[BIZTPOL] Közép-Európa (V4 országok)

[Wilson]

Azt érzem, hogy van egy maréknyi megmondóember a fórumon, azok úgyis tudják miről mi a véleményük, meggyőzni őket nem tudod, lekezelnek, kioktatnak, akár még meg is fenyegetnek...

Kérdeznék tőled valamit miért számít neked ennyire ezeknek az embereknek a véleménye? Mert nem értenek veled egyet?Vagy mert nem tetszik a stílusuk? Vannak itt jó páran akik azt írták, hogy szeretik olvasni az okfejtéseidet, tényleg jó szándékból kérdezem miért tulajdonítasz ekkora jelentőséget a negatívumoknak?

 

[SilvioD]

mikor volt ez a többször?

Az ókorban és a középkorban. Az európai gyarmatisítást megsínylette, de most újra magára talált.

 

[Törölt tag 4082]

Az ókorban és a középkorban. Az európai gyarmatisítást megsínylette, de most újra magára talált.

Az ókorban talán. Bár ahhoz, hogy ezt így kijelentsük az kellene, hogy ismerjük hol állt európa.
Középkorban már menthetetlenül lemaradt.

 

[antigonosz]

Csak nem gec-cel kezdődik?

Nem hiszem, koreaiul van, koreai szo ami szerintem i beture vegzodik.

 

[atek]

Az ókorban talán. Bár ahhoz, hogy ezt így kijelentsük az kellene, hogy ismerjük hol állt európa.
Középkorban már menthetetlenül lemaradt.

Kína a 17. században maradt le Európától.

https://digitalcommons.fairfield.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1044&context=sociologyandanthropology-facultypubs

"China has been regarded as one of the most glorious civilizations throughout human history. In the Middle Ages, China was prob- ably the most developed of all regions: socioeconomically, politically, and militarily."

 

[antigonosz]

K-al kezdődik és két T betűvel végződik és a szó latin fordítása a következőképpen hangzik coitus interruptus

https://en.m.wikipedia.org/wiki/Coitus_interruptus

 

[Törölt tag 4082]

Kína a 17. században maradt le Európától.

https://digitalcommons.fairfield.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1044&context=sociologyandanthropology-facultypubs

"China has been regarded as one of the most glorious civilizations throughout human history. In the Middle Ages, China was prob- ably the most developed of all regions: socioeconomically, politically, and militarily."

Köszönöm a cikket, el fogom olvasni

 

[Rferi66]

Az ókorban talán. Bár ahhoz, hogy ezt így kijelentsük az kellene, hogy ismerjük hol állt európa.
Középkorban már menthetetlenül lemaradt.

A középkorban kínából kerültek át európába olyan találmányok, mint a papír, puskapor, iránytű.

Alapvetően azért maradtak le, mert kialakult egy erősen központosított állam, aminek a vezetői a stabilitásban voltak érdekeltek, és ezért elnyomtak minden újítást.

 

[haubagoi]

Kérdeznék tőled valamit miért számít neked ennyire ezeknek az embereknek a véleménye? Mert nem értenek veled egyet?Vagy mert nem tetszik a stílusuk? Vannak itt jó páran akik azt írták, hogy szeretik olvasni az okfejtéseidet, tényleg jó szándékból kérdezem miért tulajdonítasz ekkora jelentőséget a negatívumoknak?

Stílus alapvetően, ami durva. Ha valaki nem ért velem egyet, az nem probléma. Jó, elengedem egy kicsit a dolgot, és megpróbálok kisebb jelentőséget tulajdonítani a negatívumoknak.

 

[milagro]

Stílus alapvetően, ami durva. Ha valaki nem ért velem egyet, az nem probléma. Jó, elengedem egy kicsit a dolgot, és megpróbálok kisebb jelentőséget tulajdonítani a negatívumoknak.

Inkább erről a hipotézisről mondj véleményt!
(nem is olyan rossz elgondolás...)
---
"Ehhez képest a reakciók meglehetősen furcsák. A két fél hozzáállását egy valami indokolhatná igazán: a brit hajó messzebbre ment mint tudjuk, az oroszok pedig keményebben csaptak oda, mint mondják. Ez azért hihetőbb forgatókönyv, mert amennyiben valóban súlyosabb összetűzésről van szó, mint ahogyan az a nyilvánosság elé került, akkor mind a két fél keményebb választ lenne kénytelen követelni, ami jelenleg senkinek sem érdeke. Erre utal Putyin Rosszija 1 tévécsatornának adott nyilatkozata is."
..
"Még ha el is süllyesztettük volna ezt a hajót, akkor is nehezen tudnám elképzelni, hogy a harmadik világháború szélére kerültünk volna, mert azok, akik ezt csinálják, tudják, hogy nem tudnak győztesként kikerülni ebből a háborúból."

