Még egy Darwin díjas piromán huligán:
[BIZTPOL] Kína
- Téma indítója GrGLy
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Hongkong elveszítheti nemzetközi pénzügyi szerepét - figyelmeztette Kayleigh McEnany, a Fehér Ház szóvivője Kínát a kedden tartott sajtókonferenciáján, amiről az MTI számolt be. McEnany kifejtette: az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump "elégedetlen" azzal, hogy - szerinte - Kína meg akarja fosztani Hongkongot az autonómiájától.
Washington azzal fenyegeti Kínát, hogy Hongkong elveszítheti nemzetközi pénzügyi szerepét
Washington azzal fenyegeti Kínát, hogy Hongkong elveszítheti nemzetközi pénzügyi szerepét
Hongkong többé nem autonóm terület - jelentette ki Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szerdán kiadott közleményében, amellyel lényegében hivatalosan kimondta, hogy az amerikai kormányzat többé nem tekinti autonóm területnek Hongkongot a legutóbbi kínai lépések nyomán.
Hongkong többé nem autonóm terület az Egyesült Államok szerint
Ennek a cikknek legalább a címe korrekt.
A tartalma csak akkor lenne az, ha a másik fél nézetéről is írna vagy hivatkozna a saját másik cikkére, amelyikben azt hozta.
Az SCMP (South China Morning Post) lehetne pl. a másik oldal.
Persze ez csak egy MTI hír, amit nem is titkolnak el.
https://kitekinto.hu/2020/05/28/eur...jat-korlatozo-kinai-torvenytervezetet/181419/
"A várakozásoknak megfelelően elfogadta a kínai parlament a múlt pénteken ismertetett, Hongkongra vonatkozó nemzetbiztonsági törvénytervezetet csütörtökön."
"A várakozásoknak megfelelően elfogadta a kínai parlament a múlt pénteken ismertetett, Hongkongra vonatkozó nemzetbiztonsági törvénytervezetet csütörtökön."
T
Törölt tag 008
Guest
Na ez már megint tipikusan a mindenben a szörnyű kínai fenyegetést keressük videó, ami néhány alapvető dogot figyelmen kívül hagy:
1. A folyók vízhozamát a vízgyűjtő területünkre eső csapadék határozza meg. Attól, hogy egy folyó adott ponton ered, még a vízhozamának általában csak kis része származik onnan. Meg kell nézni, hogy az érintett folyók teljes vízgyűjtő területéből Kínába eső részen mennyi a csapadék. Azonnal látszik, hogy nem az igencsak csapadékszegény Tibeti-fennsík a meghatározó az érintett folyók alvízi országaiban tapasztalható vízhozam szempontjából.
2. Egy vízerőmű nem tünteti el a vizet. Ugyanaz a mennyiség kifolyik belőle, mint ami befolyik a tározójába. Legfeljebb a napon belüli, vagy az évszakos vízjárást befolyásolja, illetve egy rövid szakaszon eltereli a vizet. Például Bősnek a Komáromnál, Esztergomnál, Vácnál, vagy Budapestnél mérhető napi összes vízhozamra elég kevés hatása van. Az üzemvízcsatorna miatt a szigetközre volt negatív hatással, amíg ezt a minimálisan megfelelő mennyiség oda irányításával és fenékküszöbökkel meg nem oldották. A kínai vízerőművek sem vonnak el tartósan vizet a gát utáni, más országokba eső folyószakaszoktól.
3. Akkor vonnának el nettóban érdemi vízmennyiséget az alvízi országoktól, ha Kína kitalálná, hogy a Tibeti-fennsíkot öntözéssel, csatornázással intenzív mezőgazdasági művelés alá akarja venni. De erre az a száraz, zord hideg, magasan fekvő, gyenge talajú terület nem igazán alkalmas.
4. Gátat építeni úgy a leggazdaságosabb, ha a már érdemi vízhozam nagy eséssel párosul. Ilyenkor nem szükséges óriási tározó, csak egy völgyzáró gát. A Tibeti-fennsík kilépési pontjain ilyen erőművek építhetők. Ezekre az jellemző, hogy a tározó kapacitásuk korlátozott, ezáltal még a vízjárásra is csak kis mértékben vannak hatással. A kisebb esésű területeken a legnagyobb vízhozamot kihasználó, óriási tározóval épített vízerőművek vannak nagyobb hatással a vízjárásra, de ez viszont nem Tibetre jellemző.
