<blockquote rel="phaidros"><blockquote rel="rumcajsz"><blockquote rel="silurusglanis">Rumcájsz annyit tennék hozzá, hogy a Rongyos Gárda nem lett volna az ami, ha előre felkészített, szervezett csapat lett volna.
Ha nem is feltétlenül látom, de érzem azokat a csoportokat a mai Kárpát-medencei erőtérben akik a következő Rongyos Gárdát adnák, bár szerintem nem emelnék fel a zászlót, magyarul nem fognak nyílt ellenállást hirdetni. Nem a vért nem látott fiatalok voltak akik azzal a két teherautóval elindultak azon az éjjelen. Most sem így lesz.
Igaz amit mondasz és pont azért kellene az egységeket profi katonák köré szervezni. A "bevegok egy kevertet meg csőrerántom az AK-t és lelkesen Hurrázva rohamozok" módszerben nem hiszek. Szuvorov szerint ha sok veríték folyik gyakorlatozás közben, akkor kevesebb vér fog folyni a csatában. Ez igaz és ezért kellene alaposan felkészíteni a lakosság arra alkalmas részét arra, hogy ne majmokként nézzünk kifelé a fejünkből rendőr-rendőr-rendőrbácsit kiabálva, ha egy allahuakbar mondjuk a az augusztus 20 körmenetben akar dodzsemezni. Az viszont reménykeltő, hogy legalább érzés szintjén vannak olyan csoportok ma Magyarországon akik megteszik majd amit meg kell.</blockquote>
Szerintem mindenki közelében van olyan (legalább) ex rendőr/katona/vadakat terelő juhász, akinek van gyereke, családja, vagyona és remélhetőleg hazaszeretete, és akinek van szakmai múltja, a kisközösségek erejét, reakcióképességét, szervező erejét nem szabad alábecsülni.
</blockquote>
Ezek a kis csoportok nem fognak a lakóövezetükön kívül műveletet végrehajtani, magyarul kapsz egy mozgásában, és technikai lehetőségeiben korlátozott csapatot, aminek a leverését reggeli kávé utáni rutinmunkának hívják.
Szerintem ha konkrétan itt fogunk tartani, akkor ez nagyon elavult lesz.
Javaslom elolvasásra Kiss Péter Álmos könyvét amely ha jól emlékszem "Háború a nép" között címmel jelent meg.
Tőle olvastam először a hadviselés ötödik generációjának (bár a generációs elmélet is elég új) kezdetleges, elméleti körvonalazódásáról, amelyről a következőket írja "A negyedik generációs konfliktusok jellemzői és tapasztalatai" című munkájában:
http://www.academia.edu/1390043/A_negyedik_gener%C3%A1ci%C3%B3s_konfliktusok_jellemz%C5%91i_%C3%A9s_tapasztalatai
<i>A könnyen hozzáférhető bio- és nanotechnológia új, nagy pusztító erejű fegyvereket ad a nem állami szereplők kezébe. Egyre több az infrastruktúra alrendszereiben dominóhatást kiváltó támadás is: egy jól kiválasztott transzformátor állomás kiiktatása annyira túlterheli az elektromos hálózatot, hogy az összeomlik és áramszolgáltatás nélkül hagy nagy területeket.</i>
a lényeg:
<i>A hálózati szervezési modell további decentralizációja egyre <b>lazább kapcsolatokat</b> fenntartó, <b>egyre kisebb hadviselő csoportokhoz (szélsőséges esetben hadviselő egyénekhez) vezet</b>. E titáni pusztító képességekkel rendelkező egyéni támadók ott és akkor csapnak le, amikor akarnak, nem ismernek sem erkölcsi, sem technológiai korlátokat, felderíthetetlenek, kiszámíthatatlanok, megállíthatatlanok, kiengesztelhetetlenek. Más kutatók a kimerülő erőforrások fölötti ellenőrzéséért folytatott élettér-háborúkban és a természeti erők (meteorológia, geofizika) katonai alkalmazásában vélik megtalálni az ötödik generáció alapjait.</i>
A hadviselő egyén nem kell, hogy bioterrorista legyen. Egy, az ország több területén készleteket elrejtő, szenzorokkal ellátott (saját területein kamerarendszerekhez hozzáférő, ellenséges mozgást ezeken keresztül figyelni tudó) kombattáns képe van előttem, a tökéletes kispolgár portfoliójával.
Filmbe illő, de nem előzmény nélküli vízió.
Juba.</blockquote>
Akár belső, akár külső kihívásokkal szemben a helyi közösségek adják az alapot. Lásd: természeti katasztrófáknál is. Ez nem felülírja az állam -szint- szerepét, hanem annak működését hatékonyabbá teszi. Rengeteg olyan információ van a helyi közösségi szintéren, ami nem üti meg az országos szintet, de abban a közegben igen fontos információk lehetnek. (És itt a helyi közösségbe olyanokat is beleértek, mint rendőrség, tűzoltóság, egészségügy stb. nem csak a lakosságot.)
