[BIZTPOL] Kaukázus (Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország, ...)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Masztiff

Well-Known Member
2018. július 4.
4 320
8 363
113
Koszovót de facto elvesztették a szerbek, amikor az albánok teleszültek. Olyan (lesz) ez nekik, mint nekünk Trianon volt, csak Trianonról nekik halvány lila fogalmuk sincs. Kedvenc nagynéném mondta mindig, hogy mindenki visszakapja....
Szerboszlávia végleg szétesett: se Crna Gora, se Szlovénia, se Horvátország, se Macedónia. Bosznia egy része talán, és Észak-Koszovó - ez lesz Szerbia.
 

meszike91

Well-Known Member
2016. június 3.
1 918
10 028
113
Öööö. Neked a történelem ugye nem erősséged?
Ezek a békefenntartók. Bosznia, Srebrenicai, hollandok. Hagyjuk...

Azok ensz békefenntartók voltak Boszniában. Az ensz-t és a nato-t nem mosnám össze.

Irán?? Az oroszok tuti nem, de Irán lehet
Iránnak számolnia kell az azeri kisebbségével is.
Ha nincs az ukrajnai háború a ruszkik biztos nem hagyták volna. Mondjuk egy Pasinján elleni puccsal kezdik, de Karabah örmény maradt volna. Ma örülnek hogy lik van a seggükön, minden erőt Ukrajnára koncentrálnak. Én az amerikaiak helyében a szeparatizmust is pénzelném Oroszországban. Hátha vkinrákap.
Az oroszoknak szerintem érdekében állt volna ezt a konfliktust fenntartani, de nem olyan áron hogy ők avatkozzanak be az örmények mellett. Az meg hogy Örményországban is befolyást vesztettek érdekelté tette őket Örményország megbüntetésében is.

Az oroszoknak az azeriekkel sincs kifejezetten rossz viszonyuk. Nem nato tag. Nem akar nyugatosodni. Kiszámítható diktatúra van ott.
 

Cevat

Well-Known Member
2020. október 22.
1 101
2 887
113
Koszovoban kivételt tettek.
A nemzetközi jog egy papír, annyit ér amennyi erőt tesznek mögé.
Koszovoban lexarta az USA a nemzetközi jogot, mert érdeke volt egy oroszbarát Szerbia gyengítése. Máshol a nemzetközi jogra hivatkozik a határok sérthetetlensége ürügyén.
Tehát a saját érdek az első és max. hasznos érv és nem abszolút szempont a nemzetközi jog.



Igazából Örményország csapdahelyzetben volt. Törökország és Azerbajdzsán gazdaságilag és katonailag folyamatosan erősödött. Oroszország egy végtelen vesszőfutásba kezdett Ukrajnában. Lehet nem volt rossz taktika az USA-nak nyalni, de az USA csak érdekszövetséges. Szinte semmit nem tesz Örményországért most. Semmi érdeke nem fűződik hozzá. Ott maradtatok egyedül....Most vagy kard ki kard, ezt mondja az örmény ellenzék, vagy visszahúzódni bekkelni és várni jobb időkre, hátha.

