[BIZTPOL] Kaukázus (Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország, ...)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Vlad

Well-Known Member
2020. november 22.
1 893
7 166
113
Tévedés,mert nem ez a fő probléma. Az energia egy a sok közül. Az elbaszott gazdasági lépések,amik napról-napra mélyebbre lökik a török gazdaságot. Óriási potenciál van Törökországban,de a mentalitás miatt ezt sosem sikerült a maguk javára fordítani. Amióta Kardigán regnál,azóta a geopolitikai álmai érdekében igen komoly hibákat csinál. Az oszmán birodalom a fétise,a török befolyási övezet kitágítása minden áron. Ez lesz a veszte.
Nincs olyan, hogy oszmán birodalmi fétis, ha javítani akarod a gazdaságodat, akkor ki kell bővítened a kereskedelmi területet. Amikor egy olyan országból fejlődsz ki, ahol minden nap bombák robbantanak a keleti előőrsökben, egy olyan országgá fejlődsz, amely elfoglalja azokat a földeket, ahol a bombákat felrobbantó emberek születtek, és mobil rendőrőrsöket hoz létre ezekben a régiókban, az emberek természetesen szultánként tekintenek rád. Jelenleg Törökországban a közlekedés, az oktatás és az orvosi infrastruktúra meghaladja a kelet-európai és a közel-keleti országok színvonalát, és ezek minden évben rendkívüli összegeket igényelnek. Nem a 10 milliós átlagnépességű Magyarországot irányítják, vannak dolgok, amiket az előzőek nem tettek meg, és ezt meg kell tenned. Az Ön által említett elnöki vagy országértékelések azokra a meleg szamár északi országokra érvényesek, amelyek már befejezték fejlődésüket.
 

Flamand

Well-Known Member
2021. augusztus 26.
3 588
17 765
113
Nincs olyan, hogy oszmán birodalmi fétis, ha javítani akarod a gazdaságodat, akkor ki kell bővítened a kereskedelmi területet. Amikor egy olyan országból fejlődsz ki, ahol minden nap bombák robbantanak a keleti előőrsökben, egy olyan országgá fejlődsz, amely elfoglalja azokat a földeket, ahol a bombákat felrobbantó emberek születtek, és mobil rendőrőrsöket hoz létre ezekben a régiókban, az emberek természetesen szultánként tekintenek rád. Jelenleg Törökországban a közlekedés, az oktatás és az orvosi infrastruktúra meghaladja a kelet-európai és a közel-keleti országok színvonalát, és ezek minden évben rendkívüli összegeket igényelnek. Nem a 10 milliós átlagnépességű Magyarországot irányítják, vannak dolgok, amiket az előzőek nem tettek meg, és ezt meg kell tenned. Az Ön által említett elnöki vagy országértékelések azokra a meleg szamár északi országokra érvényesek, amelyek már befejezték fejlődésüket.
A közlekedési infrastruktúra kelet felé egyre rosszabb,viszont mivel tranzit ország ahhoz megfelelő. Az oktatás színvonala a gazdaság fejlődésével hatalmas mértékben emelkedett,de ez már lassan egy évtizede megtört megtört ,jelenleg a PISA felmérések alapján az OECD országok közül az utolsó előtti helyen állnak. Ebben szerepe van részben a vallás újbóli betuszkolásának,például 20 éve 60 ezer tanulója volt az imam hatip iskoláknak,ez jelenleg több mint 1 millió. Az életkort is levitték 14-ről 10 évre,az iskolák nyitásához szükséges települési létszámot 50 ezerről 5 ezerre. A tanterv is egyre nagyobb befolyást enged a vallásnak. Amit Atatürk megvalósított Kardigán tönkre teszi. Volt egy olyan nyilatkozata,hogy azok a diákok,akik nyugaton tanultak,úgy térnek vissza,mint a nyugat önkéntes kémei. Ahhoz képest neki az összes gyereke nyugaton tanult. Az egészségügyi reform óriási lökést adott az elmaradott rendszernek,de jelenleg az EU átlag fele az orvosok száma,az eü asszisztenseké meg az egy harmada.
 

