A Shahed és hozzá hasonló drónokat túl nehéz lenne a vadászok beépített gépágyújával leszedni? 20mm lőszert egyszerűbb pótolni, mint egy Sidewindert/Pythont
Túl nehéz lenne. Akkora a sebességkülönbség, hogy a célzásra és a lövésre nagyon kevés az idő. A célpont rendkívül kicsi. Sokkal kisebb, mint egy vadászgép (kb. tized akkora a célfelület). Egy rövid sorozat még akkor is nulla, vagy legfeljebb 1-2 találatot eredményezne, ha amúgy pontos. (A vadászgép sebessége miatt a pontos rövid sorozatnak is csak egy még jóval rövidebb szakasza ül rá a célra. A többi elé és mögé megy. Ami meg a célon ül, az csak pár lövedék - a szórástól és a lőtávolságtól függően - a cél körüli pár 10 m-en belül, véletlenszerű eloszlásban.)
Ha már gépágyú, akkor egy harci helikopternek több esélye lenne, amelyik tartani tudja a drón sebességét és hozzá képest a saját helyzetét. Hosszabb ideig, alaposan tud célozni. Meg egyébként is azoknak mozgatható a gépágyúja, sisakcélzóval támogatva, azaz például fölé repülhet és meredeken lefelé lőve nagyobb a célfelület. Szinte korlátlanul közel tud menni, a szórásterületet kellően lecsökkenve, a lövedéksűrűséget megnövelve. Meg a heliken van légiharc célra kézi légvédelmi rakéta, ami azon kívül, hogy olcsóbb, kisebb a minimális indítási távolsága is.
Vadászgépeknek marad a rakéta. Az is közelről, mert egy ilyen, kis túlzással fűnyíró motoros drón hőképe minimális. A radarkeresztmetszete pedig az alakja és az üvegszálas műanyag szerkezet miatt kicsi. A kis magasság miatt földháttérben van. A kis sebesség miatt a doppler eltolódás nem sokkal nagyobb, mint egy gyorsabban repülő madár esetében. Tehát a radar szűrője könnyen eldobhatja a jelet. Azért el lehet találni, de megdolgoztatja a közelségi gyújtót is, amit szintén nem ilyen célokra állítottak be. Ha például mellette és nem felette repül el a rakéta (ilyen kis célnál a telitalálat kevésbé valószínű), akkor nem biztos, hogy van visszavert jel a közelségi gyújtónak. Oldalról nézve rendkívül vékony és rövid célpont. A nagy sebességkülönbség és kis méret miatt pedig az elhaladás rövid ideig tart. Tehát ha nem forog elég gyorsan a rakéta és nem néz pont a cél felé az egyik gyújtó, akkor lehet, hogy gyújtás nélkül húz el mellette a rakéta. Vagy későn gyújt és repeszfelhő a nagyon lassú és kicsi cél elé (ha szemből történt az indítás, akkor mögé) megy. Igen-igen valószínű, sőt biztos, hogy egy lelőtt drónra több indított rakéta jutott.
Ha e célra keresünk ideális fegyvert, akkor az orosz R-60M például elég olcsó és sok van belőle. Extrém közelről indítható (akár 200 méter), ahonnan még egy ilyen minimális hőkibocsátású célt is befog. Nagyon közelről működik a közelségi gyújtója (5 méteren belül), ahonnan már tényleg el is működik, még egy ilyen célra is. Nem túl gyors, ami ez esetben épp előny lenne. És még a Mi-24-re is fel lehet gyógyítani, vagy olyan, kisebb sebességen is stabilan repülni képes gépre, mint a Szu-25. Csak hát az egy orosz fegyver, tehát a jenkiknek és a zsidóknak nincs belőle.
Az izraeli, amerikai, angol, jordán csapatnak szerencséje, hogy az irániak szándékosan nem olyan számban indították a drónokat, amivel túlterhelték, vagy kifogyasztották volna a légierőt és a légvédelmet. Rengeteg időt adtak a védekezésre az igen távoli indítással, nagyon lassú eszközök használatával és a bejelentéssel. Órákkal az érkezés előtt bejelentették az indításokat és folyamatosan követhető volt a drónok útja. Az útvonalat is úgy választották meg, hogy még Jordániában, jó hosszú szakaszon lehessen vadászni a drónokra. Pedig mehettek volna más irányból is, hogy ne repüljenek át Jordánián. Indíthatták volna közelebbről is. Időben sem húzták el a csapást annyira, hogy a levegőbe emelt vadászgépek a naftából fogyjanak ki. Nem szétszórtan, légvédelemmel el nem látott, vagy gyengén védett civil célpontokat támadtak, hanem koncentráltan, katonaiakat, ahol volt légvédelem is. Láthatóan nem akartak túl nagy kárt okozni, inkább csak formálisan választ adni a nagykövetség elleni támadásra, de elkerülni a további eszkalációt.
