Egy gyors összefoglaló a témában.
De kik a palesztinok?
Az viszonylag újkeletű jelenség, hogy Palesztina lakói magukat palesztinokként határozzák meg. A palesztin nemzeti identitás a 19. században alakult ki – ekkoriban indult számos más nemzeti mozgalom is, például a zsidó cionizmus.
Gyakori palesztin álláspont, hogy Palesztina lakossága mindig is palesztin volt, csak az aktuális politikai helyzettől függően más-más nevet viselt és vallást gyakorolt. Eszerint az érvelés szerint a filiszteusok a mai palesztinok ősei. Ez nem igazán igazolható, de genetikailag a palesztin arabok és a zsidók
meglehetősen hasonlítanak egymáshoz. Tehát vagy mindkét csoport a filiszteusok leszármazottja, vagy egyik sem, mindenesetre a mai zsidók és palesztinok egymással közeli rokonságban állnak...
Palesztina lakói korábban araboknak, muszlimoknak, az
Oszmán Birodalom alattvalóinak tartották magukat. 1834-ben azonban fellázadtak az oszmán-törökök ellen, mert azok a helybéli fiatal férfiak javát besorozták és elvitték Egyiptomba katonáskodni. A lázadók több várost elfoglaltak, köztük Jeruzsálemet is. A felkelést a törökök leverték, és Palesztina arab lakossága ezután nem igazán tudott azonosulni az Oszmán Birodalommal. Ekkor még nem merült fel önálló ország alakításának igénye, de miután a birodalom széthullott, ez a lehetőség is elérhetőbbé vált. A brit mandátum alatt palesztin állampolgárságot kaptak azok, akik Palesztina területén laktak – arabok, zsidók egyaránt. Ebben az időszakban indultak az első palesztin arab függetlenségi törekvések.
Brit palesztin font angol, arab és héber felirattal
(Forrás: Wikimedia Commons)
Miután Izrael 1948-ban kikiáltotta függetlenségét, a környező arab országok közösen megtámadták. A harcok során a palesztin arabok nagy része elmenekült a későbbi Izraelből, az arab országokban élő zsidók pedig Izraelbe menekültek. Miután a modern Izrael megalakult, a korábbi brit palesztin állampolgársághoz nem tartozott állam, és érvényét vesztette. A zsidók izraeli állampolgárságot kaptak, amit az arabok is kérhettek, de ezt az új állam adminisztratív eszközökkel igyekezett akadályozni. Azokat, akik izraeli állampolgárrá váltak, ma izraeli araboknak szokták nevezni, de ők maguk nem egységesek a tekintetben, hogy minek tartják magukat: palesztinnak, arabnak, izraelinek, vagy ezek valamilyen kombinációjának. Az
általunk korábban bemutatott, saját jelnyelvvel rendelkező falu, El-Szaíd lakosai is izraeli arabok.
Palesztinoknak ma inkább azokat az arabokat szokás nevezni, akik a Gáza-övezetben és Ciszjordániában élnek, vagy pedig az 1948-ban elmenekült palesztin arabok leszármazottai. A kettő akár egyszerre is igaz lehet, mert a Gáza-övezetben és Ciszjordániában is a mai napig léteznek menekülttáborok. A palesztin menekültek nagy része azonban a szomszédos országokban kötött ki, de nem olvadtak be a helyi arab többségbe – már csak azért sem, mert nem fogadták őket tárt karokkal.
A palesztin arabok kulturálisan és nyelvileg is hasonlítanak a környező országok arabjaihoz, habár nem teljesen azonosak velük. A palesztin arab nyelv a jordániai és a szíriai arabhoz áll a legközelebb, vannak, akik nem is különítik el a jordániai arabtól. Kulturális azonosság viszont már csak azért sem lehetséges, mert a palesztin menekültek közelmúltbeli tapasztalatai eltérnek a szomszédos országok többségi helyzetben lévő arabokétól.
https://m.nyest.hu/hirek/palesztinok