Vlad

Well-Known Member
2020. november 22.
1 893
7 166
113
A közlekedési infrastruktúra kelet felé egyre rosszabb,viszont mivel tranzit ország ahhoz megfelelő. Az oktatás színvonala a gazdaság fejlődésével hatalmas mértékben emelkedett,de ez már lassan egy évtizede megtört megtört ,jelenleg a PISA felmérések alapján az OECD országok közül az utolsó előtti helyen állnak. Ebben szerepe van részben a vallás újbóli betuszkolásának,például 20 éve 60 ezer tanulója volt az imam hatip iskoláknak,ez jelenleg több mint 1 millió. Az életkort is levitték 14-ről 10 évre,az iskolák nyitásához szükséges települési létszámot 50 ezerről 5 ezerre. A tanterv is egyre nagyobb befolyást enged a vallásnak. Amit Atatürk megvalósított Kardigán tönkre teszi. Volt egy olyan nyilatkozata,hogy azok a diákok,akik nyugaton tanultak,úgy térnek vissza,mint a nyugat önkéntes kémei. Ahhoz képest neki az összes gyereke nyugaton tanult. Az egészségügyi reform óriási lökést adott az elmaradott rendszernek,de jelenleg az EU átlag fele az orvosok száma,az eü asszisztenseké meg az egy harmada.
Cardigan azért növelte a vallási témájú középiskolák számát, mert integrálja és ellenőrzi azokat a fiatalokat, akiknek a jövőben joguk lesz szavazni, és akiknek lehetőségük van arra, hogy ellenezzék azt, konzervatív családdal és iskolával. Ezeknek a középiskoláknak az alacsony pontszámai a bennük tanuló emberek alacsony kaliberéhez vezettek, és nem vált a kívántvá. Az oktatási rendszer soha nem volt jó szinten, beleértve most is, de az olyan mellékhatások ellenére, mint a munkanélküliség, a fiatal népesség kulturális minősége nőtt az újonnan létrehozott egyetemek százainak köszönhetően. Az ország minden iskolájában 55 inch érintőképernyős számítógépek vannak az osztálytermekben, 86 millió lakossal, amit még a legtöbb alacsony népességű ország sem tud elképzelni.

Lehet, hogy a kelet felé tartó közlekedés minőségének romlásának oka az lehet, hogy Anatólia a világ legnehezebb földrajza a közlekedési infrastruktúra számára? Ennek ellenére évente több tucat új alagutat és hidat építenek, hogy megkönnyítsék az Ázsiából Európába való átmenetet, hogy az ország több pénzt kereshessen. Ez önmagában is az oka annak a kifejezésnek, hogy "de épített egy autópályát", amit a törökországi alsóbb osztályú falusiak többsége folyamatosan mond. Néhány dolgot a kezdetektől fogva modernizálni kellett Nyugaton, de keleten még csak nem is volt mit modernizálni. Nem akarok Cardigan-rajongónak tűnni, de az elemzésed egészségesebb lehet, ha nem úgy viselkedsz, mint Törökország egykor Norvégia szintjén.
 

Flamand

Well-Known Member
2021. augusztus 26.
3 588
17 765
113
Cardigan azért növelte a vallási témájú középiskolák számát, mert integrálja és ellenőrzi azokat a fiatalokat, akiknek a jövőben joguk lesz szavazni, és akiknek lehetőségük van arra, hogy ellenezzék azt, konzervatív családdal és iskolával. Ezeknek a középiskoláknak az alacsony pontszámai a bennük tanuló emberek alacsony kaliberéhez vezettek, és nem vált a kívántvá. Az oktatási rendszer soha nem volt jó szinten, beleértve most is, de az olyan mellékhatások ellenére, mint a munkanélküliség, a fiatal népesség kulturális minősége nőtt az újonnan létrehozott egyetemek százainak köszönhetően. Az ország minden iskolájában 55 inch érintőképernyős számítógépek vannak az osztálytermekben, 86 millió lakossal, amit még a legtöbb alacsony népességű ország sem tud elképzelni.

