[BIZTPOL] Közel-kelet
- Téma indítója duckdodgers™
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Abból azért lehet következtetni a török magyarirtásra, hogy mennyi szláv, román és német települt be a törökök kiűzése után. Trianon vhol ott kezdődött.
A kibucok és mosávok rendszere szerintem egy remek ötlet amennyiben csak a működést nézem nem azt, hogy az utóbbi évtizedekben palesztinok rovására játszanak azokkal, és megy a kiszorítósdi. Nem véletlenül tud működni ez a teljesen vagy majdnem teljesen önfenntartó közösség már a 20. század elejétől. Sőt másként nem is tudtak volna működni, mert az egyes tanyákat vagy pár házat az arabok felszámoltàk volna az 1900-ás évek elején-közepén.Félreértettél. Szerintem a kibuc - önmagában értelmezve - jó koncepció (már a gazdasági modell része, meg a közösségépítő hatása, amolyan tudatos "faluépítés").
Én arra voltam kíváncsi, hogy szerinted mennyire felelős hozzáállás az izraeli állam részéről, hogy nem hagyott egy jó 20 km-es sávot üresen Gáza körül, ráadásul konkrétan támogatta, hogy a palesztinoktól sokszor csak pár száz méterre települjenek kibucok.
Szerintem ez végtelenül nagy butaság volt:
(a piros foltok kisebb-nagyobb településeket jelölnek, a határhoz legközelebbiek tényleg kb száz méterre vannak Gázától)
Egyébként a kibucok lakói (teljesen jogosan, ha már itt tartunk) sokszor tartanak otthon fegyvereket. Nem hiszem, hogy ki lehetne zavarni őket onnan.
...hasonlóan nagyeszű:
Valamiért az északiaknak volt annyi eszük, hogy ne a DMZ mellett fossák tele az országukat mindenféle lakóházakkal.
Amúgy igen, sok embernél lehet fegyver. Gyakorlatilag mindegyiknek kellene lennie fegyveres őrségének. Persze ne egy komolyabb egységre gondolj.
Israel-Hamas War: Video shows Hamas militants attack on Kfar Aza kibbutz
Palestinian militant group Hamas released footage on its Telegram channel showing their assault on the Kfar Aza kibbutz, just three miles from Israel's border with Gaza. Kfar Aza was one of the first neighbourhoods to be breached in Saturday’s unprecedented attack.
news.sky.com
00:05-től mintha egy harckocsit lőnének ki az utcán, közeli felvétel.
Először az akarat kéne, de basznak rá. Jobb nekik Londonban tüntetni, mint Gázában vagy Szíriában harcolnil.
Meglepő, hogy az európai zsidók a kényelmüket feladva készek meghallani Izraelért és hazamennek.
OFF
Az oroszok nevezik különleges katonai műveletnek. De ez propaganda kifejezés. Jogilag az ott háború. Az hogy az oroszok kamuznak, az legyen az ő problémájuk. Mellesleg még az orosz jog szerint is háború lesz az, csak illegitim törvényekkel próbálják átértelmezni. Mi maradjunk a saját álláspontunknál: az ott háború.
Mondjuk az ukránoknál is ugyanezt láttuk nemrég. Egyébként ott ahol van nemzeti egység, ott ez nem annyira meglepő. Sok helyen ez lenne. Csak mi vagyunk a negatív példa
Így jól látszik a F.O.S média hírferdítő hatása. Ahogy régebben is írtam, minden hamis hír csak akkor hihető ha van 10 -20 % igazságtartalma is - de attól még hamis mint a sarki eb - vagy a közismert "tejpótló" műanyag "reggeli ital"A média működésének mechanizmusairól a „lefejezett csecsemőkről” szóló történet példáján keresztül
Tegnap olyan hírek terjedtek el az interneten, hogy több mint 200 meggyilkolt lakos holttestét találták meg Kibbutz Kfar Aza- ban, köztük 40 gyermek és csecsemő holttestét lefejezés nyomaival. A hírt azonnal felkapta és terjesztette az izraeli média.
Kicsit később azonban kiderült, hogy az elsődleges forrás Nicole Zedek újságíró volt. Bevallotta, hogy ezt a történetet csak a faluban tartózkodó izraeli harcosoktól hallotta - ő maga nem látta a kivégzettek holttestét.
Aztán az Anadolu török kiadvány az IDF-hez fordult azzal a kéréssel, hogy tisztázza az epizódot, és azt a választ kapta, hogy nincs információjuk, hogy a Hamász általában csecsemőket fejezett le.