Biztos nem lehetett volna ellenállni? Technikai fölényben van az azeri haderő, de pár éve is azért odacsaptatok okoztatok érzékeny veszteséget. Bár a tieitek biztos nagyobbak voltak és látva az örmény vezetést lehet brutálisan nagyok.
A tersegben nagy haboru lesz.Iran es szovetsegesei az egyik oldal.Torokorszag Izrael Azerbajdzsan a masik.Oroszorszag billego.Ha Torokorszag beszall Pakisztan is.Akkor viszont India is.Innen mar ertheto az Indiai nyomulas Ormenyorszagban.Kina kerdeses.Mert bar erdekelt lenne a turk almok visszaszoritasaban egy meggyengulo India tokeletes lenne neki.USA megint paholyban nezheti ahogy a feltorekvok elvagjak egymas torkat,es Europa megint megfoszthato piacoktol,nyersanyagoktol,kozlekedesi csatornaktol...
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
22 154
36 294
113
A tersegben nagy haboru lesz.Iran es szovetsegesei az egyik oldal.Torokorszag Izrael Azerbajdzsan a masik.Oroszorszag billego.Ha Torokorszag beszall Pakisztan is.Akkor viszont India is.Innen mar ertheto az Indiai nyomulas Ormenyorszagban.Kina kerdeses.Mert bar erdekelt lenne a turk almok visszaszoritasaban egy meggyengulo India tokeletes lenne neki.USA megint paholyban nezheti ahogy a feltorekvok elvagjak egymas torkat,es Europa megint megfoszthato piacoktol,nyersanyagoktol,kozlekedesi csatornaktol...
a bibi ott van hogy irán nem akar háborút. pont hogy kiakar maradni bármi nagyból terorista kergetés békefentartás ok. háború az nem kell nekik. van területük lakosságuk bőven fejlettebb teerületet nem tud behuzni sehonnan területi követelései nincsenek.
 

Cevat

Well-Known Member
2020. október 22.
1 101
2 887
113
a bibi ott van hogy irán nem akar háborút. pont hogy kiakar maradni bármi nagyból terorista kergetés békefentartás ok. háború az nem kell nekik. van területük lakosságuk bőven fejlettebb teerületet nem tud behuzni sehonnan területi követelései nincsenek.
Hogy ki mit akar az ebben a tersegben a legutolso.1980ban sem akartak haborut Irakkal...Kuvait se akart Irakkal 1990 ben...hosszan sorolhatnam.Iran sokszor meghuzta a voros vonalait,mire reagal katonailag.Ha tanult Oroszorszag Ukrajnai kalandjabol,akkor egy szemernyit sem enged ezekbol,mert csak magara huzza ellensegeit.
 

Ettore Fieramosca

Well-Known Member
2021. március 9.
1 135
3 238
113
Mit kéne tenniük ?

Adj akkor tanácsot.
Az azeri kés a nyakadon, halántékodon a török pisztoly.. az orosz meg most gyújt rá egy cigarettára és látványosan másfelé néz.

Írj valami okosat!

Mod: Én nem tudom mit csináljanak.. ezért nem is kritizálom őket.
Passz. Valamit? Bármit? Sose értettem hogy emberek szó nélkül mennek a vágóhídra. Lehet hogy én se tennék semmit élesben, de mindig úgy képzelem hogy valamit megpróbálnék hogy legalább megnehezítsem a dolgukat
 

Centquri prime

Well-Known Member
2021. december 22.
4 818
24 179
113
Azok ensz békefenntartók voltak Boszniában. Az ensz-t és a nato-t nem mosnám össze.
Grúziában láthattuk, hogy mi történik, ha az orosz békefentartókkal kekeckednek, és a helyiek éppen nem az usa seggét nyalják fényesre.
Akkor azon sivákoltatok, hogy a békefentartóknak nincs joga visszalőni. Az a helyzet babám, hogy ez nem egészen így megy.
Az örmények most is hivatkoznak mindenre, és minden az oroszok hibája szerintük, de még annyit se fognak fel, hogy az nem megy, hogy takarodjanak az oroszok, de védjék is meg azt, amire mi is azt mondtuk, hogy nem a miénk.
Komolyan ez már akkora pofátlanság, mintha Románia követelné a piréz invázió miatt, hogy védjük meg Erdélyt...
Vagy a szlovákok hivatkoznának arra, hogy a Felvidék Magyarország része, akkor amikor majd a lengyelek elindulnak ellenük.
 

kacsacsor

Well-Known Member
2015. március 15.
16 625
22 130
113
Csak egy kérdés.

Szó volt it egy 10 ezer fős karabahi alakulatról, akik nem teszik le a fegyvert. Mi van velük?
Ez az egység ugyancsak tudna segíteni a karabahiak evakuálásában, nem?
 

