Szerintem meg ne kergessünk szellemeket, van épp elég valós probléma.Én nem pártolom mecsetek építését itthon, ahogy a muszlim államok sem pártolják keresztény templomok építését.
Mellesleg egy fikcióban megfogalmazott gondolat is utat mutathat.
OV-nak az a véleménye, hogy:
Forrás: http://valasz.hu/itthon/oriasmecset-a-fideszes-keruletben-felelemben-elnek-az-ujbudaiak-127894"Magyarországon nagyon sok fizetős külföldi diák van. Ez nemcsak Budapestnek a kérdése, hanem más, vidéki egyetemi városoké is. Ezek a diákok elég komoly összeget fizetnek azért, hogy Magyarországon tanulhassanak. A problémájuk – ezek vallásos diákok, akik az arab világból jönnek –, hogy nincsen hely, ahol a vallásukat tudják gyakorolni. Ez az a kérdés, amivel foglalkozni kell”
Egyébként meg:
Forrás: https://epiteszforum.hu/a-hit-uj-helyeiRégóta szeretne komolyabb vallási, oktatási, közösségi központot létesíteni a Magyar Iszlám Tanács. A becslések szerint 20-40.000 tagot számláló hazai muszlim közösség több alkalommal próbálkozott már önálló mecsetállítással, de ezek mindezidáig rendszeresen elbuktak a politikai csatározásokban, az azáltal gerjesztett és az ismeretlentől való félelemre alapozott társadalmi ellenálláson. Noha az iszlám számos, több évszázada emelt vallási épületét ma turistalátványosságként mutogatjuk Budán, Pécsett – külön érdekesség a dzsámiból katolikus templommá átalakított épület, mint kiemelt városképi szimbólum – vagy Egerben, s maga az első hazai Mohamedán Egyházközösség is közel 90 éve alakult meg, de a mostani, élő közösség általában lakásokban, családi házakban, vagy egyetemi kollégiumban alakított ki magának mecsetet. 2011-ben ugyan, hosszas alkudozás után sikerül építési engedélyt szerezni a budapesti XI. kerületi önkormányzattól, de a politikai akarat később ezt megvétózta, többek között azzal, hogy az autópályákra kivezető Budaörsi útra tervezett mecset növelné a forgalmat és a zajszennyezést. Pár évvel később a török vallásügyi minisztérium egyik kulturális-vallási szervezete, a Türkiye Diyanet komoly látványtervekkel állt elő egy Kőbányára tervezett nagymecset építéséről, de a főpolgármester és a kormányzat egyaránt cáfolta annak ténylegességét. Budapesten a korábbi lakásmecsetek után és mellett ma két komolyabb központ működik. Míg korábban a nagyobb ünnepekhez általában egy bevásárlóközpont különtermeit bérelték ki, a Magyarországi Muszlimok Egyházának, a Fehérvári úton, egy korábbi irodaházból kialakított központi mecsete már képes befogadni a nagyobb közösséget is. A kívülről átlagos irodaháznak tűnő épület belső tereiben sem a keleten megszokott pompás díszítések uralkodnak, de a kialakításban megtalálható minden olyan elem, ami az imádkozáshoz szükséges. A keresztény egyházzal szemben ugyanis a muszlim vallási helyeket nem szentelik fel, adott körülmények között és előírásoknak megfelelve – „a lényeg, hogy tiszta legyen a padló, ahol a homlok meghajlás közben érintkezik a földdel" – bárhol létesülhet imahely. A Magyar Iszlám Közösség pedig a XIV. kerületben vásárolt családi házban alakított ki mecsetet és kulturális központot. A nemrég felújított Gül Baba türbe pedig több évszázada számít iszlám vallási helynek, zarándokhelynek.