Lehet, hogy a kelet felé tartó közlekedés minőségének romlásának oka az lehet, hogy Anatólia a világ legnehezebb földrajza a közlekedési infrastruktúra számára? Ennek ellenére évente több tucat új alagutat és hidat építenek, hogy megkönnyítsék az Ázsiából Európába való átmenetet, hogy az ország több pénzt kereshessen. Ez önmagában is az oka annak a kifejezésnek, hogy "de épített egy autópályát", amit a törökországi alsóbb osztályú falusiak többsége folyamatosan mond. Néhány dolgot a kezdetektől fogva modernizálni kellett Nyugaton, de keleten még csak nem is volt mit modernizálni. Nem akarok Cardigan-rajongónak tűnni, de az elemzésed egészségesebb lehet, ha nem úgy viselkedsz, mint Törökország egykor Norvégia szintjén.
Félreértesz,Kardigán amikor kezdett nagyon jól muzsikált,de ez mára a modern Törökország végét jelentheti.
 

boki

Well-Known Member
2012. május 18.
48 116
82 805
113
Hatalmas robbanás történt a Surmalu nagykereskedelmi piacon Jereván központja közelében, amelyen tűz követett.

Az áldozatok számát jelenleg pontosítják.
Az előzetes adatok szerint egy tűzijáték raktár gyulladt ki.

Az örmény rendkívüli helyzetek minisztériuma jelentése szerint tűzoltók és mentők dolgoznak a helyszínen.



Itt hallani a petárdák robbanását/közeli videó


 
  • Szomorú
Reactions: fishbed

krokomach

Well-Known Member
2010. április 27.
10 729
11 461
113
Patrick Lancaster

Explosion In Armenia Kills and Injures Many (Special Report)​


"Explosion at a shopping center In Yerevan Armenia Kills and Injures Many. This is my special Report from the site of the explosion and an Exclusive interview with Mika Badalyan as he works tirelessly to find survivors."
 
  • Szomorú
Reactions: fishbed

Yoda

Well-Known Member
2022. február 28.
1 854
2 188
113
Röviden írnék a korábbi "azeri örmény" konfliktusról sok hsz volt e fórumon is és sokan csodálkoztak hogy a örmények a 30 évvel ezelőtti teljesítményüket nem tudták megismételni karabahban.
Kicsit a esetleges újabb konfliktus elé is írom ezt /civil tele lévőn piacon robbantani nem a tartós béke előhírnöke.
Nos röviden és tömören. Nincs semmi csodálkozni való.
Örményországból a elmúlt 32 évben aki tehette lelépett.
Ez nem bolgár vagy moldáv szitu /e országokban is durva a helyzet e téren/ hanem még olyanabb.
Tehát a humán erőforrás nem olyan mint 30 éve volt.
Nagyrészt azért mert nincs is ott már fizikailag.
Tetszik nem tetszik a legtöbb f.á.k ország ha nem tudott nagy mennyiségű nyersanyagot exportálni akkor katasztrófális gazdasági meg humán helyzetben van /örmény tadzsik kirgiz grúz moldáv/
vagy nincs nyersanyag export /kálium kivéve/ de van teljes orosz függés /belarusz/
azeriek kazahok türkmének /üzbégek kilógnak a sorból/ nyersanyag exportból élnek.
És van némi iparuk is /háziipart kézműves ipart is beleértve/ ami a világpiacon versenyképtelen nem is az a funkciója.
Az hogy a nyersanyag export perspektívikusan sikeres társadalmat jelent e?
A történelem megadta a választ ott van bolívia meg a potosi ezüst bányák esete évszázadokik mesésen gazdag vidék volt amíg pörgött a ezüst európába meg a fülö-szigetekre ázsiába való szállítása aztán meg ... és napjainkban...
Tehát ezért is téves pl. Oroszország elmúlt 32 éves gazdaságpolitikája /a többi itt felsorolt nyersanyag exportőrország se dőlhet hátra.
Témához visszatérve mitől tudna örményország komoly ellenállást tanúsítani a nyersanyag exporton megerősödött vele ellenséges szomszéddal szemben?
Mert hogy a mai örmény az már nem a 32 évvel ezelőtti örmény.
Még akkor se ha jereván környékén él és nem a USA ban vagy a Briteknél...
Fogyasztói társadalom individualizmus nicekelodeonon meg a disney kacsameséken felnőtt nyugatra vágyó lélekben már ott lévő generációkkal jövőjük nincs a térségben.
+ úgy se hogy amit fel tudnak mutatni az a orosz katonai segély.
Nyilván évtizedek alatt /már a 1990es évek előtt kezdődőtt/ durván szétlopott szétroncsolt életképtelen államocskáról van szó.
Keveset várok tőlük egy új karabahi vagy akár egy a örményország területét is érintő konfliktusban.
Kb. a nagyhatalmi tehetetlenség tartja életben ezt a államot is /nehogy már orosznak töröknek azerinek stb. /tetszőlegesen behelyettesíthető/ "jobb legyen"...
 

