolgozott. 2017-l 2018 júniusáig békefenntartó egységet vezényelt.
Szakértők szerint az örmény elnök azért tette meg ezt a lépést, mivel az azeri csapatok átvették az iráni határ közelében az irányítást - a front déli szakaszán.
Ennek fényében vált ismertté az Örmény és Oroszország Biztonsági Tanácsának titkárai közötti telefonos tárgyalások. Meg kell jegyezni, hogy a tárgyalások során Armen Grigoryan Nyikolaj Patrushevvel megvitatta az el nem ismert Hegyi-Karabah Köztársaság és Azerbajdzsán határán kialakult helyzetet, valamint Törökország destabilizáló tényezőjét.
A bejegyzésből:
Az Örmény Köztársaság Biztonsági Tanácsának titkára nagyra értékelte Oroszország szerepét a konfliktus rendezésében.
Korábban Alijev kijelentette, hogy Azerbajdzsánban nincsenek török F-16-k. Alijev ma azt mondta,hogy az F-16-t "török testvérek erkölcsi támogatásként" hagyták Azerbajdzsánban a közös hadgyakorlatok után.
Eközben a délnyugati irányú súlyos harcokról szóló jelentések az NKR-l származnak.
Egyes jelentések szerint az azerbajdzsáni hadsereg mélyen előrenyomult az Artsakh Fegyveres Erők védelmében, megközelítve Chanakchi falut, amely csak néhány kilométerre van Sušitól.
A Hegyi-Karabahban zajló harcok hátterében Armen Sargsyan örmény elnök elbocsátotta az ország határcsapatainak parancsnokát, Vaghinak Sargsyan-t. Örmény elnök sajtószolgálata arról számol be, hogy Vaghinak Sargsyan helyett Arman Malalchyan vette át az Örmény Nemzetbiztonsági Szolgálat strukturális részét képező határőr csapatok parancsnoki posztját.
Referenciaként: Vaghinak Sargsyan volt a határparancsnokság parancsnoka 2018. június 11-l. Korábban katonai attaséként dolgozott a kínai és oroszországi örmény nagykövetségeken, majd az Örmény Fegyveres Erők Vezérkarának hírszerzési osztályának vezetőjeként dolgozott. 2017-l 2018 júniusáig békefenntartó egységet vezényelt.
Szakértők szerint az örmény elnök azért tette meg ezt a lépést, mivel az azeri csapatok átvették az iráni határ közelében az irányítást - a front déli szakaszán.
Ennek fényében vált ismertté az Örmény és Oroszország Biztonsági Tanácsának titkárai közötti telefonos tárgyalások. Meg kell jegyezni, hogy a tárgyalások során Armen Grigoryan Nyikolaj Patrushevvel megvitatta az el nem ismert Hegyi-Karabah Köztársaság és Azerbajdzsán határán kialakult helyzetet, valamint Törökország destabilizáló tényezőjét.
A bejegyzésből:
Az Örmény Köztársaság Biztonsági Tanácsának titkára nagyra értékelte Oroszország szerepét a konfliktus rendezésében.
Korábban Alijev kijelentette, hogy Azerbajdzsánban nincsenek török F-16-k. Alijev ma azt mondta,hogy az F-16-t "török testvérek erkölcsi támogatásként" hagyták Azerbajdzsánban a közös hadgyakorlatok után.
Eközben a délnyugati irányú súlyos harcokról szóló jelentések az NKR-l származnak.
Egyes jelentések szerint az azerbajdzsáni hadsereg mélyen előrenyomult az Artsakh Fegyveres Erők védelmében, megközelítve Chanakchi falut, amely csak néhány kilométerre van Sušitól.
Az örmények szerint használták is már azokat az F-16-osokat.
Ha mondjuk lelőnek egyet, akkor meg Törökország beszállna teljes erővel, mondván őt ott kár érte.Az a fene nagy erkölcs...
W
Wilson
Guest
Irán továbbra is újabb haditechnikát telepít az azerbajdzsáni határra
Irán továbbra is folyamatosan haditechnikát szállít az azeri és az örmény határhoz Az iráni hatóságok aggodalma érthető, mert országuk közvetlen közelében egy hónapja valóságos háború zajlik Hegyi-Karabah-t Baku és Jereván között .
Meg kell jegyezni, hogy Teheránt rendkívül aggasztja a helyzet, mivel kiváló kapcsolatai vannak Jerevánnal, és Irán egész északnyugati részét sűrűn lakják az azeriek akik szimpatizálnak Bakuval. Ezt megelőzően Irán mintegy 200 harckocsit telepített a konfliktuszónával szomszédos területre, ami megerősítette egyes szakértők feltételezését, hogy Teherán kész beavatkozni a konfliktusba.
