https://www.novinky.cz/clanek/domaci-obrana-chysta-plany-na-dlouhou-valku-a-presuny-40442136
Csehországnak fel kell készülnie egy hosszú, esetleg nukleáris konfliktusra Oroszországgal, valamint a szövetséges hadseregek nagy egységeinek a köztársaság területén való átmozgatására és ott tartózkodására.
Az ukrajnai konfliktusra reagálva a Védelmi Minisztérium megváltoztatja védelmi stratégiáját, amely alapján modernizálni kívánja a hadsereget, és biztosítani kívánja a közlekedési infrastruktúrába való befektetést, hogy az orosz határok felé tartó szövetséges csapatok és felszerelések konvojoit fogadni tudja. .
"Oroszország erősödő agresszivitása következtében a cseh védelmi politika fő feladata egy hosszan tartó, nagy intenzitású védelmi háború átfogó felkészítése egy technológiailag fejlett, nukleáris fegyverekkel felszerelt ellenféllel" - áll a megvitatásra kerülő dokumentumban. a képviselőház védelmi bizottsága pénteken.
Jiří Šedivý volt hadseregfőnök szerint a védelem és a kormány jó irányba halad, mert fel kell készíteni a hadsereget és a társadalmat egy esetleges konfliktusra, függetlenül az ukrajnai helyzettől, mert a biztonsági helyzet a világ romlik és tovább fog romlani. Főleg az USA-Kína rivalizálás miatt.
"Még ha véget is ér az ukrajnai háború, az esetleges konfliktus veszélye nem szűnik meg, mert Indokínában egyre rosszabb a helyzet" - mondta Šedivý a Právo-nak.
Jobb hidak tankok számára
A stratégia két fő feladatot határoz meg. „Az elsőrendű feladat a jól felfegyverzett, felszerelt, képzett és harcképes, a kollektív védelmi műveletekben bevethető fegyveres erők felépítése” – áll a szövegben.
Ez elsősorban a hadsereg további több ezer katonával történő megerősítését jelenti. A honvédség már évekkel ezelőtt növelte az újoncok toborzását, és 2030-ra a jelenlegi 24-ről 30 ezer fegyveres nőre és 10 ezer aktív tartalékosra szeretné növelni a hivatásos tagok számát. Jelenleg mintegy négyezren vannak.
A hadsereg is radikális átfegyverzés előtt áll, amelyre a GDP két százalékának védelemre való törvénybe iktatásának köszönhetően elegendő pénze kellene. Csak jövőre harmadával, százról 150 milliárd koronára kellene nőnie a védelmi költségvetésnek.
A második kiemelt feladat Csehország területének teljes körű hadműveleti előkészítése, valamint a potenciálisan nagyszámú szövetséges haderő fogadásának, átszállításának és támogatásának biztosítása.
Šedivý arra számít, hogy ez a feladat jelentős beruházásokat igényel, elsősorban az úthálózatban, a vasutakban és a repülőtereken. „A csapatok esetleges keleti irányú mozgása miatt növelni kell a hidak teherbíró képességét, átjárhatóvá kell tenni az alagutakat, hogy ne legyenek szűkek a haditechnika számára, valamint modernizálni kell a repülőteret. És teremtsen teret a koncentrációhoz és a pihenéshez” – jegyezte meg Šedivý.
Oldřich Bureš, a Prágai Metropolitan Egyetem Biztonsági Tanulmányok Központjának vezetője szerint ez a feladat a júliusi vilniusi csúcson jóváhagyott NATO-tervekre épül. „Átköltöztek a keleti szárnyra, és továbbra is csapatokat mozgatnak, de a nehézgépek szállítását is meg kell oldani, mert a német Leopard vagy az amerikai Abrams harckocsik húsz tonnával nehezebbek, mint az útjaink, hídjaink teherbírása, – jegyezte meg Bureš. Hozzátette: ez jelentős elmozdulás a régi stratégiához képest.
"A régi stratégia szerint elsősorban külföldi hadműveletekre készítettük fel a hadsereget, de most visszatérünk a teljes hadsereget átfogó hadműveleti háttérhez" - mondta Bureš.
A védelmi miniszter stratégiája és korábbi nyilatkozatai szerint nem lehet csak a hadseregre támaszkodni a védekezésben, hanem az egész társadalmat és a vállalkozókat is fel kell készíteni a konfliktusra. A képviselőknek szánt anyag tehát azt írja: "Csehország megteremti az előfeltételeket a védelmi iparnak a gazdasági mozgósítás rendszerébe való bevonásához."
A Külügyminisztérium által elkészített és a kormány által júniusban jóváhagyott biztonsági stratégia is Oroszországról beszél, mint a legnagyobb veszélyről, valamint a Kínából és az instabil afrikai országokból érkező veszélyről.