Centquri prime

Well-Known Member
2021. december 22.
4 818
24 179
113
Adj akkor tanácsot.
Az oroszoknak amúgy Azerbajdzsán is fontos partnere, jóval életképesebb mint az örmények.
Az örmények egyetlen okból léteznek még, mert eddig orosz szövetséges voltak, akik megvédték a seggüket. Nagyjából a Szu szétesése óta a saját érdekeik ellenére.
Tessék adok tanácsot: 2020ban, amikor kiderült, hogy amúgy eddig is csak azért léteztünk, mert a ruszkik védték a seggünk, akkor nem folytatni a na takarodjá oroszország politikát, hanem bejelenteni, hogy légyszi légyszi gyertek vissza.
De mindenesetre most, hogy éppen azeri bakancsok tapossák a földünket, végkép nem gondolom jó taktikának tovább baszakodni azokkal akik egyedül megállíthatják azokat a bakancsokat.
Na milyen tanács?
 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 856
29 109
113
A tersegben nagy haboru lesz.Iran es szovetsegesei az egyik oldal.Torokorszag Izrael Azerbajdzsan a masik.Oroszorszag billego.Ha Torokorszag beszall Pakisztan is.Akkor viszont India is.Innen mar ertheto az Indiai nyomulas Ormenyorszagban.Kina kerdeses.Mert bar erdekelt lenne a turk almok visszaszoritasaban egy meggyengulo India tokeletes lenne neki.USA megint paholyban nezheti ahogy a feltorekvok elvagjak egymas torkat,es Europa megint megfoszthato piacoktol,nyersanyagoktol,kozlekedesi csatornaktol...
Ebben tévedsz. Törökország úgy fog viselkedni Iránnal mint Oroszországgal. Nem hülyék, minden más irányba lágy alfelek tátonganak, (többek közt a tiétek), majd pont a törökök basszák el, akik eddig jól játszottak!
 

Miskolci Ogre

Well-Known Member
2019. december 21.
7 598
26 377
113
A tersegben nagy haboru lesz.Iran es szovetsegesei az egyik oldal.Torokorszag Izrael Azerbajdzsan a masik.Oroszorszag billego.Ha Torokorszag beszall Pakisztan is.Akkor viszont India is.Innen mar ertheto az Indiai nyomulas Ormenyorszagban.Kina kerdeses.Mert bar erdekelt lenne a turk almok visszaszoritasaban egy meggyengulo India tokeletes lenne neki.USA megint paholyban nezheti ahogy a feltorekvok elvagjak egymas torkat,es Europa megint megfoszthato piacoktol,nyersanyagoktol,kozlekedesi csatornaktol...
Azért ne képzeld a világ közepének Örményországot !
 
  • Imádom
Reactions: Kim Philby

mlace

Well-Known Member
2018. február 16.
2 159
5 988
113
Putyin Aliyev Pashinyan irta ala.Nemzetkozi jogi dokumentum.
Károlyi nem írta alá csak "szélnek" eresztett közel 1 milló frontról hazatérő katonát.Erre jött még egy "osztályharc".Ezt jól ki is használták ellenünk és buktuk az Ország 2/3-át plussz lakosság felét.Ha nem is egész "Nagy" Magyarország de egy jelentős része védhető lehetett volna ezzel az erővel.Jelenleg meg a CSTO védi Örményország nemzetközileg elismert területét.Természetesen kiléptethetik onnan őket az Oroszok de akkor szinte 0-val lessz egyenlő a befolyásuk a Kaukázusban.Karabah meg "védhetlen" volt a jelenlegi helyzetben.Oroszoknak meg talán még kényelmesebb is most hogy nem "Oroszbarát" vezetése van az Örményeknek és kedvezhettek az "üzletileg" jó partner Azerieknek-Törököknek azzal hogy "félrenéznek".
 

