Batyrkhan Darimbet.
Az 54 éves Batyrkhan Darimbet, az ellenzéki Demokratikus Választás Kazahsztánban mozgalom politikai tanácsának tagja és az Azattyk kazah szerkesztőség egykori tudósítója, aki az Azat című ellenzéki újságot vezette, 2005-ben, hat nappal egy rejtélyes autóbaleset után halt meg Zsambil területen.
A 60 éves Zamanbek Nurkadilovot, Almaty volt miniszterét és volt polgármesterét, aki 2004-ben csatlakozott az ellenzékhez, és korrupcióval vádolta Nazarbajev elnököt, 2005-ben, három héttel az elnökválasztás előtt holtan találták saját otthonában Almatyban. Ez nem sokkal azután történt, hogy Nurkadilov közölte, hogy nyilvánosságra fogja hozni a magas rangú tisztviselők korrupcióját bizonyító dokumentumokat. A testén három golyó ütötte lyuk volt - kettő a mellkasán és egy a fején. Nurkadilov halálát hivatalosan öngyilkosságnak nyilvánították.
A 23 éves Anasztaszija Novikova az NTC műsorvezetője és Nazarbajev vejének, Rakhat Alijevnek állítólagos szeretője volt. Rejtélyes körülmények között halt meg 2004-ben Bejrútban, ahová állítólag szülni ment. Novikova barátai és rokonai létrehozták az Igazságot Novikovának nevű csoportot, és Alijevet vádolták az erőszakos halálában való részvétellel.
A 14 éves Oksana Nikitina, Elena Nikitina ellenzéki aktivista lánya 2005 októberében tűnt el Almatiban. Holttestét néhány héttel később találták meg. Jelena Nyikitina, az ellenzéki elnökjelöltet, Zsarmakhan Tujakbai-t támogató csoport helyettes vezetője nem sokkal lánya eltűnése előtt többször is kihallgatták, és a rendőrség nyomást gyakorolt rá, amikor az Igazságos Kazahsztánért mozgalomról érdeklődött.
Altynbek Sarsenbayuly (Sarsenbayev).
A 44 éves Altynbek Sarsenbajuly (Sarsenbajev), volt oroszországi kazah nagykövet és volt tájékoztatási miniszter, a Nagyz Ak Zhol ellenzéki párt társelnöke volt, és Nazarbajev politikai riválisának tartották. Szarsenbajuly, asszisztense, Bauyrzhan Baibosyn és sofőrje, Vaszilij Zsuravlev 2006. február 11-én tűntek el. Két nappal később az erőszakos halál jeleit mutató holttestüket megtalálták Almaty egyik külvárosában.
Saken Tauzhanov, egy 37 éves blogger, aki Nazarbajevet bíráló online publikációiról volt ismert. Legutóbbi, a kub.kz oldalon megjelent cikkében a kazahsztáni tisztviselőket a Shrek rajzfilm szereplőihez hasonlította. 2007-ben Tauzhanovot elütötte egy teherautó, amikor Almatiban átkelt az utcán. Ez öt nappal azután történt, hogy megírta a fent említett cikket. A rendőrség nem talált előre megfontolt szándékot a halálában.
A 39 éves Oralgajsa Omarshanova, a Pravo i Spravedlivost című hetilap tudósítója, aki az Almaty tartományban a csecsenek és kazahok közötti összecsapásokról tudósított, 2007 márciusának végén tűnt el. Omarshanova az összecsapások és a nagypolitika állítólagos kapcsolatát vizsgálta. Tizenkét évvel később Omarshanováról még mindig semmit sem tudni.
Rakhat Alijev.
Az 52 éves Rakhat Alijevet, Nazarbajev egykori vejét 2015 februárjában felakasztva találták egy bécsi börtön cellájában, néhány nappal azelőtt, hogy tanúvallomást kellett volna tennie két kazahsztáni bank vezetőjének meggyilkolásával kapcsolatos perben. Alijev Nazarbajev legidősebb lányának, Darigának a felesége volt. Alijev 2007-ben távollétében vált el Nazarbajevától, nem sokkal azután, hogy veje és apósa összeveszett.
Alijev hosszú évekig Nazarbajev közeli szövetségese volt, és magas tisztségeket töltött be a kazah kormányban. A viszony apósával megromlott, miután Alijev 2007-ben nyilvánosan bírálta Nazarbajevet, és bejelentette, hogy a következő választásokon indulni fog az elnökválasztáson.
Alijev apja, aki 2007-ben fiával nagyjából egy időben menekült Európába, később hazatért. Mukhtar Aliyev egy hónappal azelőtt halt meg Kazahsztánban, hogy fiát holtan találták egy bécsi börtönben. Rakhat Alijev halálát az osztrák hatóságok öngyilkosságnak minősítették, de egy világhírű orvosszakértő megállapította, hogy Alijevet előbb megfojtották, majd hurokba húzták.
Zholdas Timralijev, a Nurbank elnökhelyettese és Aybar Hasenov, a bank egyik vezetője 2007 elején eltűntek Almatiban. Néhány évvel később a hatóságok jelentették, hogy holttestüket fémhordókban találták meg egy szeméttelepen. Timralijev és Haszenov néhány héttel azután tűntek el, hogy Timralijev és egy másik Nurbank-menedzser azt állította, hogy Rakhat Alijev 24 órára elrabolta őket, megverte őket, és arra kényszerítette őket, hogy eladják neki a bank épületét Almatiban. A kazah hatóságok később azzal vádolták Alijevet, hogy közvetlenül részt vett a bankárok meggyilkolásában, de Ausztria elutasította a volt elnök vejének kiadatását.
