[BIZTPOL] Kaukázus (Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország, ...)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Veér Ispán

Well-Known Member
2011. február 14.
7 362
20 385
113
teljesen igazad van..

itt a kepecske..

epp csak egy kis res van meg hogy a szultan osszekapcsolodjon a tobbi "torok" nepsegel..

main-qimg-ab27ccca1c5e7563d2578e972b7c3765-c



hogy ez az ruszkiknak miert lenne jo, fogalmam sincs, de nyilvanvaloan problemas dolog lenne...

ahogy a kepet nezzem, nem is a karabakh a cel itt, hanem valami sokkal de sokkal nagyobb....


ha a azerok megszivjak, akor a torokok megtamadjak nyiltan a jermeneket, mert ez tul nagy cel hogy abbamaradjon...

es ezzel a 3-4 oldalas suket duma, hogy mi volt 2-4 evszazadal ezelott, es ki kit nyirt akkorjaban, totalisan felesleges...
Ha ez úgy van, mint amit ez a kép, illetve amit leírtál sugall, akkor ezt az oroszok is tudják, és ha a törökök nyíltan megtámadják az örményeket, úgy a CTSO kénytelen lépni, és a török NATO tagság miatt ez potenciálisan nagyon nagy bajt okozhat...
 
  • Tetszik
Reactions: milagro

dkes

Well-Known Member
2019. december 5.
2 387
8 959
113
Nem értetted mit írok azt hiszem.
Itt a "feltétel" amit írsz politikai/szövetségi védelem miatt élhet, ami viszont műszakilag amolyan plot-armor színvonal. Vagy mondom másképp - ha én kiállok Tyson ellen, ő bal csuklóval is agyonver, nem kell neki egy-kettőznie.
Itt a nyugati technikával feltápolt török haderő a teljes (de nem látható) backupjával megy neki legatyásodott ellenfeleknek. Mehetnének ők csak - mittudomén - tüzérséggel, akkor is ugyan ez lenne az eredmény. Vagyis nem a drónjaik annyira csodásak, hanem a török NATO haderő csillog csórik ellen.

Vagyis amit te írsz - hogy használható arra, amire tervezték - baromira nem áll meg, mert ha nem lenne mögötte az a török haderő, ami, a hatékonyság töredéke sem lenne meg. Ha nem lenne mögötte a NATOn belül rendelkezésre álló elképesztő mennyiségű felderítési kapacitás, hírszerzés, stb... szerinted miért cirkálnak napok óta arra török repcsik, felderítve és térképezve ott mindent, optikai, infra, rádióhullám és minden egyéb tartományban? Beszerzik nekik a célok listáját, minden emisszióját, kielemzik a kommunikációjukat, előrejelzik a mozdulataikat, stb... Ezt mondjuk az azeri haderő magában hol teszi meg? Ha csak ők használnák a drónjaik mennének vakon be a hegyek közé - a török NATO backup miatt meg úgy megy, hogy tudja mi hol van, mi vár rá, stb.... iszonyat nagy különbség.

Szóval nem, nem elégíti ki a feltételt a török UCAV flotta, mert nem egyedül csinálja, csak egy végrehajtó eleme az egésznek, a kisebbik százaléka. És még így is hullanak rendesen, ami baromira az ellenkezőjét erősíti.

Nem. Mi is volt a felütés a részedről? Ez: "Na jó, azért ebben a török UAV/UCAV "csodafegyver" mizériában több a propaganda, mint a valódi képesség.".

Aztán ez volt bontogatva továbbá megjegyezve, hogy komolyabb ellenfelet nem nyaggatnak ezzel. Erre írtam válaszként, hogy tulajdonképpen amire kitalálták meg aki ellen ott egész jól vizsgázott.

A komolyabb (USA/orosz) ellenfelek ellen meg azért nem mennek, mert nem akarnak. Nemcsak UAV/UCAV "csodafegyver" -el, hanem semmivel sem ... Így persze nem tudjuk meg, hogy mennyire lenne hatékony a török drónharcászat a p2p ellenfelek ellen (akár tömegesen) - de nem azért feltétlenül, mert "szar lenne", hanem azért, mert nem akarnak.

