Napjainkban azt láthatjuk, hogy a válság megoldását a globális kormányzás bevezetésében látják egyes befolyásos csoportok, de ez nem új, hanem régi elképzelése a progresszív utópistáknak. Egy ilyen globális birodalom természetesen nem lehet demokrácia, tehát nem is lesz az, max. annyira, mint a Szovjetunió volt. A Szovjetunió alkotmánya is biztosított minden jogot, a szólás- és sajtószabadságot, a gyülekezési szabadságot és így tovább, rendszeresen megtartották a választásokat. A legfelsőtől a legalsóbb szintig kollektív választott testületek kezében volt a hatalom, természetesen a nép felhatalmazásával. Mármint papíron. Persze kimondták azt is a tudományos marxizmusnak nevezett mambo-dzsambóban, hogy ez a "népi" demokrácia egyben diktatúra is, a "proletariátus diktatúrája", és hogy "demokratikus centralizmus" van, vagyis a gyakorlatban a centrum, a Párt Központi Bizottsága, illetve annak távollétében a legszűkebb élcsapat (Политбюро ЦК КПСС) dönt minden kérdésben, és jelöli ki az irányt. Természetesen a valóságban még ez sem volt igaz, Sztálin vagy Brezsnyev idején a Politburo ülései is szinte mindig formalitások voltak.
A Szovjetunió népei természetesen teljes körű autonómiát élveztek, "szövetségbe forrt szabad köztársaságokban" (Союз нерушимый республик свободных) éltek, minden nemzetiség szabadon kiteljesedhetett kulturálisan, használhatta saját nyelvét az óvodától az egyetemig stb. Valóságos földi utópia volt ez, nem véletlenül kábította el a nyugati értelmiség jelentős részét sokáig.
Nos, a globalista birodalom intézményrendszerét is már régen felállították, az ENSZ-t és az Európai Uniót is eleve ilyennek szánták. Már csak meg kell őket tölteni az eredetileg is eltervezett tartalommal. Természetesen egy birodalom nem működhet vallás nélkül (ez volt a Szovjetunióban a marxizmus-leninizmus, ami problémás, de úgy tűnik megtalálták a megfelelő jelöltet, bár nincs neve, illetve sok neve van, antirasszizmus, antifasizmus, zöld eszme stb. de kooptálják a keresztény egyházakat is, a jelenlegi, ki tudja hogyan hatalomba segített pápa is besimul ebbe a sorba. A nyugati "fővonali" protestáns egyházak (amerikai, brit, német, skandináv) pedig már régóta megtették. Nevezhetjük ezt a vallást "our values"-nak is, a szokásos politikusi szófordulatot kifigurázva.