5. Egyébként egy vízerőmű vízjárásra gyakorolt hatása éves, vagy évszakos szinten nézve általában pozitív. Kisimítja, kiegyenlíti a vízjárást. Fékezi az áradásokat és többlet vizet biztosít szárazabb időszakokban, ha ehhez elég nagy a tározó kapacitása. Nagyon sok gátat és víztározót legalább annyira a vízjárás kiegyenlítése, öntözés, hajózhatóság érdekében építenek, mint az energiatermelés miatt. Napon belül lehet negatív a vízjárásra gyakorolt hatás azzal, hogy napi villamosenergia igényhez igazodik az erőmű működése, de ez általában nem jelen túl nagy problémát. Ha mégis, akkor végső soron egy alacsonyabban lévő kiegyenlítő szerepű gáttal ellensúlyozható, ami pont ellentétes ütemben dolgozik, mint a fő gát. Ilyen párja lett volna a nagymarosi gát a bősi gátnak, az utóbbi csúcsra járathatósága érdekében.
6. Általában azt várjuk el egy országtól, hogy használja ki a megújuló, csak kis mértékben szennyező energiatermelési lehetőségeit. Ha ez az alapvető elvárás, akkor elég álságos dolog a vízerőművek építése miatt hibáztatni egy országot. Közben meg mindenki sír, hogy Kínában mennyi a szénerőmű és azok milyen mocskot pöfékelnek ki. Mert ugye aki azt mondja, hogy Kína ne építsen vízerőműveket, nehogy az alvízi országokat ez befolyásolhassa, az egyben azt is mondja ezzel, hogy fulladjanak meg a kínai városok lakói a szénerőművek gerjesztette szmogban. De egyébként ez a Föld majdnem minden országára elmondható, mert a legtöbb folyó több országon folyik keresztül. Akkor most tiltsuk be világszerte a vízerőműveket? Vagy mindenki más bátran építhet ilyeneket, csak Kína nem. Például a szép számú osztrák vízerőmű miatt nekünk gyűlölnünk kellene a sógorokat? Mert biztos valami szörnyű, Magyrooszág elleni nyomásgyakorlási célból építették azokat...
7. Tessék tudomásul venni, hogy minden ország igyekszik a rendelkezésére álló energiatermelési módokat kihasználni! És bizony ez mindig hatással van a szomszédos országokra. Bármilyen energiatermelési módról van szó. Épp te szoktad emlegetni, hogy a dél-koreaiak szerint átjön hozzájuk a kínai szénerőművek és városi forgalom szmogja. (Mondjuk én ezt elégé kétlem, illetve eltúlzottnak tartom, tekintettel arra, hogy 500-800 km-t kellene annak a szmognak tenger fölött megtenni és ott az esetek többségében emberi érzékszervekkel érzékelhetetlen mértékben felhígul. Pláne ahhoz a koncentrációhoz képest amit a koraeiak saját maguknak helyben megtermelnek. Tehát szerintem ebben is sokszorta több az előítéletes beleképzelés, mint a valóság. De most ettől egy pillanatra tekintsünk el.) Ha Kína nem vízerőművet épít, hanem szénerőművet, akkor azt meg mondjuk Korea fogja megérezni. Az jobb?
8. Azt is tudomásul kell venni, hogy a felvízi ország folyóval kapcsolatos bármilyen magatartása mindenképpen érinti az alvízi országot. Ez nem Kína gonoszsága miatt van így, hanem ez a természet rendje. Pusztán emiatt nem lehet eltiltani a felvízi országok a folyók hasznosításától. Most tényleg azt várja el a videó bölcs készítője, hogy Kína kiaknázatlanul hagyja a folyóit, nehogy a hasznosítás befolyásolhasson más országokat?
9. Kína súlya meghatározó a világ ipari termelése szempontjából. Márpedig az ipari termeléshez áram kell. Kissé képmutató dolog Kína erőmű építéseit kritizálni olyanoknak, akik napi szinten használják az olcsó kínai termékeket. Mert ugye ha Kína nem épít vízerőművet, akkor nem is termel annyit, tehát azt máshol kell megtermelni. Például a videót készítő Shirvan Neftchi szomszédságában, a festői Azerbajdzsánban. És mivel Azerbajdzsánban az erőművek többsége kőolajjal, vagy gázzal megy, mondjuk egy frankó kis pakura tüzelésű erőművet pakolnak közvetlenül a lakóhelye mellé. Vásárolhatja drágábban a ne Kínéban gyártott termékeket és még az orra alá is ereget egy pakurás erőmű, mert nem volt jó neki a világ túlsó felén a kínai vízerőmű építés.
Ez a videó már megint csak arról szól, hogy keressünk egy okot, ami miatt retteghetünk Kínától.