Molon Labe

Well-Known Member
2020. július 26.
2 112
11 270
113
Passz. Valamit? Bármit? Sose értettem hogy emberek szó nélkül mennek a vágóhídra. Lehet hogy én se tennék semmit élesben, de mindig úgy képzelem hogy valamit megpróbálnék hogy legalább megnehezítsem a dolgukat
Ha az ember saját magáról beszél, működik az elképzelésed. Saját életeddel azt csinálsz,amit akarsz... kimehetsz a lövedékek elé nemzeti hősként meghalni. Csak amikor már család van, meg gyerekek, akiket megkell védeni és felnevelni, más szabályok lépnek életbe.. itt már nem magadra gondolsz,hanem rájuk...és ha megöleted magad azzal könnyen lehet, hogy őket is halálra ítéled. Az Artsakiak önerőből nem tudnak ebből kijönni...az örmény elnöknek, az örmény politikának kellene megmentenie őket .
 

Ettore Fieramosca

Well-Known Member
2021. március 9.
1 135
3 238
113
Ha az ember saját magáról beszél, működik az elképzelésed. Saját életeddel azt csinálsz,amit akarsz... kimehetsz a lövedékek elé nemzeti hősként meghalni. Csak amikor már család van, meg gyerekek, akiket megkell védeni és felnevelni, más szabályok lépnek életbe.. itt már nem magadra gondolsz,hanem rájuk...és ha megöleted magad azzal könnyen lehet, hogy őket is halálra ítéled. Az Artsakiak önerőből nem tudnak ebből kijönni...az örmény elnöknek, az örmény politikának kellene megmentenie őket .
Erről beszélek én is. Az Artsakiak max annyit tudnak hogy 100.000en gyalog fegyvertelenül megindulnak az úton örményország felé és kötben élőben közvetítik a facebookon. És akkor talán nem gyilkolják halomra őket
 

ravenlord

Well-Known Member
2016. december 31.
4 916
14 731
113

Hogyan fog kinézni a Kaukázus a mostani konfliktus után?​

2023.09.23.
Drago Bosnic, független geopolitikai és katonai elemző írása

A Dél-Kaukázus geopolitikája már azelőtt is rendkívül bonyolult volt, hogy a politikai Nyugat egy újabb puccsot hajtott végre a posztszovjet térségben, és a hírhedt Sorozit Nikol Pashinyant juttatta hatalomra. A nyugati hatalmak azt remélték, hogy Oroszországot újabb konfliktusba rángatják, ezúttal közvetlenül a mindig is ingatag (bár az utóbbi években többnyire békés) Észak-Kaukázus határán, egy olyan régióban, amely potenciálisan olyan geopolitikai tűzvihart szabadíthat el, amely még Oroszország “puha gyomrának” (Kazahsztántól északnyugatra és északra fekvő régiók) is elérheti. És mégis, egyelőre az egyetlen dolog, amit elértek, az egy újabb geopolitikai Pandora szelencéjének nagyon is lehetséges megnyitása, amely mélyen destabilizálhatja nemcsak a Közel-Keletet és a Kaukázust, hanem Közép-Ázsiát is.

Az öngyilkos külpolitikai fordulatával a Nyugat felé, Pashinyan azon van, hogy Örményország egyetlen két szövetségesét a régióban (Oroszország és Irán) ellenséggé tegye, miközben egyáltalán nem szerez szövetségeseket.
Reményei, hogy Grúzia megváltoztatja álláspontját, teljesen hiábavalóak, mivel Tbiliszi nem fogja megkockáztatni a Törökországgal és Azerbajdzsánnal való esetleges rossz kapcsolatokat. Az ok pedig tiszta reálpolitikai, hiszen Grúzia és Oroszország kapcsolata a legjobb esetben is feszült semlegességre korlátozódik, elsősorban Abházia és Dél-Oszétia miatt, amelyeket saját szakadár tartományainak tekint. Így csak Baku és Ankara marad, mint két elsődleges regionális partner, mind geopolitikai, mind gazdasági szempontból, bár a gazdasági kapcsolatok Oroszországgal jelentősek és növekvőek (de Tbiliszi soha nem fog ezzel dicsekedni, mivel ez “rosszat tesz a demokráciának”).

