A Magyar Királyság 1918. október 29-én szunt meg, amikor Zágrábban kijelentették a MK-ból való elszakadást. Ugyanis a 1868-as magyar-horvát kiegyezés óta a Magyar Királyság alkotmányilag egy dualista államszerkezet volt, melynek két része Magyarország és Horváth-Szlavónország. Ézért is a békeszerzodés nem a már nem létezo Magyar Királysággal (ez a tény a szerzodésben minden alkalommal fel van tuntetve), hanem Magyarországgal volt kotve (fuggetlenul attol, hogy az éppen hogyan nevezte saját magát). Ez pontosan ugyan az a jogi helyzet, mind amikor 1941-ben lerohantátok Délvidéket arra hivatkozva, hogy a horvátok kiszakadása után a Jugoszláv Királyság már nem létezik. A két eset kozott csak a háboru gyozteseinek a hozzáállása más - mind Jugoszlávia, úgy Csehszlovákia esetében is utólag átnyomták a jogi folytonosságot annak ellenére, hogy voltak koztuk, akik korábban a nácik által létrehozot államok valamelyikét elismerték.
Így néz ki a nemzetkozi jog praxisban.
Zágráb sose tartozott a Magyar Királysághoz, mivel Horvátország
Szent István koronájának része volt! Kezdjük mondjuk ezzel!
Imperium: ilyenünk nekünk saját jogon soha nem volt, csak részesi voltunk az Osztrák-Magyar Monarchia részeként 1867 és 1918 között (a magyar fél volt a Magyar Birodalom)
Archiregnum: Szent István koronája
Ez a szentistváni korona birtokainak egysége (a fennti nagycímer tervezet a teljes, de jure nagycímer ami a valóságos birtokokat és ígényeket foglalja magába, az alábbi pedig a de facto valóság volt, amit a középcímer írt le:
Szent István koronája:
- Magyar királyság koronája (a kiscímer jelenti a Magyar Királyságot), alatta de facto):
-- Erdélyi hercegség (de facto egyesítve)
-- Fiume városa (de facto egyesítve)
- Horvát királyság koronája (a
horvát címeren a magyar korona, mint az archiregnum koronája az archiregnumhoz tartozást jelenti, horvát szempontból az archiregnum koronája csak azért volt közös, mert 1102 óta a horvát király is a magyar koronával (itt mint tárgy) koronázzák, tehát önáló horvát korona (mint tárgy) azóta nincs), alatta de facto):
-- Dalmácia (de facto egyesítve)
-- Szlavónia (de facto egyesítve)
De jure meg az volt a helyzet, ami a középcímeren látható:
Szent István koronája:
- Magyar Királyság
- Horvát Királyság
- Szlavón Királyság
- Dalmát Királyság
- Erdélyi Nagyhercegség
- Fiume szabad városa
A horvát állam kivállása Szent István koronájából történt, az archiregnumból, nem érintette a vele egyenrangú magyar állam státuszát, se de jure, se de facto. Megjegyzem a magyar állam részeinek kiválása sem érintén azt, amíg maga az állam létezik. Az pedig jogfolytonosan egzisztál Szent István óta!
A de jure státuszok általában a szuverén személy birtokához kötődnek, míg a de facto helyzetek a szuverén államokhoz. A monarchia keretei között a címerek a de jure állapotokat ábrázolják, mert birtokok fölötti uralom legitim jogforrása a szuverén személyen (innentől szuverén) keresztül a korona, a birtokolt szuverén államok ettől eltérő -aktuális- közjogi és közigazgatási beosztást is eszközölhetnek az uralom jogán a szuverén által jóváhagyva, ami nem változtat a szuverén jogain, csak aktuális, de facto állapotot hoz létre.
Nehéz ezt elmagyarázni egy Szlovákiában szocializálódottnak, ahol ugye nincs szuverénhez és szuverenitáshoz köthető jogfolytonos nemzeti történelem, mert néhány szlovák még most is idősebb, mint a szlovák államiság (de facto 1918-tól) és ez olyan kisebbrendűségi komplexust okozott Csehszlovákia keretei között, hogy a lehető legzavarosabb fogalmakat kreálták az államiság leírására a szuverén és a szuverenitás fogalmainak teljes kizárásával. A románoknál ezt megértjük, mert ők nem részei a nyugati történelemnek és a feudális jogból fakadó szuverén és szuverenitásfogalmak teljesen hiányoznak a román történelemből (mint az összes nem nyugati ország történelméből) közgondolkodásból, de Szlovákiában ez önkéntes elszakadás volt attól a nyugati államjogtól és államfelfogástól, ami számukra a magyar jelntette volna, ha nem szakítanak aktuálpolitikai okoknál fogva a magyar szuverenitással még az iskoláskönyvek szintjén is! Mi itt Magyarországon csak röhögünk a szlovák történelemkönyvek tartalmán emiatt (meg mások is csak megmosolyogják).
Amúgy oktatásképpen így néz ki a nyugati közjogi rendszer hierarchiája területi szinten (szuverén államok):
országok:
Isten Jézus Szentlélek (szentháromság), ez Isten országa
- pápaság (Egyház)
-- császárság (imperium)
-- (archiregnum, mint köztes entitás a birodalommal egyenrangú szuverén királyságra, a pápától kért korona alapozta ezt meg)
--- királyság (regnum)
--- (nagyhercegség mint köztes entitás a királysággal egyenrangú szuverén hercegségre) az egyházi hierarchiában az érsekség*
----- hercegség (ducatus) általában királyságnak vagy királyi koronának alárendelt entitás, későbbiekben a szuverén hercegség lett a nagyhercegség), egyházban: püspökség, eredetileg:
uruszág volt a szuverén személyt jelentő:
úr szavunkból, míg a
szolga szó minden olyan személyt jelentett, aki az úr alárendeltje volt.
*nem kodifikált fogalom az
egyház hercege mint a bíboros. A konklávén megnyilvánuló szuverén, választói hatalma miatt az.
országnál kisebb entitások:
------ gróság (nálunk ispánság, majd megye)
------- járás (középkor végétől, vezetője a szolgabíró volt)
És személyi szinten (szuverén személyek):
- pápa
-- császár
--- király
---- nagyherceg
----- herceg
------ gróf (ispán)
Remélem tudtam segíteni szlovák testvéreinknek!