Amíg az USA&tsai technológiailag pofán tudja vágni Kínát és meg tudja fojtani a legnagyobb kínai technológiai cégeket (ZTE, Huawei, most a Xiaomi is célkeresztben van), addig illúzió bármilyen kínai fölényre gondolni.
- Miért kéri Pakisztán a kínai harci gépeket orosz hajtóművel?
- Hasonlítsd össze a Liaoningot a Roosevelttel!
A Kína fel, USA le tendencia nem vita tárgya. A vezetés átvétele viszont nem csak GDP kérdése, és még odébb van.
HA minden így megy tovább. Amit persze senki sem garantál.
Ezt nyugodtan konkretizálhatod. Mert az ülésszövet nem számít!
Az USA hiába indított gazdasági háborút Kína ellen. Nem bír vele. Legfeljebb korlátozott és ideiglenes veszteséget tud okozni, miközben maga is legalább akkora, vagy még nagyobb veszteséget szenved. A gazdasági háborús lépések nem tudják megakadályozni Kína további fejlődését és növekedését. Közben Kína is pont ugyanúgy "pofán tudja vágni" az USA-t.
De melyik ország bírná akár csak megközelítőleg is olyan jól a gyűrődést, mint Kína, ha az USA ugyanolyan keresztes háborút folytatna ellene? Mondj olyan nagy angol, francia, német, olasz, spanyol, svéd, izraeli, japán, koreai stb.. gyártó céget, aminek az USA ne tudna legalább annyi problémát okozni, mint a felsorolt kínai cégeknek!
A globalizált világban minden országnak be lehet valamilyen szinten tartani, ha csak ez a cél, mert mindenki egy csomó mindent külföldről vesz, az arra specializált legjobb ár/érték arányú, vagy a vezető gyártóktól.
Az USA egyébként is a pénzügyi erejével, politikai ráhatásával, zsarolási potenciáljával vívja ezt a háborút, nem a felsőbbrendű, világverő technológiával. Pont az fáj nekik, hogy 5G-ben például lemaradtak, mint a borravaló és a Huawei, meg a ZTE az élre ugrott. Még utánuk is a Nokia és az Ericsson jön, nem pedig a Cisco.
Miért nem kér Pakisztán orosz harci gépeket a kínai harci gépek helyett? Vagy amerikait, franciát, EU közöst, svédet, stb..?
Hajtómű terén még az oroszok a jobbak, de radar, vagy optika terén már nem.
Lehet olyan példákat is mondani, hogy a kínaiaké világ kereskedelmi drón gyártásának 70%-a (DJI) és a katonai drón piacon is vezető exportőrök, ha a vásárló országok számát nézzük és nem a felszámított borsos árat.
Az is beszédes, hogy az övék a világ legfejlettebb gyorsvasút hálózata. Vagy hogy kvantum számítógép fejlesztésben az élre álltak. Fuziós reaktor fejlesztésben sem kispályáznak. Képfelismerő és adatfeldolgozó technológiákban, vagy mesterséges intelligencia terén is ott vannak már a szeren.
Kína a nagy ugrás erőltetett iparosítása ellenére 1990-en még egy elmaradott, javarészt agrár ország volt, még mindig 27% mezőgazdaság aránnyal a GDP-n belül. 1990-ben kb 3-szor kisebb volt Kína nominális GDP-je mint az olaszoké, a franciáké, vagy az angoloké, de még vásárlóerő paritáson sem haladta meg azokét. Az elmúlt 30 évben 36-szorosára nőtt Kína GDP-je. Vásárlóerő paritáson 2013-ra utolérte az USA--t és most bő 20%-kal előtte van.
De ha kivesszük a GDP-ből a felfújt, sokszor öncélú, luxus, túlárazott szolgáltatásokat és csak ipari termelést nézzük vásárlóerő paritáson, akkor Kína 2,5-szeres termelést tud felmutatni az USA-hoz képest. Az USA és az EU együttes ipari termelését is meghaladja és ők adják a világ ipari termelésének 1/4-ét.
Elképesztő fejlődést produkáltak az elmúlt 30 évben, de különösen az elmúlt 20 évben. Olyan ütemben zárkóztak fel és csökkentették a technológiai lemaradást, ami párját ritkítja a világtörténelemben. Ma már sok téren az élvonalban vannak technológiailag is. Természetesen nem minden téren. Azonban félelmetes sebességgel tanulnak és fejlődnek. Először csak bérgyártottak. Azután másoltak. Majd megértették, átlátták a gyártást, a terméket, a technikát és ugyanazt, vagy közel ugyanazt saját erőből tudták gyártani, jóval olcsóbban. Végül már ők fejlesztenek.
Az 1990-es évek elején a szabadalmak száma terén nem voltak első 10-ben. A 2000-es évek elején az 5.-ek voltak. Az évtized közepén a 3. hely volt az övék. 2012-ben átvették a vezetést. Abszolút létszámra több kutató és tudós dolgozik náluk, mint a világ bármely más országában. Vásárlóerő paritáson az USA után ők költik a legtöbbet kutatás-fejlesztésre.