T
Törölt tag 008
Guest
60-80% helyi, többi kínai. Időjárás függő. Tőlünk 1700 km-re van afrika, tenger és egy baromi vagy kiterjedésű hegység választ el mégis évente többször van sivatagi sáreső. Legutóbb múlt héten (900 ftért mostam le a kocsit, emlékszem
)Nem kommentáltam, nem értettem vele egyet, csak beraktam. Amúgy az, hogy a vietnámiaknak nem tetszik azt már máshonnan is hallottam, de ők is utálják kínát.
Shrivanról eddig azt hittem indiai (akcentus miatt), így megértettem az elfogultságát, bár ezzel nem értek egyet. Azt tudom, hogy az európai videói használhatatlanokj, mert annyi tárgyi tévedés van benne. Az ázsiaiakról azt gondoltam talán használhatóbb.
Amúgy egyiptom és etiópia között azért feszült a viszony, mert az etiópok ha feltöltik az erőművet évekig esik a vízhozam. Szóval ha a kínaiak is ezt ész nélkül csinálják és feltöltik lehet az agrárország india sírni fog. Mondjuk mást úgysem tud tenni.
A kínai vezetés úgy döntött, hogy miután a helyi erők nem tudták leverni az egy éve tartó tüntetéseket, ők veszi a kezükbe a dolgokat, amit egy, Hongkongra vonatkozó nemzetbiztonsági törvény elfogadásával nyomatékosítottak. A hongkongi tüntetők szerint a terrorizmusra és szeparatizmusra hivatkozva akarják elhallgattatni őket, és a jövőben akár a kínai titkosszolgálatok vadászhatnak rájuk a névleg autonóm, kiterjedt szabadságjogokat élvező területen. Európát nem érdekli a dolog, Amerika pedig hiába ígért ellenlépéseket, inkább Kína egzecíroztatását szolgáló ürügyről, mintsem a demokrácia védelméről van szó.
Ez lehet Hongkong végének kezdete
Ez lehet Hongkong végének kezdete
Ostobák. Szun-ce nem lájkolja. Ha micimackó nem hülyül meg és keményít be, további 20 év csendes építkezéssel Kína simán visszavette volna évezredes vezető szerepét a világgazdaságban. Így most Ausztráliáról Kanadáig, Svédországtól Amerikáig, az egész nyugati világ felébredt, szervezik át a beszállítói láncokat, helyezik át a gyártókapacitást, szorítják ki a csúcstermékeket, vadásszák le a beépített tudósokat, utasítják ki a CCP helyi kirendeltségeként működő Konfuciusz intézeteket, és ez csak az amire az átlagember is rálát, ki tudja mi megy a háttérben a titkosszolgálatok szintjén. Több generációnyi egész életében látástól vakulásig gürcölő kínai szebb jövőbe vetett munkáját húzta le a történelem vécéjén a kommunista párt. Ügyes.
Nem igaz. Így is, úgy is ez lett volna. Egész egyszerűen, ha az USA azt látja, hogy egy ország gazdaságilag, majd potenciálisan katonailag is lekörözheti, akkor az az ország többé már nem tud radarhorizont alatt maradni, így is úgy is belekötnek. Semmi esélye nem volt itt már semmiféle 20 év csendes építkezésnek.
Azért ez is kétoldalú, egyrészt Kína meg a saját tudományos/értelmiségi bázisát építette ki, ami már önmagában nehezen megkerülhető; másrészt olyan gyártástechnológiai tudásra tett szert, ami -mivel szinte minden ki lett szervezve- pl. Európából ha nem is teljesen, de jelentősrészt kiesett, vagy marginalizálódott. Harmadrészt egymilliárd ember vásárlóereje az mégiscsak egymilliárd ember vásárlóereje. És ez még csak a gazdasági vonal. A politikai (pandapolitika, országok közti guangxi) és katonai tényezők még e mellé jönnek.
A bekeményítésbe a katonai magamutogatás is beletartozik. Nem kellett volna bunkózni a Dél-kínai tengeren, tucat szigetet katonai bázissá alakítani, beszólogatni fűnek-fának, szankciókkal fenyegetőzni, parádézni az új fegyverekkel, stb. Szépen csendben építkezni, fejleszteni, parádékon másodvonalbeli szépen kifestett cuccokat mutogatni, kölcsönösen előnyös kereskedelmi egyezményeket kötni, évezredes kínai kultúrát népszerűsíteni, mosoly, virágok, zene. Ez így is volt, amíg maci teljesen meg nem kattant és be nem vezette az örökös elnökség intézményét, onnantól végleg az egész a feje tetejére állt. Mire az USA észbe kapott volna már késő. Így viszont nekik az, és a szellemet már nem lehet visszadugaszolni a palackba.
Szerintem, simán lett volna még esélyük 20 évig fű alatt építkezni. Mi történit volna ha Hong Kongot még nem piszkálják 20 évig? Valszeg semmi.