Mivel Örményország egyszerűen nem elég fontos Grúzia számára ahhoz, hogy bármit is kockáztasson, Jereván stratégiai helyzete jelentősen romlott. Ez csak Pashinyan geopolitikai képességeinek szintjét (vagy jobban mondva annak teljes hiányát) mutatja. Mivel azonban Artsakh (Hegyi-Karabah örmény anyanyelvű elnevezése) most elveszett, az Örményországra nehezedő nyomás minden bizonnyal eléri a forráspontot. Mivel halálos ellenségei Azerbajdzsán és Törökország keletre, illetve nyugatra vannak, Jereván egyetlen lehetséges szövetségese, amely határos vele, Irán (vagy legalábbis 2018 előtt az volt). Teherán azonban az USA vezette politikai Nyugat egyik elsődleges célpontja, és Pashinyan öngyilkos alárendeltsége a hadviselő hatalmi pólusnak gyakorlatilag megsemmisítette az Iránnal való szövetség esélyeit, mivel egyszerűen soha nem lesz több felszínes szívélyes kapcsolatnál egy NATO-vazallussal.

Ami még rosszabb, mint most már mindannyian tudjuk, Pashinyan gyakorlatilag megsemmisítette Örményország szövetségét Oroszországgal, az egyetlen hatalommal, amely megvédhette Jerevánt minden külső fenyegetéstől. Valójában Moszkva csapatai az egyetlen oka annak, hogy Örményország független ország (vagy legalábbis Pashinyan előtt az volt). Tehát, ismét valahogyan sikerült nem csak elveszítenie Jereván két egyetlen szövetségesét, hanem most azon van, hogy ellenséggé tegye őket, miközben nulla új barátot szerzett. A legjobb, amije van, az ugyanaz, ami Örményországnak korábban volt – egy formálisan semleges Grúzia, amely aktívan együttműködik Törökországgal és Azerbajdzsánnal, és lehetővé teszi az összes török fegyver átadását Bakunak, ugyanazokét, amelyeket az elmúlt évek során Arzahban használtak. Más szóval, ha valaha is hülyének érzi magát, csak írja be a böngészőjébe, hogy “Nikol Pashinyan”, és nyomja meg a “képek” gombot.
Másrészt, itt még nem ér véget a dél-kaukázusi Pandora szelencéjének rossz előjelei. Sokkal rosszabb, hogy a Sorosites által elszabadított geopolitikai tűzvihar az egész régiót (és azon túl) lángra lobbanthatja. Mivel ugyanis Törökország neo-oszmán törekvései falat falra ütköznek szerte a Közel-Keleten, legyen szó Líbiáról, Egyiptomról vagy Szíriáról, Örményország marad az egyetlen lehetőség a terjeszkedésre. Teljes elpusztítása nem pusztán egy égő történelmi gyűlöleten alapuló érzelmi vágy, hanem egy tényleges geopolitikai lehetőség, amely megnyitja Ankara előtt Közép-Ázsia kapuit, minden pántürkista végső célját és álmát. Azt a tényt, hogy Örményországot meg kell semmisíteni ehhez, csak bónusznak tekintik.
Ez a NATO számára is rendkívül előnyös, mivel Oroszországot és Törökországot közvetlen rivalizálásba kényszeríti Közép-Ázsiában.