Mi történik a Fekete-tengeren? - PestiSrácok

Az elmúlt hetekben egyre több konfliktusközeli helyzet bontakozott ki a Fekete-tengeren Oroszország és egyes NATO tagállamok között. Az ok egyértelműen a nyugati hatalmak egyre agresszívebb Ukrajna-politikájára vezethető vissza, az események az elmúlt évtizedekhez képest meglepően agresszív...

pestisracok.hu

 

[kacsacsor]

Kína a 17. században maradt le Európától.

https://digitalcommons.fairfield.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1044&context=sociologyandanthropology-facultypubs

"China has been regarded as one of the most glorious civilizations throughout human history. In the Middle Ages, China was prob- ably the most developed of all regions: socioeconomically, politically, and militarily."

Ennél biztosan jóval korábban, a 11. sz. környékén. Emlékszem egy kiállításra jó pár évvel ezelőttről, ez volt a témája. Szépen sorolták ott a bizonyítékokat.
Az évezred fordulóig Kína biztosan Európa előtt volt, utána viszont befagyott a fejlődés. Így meg törvényszerű volt az elmaradásuk.
Hiába van onnan a puskapor, a lőfegyver már nem.

 

[krisss]

Lehet, hogy szünetet kellene tartanom, valóban. Értelmét se nagyon látom újabban a posztolásnak. Azt érzem, hogy van egy maréknyi megmondóember a fórumon, azok úgyis tudják miről mi a véleményük, meggyőzni őket nem tudod, lekezelnek, kioktatnak, akár még meg is fenyegetnek...

Itt szerintem rám szeretnél utalni, ami miatt elnézést kérek utólag is még egyszer és akkor sem fenyegetésnek szántam amit felvetettél azért eléggé szenzitív téma szerintem nagyon sok egyenruhás számára és elég könnyen sértésnek is vehetik (vették is, mint azt tapasztaltad) és csak annnyit mondtam, hogy ha ezt egy nem annyira megértő társaságban kezded el firtatni akkor van aki ezt baromira mellre szívja és még orrba is verhet. És még értem is, hogy mit szerettél volna mondani vele csak szerintem kicsit túlértékelted a probléma mértékét és eléggé kellemetlen hangnemben is adtad elő (Joe Bácsi csöcsén lógás).

Az orosz szövegre visszatérve én ha idegen nyelvűt linkelek egykét szóban beteszem, hogy miről van szó, mert simán lehet, hogy semmilyen idegen nyelvet nem beszél a fórumközösség egy része. Főleg, hogy én szívesen olvasom az orosz cikkeket (bár általában fordítózom) és híreket és biztpol elemzéseket is, ezek közt vannak a te elemzéseid is amit szintén el szoktam olvasni mint érdekes 10. Véleményt (izraeli hírszerzés 10. embere ha 10 elemzésből 9. egy véleményen van akkor is ki kell értékelni egy eltérőt, hogy a lehető legszélesebb spektrumot átlássuk)

 

[laiki]

Ennél biztosan jóval korábban, a 11. sz. környékén. Emlékszem egy kiállításra jó pár évvel ezelőttről, ez volt a témája. Szépen sorolták ott a bizonyítékokat.
Az évezred fordulóig Kína biztosan Európa előtt volt, utána viszont befagyott a fejlődés. Így meg törvényszerű volt az elmaradásuk.
Hiába van onnan a puskapor, a lőfegyver már nem.

Ez elég szubjektív. Attól függ, hogy mit milyen mértékben tekintünk a fejlettség mércéjének? Abszolút mértékben, vagy egy főre jutóan vizsgáljuk az adatokat? Illetve a különböző mutatók csak az elmúlt 1-2 százévben alapulnak méréseken, statisztikákon, viszonylag megbízható tényadatokon, a korábbi időszakokra inkább csak becslések vannak. Ami teljesen biztos, hogy az ipari forradalommal és a gyarmatosítással előzött Európa.