Ami egyébként nem tartozott a témához, de amennyiben fel lett hozva. Igen, a török sokat köszönhet illetve köszönhetett a NATO -nak. Ugyanakkor pont ez a drón projekt az, ahol Ők is beletették a "pénz, paripa, fegyvert" a projektbe. Ahol vállalták a harctéri tapasztalatok minden ódiumát (persze azért nem p2p ellenfél ellen). Ezáltal jelentős know-how -ra tettek szert Ők is - jelentős részben önerőből is. Azt, hogy mire jó - mire nem, azt leginkább Ők tudhatják. Mindenesetre ettől függetlenül is továbbra sem akarnak USA/orosz jellegű ellenfelek ellen menni ...

Ja, harcászati ballisztikus rakétával, ezeket a csapásokat az iráni harcászati rakétacsapatok hajtották végre a rövid és közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákkal... nem igazán vágom karakterisztikában és elhárítási jellegben hol azonos egy UCAV-val....

Kit érdekel mivel mentek rá? A lőtéri kutyát sem érdekli. Mehettek volna "nukleáris parittyával" is. A lényeg, hogy Ők viszont rá mertek menni.

Itt ugye azt írtam, hogy az irániakat a fentebb említett "nem megyünk rá a nagyokra" feltétel rendszer: "nem" vagy csak "nem úgy" teljesül. Egy szót sem írtam arról, hogy mivel mentek rájuk - csak azt, hogy Ők viszont rámentek. Ők akkor ezzel mentek rá.

Úgy egyébként Nekik sem csak faszagányos rakétáik vannak, hanem a nagyobb hatótávolságú drónok terén sem állnak rosszul. Lehet azzal is ment volna Nekik - ki tudja ...

Karabakh a lachini korridor nélkül nem tartható az örmények számára hosszú távon

Ez az a korridor, ami Karabakh és Örményország között van? Attól konkrétan még messze vannak.

Igen az, meglehetősen. Amit eddig látunk, abból én arra következtetnék hogy délen a fizuli és dzsebraili körzetek irányában lesz a fő csapásmérés.

Elvágják Irántól és ha jól látom arra vezet épp egy főút. A déli Karabakhi térségnek hosszú távon ez fájhat.

Egyrészről, meg nahicseváni exklávé felé is meg lenne a lehetőségük egy folyosót nyitni. Majd meglátjuk.

Na, akkor készíthetnénk be igazán a popcorn-kávét ... Instant casus belli. Oroszország: 100%, Irán: kb. 98% hogy csak kettőt emeljek ki, de jönne "boldog-boldogtalan" ...

Ugye erről írtam részletesebben korábban korábban, hogy a déli korridor miért érzékeny terület (aki gondolja visszaolvashat). Most azokat nem ismételném meg, most csak apróbb dolgokat írnék, melyeket korábban viszont nem.

Mindenekelőtt Örményország CSTO tag és ez már a nemzetközileg is elismerten az ország területe. Ez Oroszországra már elég kényszerítő erővel bírna ...

Nézzünk a térképre alább. A kék részeket illetve írásokat én tettem bele. Igen, Fizuli és Dzsebrail (pontokkal és szöveggel jelölve alább) stratégiai jelentőségű - ui. megnyitná az utat az alábbi három irányba is:

- hegyvidéki terület --> ez távlati cél ugye,
- Lachini korridor (bekarikázva és fekete vonal húzva) --> stratégiai jelentőségű Örményország részére - gyakorlatilag a pirossal jelzett hegyvidéki terület tarthatatlanná válna. Itt azért már morgolódnának mások is, mert valóban a következő lépés a harmadik opció lehetne,
- déli korridor --> Kék téglalappal és szöveggel jelölve alább. Örményország területe - Iránnal határos.