Bár megégett holttestekről készült fényképek kerültek elő a kibucból, a Kfar Aza-i gyermekek tömeges kivégzésére vonatkozó bizonyítékok még nem jelentek meg nyílt forrásokban. Mindebből azt feltételezhetjük, hogy az adott előadásban szereplő történet hamisítványnak bizonyult.
Lehetséges, hogy ebben az esetben nem is szándékos ferdítés volt az ok, hanem egy „megrongálódott telefon”: a katonák személyes érzések hatására megnevezték a számot, az újságíró közölte, a média a maga módján értelmezte, és a közösségi oldalak felhasználói már az egész interneten elterjesztették.
A hatást azonban már elérték: a palesztinok által lefejezett babák híre elterjed az izraeliek körében, és más valódi atrocitások hátterében senki sem fogja megtudni az igazságot.
A történet önálló életbe fog kezdeni, és tovább motiválja az IDF harcosait, hogy durvasághoz folyamodjanak minden palesztinnal szemben.
Рыбарь
О механизмах работы медиа на примере истории про «обезглавленных младенцев» Вчера по Сети разлетелись сообщения о том, что в кибуце Кфар Аза найдены тела более 200 убитых жителей, включая 40 детей и младенцев со следами обезглавливания. Новость мигом подобрали и растиражировали израильские СМИ...t.me
Ez sem ilyen egyszerű. Voltak tervezett, szervezett betelepülések, és voltak spontán betelepülők. És csak egy részük volt más nemzetiségű, magyarokat is telepítettek be a néptelen területekre, meg visszatelepülés is volt. Például Törökszentmiklóst 316, 7? fővel alapították újra, a névsor alapján főként magyarok voltak. Tehát volt egy belső népmozgás, meg egy külső. Ez nem a Központi Statisztikai Hivatal kora volt, leginkább adózási listák, katonai listák stb. alapján lehet ezeket rekonstruálni, és hát ez nem pontos bázis.
Szinte minden fórumban valaki tizoldalanként feltalálja a melegvizet, mert kevesen követik a teljes diszkussziót .
Azért a periódikus "Apa, megint kezdődik..." felkiáltások.
Az ENSZ sajnos eddig is felesleges volt.
Nagypolitikai szinten úgyis az államközi szerződések/“erősebb kutya” elv érvényesül. Volt egy ENSZ határozat Koszovó ügyében is…
Azért még ottvan ha ez bekövetkezik akkor Izrael beveti a "végitélet" fegyvert.Magyarul indítja Jericho ICBM-eket atomtöltettel és "kiirtja"azoknak az arab országoknak a nagyvárosait akik lerohanták.73-ban nen sok kellett hozzá hogy összeroppanjanak és "leatokozzák" az Egyiptomiakat,Szíreket.
Ahogy én látom. Izraelnek nincs még 50 éve. Azért nincs mert egyszerűen a környező arabok demográfiailag jobban állnak. Tegyük hozzá, hogy az izraeli ráta 2.70 nem rossz, sőt! de pl a gázai 4.7, jordániai 3.39, ciszjordániai 3.05, szíriai 2.94, magasabb, a libanoni -kilóg- 1.77 (bár nekünk lenne ekkora). Magyarán pár generáció és hatalmas embertömeg fölényben lesznek az arabok. Na most vagy lépnek valamit és felszámolják az ellenséget vagy elpusztulnak mind egy szálig. Őszintén szólva a hamasz támadása nekem 9/11 2.0-ra emlékezet. Van egy indok a leszámolásra. Nem tudom, hogy mi a terv, tényleg bemennek és 10000, 100.000 számra gyilkolnak, de akkor benne van, hogy az arab világ már most nekik ugrik. Gondolom eddig és most is megy a kockázatelemzés, mi lesz ha témakörben. Azonban, nem tudom kiverni a fejemből, hogy van a szomszédunkban egy ország ami félig üres...bőven lenne hely az egész izraeli lakosságnak. És akkor ott nem kell napi harcot vívni a fennmaradásukért. Biztosan tévedek.
Pontosan.És még "palesztin" barát portál is lehozza.
Nem egészen.
Ha erről előre tudtak és hagyták, hogy megtörténjen, akkor voltaképpen mi a lényegi különbség köztük és a Hamasz között?
Ha ezt megelőzik és/vagy azonnal megvédik a támadóktól a kibucokat és a fesztiválozókat, akkor mitől is támadna másik 5 arab ország?????
