Mondjuk úgy, hogy nem épp valahol egy USA-beli sivatag, vagy erdőség közepén van az a bázis, hanem lakott területekkel körülvéve Kelet-Európában és ha az oroszok tényleg úgy vélik, hogy egy komoly fenyegetést jelentő, nukleáris támadófegyverekkel rendelkező bázis, akkor megteszik a szükséges lépéseket, hogy észleljenek onnan minden indítást.
Ezt hogy gondoltad kivitelezni? Beszervezik a helyi paraszt bácsit 24 órás figyelő szolgálatra? Maga a régi reptér 2,5 km-re van a legközelebbi lakóházaktól és nincs rá közvetlen rálátás. Meg a román hatóságok és az amcsik gyorsan észrevennék, ha valaki folyamatosan a bázist figyeli. Azt meg végképp, ha akár telefonon, akár neten olyanokkal értekezik, akik utána orosz címekkel veszik fel a kapcsolatot. Mennyi problémát is jelent a kilövés előtt "műszaki hibát" csinálni a telefon, wifi, vezetékes net csatornákon? Vagy Kukucs Figyuszeszku helyi erőnek műholdas kapcsolata is lesz az oroszokhoz, amiről évekig nem tud senki semmit?
Ha ez így működne, akkor szerinted mi a fenének költöttek az amcsik és a ruszkik is olyan sokat a hidegháború alatt holmi előrejelző műholdakra és horizonton túli radarokra?
Ott voltál? Láttad, hogy mindet megsemmisítették? Na ugye.
Viszont a tengeralattjárós és repülőről történő indításos felvetésem fölött úgy tűnik, elegánsan átsiklottál...
Én nem voltam ott, de szovjet megfigyelők szép számmal ott voltak az összes megsemmisítésnél.
Nem elegánsan elsiklottam, hanem annyira tarthatatlanok az állításaid, hogy reméltem ennyi érv elég. De ha szeretnéd, parancsolj, leírom a nyilvánvalót:
- Azt írod, hogy ott a B-2. Az bizony tényleg ott van. De hány db is? mindössze 20. Egy B-2 hány célpontot támadhat a B81-es bombáival? Nem 16-ot, nem is 8-at, de még 4-re sem lenen túl sok esélye éles helyzetben. Tök mindegy hány bombát pakolsz fel rá. Meglepetésszerűen pedig pont 1-et, és nem többet. (Most egyenlőre hagyjuk hogy mennyire menne tényleg meglepetésszerűen ez a támadás). Ezzel szemben ha F-35-ösökre teszik a B61-es bombákat azok pontosan ugyanúgy elmennek a hatósugarukba eső célokig, mint a B-2, csak éppen egy F-35 ára nagyságrenddel kevesebb, mint a B-2-é. Ráadásul F-35 rövidesen nagyságrenddel több is lesz, mint B-2-ből. Persze az F-35 hatósugara korlátozott, de ezen hatósugáron belül az F-35 + B61 bomba + előretolás Kelet-Európába kombináció kevesebb, mint tized áron biztosítja azt az első csapásmérő képességet, amit a B-2 tud. Ráadásul sokkal több cél ellen.
- Nézzük a robotrepülőt! Mennyibe is kerül egy robbanófejet ICBM-el célba juttatni? Ehhez képest mennyi egy Tomahawk ára? Egy nagyságrendnél is nagyobb a különbség. Ráadásul a Tomahawk még észrevétlen is tud maradni a célt közvetlenül védő radarok horizontjának eléréséig, azaz a céltól max. 2-3 perc repülési időig. Ez pedig kevés a válaszcsapásra.
- Nézzük a tengeralattjáró, vagy hajó kontra Ashore esetét. Egy hajó, vagy tengó legfeljebb az orosz part közelébe viheti a robotrepülőt. De a Balti-tengeren és a Fekete tengeren annak az esélye hogy part közelébe jusson nagyon korlátozott. Ehhez képest a földi bázisok eleve jobb pozícióban vannak. Azután mennyibe is kerül egy atomtengó? Vagy akár csak egy Arleigh Burke romboló? Ehhez képet töredék költség pusztán az MK-41-es cellákat és némi kiszolgáló hátteret megépíteni a földön.
- Nézzük a B-52 kontra Ashore esetét! A B-52-esek nem járőröznek folyamatosan Oroszország közelében. Ha ezt elkezdenék, akkor az azonnal egyértelművé tenné az oroszoknak mi készül. Másodszor a B-52 akkora vas, hogy azon a 3 reptéren, ahol települnek könnyű megfigyelni őket. Már a feltöltésük és felfegyverzésük is látható műholdról és több időt vesz igénybe, mint egy műhold forduló. Ha meg hiányoznak a reptérről, akkor az oroszok tudni fogják mi következik. Oroszországot elérniük 10-14 órába telik. A műhold pedig max. 1,5 órával a felszállás után kiszúrja a hiányukat.