PavolR

Well-Known Member
2020. július 2.
5 301
14 048
113

Oroszország a Lachin folyosót átadta Azerbajdzsánnak . Mit jelent ez a karabahi örmények számára?

https://www.bbc.com/russian/features-62661056

Az orosz békefenntartó erők átadták Azerbajdzsánnak a Lachin-folyosót, egy hat kilométeres, az egész térség szempontjából kulcsfontosságú hegyi utat. Ez az út Örményországot és Hegyi-Karabahot köti össze.

Két év a "folyosón"
A második karabahi háború 44 napig tartott, és 2020. november 10-én ért véget. Azon a napon Azerbajdzsán elnöke és Örményország miniszterelnöke közös nyilatkozatot írt alá Vlagyimir Putyinon keresztül. Valójában Örményország feladása volt.

A tűzszünet és az 1994 óta örmény erők által ellenőrzött Hegyi-Karabah körüli terület Azerbajdzsánba való visszaadása mellett Ilham Aliyev és Nikol Pashinyan megállapodtak abban, hogy mit kezdjenek a Lachin-folyosóval – az Örményországot összekötő egyetlen szárazföldi útvonallal. Stepanakerttel (Khankendi), az el nem ismert Hegyi-Karabah Karabah fővárosával.

A háború eredményeként Lachin egy kisváros a Karabah hegygerinc délnyugati lejtőjén, ahol a szovjet időkben több tízezer ember élt, majd csaknem három évtizeddel később visszatért Azerbajdzsánba. A várost és az Örményországból Hegyi-Karabahba vezető utat orosz békefenntartók ellenőrizték – ötéves mandátumuk van, meghosszabbítási lehetőséggel. Eleinte nem volt könnyű: annak ellenére, hogy ez a terület formálisan azerbajdzsáni, az „átmeneti időszakban” csak az örmény útlevéllel rendelkezők léphettek be beleegyezés nélkül Lachinba, az azeri hadseregnek pedig az oroszokkal kellett egyeztetnie a folyosón való minden egyes áthaladást.

Bár megegyeztek, az azerbajdzsánok konvojt orosz békefenntartó csapatok kísérték. "Először fel voltak háborodva. De elmagyaráztuk nekik, hogy ezek a békeszerződés feltételei. Az elnök aláírása ennek a megállapodásnak a része. Szóval légy kedves" - mondta egy orosz béketeremtő 2021 márciusában a BBC-nek. "Általában azután, hogy ezekkel a szavakkal minden vitának vége." A mindössze néhány kilométeres hegyi úton gyakran előfordultak konfliktusok. Az elhaladó azerbajdzsánok a nemzeti zászlót az autóik ablakára akasztották megmutatták, hogy ez az ő területük. Az örmények, ha meglátták az azerbajdzsáni oszlopot, furcsa módon reagáltak: a középső ujjukat mutatták. Idővel a dolgok megnyugodtak: 2021 őszén a Lačinské folyosó átjáróját megnyitották a személyautók számára. De a folyosón való mozgást továbbra is szigorúan a békefenntartók ellenőrizték.