Nem értem.
A "könyv népeihez" egy kis kommentár:
Napjainkban:
"Bármelyik egyházi vagy civil statisztikát nézzük, kifejezetten üldözést a következő országokból jelentenek: Afganisztán, Egyiptom, Eritrea, Észak-Korea, Irak, Irán, Nigéria, Maldív-szigetek, Pakisztán, Szaúd-Arábia, Szomália, Szudán." (11. oldal)
...
"Több iszlám országban azonban a keresztények nem pusztán előítéletekkel és diszkriminációval találkoznak: helyenként és időnként kifejezetten üldözésről van szó, ami a hagyományos, vallási alapú diszkrimináció feléledésétől az emberrabláson, nemi erőszakon, kényszerített házasságon, erőszakos áttérítésen, jogtalan bebörtönzésen és templomromboláson át a kínzásokig, kivégzésekig, mészárlásokig terjed." (14. o.)
...
7. századtól:
"A hódítás
A muszlimok Arábiát hamar megtisztították a pogányoktól, zsidóktól és a keresztényektől. Arábián kívül a szórványos portyázások hirtelen váltak hadjáratokká. Ha egy várost körülvettek, a lakosok áttérhettek. Ha áttérni nem akartak, de megadták magukat, akkor adó ellenében megtarthatták tulajdonukat, vallásukat, templomaikat és zsinagógáikat, harc esetén minden jogukról lemondtak. (Pl. Damaszkusz behódolt, Jeruzsálem nem.) Ami a helyőrségeket illeti, például a gázai bizánci katonákat arra szólították fel, hogy tagadják meg hitüket, és vegyenek részt a muszlim istentiszteleten. Mivel ezt visszautasították, lemészárolták őket. Helyenként templomokat gyújtottak fel, kolostorokat romboltak le, kereszteket és ikonokat szentségtelenítettek meg. A hódításnak elsöprő ereje volt. A meghódított területek 632 és 661 között, az első négy kalifa idején az Arab félszigeten kívül a mai Líbiától Egyiptomon, Palesztinán, Szírián és Jordánián át északra a Kaukázusig, keletre pedig a mai Iránig terjedtek. 661 és 750 között, az Omajjádok idején pedig a mai Portugália és Spanyolország, egész Észak-Afrika, keletre pedig a mai Indiáig. 9.3.2.
Keleti keresztény reakciók
Az arab hódítás és a keresztény reakciók ellentmondásos jelenségeinek megértéséhez Goddard szerint az a kulcs, hogy a muszlimok nem mindenhol viselkedtek egyformán, és a keresztények sem értékelték a hódítást egyformán.
A keleti keresztények megosztottsága
A 7. századi keresztényeket az efezusi (431) és a kalcedoni (451) zsinatok krisztológiai formulái osztották meg: előbb a „nesztoriánusok”, majd a „jakobiták” szakadtak el Konstantinápolytól, a bizánciak pedig Egyiptomban és Szíriában igyekeztek e felekezeteket elnyomni. Kürosz egyiptomi helytartó alatt a miafizita koptoknak olyan üldözésben volt részük, mint a pogány rómaiak idején. Ez az áldatlan felekezetieskedés olyan mélyen megosztotta a közel-keleti kereszténységet, hogy kezdetben képtelenek voltak az iszlámban a közös ellenséget látni, és közös érdekből összefogni. Az arabok bizánciak feletti győzelmeit az ortodox keresztények úgy értékelték, hogy ez minden bizonnyal Isten büntetése a bűneik miatt. Az „antikalcedoniánus”, azaz Bizánc-ellenes arab, szír, kopt és örmény keresztények szerint is Isten büntette a bizánciakat bűneikért, és örültek, hogy felszabadultak elnyomásuk alól. Ezért a Bizáncellenes jakobita és nesztoriánus közösségek iránt kezdetben a hódítók is tiszteletet mutattak, és adót is kevesebbet szedtek, mint a bizánciak." (219-220. o.)
...