Ha elkezdenek felszállni riasztaná az oroszokat. Először is AGM-86 már régóta nincsenek B-52-höz ALCM-ek. Úgyhogy a B-52 nem tud Tomahawk kategóriájú fegyvert bevetni. De te erre persze Tomahawk kihelyzetben vannak. hatósugárral, de ezen hatósugáron belül
Bocs, de én nem tudok ezen nevetni. Akár a pakik, de akár Iránban is bármikor jöhet egy olyan fordulat. Muszlim ország mindkettő. Vallási fanatikus vezető, erős teokrácia, stb.
Persze. Jöhet egy fordulat. Az amcsik meg ezért az elméleti lehetőségért építgetnek rakétavédelmet nem a saját védelmükre. Hát hogyne. De valamiért pont csak oda. Pedig fordulat bárhol jöhet. Ilyen alapon az angol és francia atomtengók és francia nukleáris hordozó repülők ellen is építhetnének valamit, mert ott is jöhet egy fordulat. Vagy a törökök ellen, mert mint a mellékelt ábra mutatja, ott is jöhet egy fordulat és mi van ha az oroszok adnak nekik fegyvert. Vagy esetleg a gonosz oroszok fegyvert visznek bármelyik Észak-Afrikai országba. Még csak olyan nagy fordulat sem kell hozzá. Ráadásul muszlim országok és nálad definíciószerűen azokban jöhet a fordulat.
Na de attól, hogy jön a fordulat még nem lesz fegyverük. Vagy arra jár a gonosz nyugati boszorkány és varázsol nekik? Mennyi idő fegyvert fejleszteni? Mennyi idő rakétabázis építeni? Még mindig az utóbbi a gyorsabb. Tehát megtehetnék hogy akkor építenek, ha konkrét a fenyegetés.
Amúgy ha az autokratikus vezetésű muszlim országok ennyire nagy veszélyt jelentenek, hogy már a fordulat elméleti lehetősége rakétavédelem telepítési viszketegséget vált az jenkikből, még konkrét fegyver létezése nélkül is, akkor miért pakolják tele mondjuk a Szaúdiakat technikával. Vagy ott nem jöhet a fordulat?
Még egyszer kérdezem: Te komolyan elhiszed, hogy valami ködös, elméleti jövőbeni arab fenyegetés miatt telepítgetnek az amcsik egy másik kontinensre ilyen fegyverrendszereket?
Nézd, én semmi értelmét nem látom MAXIMUM 48 nuki cirkálórakétának itt és így. Leírtam, hogy miért nem és mik a rugalmasabb alternatívák.
Az amcsik részéről 48 célpont meglepetésszerű gombamérgezésének, vagy az ezzel való fenyegetésnek viszonylag kis költségen elég sok értelme van.
Abban meg veled legalábbis megegyezhetünk, hogy azoroszokellennemvéd 48 darab SM-3, ha mégis az van bennük.
Igen, ebben megegyezhetünk. De miért nem vagy hajlandó levonni a kézenfekvő következtetést, hogy bizony nem az van bennük?
Vagy csak csökkentik a LEAP méretét, tömegét.
Az meg, hogy mikor ér oda? Ha kellően hamar észlelik az indítást és követik a rakétát, akkor ez nem olyan túl nagy feladat.
Az ugye nem zavar, hogy nem a LEAP tömege a meghatározó, a hajtóanyag tömegén felül, hanem a rakéta szerkezeti tömege.
Kezdj el számolgatni hogy a földfelszínen 9,81 m/s2, 100 km magasan 9,5, 400 km magasan 8,7 m/s2 nehézségi gyorsulás milyen magasan állít meg egy 4,5 km/s kezdő sebességű testet. Meg fogsz lepődni. És ez még csak az a fránya gravitáció. Légellenállásról, az adott esetben ellened dolgozó Föld forgásról még szó sem volt. De még ha fel is tudsz lőni függőlegesen felfelé 1500 km-ig, akkor is az elhárító rakétádnak semmi másra nem telik, mint egyenes vonalú emelkedésre. Tehát vagy odajön neked a támadó rakéta és mivel az 7 km/s felett repül, ezredmásodpercre pontosan teszi, vagy az elhárító rakétának oldalirányba is el kell mozdulni, manővereznie kell. Ez pedig mozgási energiába kerül. A valóságban ezeknél az elméleti értékeknél messze kevesebb például a hatómagasság is. Hogy egy közelebbi példát hozzak: az AIM-120D-ről is leírják az amcsik, hogy 160 km feletti a hatótávja. Ja, persze.: ha 20 km magasan egy 1,5 Mach sebességű gépről indítják egy 2 Mach sebességgel pont szembe repülő és a találatig ezt bőszen folytató cél ellen. A valóságban meg ennek a töredéke.