Ugye tegnap nézegettük a videókat, hogy az orosz szárazföldi katonai konvoj az iráni határon ment át Örményországba. Az itt volt (!!). Mit gondolunk - Oroszország hogyan tudná biztosítani a CSTO tag védelmét, ha ez bukna? Mármint ugye az egyetlen szárazföldi összeköttetését veszítené el Örményországhoz Oroszország ... Arról nem is beszélve, hogy ez már nemzetközileg elismerten is Örményország

Ami ennél egy fokkal fontosabb, hogy ezzel Ororszország teljesen el lenne zárva a Közel-Kelettől. Még légi úton is hatalmas kerülővel legfeljebb. A Boszporusz-Dardanellákon meg azzal a törökkel néznének szembe akik ezen régióban nyernének teret ... Be lennének zárva.

Ugye hasonló célja volt az USA -nak az is az "Út Iránba" programjával - csak a másik oldalról közelítve. Ugye Ők Irakot nyomták le (kétszer) - aztán Szíriával folytatták. Iránt már nem tudták elfogadtatni sem a kongresszussal - sem a közvéleménnyel (ugye az a "sok" vegyifegyver amit eleddig találtak ... :)). Ugye a "sárkány is közbelépett" - akarom mondani az oroszok ... :) Úgyhogy maradtak "csak" a szankciók ...

A másik oldalról ez Irán teljes elszigetelését is jelentené. Ráadásul úgy, hogy immáron a "NATO" is betörne ebbe a térségbe. Irán "fixációiról" írtam már a déli korridorral kapcsolatban sokat - most megkímélnék mindenkit a kisregénytől ...

Azonban a "minden más" stratégiai jelentőségű dolgok még a fentebbieket is felülírják. Hamar megjelennének az oroszokon és az irániakon kívül a nagyok is. Ez egyszerűen kihagyhatatlan ziccer ... Hamar elkezd gyűlni az "éji vad" a töménytelen mennyiségű olaj- és gázszagra, továbbá kiemelkedő stratégiai jelentőségű terület ...

Úgyhogy egyáltalán nem lepne meg, ha az oroszok grundolnának egy gyors tengeri hadgyakorlatot az irániakkal az azeri ACG mező mellé. Jó sok rakétás, drónos, légierős gyakorlat - csak, hogy "formában maradjon" mindenki. Egyébként ugye innen indította Oroszország hadihajókról a 26 db Kalibr rakétát a szíriai ISIS célpontokra - Irán felett ... Persze a konfliktus előtti közös orosz-örmény hadgyakorlat nem bírt visszatartó erővel - de egy ilyen már lehet hümmögésre adhatna okot Azerbajdzsánban ...


08dd80dd39da6adf43f30122f48741e4.png
 
T

Törölt tag 2361

Guest
Ha ez úgy van, mint amit ez a kép, illetve amit leírtál sugall, akkor ezt az oroszok is tudják, és ha a törökök nyíltan megtámadják az örményeket, úgy a CTSO kénytelen lépni, és a török NATO tagság miatt ez potenciálisan nagyon nagy bajt okozhat...

ha a torok tamad elsore, akor a Nato nem kell hogy besegitsen, mivel a torok az agreszor , kb leszarja majd oket mindeki
 

antigonosz

Well-Known Member
2013. június 30.
29 850
72 611
113
Az!
Ha a román hadsereg lőni kezdené Székelyudvarhelyt, az is az lenne!
..
/Volt egy aránylag békés helyzet, amit valaki(k) inspirációjára felrúgtak, mint kakas a lósz@rt, mi ez, ha nem agresszió?/
Hm sajnos eszerint mi is ha bemennenk Erdelybe, akarom mondani Szekelyfoldre.
 