"Al-Mutawakkil és az új diszkrimináció A zsidók és keresztények helyzete a 9. században negatív változáson ment át. At-Tabarí világtörténeti műve (Ta’ríkh) őrizte meg al-Mutawakkil, az utolsó nagy Abbászida uralkodó 850-ben kiadott törvényének szövegét (GODDARD 2000:66-67). Al-Mutawakkil vallási kisebbségekhez való viszonya ambivalens volt. Egyfelől ő szüntette meg az egyik mutazilí elődje (al-Mamún) által felállított „inkvizíciót” [miḥna = „teszt”], amely a Korán teremtett voltának megvallását követelte, ugyanakkor síitaellenes volt. Ami a keresztényeket illeti, nem tudni, milyen hatással volt rá Nikétasz válasza, de egyértelmű, hogy a keresztények al-Mamún idején kialakult pozitív társadalmi szerepe szerinte nem felelt meg vallásjogilag alárendelt helyzetüknek. Ezért megerősítette a diszkriminációjukat, méghozzá évszázadokra:
...
Arra is parancsot adott, hogy rombolják le az újonnan épült274 templomaikat, és hogy minden tizedik épületüket vegyék el tőlük. Ha a helyiség elég nagy volt, mecset lett belőle, ha nem volt alkalmas arra, hogy mecset legyen belőle, nyilvános hely lett belőle. Megparancsolta, hogy házaik ajtajára fából készült ördögképeket szögezzenek, hogy megkülönböztethetők legyenek a muszlimokétól. Megtiltotta, hogy közhivatalokban alkalmazzák őket, és hogy hivatalos ügyekben muszlimok fölöttesei legyenek. 275 Megtiltotta, hogy gyermekeik muszlim iskolákba járhassanak, és hogy bármely muszlim tanítsa őket. Megtiltotta, hogy keresztet vessenek virágvasárnap és a zsidó rítusokat az utcán. Megparancsolta, hogy sírjaik a földdel egy szinten legyenek, nehogy a muszlimok sírjaira emlékeztessenek." (225. o.)
...
"A keresztények eltűnése és áttérése
Végül, arról a lassú folyamatról is szólni kell, amelynek eredményeképpen az iszlám hódítás alatti területek vallási térképe teljesen átrajzolódott. A zsidóság mindig kisebbségként élt, de a mai konszenzus szerint a keresztények az iszlám előtt és az iszlám első két évszázadában is mindenhol a lakosság többségét alkották, lassú, de tömeges áttérésüknek pedig elsősorban gazdasági okai vannak (SIMON 2012:25-28). GODDARD szerint (2000:68-74) helyenkénti eltűnésük vagy szívós fennmaradásuk komoly akadémiai kutatás tárgya. A konszenzus szerint e jelenségek mögött országonként eltérő okok állnak.
Észak-Afrikából a nagy múltú helyi kereszténység a 12. századra végleg eltűnt. Ennek belső oka a kezdeti mély felekezeti megosztottság (donatista szakadás) és a helyi egyház latinsága volt (a római, vezető réteg vallása). Külső oka az itt domináns málikita vallásjogi irányzat volt, amely a medinai közösséget tekintette mintának, és más irányzatokhoz képest kíméletlenebbül bánt a keresztényekkel.
Egyiptomban a 8. században kezdődő tömeges áttérés mögött inkább gazdasági okokat látnak, az időnként lázadásokra is okot adó adóterheket. A 10. századra a lakosság többsége már muszlim volt, de hogy az egyház fennmaradt (ma 10%), az a koptok erős helyi gyökereinek és felekezeti egységének köszönhette.
Szíriában (a mai Szíria, Jordánia, Libanon, Izrael területén) a lakosság még a 14. században is keresztény többségű volt. Bár az egyház hitvallási alapon megosztott volt, a helyi iszlámot ugyanez jellemezte (szunniták, síiták, drúzok).
Irak és Irán területén az egyház sosem volt domináns helyzetben, nemzeti és hitvallási alapon megosztott volt (káldok, örmények). A felszámolódás hamar elindult, de míg például a nemzeti-felekezeti identitás a folyamatot az örmények esetében gátolta, a nesztoriánusok esetében távol-keleti missziójuk, az elvándorlás gyorsította.
Ami a mai Törökországot, illetve a kis-ázsiai térséget illeti, a keresztények a 11. századig nagyrészt bizánci fennhatóság alatt éltek, sok etnikai és hitvallási közösségben. A szeldzsukok és az oszmánok uralma alatt is sokan térhettek át, de ezen az etnikailag vegyes területen a muszlim törökök még az Oszmán Birodalom csúcspontján is csak a lakosság kétharmadát alkották." (231-232. o.)
Még sok mindent idézhetnék, de így is hosszú lett. Akit jobban érdekel, az majd beleolvas Szalai András doktori disszertációjába (Az iszlám kereszténységképe és ennek hatása a két vallás viszonyára).