Aztán 2021-ben még csak 80 lakosa volt Lačinnak. Sokan rémülten mesélték el, hogy az Azerbajdzsán fennhatósága alá tartozó szomszédos falvakban a helyieknek nagyon kevés idejük van összecsomagolni és távozni. A legtöbbnek nem volt hova mennie. Lačin néhány lakója nem akart sehova menni. De most lehet, hogy muszáj lesz. A háború vége utáni másfél év béke és háború nélküli időszakként jellemezhető. A vita helyi fellángolásai rendszeresen előfordultak: az eszkalációért elsősorban Azerbajdzsánt okolták, amely idén márciusban még egy másik települést és magasságot is átvette az irányítást a konfliktusövezetben.

A karabahi helyzet azonban július végén jelentősen romlott. Először az el nem ismert Hegyi-Karabahi Köztársaság hatóságai jelentették be, hogy az azerbajdzsániak megpróbálják átlépni az érintkezési határt. Ezt követően az orosz békefenntartók „háromszor megsértették a tűzszüneti rendszert” Azerbajdzsán részéről. Ezt követően a felek ágyúzással vádolták egymást. A harcokban több katona életét vesztette. Egyes független szakértők ezután arra hívták fel a figyelmet, hogy az újabb konfrontáció azzal függ össze, hogy Ilham Alijev rá akarja kényszeríteni Jerevánt a vitás kérdések mielőbbi megoldására. És ez jó idő: miközben Oroszország az ukrajnai háborúval van elfoglalva, és az egész világ figyeli, mi történik, az azerbajdzsánok úgy döntöttek, hogy agresszívebben lépnek fel, anélkül, hogy visszanéznének a békefenntartó csapatokra. A fő megoldatlan probléma magában a Lachin-folyosóban volt, amely felett Azerbajdzsán a közeljövőben az irányítást akarta megszerezni. A háború végét jelentő megállapodások értelmében Örményországnak és Azerbajdzsánnak egy új, Lachin elkerülő útvonal megépítésének tervéről kellett döntenie. Az orosz békefenntartóknak új útra kellett költözniük. Erre három évet adtak, és a határidő még nem járt le.

A tárgyalások és megállapodások azonban sokáig tartottak. Augusztus 3-án, éles eszkalációt követően Armen Grigorjan, az Örmény Biztonsági Tanács titkára törvénytelennek nevezte Bakunak a Lachin-folyosóval kapcsolatos követeléseit: Örményország azt állította, hogy még nem értett egyet új út építésének terveivel. Azerbajdzsánt ez nem hozta zavarba: ekkor már befejezte az útvonal azon részét, amely a Lachin régió Örményország határánál kezdődik és a Shusha (örmények a várost Shushinak nevezik) - Stepanakert autópályával köt össze. Most Bakuban bejelentették, hogy az út teljesen készen áll a használatra. Jereván ragaszkodott hozzá, hogy várnom kell három évet. Azerbajdzsán úgy véli, hogy Örményország mindeddig szándékosan halogatta a terv jóváhagyását és szakaszának építését. De miután a helyzet súlyosbodott július végén - augusztus elején, a folyamat felgyorsult. Az el nem ismert Hegyi-Karabahi Köztársaság közölte, hogy Azerbajdzsán augusztus 5-ig követelte Lachin és Zabuch (Achavno) falujának kiadatását. Kicsit később a határidőt augusztus 25-re tolták.