Littlejohn

Well-Known Member
2010. április 20.
3 639
16 022
113
A békéhez kellene két békét akaró kormány... legalább... A megoldás lehetne előbb tűzszünet, utána tárgyalás kezdése arról, hogy az örmények területért területet kapnának. Azerbajdzsán egyesülne külön részével, cserébe belemennének abba, hogy Örményországhoz tartozzék Karabah nagy része. Ez lehetne az első lépés a béke felé. Csak sajnos ez kb. annyira reális, mintha mi felajánlanánk Dobrudzsát és Moldáviát Romániának Erdélyért cserébe.
 

SilvioD

Well-Known Member
2018. december 23.
27 298
96 532
113
Nem. Mi is volt a felütés a részedről? Ez: "Na jó, azért ebben a török UAV/UCAV "csodafegyver" mizériában több a propaganda, mint a valódi képesség.".

Aztán ez volt bontogatva továbbá megjegyezve, hogy komolyabb ellenfelet nem nyaggatnak ezzel. Erre írtam válaszként, hogy tulajdonképpen amire kitalálták meg aki ellen ott egész jól vizsgázott.

A komolyabb (USA/orosz) ellenfelek ellen meg azért nem mennek, mert nem akarnak. Nemcsak UAV/UCAV "csodafegyver" -el, hanem semmivel sem ... Így persze nem tudjuk meg, hogy mennyire lenne hatékony a török drónharcászat a p2p ellenfelek ellen (akár tömegesen) - de nem azért feltétlenül, mert "szar lenne", hanem azért, mert nem akarnak.

Ami egyébként nem tartozott a témához, de amennyiben fel lett hozva. Igen, a török sokat köszönhet illetve köszönhetett a NATO -nak. Ugyanakkor pont ez a drón projekt az, ahol Ők is beletették a "pénz, paripa, fegyvert" a projektbe. Ahol vállalták a harctéri tapasztalatok minden ódiumát (persze azért nem p2p ellenfél ellen). Ezáltal jelentős know-how -ra tettek szert Ők is - jelentős részben önerőből is. Azt, hogy mire jó - mire nem, azt leginkább Ők tudhatják. Mindenesetre ettől függetlenül is továbbra sem akarnak USA/orosz jellegű ellenfelek ellen menni ...



Kit érdekel mivel mentek rá? A lőtéri kutyát sem érdekli. Mehettek volna "nukleáris parittyával" is. A lényeg, hogy Ők viszont rá mertek menni.

Itt ugye azt írtam, hogy az irániakat a fentebb említett "nem megyünk rá a nagyokra" feltétel rendszer: "nem" vagy csak "nem úgy" teljesül. Egy szót sem írtam arról, hogy mivel mentek rájuk - csak azt, hogy Ők viszont rámentek. Ők akkor ezzel mentek rá.

Úgy egyébként Nekik sem csak faszagányos rakétáik vannak, hanem a nagyobb hatótávolságú drónok terén sem állnak rosszul. Lehet azzal is ment volna Nekik - ki tudja ...











Na, akkor készíthetnénk be igazán a popcorn-kávét ... Instant casus belli. Oroszország: 100%, Irán: kb. 98% hogy csak kettőt emeljek ki, de jönne "boldog-boldogtalan" ...

Ugye erről írtam részletesebben korábban korábban, hogy a déli korridor miért érzékeny terület (aki gondolja visszaolvashat). Most azokat nem ismételném meg, most csak apróbb dolgokat írnék, melyeket korábban viszont nem.

Mindenekelőtt Örményország CSTO tag és ez már a nemzetközileg is elismerten az ország területe. Ez Oroszországra már elég kényszerítő erővel bírna ...

Nézzünk a térképre alább. A kék részeket illetve írásokat én tettem bele. Igen, Fizuli és Dzsebrail (pontokkal és szöveggel jelölve alább) stratégiai jelentőségű - ui. megnyitná az utat az alábbi három irányba is:

- hegyvidéki terület --> ez távlati cél ugye,
- Lachini korridor (bekarikázva és fekete vonal húzva) --> stratégiai jelentőségű Örményország részére - gyakorlatilag a pirossal jelzett hegyvidéki terület tarthatatlanná válna. Itt azért már morgolódnának mások is, mert valóban a következő lépés a harmadik opció lehetne,
- déli korridor --> Kék téglalappal és szöveggel jelölve alább. Örményország területe - Iránnal határos.