Az ipari forradalom és a nagy léptékű gyarmatosítás (azaz a 18. század második fele, 19. század első fele) előtt erőteljesen véleményes, hogy megelőzte-e Európa Kínát. A PPP GDP-re vonatkozó becslések alapján (csak ilyen becslésekre lehet támaszkodni a főbb termékek termelési adataiból kiindulva, mivel a mai értelemben vett GDP mérés akkor nem volt, csak a II. VH után vált általánosan alkalmazott mérőszámmá) még az első ópiumháború kezdetén, 1839-ben is Kína a 11 legnagyobb gazdasági teljesítményű európai ország, köztük az összes gyarmatosító hatalom együttesével volt összemérhető. Nem véletlen, hogy kiemelt gyarmatosítási célpont volt. Hanem lett volna gazdag és nem lett volna a cikkeikre kereslet, akkor nem vált volna célponttá sem.

Az angolok a teáért, selyemért, porcelánért és más árucikkekért nemesfémmel, főleg ezüsttel voltak kénytelenek fizetni, mivel Kína szerint mással nem tudtak az európaiak szolgálni, ami a kínaiakat érdekelte volna. Az angolok és más európai országok is komoly külkereskedelmi deficittel rendelkeztek Kína felé, ami már a pénzügyi rendszerüket veszélyeztette. Portugál mintát alapul véve, tömeges ópiummal szállítással próbálták helyre billenteni a külkereskedelmi hiányt, mely ópiumot a frissen gyarmatosított területeken, olcsón termesztett mákból nyertek. Ez vezetett az ópium háborúkhoz és a kínai "megaláztatás évszázadának" kezdetéhez. Ekkor a kínaiak már lemaradásban voltak a fegyverek terén és a 10-szeres létszámfölényük ellenére vesztettek. Ha az ipari léptékű gyilkolás eszköztárát tekinti valaki a fejlettség mércéjének, akkor erre az időre már Kínai jelentősen lemaradt.

Azt azonban biztosan borzasztóan nehéz lenne megmagyarázni, hogy amikor Európa még a "sötét középkor" korszakát élte, nagyon sokkal a tudományos forradalom, a felvilágosodás előtt, sőt még messze a földrajzi felfedezések, a reformáció, a könyvnyomtatás, az írástudás értelmezhető szintre növekedése előtt, még bőven a tűzfegyverek elterjedése, vagy a reneszánsz elterjedése előtt, jó pár évszázaddal korábban, a 11. században Európa akár csak halványan megközelítette volna Kínát. Ehhez azért elképesztően kreatív szempontok szerint kellene értékelni a fejlettséget.

 

[tarzaan]

Ez elég szubjektív. Attól függ, hogy mit milyen mértékben tekintünk a fejlettség mércéjének? Abszolút mértékben, vagy egy főre jutóan vizsgáljuk az adatokat? Illetve a különböző mutatók csak az elmúlt 1-2 százévben alapulnak méréseken, statisztikákon, viszonylag megbízható tényadatokon, a korábbi időszakokra inkább csak becslések vannak. Ami teljesen biztos, hogy az ipari forradalommal és a gyarmatosítással előzött Európa.

Az ipari forradalom és a nagy léptékű gyarmatosítás (azaz a 18. század második fele, 19. század első fele) előtt erőteljesen véleményes, hogy megelőzte-e Európa Kínát. A PPP GDP-re vonatkozó becslések alapján (csak ilyen becslésekre lehet támaszkodni a főbb termékek termelési adataiból kiindulva, mivel a mai értelemben vett GDP mérés akkor nem volt, csak a II. VH után vált általánosan alkalmazott mérőszámmá) még az első ópiumháború kezdetén, 1839-ben is Kína a 11 legnagyobb gazdasági teljesítményű európai ország, köztük az összes gyarmatosító hatalom együttesével volt összemérhető. Nem véletlen, hogy kiemelt gyarmatosítási célpont volt. Hanem lett volna gazdag és nem lett volna a cikkeikre kereslet, akkor nem vált volna célponttá sem.

Az angolok a teáért, selyemért, porcelánért és más árucikkekért nemesfémmel, főleg ezüsttel voltak kénytelenek fizetni, mivel Kína szerint mással nem tudtak az európaiak szolgálni, ami a kínaiakat érdekelte volna. Az angolok és más európai országok is komoly külkereskedelmi deficittel rendelkeztek Kína felé, ami már a pénzügyi rendszerüket veszélyeztette. Portugál mintát alapul véve, tömeges ópiummal szállítással próbálták helyre billenteni a külkereskedelmi hiányt, mely ópiumot a frissen gyarmatosított területeken, olcsón termesztett mákból nyertek. Ez vezetett az ópium háborúkhoz és a kínai "megaláztatás évszázadának" kezdetéhez. Ekkor a kínaiak már lemaradásban voltak a fegyverek terén és a 10-szeres létszámfölényük ellenére vesztettek. Ha az ipari léptékű gyilkolás eszköztárát tekinti valaki a fejlettség mércéjének, akkor erre az időre már Kínai jelentősen lemaradt.