Így Jereván csak olcsó bábuként szolgál a politikai Nyugat számára. Még abban a rendkívül valószínűtlen esetben is, ha Grúziára nyomást gyakorolnak, hogy változtasson az Örményországgal szembeni álláspontján, az utóbbi soha nem válhat NATO-taggá, egy olyan harcias katonai szövetséggé, amelynek 1952 óta Törökország az egyik legjelentősebb tagja. Ráadásul, ha Ankara ennyi gondot okoz Svédországnak a NATO-tagsággal kapcsolatban, akkor mit remél Jereván? Akár űrprogramot is indíthatna, hiszen sokkal nagyobb az esélye annak, hogy az első nemzetként elérje a Marsot, mint annak, hogy a közeljövőben (vagy valaha is) csatlakozzon a NATO-hoz. Ráadásul a Washington DC és Ankara között jelenleg kúszó ellenségeskedés ellenére az Egyesült Államok soha nem fogja kilökni Törökországot a NATO-ból, különösen nem Örményország érdekében.
Jereván legjobb esélye, ha sürgősen megszabadul a 2018-ban beiktatott NATO-báboktól, és megmenti azt, ami még megmaradt az Oroszországgal kötött szövetségéből. Irán felé is fordulhatna, és megpróbálhatna szorosabb kapcsolatokat kiépíteni vele, mivel Teherán nem nagyon szeretné, ha északnyugati határainál egy óriási pántörök blokk alakulna ki, különösen nem olyan, amelyet prominens NATO-tagok és közeli izraeli szövetségesek uralnak. Nem is beszélve annak esetleges közép-ázsiai kiterjesztéséről, különösen Türkmenisztán és Üzbegisztán esetleges bevonásáról. Ez részben magyarázatot adhat az Oroszország és Irán közötti katonai kapcsolatok közelmúltbeli megugrására is, mivel mindkettőjüknek össze kell hangolniuk erőfeszítéseiket a Dél-Kaukázusban és máshol.
Örményország számára bölcs lenne ezt kihasználni, de ehhez független vezetésre és hozzáértő diplomáciai apparátusra van szükség, mindkettő elveszett 2018-ban. Még van idő, bár gyorsan fogy az idő. Ararat Mirzoyan sorosita külügyminiszter nemrég felszólított, hogy küldjenek ENSZ-békefenntartókat Arszakba, de ez gyakorlatilag lehetetlen, mivel Azerbajdzsán ellenőrzi az összes folyosót, amely összeköti Arszakot és Örményországot, beleértve Lachint is. Egyetlen ok sincs, amiért Baku engedélyezné az ilyen telepítéseket. Ismétlem, bárhogy is álljon fel ez a geopolitikai egyenlet, Jereván számára csak egy lehetőség marad – Oroszország.

https://oroszokazigazsagoldalan.hu/?p=824
 

mlace

Well-Known Member
2018. február 16.
2 159
5 988
113

Hogyan fog kinézni a Kaukázus a mostani konfliktus után?​

2023.09.23.
Drago Bosnic, független geopolitikai és katonai elemző írása

A Dél-Kaukázus geopolitikája már azelőtt is rendkívül bonyolult volt, hogy a politikai Nyugat egy újabb puccsot hajtott végre a posztszovjet térségben, és a hírhedt Sorozit Nikol Pashinyant juttatta hatalomra. A nyugati hatalmak azt remélték, hogy Oroszországot újabb konfliktusba rángatják, ezúttal közvetlenül a mindig is ingatag (bár az utóbbi években többnyire békés) Észak-Kaukázus határán, egy olyan régióban, amely potenciálisan olyan geopolitikai tűzvihart szabadíthat el, amely még Oroszország “puha gyomrának” (Kazahsztántól északnyugatra és északra fekvő régiók) is elérheti. És mégis, egyelőre az egyetlen dolog, amit elértek, az egy újabb geopolitikai Pandora szelencéjének nagyon is lehetséges megnyitása, amely mélyen destabilizálhatja nemcsak a Közel-Keletet és a Kaukázust, hanem Közép-Ázsiát is.