Ugye tegnap nézegettük a videókat, hogy az orosz szárazföldi katonai konvoj az iráni határon ment át Örményországba. Az itt volt (!!). Mit gondolunk - Oroszország hogyan tudná biztosítani a CSTO tag védelmét, ha ez bukna? Mármint ugye az egyetlen szárazföldi összeköttetését veszítené el Örményországhoz Oroszország ... Arról nem is beszélve, hogy ez már nemzetközileg elismerten is Örményország

Ami ennél egy fokkal fontosabb, hogy ezzel Ororszország teljesen el lenne zárva a Közel-Kelettől. Még légi úton is hatalmas kerülővel legfeljebb. A Boszporusz-Dardanellákon meg azzal a törökkel néznének szembe akik ezen régióban nyernének teret ... Be lennének zárva.

Ugye hasonló célja volt az USA -nak az is az "Út Iránba" programjával - csak a másik oldalról közelítve. Ugye Ők Irakot nyomták le (kétszer) - aztán Szíriával folytatták. Iránt már nem tudták elfogadtatni sem a kongresszussal - sem a közvéleménnyel (ugye az a "sok" vegyifegyver amit eleddig találtak ... :)). Ugye a "sárkány is közbelépett" - akarom mondani az oroszok ... :) Úgyhogy maradtak "csak" a szankciók ...

A másik oldalról ez Irán teljes elszigetelését is jelentené. Ráadásul úgy, hogy immáron a "NATO" is betörne ebbe a térségbe. Irán "fixációiról" írtam már a déli korridorral kapcsolatban sokat - most megkímélnék mindenkit a kisregénytől ...

Azonban a "minden más" stratégiai jelentőségű dolgok még a fentebbieket is felülírják. Hamar megjelennének az oroszokon és az irániakon kívül a nagyok is. Ez egyszerűen kihagyhatatlan ziccer ... Hamar elkezd gyűlni az "éji vad" a töménytelen mennyiségű olaj- és gázszagra, továbbá kiemelkedő stratégiai jelentőségű terület ...

Úgyhogy egyáltalán nem lepne meg, ha az oroszok grundolnának egy gyors tengeri hadgyakorlatot az irániakkal az azeri ACG mező mellé. Jó sok rakétás, drónos, légierős gyakorlat - csak, hogy "formában maradjon" mindenki. Egyébként ugye innen indította Oroszország hadihajókról a 26 db Kalibr rakétát a szíriai ISIS célpontokra - Irán felett ... Persze a konfliktus előtti közös orosz-örmény hadgyakorlat nem bírt visszatartó erővel - de egy ilyen már lehet hümmögésre adhatna okot Azerbajdzsánban ...


08dd80dd39da6adf43f30122f48741e4.png
Azért most így elnézve a képet, Baku mennyivel védetebb helyen van Jerevánhoz képest. A törököknek nem lenne gond megszórni.Persze durva következményei lennének, de Örményország satuban van.
 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 802
28 912
113
Hm sajnos eszerint mi is ha bemennenk Erdelybe, akarom mondani Szekelyfoldre.
Egy számítógéppel támogatott parancsnoki és törzsvezetési gyakorlat tapasztalatai.