Az örmények továbbra is az Azerbajdzsánnak átengedett területeken élnek. Sokan közülük nem tudnak megegyezni hatóságaikkal az áttelepítésről. Az el nem ismert köztársaság ideiglenes lakhatást ígér, de nem mindenki ért egyet. Az ideiglenes lakhatási státusz sokaknak nem felel meg, mások azon háborodnak fel, hogy minden ígéret csak szó. A "kaukázusi csomó" a helyi lakosokhoz szólt, akik teljes bizonytalanságban vannak. Sokan nem tudják, hová menjenek, maradhatnak-e, és ha igen, mi lesz velük. Augusztus elején az el nem ismert Hegyi-Karabahi Köztársaság hatóságai értesítették Lachin, valamint Sus és Achavno falvak (Bakuban Zabuch) örmény lakosait, hogy augusztus 25-ig el kell hagyniuk otthonaikat: akkor végre el kell jönniük a területeknek.

Azerbajdzsán ellenőrzése alatt.
A falvak lakói számára ez a bejelentés nagy meglepetést okozott: sokan, akik a második karabahi háború idején oda menekültek, visszatértek szülőhelyükre, abban a reményben, hogy továbbra is otthonukban élhetnek. Augusztus 6-án Lilit Shahverdyan újságíró a még mindig aktív folyosón haladt át Lachinon, amikor az NKR hatóságai felszólították az embereket, hogy csomagoljanak össze. Lachint még mindig orosz békefenntartók őrizték - a hadsereg nem engedélyezte a lövöldözést a városban az újságírók előtt. De sikerült beszélnie Achavna lakóival. Az újságíró szerint a helyiek nem hitték el teljesen, hogy lehetséges Azerbajdzsán érkezése, de összepakolták a holmikat. A háború után 2020-ban újra felszerelték az iskolát a faluban: a falakat kijavították, festették a falakat, korszerűsítették az íróasztalokat. Örményországból új tanárok érkeztek tanítani. Most az iskolának el kell mennie. Az emberek bepakolták a háztartási gépeket, és elégették a felesleges papírokat. Videók jelentek meg az interneten arról, hogy egyes lakosok felgyújtották házaikat, hogy megakadályozzák, hogy az azerbajdzsániak elvegyék őket. Igaz, az el nem ismert köztársaság hatóságai arra figyelmeztettek, hogy ebben az esetben az emberek nem kapnak kártérítést. Lilit Shahverdyan a BBC-nek elmondta, hogy az NKR által el nem ismert hatóságokat okolják Achavnáért, de megértik, hogy Azerbajdzsánnak valószínűleg nincs más kiútja.

Augusztus második felében orosz páncélosok és ellenőrző pontok jelentek meg Achavna falu bejáratánál. Az NKR fejenként 40 000 drámot (körülbelül 99 USD) és 10 millió drám igazolást (körülbelül 24 600 USD) ajánlott fel lakásvásárlásra vagy bérbeadásra, hogy segítse a lakóhelyüket elhagyni kényszerülteket. Ez a pénz – mondja az újságíró – elég lenne bérelni, de házvásárlásra nem – főleg, ha Örményországról beszélünk. Ráadásul Lachin egykori lakosai, akik ilyen igazolást kaptak, problémákkal szembesültek: az örmény bankok gyanakodnak az ilyen dokumentumokra, és gyakran nem fogadják el azokat. Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnököt nem érdekli. "Emberek illegálisan telepedtek le Lachin városában, Zabukh és Sus faluban, ki kell őket vonni. Ez természetes. Ottlétük alapvetően háborús bűn, mert ellentétes a Genfi Egyezmény szabályaival. Egy megszálló ország nem hajthat végre megszállt országok illegális betelepítését” – mondta. A Lachin-folyosó átadásának előestéjén felmerült a kérdés: hogyan fog az NKR kommunikálni Örményországgal, ha az út Azerbajdzsán ellenőrzése alá kerül?