Csehországnak fel kell készülnie egy hosszú, esetleg nukleáris konfliktusra Oroszországgal, valamint a szövetséges hadseregek nagy egységeinek a köztársaság területén való átmozgatására és ott tartózkodására.
Az ukrajnai konfliktusra reagálva a Védelmi Minisztérium megváltoztatja védelmi stratégiáját, amely alapján modernizálni kívánja a hadsereget, és biztosítani kívánja a közlekedési infrastruktúrába való befektetést, hogy az orosz határok felé tartó szövetséges csapatok és felszerelések konvojoit fogadni tudja. .
"Oroszország erősödő agresszivitása következtében a cseh védelmi politika fő feladata egy hosszan tartó, nagy intenzitású védelmi háború átfogó felkészítése egy technológiailag fejlett, nukleáris fegyverekkel felszerelt ellenféllel" - áll a megvitatásra kerülő dokumentumban. a képviselőház védelmi bizottsága pénteken.
Jiří Šedivý volt hadseregfőnök szerint a védelem és a kormány jó irányba halad, mert fel kell készíteni a hadsereget és a társadalmat egy esetleges konfliktusra, függetlenül az ukrajnai helyzettől, mert a biztonsági helyzet a világ romlik és tovább fog romlani. Főleg az USA-Kína rivalizálás miatt.
"Még ha véget is ér az ukrajnai háború, az esetleges konfliktus veszélye nem szűnik meg, mert Indokínában egyre rosszabb a helyzet" - mondta Šedivý a Právo-nak.
Jobb hidak tankok számára
A stratégia két fő feladatot határoz meg. „Az elsőrendű feladat a jól felfegyverzett, felszerelt, képzett és harcképes, a kollektív védelmi műveletekben bevethető fegyveres erők felépítése” – áll a szövegben.
Ez elsősorban a hadsereg további több ezer katonával történő megerősítését jelenti. A honvédség már évekkel ezelőtt növelte az újoncok toborzását, és 2030-ra a jelenlegi 24-ről 30 ezer fegyveres nőre és 10 ezer aktív tartalékosra szeretné növelni a hivatásos tagok számát. Jelenleg mintegy négyezren vannak.
A hadsereg is radikális átfegyverzés előtt áll, amelyre a GDP két százalékának védelemre való törvénybe iktatásának köszönhetően elegendő pénze kellene. Csak jövőre harmadával, százról 150 milliárd koronára kellene nőnie a védelmi költségvetésnek.
A második kiemelt feladat Csehország területének teljes körű hadműveleti előkészítése, valamint a potenciálisan nagyszámú szövetséges haderő fogadásának, átszállításának és támogatásának biztosítása.
Šedivý arra számít, hogy ez a feladat jelentős beruházásokat igényel, elsősorban az úthálózatban, a vasutakban és a repülőtereken. „A csapatok esetleges keleti irányú mozgása miatt növelni kell a hidak teherbíró képességét, átjárhatóvá kell tenni az alagutakat, hogy ne legyenek szűkek a haditechnika számára, valamint modernizálni kell a repülőteret. És teremtsen teret a koncentrációhoz és a pihenéshez” – jegyezte meg Šedivý.
Oldřich Bureš, a Prágai Metropolitan Egyetem Biztonsági Tanulmányok Központjának vezetője szerint ez a feladat a júliusi vilniusi csúcson jóváhagyott NATO-tervekre épül. „Átköltöztek a keleti szárnyra, és továbbra is csapatokat mozgatnak, de a nehézgépek szállítását is meg kell oldani, mert a német Leopard vagy az amerikai Abrams harckocsik húsz tonnával nehezebbek, mint az útjaink, hídjaink teherbírása, – jegyezte meg Bureš. Hozzátette: ez jelentős elmozdulás a régi stratégiához képest.
"A régi stratégia szerint elsősorban külföldi hadműveletekre készítettük fel a hadsereget, de most visszatérünk a teljes hadsereget átfogó hadműveleti háttérhez" - mondta Bureš.
A védelmi miniszter stratégiája és korábbi nyilatkozatai szerint nem lehet csak a hadseregre támaszkodni a védekezésben, hanem az egész társadalmat és a vállalkozókat is fel kell készíteni a konfliktusra. A képviselőknek szánt anyag tehát azt írja: "Csehország megteremti az előfeltételeket a védelmi iparnak a gazdasági mozgósítás rendszerébe való bevonásához."
A Külügyminisztérium által elkészített és a kormány által júniusban jóváhagyott biztonsági stratégia is Oroszországról beszél, mint a legnagyobb veszélyről, valamint a Kínából és az instabil afrikai országokból érkező veszélyről.