Leginkább azért érdekes, mert körülbelül akkora területen zajlott a törzsvezetési gyakorlat, mint a mostani Aras-völgyi azeri áttörési kísérlet, de az egyik küzdő fél hegyivadászokkal erősített hadosztálya erősen emlékeztet egy nagyszakállú varázslós fantasy ork seregére is! ;)
 

PavolR

Well-Known Member
2020. július 2.
5 602
14 805
113
Állítólag a Nagorno-Karabakhi régió déli magaslatai a minimális cél.
nahorni_karabach_11.jpg

https://www.armadninoviny.cz/pohled-z-ruska-azerbajdzan-pomalu-ukusuje-uzemi-armenie.html

Gyorsértékelés guglival, remélem érthető

Valchenko azon tűnődött, hogy néz ki azerbajdzsáni maximális nyereség. "A cél valószínűleg jelentősen ék örmény ellenőrzés alatt álló területen, amely aláássa a integritását az örmény védelmi vonal, hozzon létre egy hídfő az esetleges további támadó intézkedéseket, és ideális esetben felszabadítja a területén egy vagy két régió Örményország által megszállt Azerbajdzsán, amelyek nem voltak részei az egykori Nahor Karabah Autonóm Régió," Puchov államok.

Örményország az 1991-1994-es háborúban megnyerte Azerbajdzsánt, és nem csak nagorno-karabah-t foglalt el, hanem kétszer akkora is, mint agdami, kalbajari, lachini, qubadli, zengili, jebrail és füzuli régiók. Ugyanakkor az örmény fél nem tudta fenntartani a shaumyai régiót Azerbajdzsánban (Narno-Karabah északi részén), amelyet korábban főként örmények laktak.

Tehát a háború után az örmények elvágták az azerbajdzsáni terület nagy részét, és megerősített ellenőrzési vonalat alkottak az azerbajdzsáni területen. Puchov szerint ez a terület örmény helyzeti fölényt ad Azerbajdzsán felett. Örményország az 1990-es évek elején korlátlan kapcsolatokat szerzett Nahor Karabakh-kal, átvette a nahor karabakh kulcsfontosságú útvonalait, és biztonságos hozzáférést biztosított Iránhoz.

Jereván egy kulcsfontosságú közlekedési csomópontot is lefoglalt Agdamban, valamint egy utat (észak-déli irányban) Martakert, Agdam, Martuni és Füzuli keleti régiói között. Ezek a területek és városok de jure azerbajdzsáni, de ellenőrzi Örményország vagy az ismeretlen "Vazallus" Arcach Köztársaság (korábban a Náhona-Karabah Köztársaság).

Örményország is van egy 120 km hosszú sáv erődök és támogatási pontok a teljes keleti ellenőrzési vonal. Ez az úgynevezett "szabadkereskedelmi megállapodás". Az Ohanyan vonal névadója volt örmény védelmi miniszter Seyran Ohanyan. Ez a vonal ad az örmény hadsereg helyzeti előnyt a konfliktus, és biztosítja a stabilitást a "megszállt" területeken.

Puchov szerint Nahor Karabah északi és nyugati részei hegyvidékiek, megkönnyítve az örmények számára, hogy megvédjék magukat, és magassági előnyt biztosítanak számukra az Ohanyan vonalon. A déli részén Karabah, a terület Füzuli, Goraz, Jebrail, vannak sztyeppe területek, ami viszont megkönnyíti a műveleteket a gépesített egységek. A terep a tarter és agdam területeken is lapos. Agdam a fő kommunikációs és védelmi központja az örmények a Talys régióban.

"Így, ahogy az elemzők megjósolták, az azerbajdzsániak szeptember 27-én nagyszabású offenzívát indítottak az iráni határral határos konfliktusövezet déli részén, Füzuli irányába, valamint nahor-karabah északi részén a Talys régióban lévő tankok segítségével" – mondja Puchov.

Ami a taktikát a harci felek szerint Puchov, azerbajdzsáni oldalon állítólag megismétli a taktika 2016 tavaszán, így végző nehéz sztrájkok örmény pozíciók és helyek koncentráció és átadása tüzérségi erők segítségével rakéta fegyverek, harci drónok, repülőgépek és helikopterek.

"Ezen túlmenően, vannak kísérletek a "leszerelése" örmény légvédelmi rendszerek, katonai felszerelések nagy pontos fegyverek, beleértve a használatát támadó drónok," Puchov mondta, megjegyezve, hogy erős frontális sztrájk azerbajdzsáni tankok és gépesített egységek nagy számban a kiválasztott ágazatokban a támadó is megfigyelhető.