Füstfelhő Zhanaozen felett. 2011. december 16.
ZHANAOZEN ESEMÉNYEK
2011 decemberében legalább 17 ember halt meg a magasabb béreket és jobb munkakörülményeket követelő olajipari dolgozók békés sztrájkjának lövöldözése során Zhanaozenben. A tüntetők azt állították, hogy a rendőrség lőfegyverhasználata több tucat halálos áldozatot követelt, míg a hivatalos szervek ennél többszörösen alacsonyabb számot említettek.
ŐRIZETBE VÉTELEK, BÜNTETŐELJÁRÁSOK, BEBÖRTÖNZÉSEK
Korábbi magas rangú tisztviselők, üzletemberek, újságírók és aktivisták tucatjait vették őrizetbe, börtönözték be és üldözték őket, sokan közülük Nazarbajev uralkodása idején elmenekültek Kazahsztánból.
Íme néhány a nevezetesebb esetek közül.
Mukhtar Ablyazov.
Mukhtar Ablyazov, a BTA Bank volt elnöke, Kazahsztán volt energia-, ipari és kereskedelmi minisztere, a Demokratikus Választás Kazahsztánban nevű ellenzéki mozgalom alapítója 2009-ben az Egyesült Királyságba menekült, ahol politikai menedékjogot kapott. Itthon azzal vádolták, hogy több milliárd dollárt lopott el a BTA Bankból. A körözött Abljazovot Franciaországban vették őrizetbe, és három évig börtönben volt, mielőtt szabadon engedték volna. Abljazov korábbi biztonsági főnökét, Alekszandr Pavlovot, akit a kazah hatóságok szintén köröznek, Spanyolországban vették őrizetbe, ahol több mint egy évet töltött, miközben terrorizmus és sikkasztás vádjával kiadatási kérelem ellen küzdött.
Akezhan Kazhegeldin.
Akezhan Kazhegeldin, aki 1994 és 1997 között Kazahsztán miniszterelnöke volt, röviddel lemondása után bírálta Nazarbajevet autoriter módszerei miatt. Kazhegeldin nem indulhatott az 1999-es elnökválasztáson, és később puccsista összeesküvéssel vádolták meg. 1999-ben Nyugatra menekült, jelenleg Londonban él. Nazarbajev lemondását követően a "Present Time" című lapnak azt mondta, hogy kész indulni a kazahsztáni elnökválasztáson, ha az szabad és tisztességes lesz.
Mukhtar Dzhakishev, a Kazatomprom nemzeti vállalat korábbi vezetője 2009-ben olyan vádakkal nézett szembe, amelyek sok megfigyelő szerint politikai indíttatásúak. Dzsakisevet 2010-ben 14 év börtönbüntetésre ítélték.
Tatyana Paraskevich, aki az Eurasia Investment and Industrial Group Abljazovval együttműködő részlegét vezette, 2012-ben nyugatra menekült, és a Cseh Köztársaságban telepedett le. A Cseh Köztársaságban közel két évig volt őrizetben, mivel vitatta egy Kazahsztánnak benyújtott kiadatási kérelem jogszerűségét. A kazah hatóságok Abljazov "bűnözői csoportjával" összejátszva elkövetett sikkasztással vádolták.
Galymzhan Zhakiyanov.
Galymzhan Zhakiyanov, a Pavlodar régió volt polgármestere, üzletember és ellenzéki vezető 2002 és 2006 között volt börtönben hatalommal való visszaélés vádjával. A nemzetközi emberi jogi szervezetek politikai fogolyként ismerték el. Szabadulása után Zsakijanov Kazahsztánból az Egyesült Államokba távozott.
Vlagyimir Kozlov újságíró és politikus 2005-ben megalapította az ellenzéki Alga pártot. 2011-ben indult az elnökválasztáson, de nem engedték indulni. 2012-ben Kozlovot társadalmi gyűlöletkeltéssel vádolták meg, amiért támogatta a zanazeni olajmunkások sztrájkját. Hét és fél év börtönbüntetésre ítélték. Vlagyimir Kozlov 2016-ban szabadult a börtönből.
Muratbek Ketebajev, a volt gazdasági miniszterhelyettes és az ellenzéki Alga párt vezetője 2010-ben elhagyta Kazahsztánt, miután kemény nyomásgyakorlás indult a Respublika című független újság ellen, amelyben a kormányon belüli korrupcióról és nepotizmusról közölt cikkeket. Ketebajevet terrortámadások előkészítésével vádolták. Lengyelországban él, ahol politikai menedékjogot kapott.
A cikkhez Bruce Pannier és Merhat Sharipzhanov járult hozzá.
Основные экономические успехи, которых Казахстан добился за счет богатых энергоресурсов во время почти 30-летнего пребывания в должности президента Нурсултана Назарбаева, часто затмевали доклады о недемократичном и репрессивном правлении, заключении в тюрьмы и подозрительных смертях оппозиционеров.
www.google.com