Azt azonban biztosan borzasztóan nehéz lenne megmagyarázni, hogy amikor Európa még a "sötét középkor" korszakát élte, nagyon sokkal a tudományos forradalom, a felvilágosodás előtt, sőt még messze a földrajzi felfedezések, a reformáció, a könyvnyomtatás, az írástudás értelmezhető szintre növekedése előtt, még bőven a tűzfegyverek elterjedése, vagy a reneszánsz elterjedése előtt, jó pár évszázaddal korábban, a 11. században Európa akár csak halványan megközelítette volna Kínát. Ehhez azért elképesztően kreatív szempontok szerint kellene értékelni a fejlettséget.

Kína sem általában volt fejlett a régi időkben, hanem csak egyes központokban/városokban.

Ezek a központok megvoltak a régi Európában is. Itáliai kereskedő városok, Hansa városok.

Ami szerintem a kulcs volt, azok az első egyetemek. Még a karoling időszakban is voltak akadémiák, de az Egyház a 11. századól kezdve elkezdett a mai értelemben is egyetemnek nevezhető egyetemeket alapítani.

Bizony, I. (Szent) László uralkodása alatt Bolognában már működött az egyetem.

Szerintem ezen egyetemhálózat kiépülése vezetett el a reneszánszhoz, ami Európát a világ élvonalába emelte, + az a tény, hogy Európa nem egy nagy birodalom volt, hanem egymással versengő országok halmaza, melyek közt az Egyház azért sokáig némi rendet tudott tartani.

 

[Kim Philby]

Ez elég szubjektív. Attól függ, hogy mit milyen mértékben tekintünk a fejlettség mércéjének? Abszolút mértékben, vagy egy főre jutóan vizsgáljuk az adatokat? Illetve a különböző mutatók csak az elmúlt 1-2 százévben alapulnak méréseken, statisztikákon, viszonylag megbízható tényadatokon, a korábbi időszakokra inkább csak becslések vannak. Ami teljesen biztos, hogy az ipari forradalommal és a gyarmatosítással előzött Európa.

Az ipari forradalom és a nagy léptékű gyarmatosítás (azaz a 18. század második fele, 19. század első fele) előtt erőteljesen véleményes, hogy megelőzte-e Európa Kínát. A PPP GDP-re vonatkozó becslések alapján (csak ilyen becslésekre lehet támaszkodni a főbb termékek termelési adataiból kiindulva, mivel a mai értelemben vett GDP mérés akkor nem volt, csak a II. VH után vált általánosan alkalmazott mérőszámmá) még az első ópiumháború kezdetén, 1839-ben is Kína a 11 legnagyobb gazdasági teljesítményű európai ország, köztük az összes gyarmatosító hatalom együttesével volt összemérhető. Nem véletlen, hogy kiemelt gyarmatosítási célpont volt. Hanem lett volna gazdag és nem lett volna a cikkeikre kereslet, akkor nem vált volna célponttá sem.

Az angolok a teáért, selyemért, porcelánért és más árucikkekért nemesfémmel, főleg ezüsttel voltak kénytelenek fizetni, mivel Kína szerint mással nem tudtak az európaiak szolgálni, ami a kínaiakat érdekelte volna. Az angolok és más európai országok is komoly külkereskedelmi deficittel rendelkeztek Kína felé, ami már a pénzügyi rendszerüket veszélyeztette. Portugál mintát alapul véve, tömeges ópiummal szállítással próbálták helyre billenteni a külkereskedelmi hiányt, mely ópiumot a frissen gyarmatosított területeken, olcsón termesztett mákból nyertek. Ez vezetett az ópium háborúkhoz és a kínai "megaláztatás évszázadának" kezdetéhez. Ekkor a kínaiak már lemaradásban voltak a fegyverek terén és a 10-szeres létszámfölényük ellenére vesztettek. Ha az ipari léptékű gyilkolás eszköztárát tekinti valaki a fejlettség mércéjének, akkor erre az időre már Kínai jelentősen lemaradt.