Ami a konfliktus eddigi értékelését illeti, Puchov szerint az azerbajdzsáni félnek sikerült egyes területeken örmény hadsereg védelmét kiékelni, és számos magasságot és korábbi települést elfoglalni a vonalon. Arajik Harutiunian, elnöke a unrecogned Köztársaság Arcach, elismerte, "elveszett pozíciók irányába Talyš és a déli Arcache, több tucat halott és több tucat sérült."

Ugyanakkor, Puchov nem aggódik, annak ellenére, mozgósítás lépéseket mindkét oldalon, a tománs háború. Jereván még nem kért segítséget Oroszországtól és a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetétől. Egy orosz szakértő szerint mindkét fél igyekszik fenntartani a konfliktus "települését".

Mindenesetre Örményország feladata most az, hogy gyorsan mozgósítsa a katonai erőket, és az irányítás vonalába küldje őket. A legtöbb nehéz örmény fegyver már Nahor Karabahban van, felgyorsítva azok aktiválását és bevetését a konfliktusban. Puchov szerint az örmény tartalékos erők bevetése a konfliktus lezárásához vezet, mivel Baku nem érdekelt egy hosszú távú véres konfliktusban.

"Azonban még a taktikai eredmények is lehetővé teszik Baku számára, hogy javítsa az azerbajdzsáni csapatok helyzetét az ellenőrző vonalon. Ez egyébként arra késztetheti Azerbajdzsánt, hogy a jövőben hasonlóan nagyszabású taktikai és műveleti-taktikai támadási műveleteket ismételjen meg, ami egyfajta "szalámi" taktikát jelent, amely visszaszerzi a területet kis részekben" – írja Le Puchov Azerbajdzsán lehetséges taktikáját, mondván, hogy idővel a területi előnyök valóban jelentősek lehetnek. Ez bonyolítja a helyzetét örmény védelem, és ugyanakkor Baku kap számos részleges "győzelmet".

Puch örmény oldala szerint, hasonlóan a szalámi módszerhez, csak nehézségbe fog ütközni.
Szerintem kicsit félregondolja az egészt az orosz.
Eloszor is szalámi taktikának véli az egészet, amely regionális marad, ami logikus kovetkeztetés lenne, ha csupán Azerbajdzant látnánk mogotte. De ezt inkább Erdogan mozdítja. Eloszor is, vajon miért pont most muszájt kirobbani ez a konfliktus? Tobb lehetséges ok adódik, bisztos nem csak az egyikuk igaz, és akad olyan is, ami esetleg nem, de azért megemlétem.
1.- Az év elso felében a torokok akciói vagy megakadtak, vagy nem feltétlenul azt érték el, amit akartak + plusz a koronavírussal járó válság. Erdogannak valamit nagyot kel mutatnia.
2.- Két hónapon belul két hatalmas hadgyakorlatot rendezet Oroszország a térségbe - ezek viszonylag sok pénzt, muníciót és uzemanyagot zábaltak fel azért, hogy eltántorítsanak mindenkit az akciózástól? A júliusi fegyverropoktatátás lehet hogy pont arra volt csali, hogy Oroszok gyorsa oszedobjanak egy negy elrettento gyakorlatot. Milyen lehet per pillanat az oroszok csapatok ellátmánya és hacképessége a térségben? Plusz megint csokken az olaj ára - nem igazán valalhatnának be egy nagyobb konfliktust. Mindekozben még belarusz sincsen rendezve.
3.- November elején vallasztások lesznek USA-ban és a potenciálissan azeripárti Trump nagy esélyel veszéteni fog. A ormény lobbi felulkeredne.
4.- Oroszok 1827. október 1-én foglalták el Jerevant és száz évvel ezelott 1920 augusztus 10-én volt megkotve a Szevres-i békeszerzodés. :rolleyes: (Erdogannal ilyenre is kell figyelni).