Lilit Shahverdyan, aki meglátogatta a régiót, azt mondja, van alternatív út. Nem sokkal a folyosó áthaladása előtt az NKR hatóságai ugyanezt az útvonalat javasolták: az emberek használhatják azt az utat, amely a mai azerbajdzsáni Susa közelében halad el, és az orosz békefenntartók ellenőrzése alatt áll. De a probléma nem fog teljesen megoldódni: Örményországnak és az NKR-nek továbbra is villanyoszlopokat és kommunikációs kábeleket kell áthelyeznie az új ideiglenes folyosóra. A karabahiak számára pedig továbbra is a gázvezeték jelenti a fő problémát: részben az Azerbajdzsán ellenőrzése alatt álló területeken halad át, és ez a probléma még nem oldódott meg.

_126429686_lachin_new_road_640_v3-2x-nc.png.webp
 
  • Hűha
  • Tetszik
Reactions: fip7 and Bleroka

Kim Philby

Well-Known Member
2020. december 16.
10 542
32 031
113

Yoda

Well-Known Member
2022. február 28.
1 854
2 188
113
https://www-pravda-com-ua.translate...tr_sl=uk&_x_tr_tl=hu&_x_tr_hl=hu&_x_tr_pto=sc

A Fehéroroszország által el nem ismert Abházia csatlakozni akar az "uniós államhoz"​

„Európai igazság” – 2022. augusztus 25., csütörtök, 19:47.
14316
BZHANIA, FOTÓ "AZ ELNÖK" WEBOLDALÁRÓL
Az el nem ismert Abházia úgynevezett elnöke, Aszlan Bzsanija kijelentette, hogy Grúziának ez az orosz csapatok által megszállt területe kész az úgynevezett Oroszország és Fehéroroszország Uniós Állam tagjává válni, annak ellenére, hogy Fehéroroszország nem ismeri el Abháziát. .
Erről az " European Truth " számolt be a "Meduza" kiadványra hivatkozva .
„Olyan kilátásban, mint az uniós állam, amelybe Oroszország, Fehéroroszország és más államok is beletartoznak majd, amelyek csatlakozni szeretnének ehhez az uniós államhoz, örömmel támogatjuk ezt az elképzelést, és teljes jogú részesei leszünk az uniós államnak” – mondta Bzsania. a levegő.propaganda orosz tévécsatorna.
Abházia úgynevezett elnöke egyúttal meggyőződését fejezte ki, hogy az "uniós állam" eszméje közel áll "abházia népéhez", és "megfelel a nemzeti érdekeknek".

Emlékeztetünk arra, hogy Abházia Grúzia területének egy részének orosz csapatok általi erőszakos megszállásának eredményeként jött létre 2008-ban. "Függetlenségét" azóta Oroszország, Venezuela, Nicaragua, Nauru és Szíria is elismerte.

Ugyanakkor Fehéroroszország soha nem ismerte el Abháziát, magát Alekszandr Lukasenko elnöke pedig már 2015- ben kijelentette , hogy Minszk tiszteletben tartja Grúzia területi integritását.

2000 óta létezik az úgynevezett „Oroszország és Fehéroroszország Szövetségi Állam”. Célja a két állam fokozatos egyesítése volt egy föderációvá, de ez idő alatt nem született ilyen megállapodás.

Emlékeztetni kell arra, hogy májusban az oroszok által megszállt grúziai Chinvali régió egykori "elnöke", Anatolij Bibilov rendeletet írt alá a népszavazás tartásáról , utalva a térség "történelmi vágyára", hogy csatlakozzon Oroszországhoz - jelentette hivatala az idő.

Tbiliszi "elfogadhatatlannak" ítélte Dél-Oszétia azon terveit, hogy népszavazást tartsanak az Oroszországhoz való "csatlakozásról". Ezt követően Dél-Oszétia új vezetője, Aslan Gagloev lemondott arról, hogy népszavazást tartsanak az Oroszországhoz való csatlakozásról .
 

Cevat

Well-Known Member
2020. október 22.
1 098
2 875
113
Hihetetlen tortenet van kialakuloban...Letartoztattak az elozo (44napos) Ormeny Azeri haboruban az Artsaki vedelmi ero vezetojet es annak helyetteset.Egyenlore hanyag harcvezetes a vad.De a megismert tortenetek alapjan a hazaarulas sem kizarhato.