Az események ilyen alakulása azonban nem valószínű, mivel az iráni hatóságok félnek a destabilizációtól, és maguk is felszólították Moszkvát és Ankarát, hogy tartsanak "második asztanai csúcstalálkozót" a hegyi-karabahi probléma Oroszország-Törökország-Irán formátumban történő rendezéséről , ahogyan azt korábban Szíriával kapcsolatban is tették.
Teheránt különösen aggasztja az Araks folyón (a Kura legnagyobb mellékfolyója) található 200 MW teljesítményű Khudaferin vízerőmű. Amely nagyon fontos a környező területek számára, amelyeknek áramot és vizet szolgáltat. Még 1988-n a Szovjetunió és Irán megállapodást írt alá (50/50) két új vízerőmű - Khudaferin és Galasy Gyz építéséről. De a Szovjetunió összeomlása és a háború kitörése Hegyi-Karabahban ezt magakasztotta. Irán úgy döntött, hogy maga építi a kudaferini vízerőművet. A vízerőmű Azerbajdzsán területén található, de a 90-s évek elején ezt a területet az el nem ismert NKR csapatai elfoglalták, és egészen a közelmúltig ők irányították.
Teherán azonban nem akarta elhagyni egy fontos létesítmény projektjét, és Bakuhoz fordult engedélyért. Azerbajdzsán a területi vita rendezéséig nem volt hajlandó megvitatni a vízerőmű építését. Ennek eredményeként Irán egyoldalúan kezdte el végrehajtani a projektet, megpróbálva a médiában még azt sem megemlíteni , hogy valóban létezik ilyen építkezés. 2010 tavaszán megtelt a tározó. Valószínűleg ezzel egyidőben kezdett működni a vízerőmű. Teheránnak emiatt nagyon körültekintőnek kell lennie Bakuval.
Irán továbbra is folyamatosan haditechnikát szállít az azeri és az örmény határhoz Az iráni hatóságok aggodalma érthető, mert országuk közvetlen közelében egy hónapja valóságos háború zajlik Hegyi-Karabah-t Baku és Jereván között .
Meg kell jegyezni, hogy Teheránt rendkívül aggasztja a helyzet, mivel kiváló kapcsolatai vannak Jerevánnal, és Irán egész északnyugati részét sűrűn lakják az azeriek akik szimpatizálnak Bakuval. Ezt megelőzően Irán mintegy 200 harckocsit telepített a konfliktuszónával szomszédos területre, ami megerősítette egyes szakértők feltételezését, hogy Teherán kész beavatkozni a konfliktusba.
Az események ilyen alakulása azonban nem valószínű, mivel az iráni hatóságok félnek a destabilizációtól, és maguk is felszólították Moszkvát és Ankarát, hogy tartsanak "második asztanai csúcstalálkozót" a hegyi-karabahi probléma Oroszország-Törökország-Irán formátumban történő rendezéséről , ahogyan azt korábban Szíriával kapcsolatban is tették.
Teheránt különösen aggasztja az Araks folyón (a Kura legnagyobb mellékfolyója) található 200 MW teljesítményű Khudaferin vízerőmű. Amely nagyon fontos a környező területek számára, amelyeknek áramot és vizet szolgáltat. Még 1988-n a Szovjetunió és Irán megállapodást írt alá (50/50) két új vízerőmű - Khudaferin és Galasy Gyz építéséről. De a Szovjetunió összeomlása és a háború kitörése Hegyi-Karabahban ezt magakasztotta. Irán úgy döntött, hogy maga építi a kudaferini vízerőművet. A vízerőmű Azerbajdzsán területén található, de a 90-s évek elején ezt a területet az el nem ismert NKR csapatai elfoglalták, és egészen a közelmúltig ők irányították.
Teherán azonban nem akarta elhagyni egy fontos létesítmény projektjét, és Bakuhoz fordult engedélyért. Azerbajdzsán a területi vita rendezéséig nem volt hajlandó megvitatni a vízerőmű építését. Ennek eredményeként Irán egyoldalúan kezdte el végrehajtani a projektet, megpróbálva a médiában még azt sem megemlíteni , hogy valóban létezik ilyen építkezés. 2010 tavaszán megtelt a tározó. Valószínűleg ezzel egyidőben kezdett működni a vízerőmű. Teheránnak emiatt nagyon körültekintőnek kell lennie Bakuval.
Érdekesen optimista üzenet egy örmény származású orosz barátomtól ....
"Valeryan:
Добрый, друг мой! Все хорошо! Воюем! Победа будет за нами!"
"Valeryan:
Добрый, друг мой! Все хорошо! Воюем! Победа будет за нами!"
W
Wilson
Guest
Azeri felvétel: 2:05-nél ATGM a fej felett.