Azt azonban biztosan borzasztóan nehéz lenne megmagyarázni, hogy amikor Európa még a "sötét középkor" korszakát élte, nagyon sokkal a tudományos forradalom, a felvilágosodás előtt, sőt még messze a földrajzi felfedezések, a reformáció, a könyvnyomtatás, az írástudás értelmezhető szintre növekedése előtt, még bőven a tűzfegyverek elterjedése, vagy a reneszánsz elterjedése előtt, jó pár évszázaddal korábban, a 11. században Európa akár csak halványan megközelítette volna Kínát. Ehhez azért elképesztően kreatív szempontok szerint kellene értékelni a fejlettséget.

A kínai császári birodalom introvertált volt, az európai országok extrovertáltak.
A "nagy felfedezések" kora XVI.-XVII. sz. már európa korszaka.

 

[atek]

Ennél biztosan jóval korábban, a 11. sz. környékén. Emlékszem egy kiállításra jó pár évvel ezelőttről, ez volt a témája. Szépen sorolták ott a bizonyítékokat.
Az évezred fordulóig Kína biztosan Európa előtt volt, utána viszont befagyott a fejlődés. Így meg törvényszerű volt az elmaradásuk.
Hiába van onnan a puskapor, a lőfegyver már nem.

Azt, hogy mikor maradt le nehéz pontosan megállapítani. Lehet a Ming dinasztia alatti időszakot ide venni (1368 - 1644). Tény,hogy a legnagyobb különbség Kína javára 7-10. század volt, majd a 11. -13. században Európa ezt gyorsan behozta. A mongol invázió sem biztos, hogy jót tett a 13. században.
Arról meg több tanulmány van, hogy miért nem a kínaiak hozták a globális imperializmust a 15. században.

 

[Galthran]

De leszarom, mert ez a HTKA egy nagy rakás trágyadomb. Nem érdekel már, hogy mi lenne/lett volna a logikusabb. Ti most "hatalomban vagytok" (legalábbis úgy érzitek), pökhendiek vagytok, úgyis semmibe néztek mindenki mást.

lol
csak mióta itt vagyok a fórumon vagy 3 alkalommal volt hosszabb diskurzus arról hogy jó lenne ha a cirill(és egyéb krixkrax)betűs szöveget 3-4 mondattal összefoglalná a posztoló, ez egyedül neked és bokinak nem sikerült
az meg hogy fenyegetnek sztem hagyjuk... miután leügynököztél mindenkit a seregünkben, megemlítették hogy élőben ne hangoztasd mert könnyen megpofoznak(már ha élőben is bátor az ember, tapasztalat szerint nem)

 

[tarzaan]

Azt, hogy mikor maradt le nehéz pontosan megállapítani. Lehet a Ming dinasztia alatti időszakot ide venni (1368 - 1644). Tény,hogy a legnagyobb különbség Kína javára 7-10. század volt, majd a 11. -13. században Európa ezt gyorsan behozta. A mongol invázió sem biztos, hogy jót tett a 13. században.
Arról meg több tanulmány van, hogy miért nem a kínaiak hozták a globális imperializmust a 15. században.

A 7-10 század volt azaz időszak, amikor elvileg Európa szopóágon volt egy vulkánkitörés miatti pár éves éhezési hullám miatt. Vélhetőe nez nyitott utat az iszlám nagyon gyors elterjedésének is.

 

[ravenlord]

Ennél biztosan jóval korábban, a 11. sz. környékén. Emlékszem egy kiállításra jó pár évvel ezelőttről, ez volt a témája. Szépen sorolták ott a bizonyítékokat.
Az évezred fordulóig Kína biztosan Európa előtt volt, utána viszont befagyott a fejlődés. Így meg törvényszerű volt az elmaradásuk.
Hiába van onnan a puskapor, a lőfegyver már nem.

Konkrétan a Hadtörteni Múzeum előtt 2 db 16. Századból való kínai ágyu van.
Vitát képezett, hogy a muhi csatában a mongolok nem vetettek-e be kezdetleges rakétafegyvereket (nagy valószínűséggel nem, de lehetőség lett volna rá).
Azért mert mi nem tudunk róla, még nem biztos, hogy nem volt.

 

[SilvioD]

A középkorban kínából kerültek át európába olyan találmányok, mint a papír, puskapor, iránytű.

Alapvetően azért maradtak le, mert kialakult egy erősen központosított állam, aminek a vezetői a stabilitásban voltak érdekeltek, és ezért elnyomtak minden újítást.

Illetve köldöknézős befele forduló politikát folytattak, elszigetelték magukat a külvilágtól, az meg elment mellettük.