Az öngyilkos külpolitikai fordulatával a Nyugat felé, Pashinyan azon van, hogy Örményország egyetlen két szövetségesét a régióban (Oroszország és Irán) ellenséggé tegye, miközben egyáltalán nem szerez szövetségeseket.
Reményei, hogy Grúzia megváltoztatja álláspontját, teljesen hiábavalóak, mivel Tbiliszi nem fogja megkockáztatni a Törökországgal és Azerbajdzsánnal való esetleges rossz kapcsolatokat.
Az ok pedig tiszta reálpolitikai, hiszen Grúzia és Oroszország kapcsolata a legjobb esetben is feszült semlegességre korlátozódik, elsősorban Abházia és Dél-Oszétia miatt, amelyeket saját szakadár tartományainak tekint. Így csak Baku és Ankara marad, mint két elsődleges regionális partner, mind geopolitikai, mind gazdasági szempontból, bár a gazdasági kapcsolatok Oroszországgal jelentősek és növekvőek (de Tbiliszi soha nem fog ezzel dicsekedni, mivel ez “rosszat tesz a demokráciának”).

Mivel Örményország egyszerűen nem elég fontos Grúzia számára ahhoz, hogy bármit is kockáztasson, Jereván stratégiai helyzete jelentősen romlott. Ez csak Pashinyan geopolitikai képességeinek szintjét (vagy jobban mondva annak teljes hiányát) mutatja. Mivel azonban Artsakh (Hegyi-Karabah örmény anyanyelvű elnevezése) most elveszett, az Örményországra nehezedő nyomás minden bizonnyal eléri a forráspontot. Mivel halálos ellenségei Azerbajdzsán és Törökország keletre, illetve nyugatra vannak, Jereván egyetlen lehetséges szövetségese, amely határos vele, Irán (vagy legalábbis 2018 előtt az volt). Teherán azonban az USA vezette politikai Nyugat egyik elsődleges célpontja, és Pashinyan öngyilkos alárendeltsége a hadviselő hatalmi pólusnak gyakorlatilag megsemmisítette az Iránnal való szövetség esélyeit, mivel egyszerűen soha nem lesz több felszínes szívélyes kapcsolatnál egy NATO-vazallussal.

Ami még rosszabb, mint most már mindannyian tudjuk, Pashinyan gyakorlatilag megsemmisítette Örményország szövetségét Oroszországgal, az egyetlen hatalommal, amely megvédhette Jerevánt minden külső fenyegetéstől. Valójában Moszkva csapatai az egyetlen oka annak, hogy Örményország független ország (vagy legalábbis Pashinyan előtt az volt). Tehát, ismét valahogyan sikerült nem csak elveszítenie Jereván két egyetlen szövetségesét, hanem most azon van, hogy ellenséggé tegye őket, miközben nulla új barátot szerzett. A legjobb, amije van, az ugyanaz, ami Örményországnak korábban volt – egy formálisan semleges Grúzia, amely aktívan együttműködik Törökországgal és Azerbajdzsánnal, és lehetővé teszi az összes török fegyver átadását Bakunak, ugyanazokét, amelyeket az elmúlt évek során Arzahban használtak. Más szóval, ha valaha is hülyének érzi magát, csak írja be a böngészőjébe, hogy “Nikol Pashinyan”, és nyomja meg a “képek” gombot.
Másrészt, itt még nem ér véget a dél-kaukázusi Pandora szelencéjének rossz előjelei. Sokkal rosszabb, hogy a Sorosites által elszabadított geopolitikai tűzvihar az egész régiót (és azon túl) lángra lobbanthatja. Mivel ugyanis Törökország neo-oszmán törekvései falat falra ütköznek szerte a Közel-Keleten, legyen szó Líbiáról, Egyiptomról vagy Szíriáról, Örményország marad az egyetlen lehetőség a terjeszkedésre. Teljes elpusztítása nem pusztán egy égő történelmi gyűlöleten alapuló érzelmi vágy, hanem egy tényleges geopolitikai lehetőség, amely megnyitja Ankara előtt Közép-Ázsia kapuit, minden pántürkista végső célját és álmát. Azt a tényt, hogy Örményországot meg kell semmisíteni ehhez, csak bónusznak tekintik.
Ez a NATO számára is rendkívül előnyös, mivel Oroszországot és Törökországot közvetlen rivalizálásba kényszeríti Közép-Ázsiában.