Napjainkban:
"Bármelyik egyházi vagy civil statisztikát nézzük, kifejezetten üldözést a következő országokból jelentenek: Afganisztán, Egyiptom, Eritrea, Észak-Korea, Irak, Irán, Nigéria, Maldív-szigetek, Pakisztán, Szaúd-Arábia, Szomália, Szudán." (11. oldal)
...
"Több iszlám országban azonban a keresztények nem pusztán előítéletekkel és diszkriminációval találkoznak: helyenként és időnként kifejezetten üldözésről van szó, ami a hagyományos, vallási alapú diszkrimináció feléledésétől az emberrabláson, nemi erőszakon, kényszerített házasságon, erőszakos áttérítésen, jogtalan bebörtönzésen és templomromboláson át a kínzásokig, kivégzésekig, mészárlásokig terjed." (14. o.)
...
7. századtól:
"A hódítás
A muszlimok Arábiát hamar megtisztították a pogányoktól, zsidóktól és a keresztényektől. Arábián kívül a szórványos portyázások hirtelen váltak hadjáratokká. Ha egy várost körülvettek, a lakosok áttérhettek. Ha áttérni nem akartak, de megadták magukat, akkor adó ellenében megtarthatták tulajdonukat, vallásukat, templomaikat és zsinagógáikat, harc esetén minden jogukról lemondtak. (Pl. Damaszkusz behódolt, Jeruzsálem nem.) Ami a helyőrségeket illeti, például a gázai bizánci katonákat arra szólították fel, hogy tagadják meg hitüket, és vegyenek részt a muszlim istentiszteleten. Mivel ezt visszautasították, lemészárolták őket. Helyenként templomokat gyújtottak fel, kolostorokat romboltak le, kereszteket és ikonokat szentségtelenítettek meg. A hódításnak elsöprő ereje volt. A meghódított területek 632 és 661 között, az első négy kalifa idején az Arab félszigeten kívül a mai Líbiától Egyiptomon, Palesztinán, Szírián és Jordánián át északra a Kaukázusig, keletre pedig a mai Iránig terjedtek. 661 és 750 között, az Omajjádok idején pedig a mai Portugália és Spanyolország, egész Észak-Afrika, keletre pedig a mai Indiáig. 9.3.2.
Keleti keresztény reakciók
Az arab hódítás és a keresztény reakciók ellentmondásos jelenségeinek megértéséhez Goddard szerint az a kulcs, hogy a muszlimok nem mindenhol viselkedtek egyformán, és a keresztények sem értékelték a hódítást egyformán.
A keleti keresztények megosztottsága
A 7. századi keresztényeket az efezusi (431) és a kalcedoni (451) zsinatok krisztológiai formulái osztották meg: előbb a „nesztoriánusok”, majd a „jakobiták” szakadtak el Konstantinápolytól, a bizánciak pedig Egyiptomban és Szíriában igyekeztek e felekezeteket elnyomni. Kürosz egyiptomi helytartó alatt a miafizita koptoknak olyan üldözésben volt részük, mint a pogány rómaiak idején. Ez az áldatlan felekezetieskedés olyan mélyen megosztotta a közel-keleti kereszténységet, hogy kezdetben képtelenek voltak az iszlámban a közös ellenséget látni, és közös érdekből összefogni. Az arabok bizánciak feletti győzelmeit az ortodox keresztények úgy értékelték, hogy ez minden bizonnyal Isten büntetése a bűneik miatt. Az „antikalcedoniánus”, azaz Bizánc-ellenes arab, szír, kopt és örmény keresztények szerint is Isten büntette a bizánciakat bűneikért, és örültek, hogy felszabadultak elnyomásuk alól. Ezért a Bizáncellenes jakobita és nesztoriánus közösségek iránt kezdetben a hódítók is tiszteletet mutattak, és adót is kevesebbet szedtek, mint a bizánciak." (219-220. o.)
...
"Al-Mutawakkil és az új diszkrimináció A zsidók és keresztények helyzete a 9. században negatív változáson ment át. At-Tabarí világtörténeti műve (Ta’ríkh) őrizte meg al-Mutawakkil, az utolsó nagy Abbászida uralkodó 850-ben kiadott törvényének szövegét (GODDARD 2000:66-67). Al-Mutawakkil vallási kisebbségekhez való viszonya ambivalens volt. Egyfelől ő szüntette meg az egyik mutazilí elődje (al-Mamún) által felállított „inkvizíciót” [miḥna = „teszt”], amely a Korán teremtett voltának megvallását követelte, ugyanakkor síitaellenes volt. Ami a keresztényeket illeti, nem tudni, milyen hatással volt rá Nikétasz válasza, de egyértelmű, hogy a keresztények al-Mamún idején kialakult pozitív társadalmi szerepe szerinte nem felelt meg vallásjogilag alárendelt helyzetüknek. Ezért megerősítette a diszkriminációjukat, méghozzá évszázadokra:
...
Arra is parancsot adott, hogy rombolják le az újonnan épült274 templomaikat, és hogy minden tizedik épületüket vegyék el tőlük. Ha a helyiség elég nagy volt, mecset lett belőle, ha nem volt alkalmas arra, hogy mecset legyen belőle, nyilvános hely lett belőle. Megparancsolta, hogy házaik ajtajára fából készült ördögképeket szögezzenek, hogy megkülönböztethetők legyenek a muszlimokétól. Megtiltotta, hogy közhivatalokban alkalmazzák őket, és hogy hivatalos ügyekben muszlimok fölöttesei legyenek. 275 Megtiltotta, hogy gyermekeik muszlim iskolákba járhassanak, és hogy bármely muszlim tanítsa őket. Megtiltotta, hogy keresztet vessenek virágvasárnap és a zsidó rítusokat az utcán. Megparancsolta, hogy sírjaik a földdel egy szinten legyenek, nehogy a muszlimok sírjaira emlékeztessenek." (225. o.)
...
"A keresztények eltűnése és áttérése
Végül, arról a lassú folyamatról is szólni kell, amelynek eredményeképpen az iszlám hódítás alatti területek vallási térképe teljesen átrajzolódott. A zsidóság mindig kisebbségként élt, de a mai konszenzus szerint a keresztények az iszlám előtt és az iszlám első két évszázadában is mindenhol a lakosság többségét alkották, lassú, de tömeges áttérésüknek pedig elsősorban gazdasági okai vannak (SIMON 2012:25-28). GODDARD szerint (2000:68-74) helyenkénti eltűnésük vagy szívós fennmaradásuk komoly akadémiai kutatás tárgya. A konszenzus szerint e jelenségek mögött országonként eltérő okok állnak.
Észak-Afrikából a nagy múltú helyi kereszténység a 12. századra végleg eltűnt. Ennek belső oka a kezdeti mély felekezeti megosztottság (donatista szakadás) és a helyi egyház latinsága volt (a római, vezető réteg vallása). Külső oka az itt domináns málikita vallásjogi irányzat volt, amely a medinai közösséget tekintette mintának, és más irányzatokhoz képest kíméletlenebbül bánt a keresztényekkel.
Egyiptomban a 8. században kezdődő tömeges áttérés mögött inkább gazdasági okokat látnak, az időnként lázadásokra is okot adó adóterheket. A 10. századra a lakosság többsége már muszlim volt, de hogy az egyház fennmaradt (ma 10%), az a koptok erős helyi gyökereinek és felekezeti egységének köszönhette.
Szíriában (a mai Szíria, Jordánia, Libanon, Izrael területén) a lakosság még a 14. században is keresztény többségű volt. Bár az egyház hitvallási alapon megosztott volt, a helyi iszlámot ugyanez jellemezte (szunniták, síiták, drúzok).
Irak és Irán területén az egyház sosem volt domináns helyzetben, nemzeti és hitvallási alapon megosztott volt (káldok, örmények). A felszámolódás hamar elindult, de míg például a nemzeti-felekezeti identitás a folyamatot az örmények esetében gátolta, a nesztoriánusok esetében távol-keleti missziójuk, az elvándorlás gyorsította.
Ami a mai Törökországot, illetve a kis-ázsiai térséget illeti, a keresztények a 11. századig nagyrészt bizánci fennhatóság alatt éltek, sok etnikai és hitvallási közösségben. A szeldzsukok és az oszmánok uralma alatt is sokan térhettek át, de ezen az etnikailag vegyes területen a muszlim törökök még az Oszmán Birodalom csúcspontján is csak a lakosság kétharmadát alkották." (231-232. o.)
Még sok mindent idézhetnék, de így is hosszú lett. Akit jobban érdekel, az majd beleolvas Szalai András doktori disszertációjába (Az iszlám kereszténységképe és ennek hatása a két vallás viszonyára).