Így Jereván csak olcsó bábuként szolgál a politikai Nyugat számára. Még abban a rendkívül valószínűtlen esetben is, ha Grúziára nyomást gyakorolnak, hogy változtasson az Örményországgal szembeni álláspontján, az utóbbi soha nem válhat NATO-taggá, egy olyan harcias katonai szövetséggé, amelynek 1952 óta Törökország az egyik legjelentősebb tagja. Ráadásul, ha Ankara ennyi gondot okoz Svédországnak a NATO-tagsággal kapcsolatban, akkor mit remél Jereván? Akár űrprogramot is indíthatna, hiszen sokkal nagyobb az esélye annak, hogy az első nemzetként elérje a Marsot, mint annak, hogy a közeljövőben (vagy valaha is) csatlakozzon a NATO-hoz. Ráadásul a Washington DC és Ankara között jelenleg kúszó ellenségeskedés ellenére az Egyesült Államok soha nem fogja kilökni Törökországot a NATO-ból, különösen nem Örményország érdekében.
Jereván legjobb esélye, ha sürgősen megszabadul a 2018-ban beiktatott NATO-báboktól, és megmenti azt, ami még megmaradt az Oroszországgal kötött szövetségéből. Irán felé is fordulhatna, és megpróbálhatna szorosabb kapcsolatokat kiépíteni vele, mivel Teherán nem nagyon szeretné, ha északnyugati határainál egy óriási pántörök blokk alakulna ki, különösen nem olyan, amelyet prominens NATO-tagok és közeli izraeli szövetségesek uralnak. Nem is beszélve annak esetleges közép-ázsiai kiterjesztéséről, különösen Türkmenisztán és Üzbegisztán esetleges bevonásáról. Ez részben magyarázatot adhat az Oroszország és Irán közötti katonai kapcsolatok közelmúltbeli megugrására is, mivel mindkettőjüknek össze kell hangolniuk erőfeszítéseiket a Dél-Kaukázusban és máshol.
Örményország számára bölcs lenne ezt kihasználni, de ehhez független vezetésre és hozzáértő diplomáciai apparátusra van szükség, mindkettő elveszett 2018-ban. Még van idő, bár gyorsan fogy az idő. Ararat Mirzoyan sorosita külügyminiszter nemrég felszólított, hogy küldjenek ENSZ-békefenntartókat Arszakba, de ez gyakorlatilag lehetetlen, mivel Azerbajdzsán ellenőrzi az összes folyosót, amely összeköti Arszakot és Örményországot, beleértve Lachint is. Egyetlen ok sincs, amiért Baku engedélyezné az ilyen telepítéseket. Ismétlem, bárhogy is álljon fel ez a geopolitikai egyenlet, Jereván számára csak egy lehetőség marad – Oroszország.

https://oroszokazigazsagoldalan.hu/?p=824
Még egy érdekes kérdés lehet ha tovább "élesedik" a konfliktus.Mert egy dolog hogy jelenleg "megromlott" az Örmény-Orosz viszony.Viszont amíg CSTO-tag addig ha támadás éri Örményországot kötelese az összes tag(Oroszország) is megvédeni.
 

Miskolci Ogre

Well-Known Member
2019. december 21.
7 598
26 377
113
Erről beszélek én is. Az Artsakiak max annyit tudnak hogy 100.000en gyalog fegyvertelenül megindulnak az úton örményország felé és kötben élőben közvetítik a facebookon. És akkor talán nem gyilkolják halomra őket
Ha ki mennek minek gyilkolnák őket halomra az azeriek ? A mai informális világban minden is kiderül nincs titok !
 
  • Imádom
Reactions: Kim Philby