De nézzük a számokat. Nem fejből, utánaolvasva.
A Mol-csoport évente átlagosan 14-15 millió tonna kőolajat dolgoz fel.
9 millió tonna orosz kőolaj - Barátság vezetéken jön
1 millió tonna magyarországi és horvátországi kitermelésből,
3 millió tonnát tengeri olaj Fiumeba finomitva
1,5-2 millió tonna tengeri olaj - Adria vezetéken jön
Finomítók
Fiume 100 százalékig mediterrán olajakat dolgoz fel
Százhalombatta 30-35 százaléknyi nem orosz olajat tud feldolgozni
Pozsonyinál 5 százalék körülI nem orosz olajjal megy
Mi történik ha a Baratsagon nem jön olaj? Putyin, Zselé vagy egy random tank zárja el. Érdemes erre készülni, nem 0 a rizikó.
Van 700.000 tonna betárolt MOL kőolaj.
Ha ősszel jön a zárlat, az a csúcsidőszak fogyasztás szempontjából.
1.100 kilotonna kőolaj kell havonta az Adria vezetéken, hogy a pozsonyi és a Százhalombatta finomító kielégítse az igényeket. Tudja? Kapufa 900at tud bizonyos szakaszokon. De megoldhatóa probléma. 1 év alatt végrehajtható beruházással elérhető az 1.100 kilotonna havi kapa. Ezt kell kisajtolni egyszer Brüsszelből.
De ez csak az egyik gond. Ha a vezeték birná is, lenne-e a kikötőben olaj?? Most kéthetente jön 1 tanker. Akkor 2 naponta kellene. 2-4 év átállási időt lát a MOL, hogy ezt megoldja. Dollárszázmilliók fejlesztésre, beruhazasra, ezt is csengetheti Brüsszel.
Most már csak az a gond, hogy ez nem orosz olaj,. Márpedig Pozsonynak és Százhalombattának túlnyomórészt az kell. Itt most kicsit ködszurkálás van. Talán az arab light olajat lehetne keverni vmivel.... De biztosat nem mondanak. Ez az egyik leggyengébb része a sztorinak. Vagy legalábbis taktikai okokból nem terítették a lapokat.
És az utolsó, az ár. Biztosan drágább lesz. Csakhogy az ár 1 szempont. Mert ha leáll a Barátság, akkor a gazdaság leállása még drágább.
A helyzet az, hogy ez egy nagyon xar helyzet. De nem tenni semmit, nem keresni alternatív lehetőséget hatalmas felelőtlenség. Amikor ma még zsét is kizsarolhatunk rá. Ha holnap, 1-2 év múlva tök mind1 miért, leáll a vezeték, akkor meg csak könyöröghetünk vkinek szivességért.
A helyzet az a gáz ellátásunkat az elmúlt 12 évben megoldották, kikerültük Ukrajnát. Az olajnál nem tudtuk. Felvitték 35%-ra a battai tengeri olaj arányt, de ez kevés.
Fordítva ülsz a lovon. Megpróbálod levezetni az orosz olajembargó elfogadását abból, hogy a Barátság elzárásának esélyét mérhetetlenül felnagyítod, míg a tengeri olaj beszerzésének számos kockázatával kevésbé számolsz.
De az egész alapvetésed megbukik több okból:
Először is van a Barátság vezetéknek való orosz olaj szállításnak orosz olajos alternatívája, amit folyamatosan figyelmen kívül hagysz. Amikor Magyarország és Csehszlovákia beszállt az Adria északi szakaszának építésébe úgy, hogy a finomítók orosz olajra voltak beállítva és ezen nem is volt szándék változtatni, akkor nem tökkelütött hülyék hoztak döntést. Az Adriának ezt a szakaszát nem kizárólag arab olaj szállítására találták ki.
Ugyanis ha baj van a Barátság vezetékkel, akkor az orosz olajat tengeren is lehet szállítani és Adria vezetéket arra is lehet használni, hogy orosz olajat fogadjon. Rövid távon ez az egyetlen műszakilag működőképes alternatívája a Barátság vezetéknek. Ehhez csak tároló kapacitás kell Magyarországon, Szlovákiában (eleve van a stratégiai készletezés miatt), a Fiume/Rijeka/Krk/Omišalj (kinek melyik szimpatikusabb) kikötőben (eleve van több mint 1 millió tonna), illetve a sziszeki vezeték elágazásánál, hogy ki tudja egyenlíteni a tankhajók löketszerű beérkezését és azt, hogy az Adriát csak szakaszosan használjuk orosz olajjal, hogy ne keveredjenek a különböző összetételű olajak egymással. Sziszeknél (2020-ig itt is működött az INA-nak egy kis finomítója, de azt a MOL a horvátok nagy bánatára leállította és átalakítja) azért kell puffer tároló kapacitás, mert ott ágazik el az Adria (JANAF) vezeték és ott szűkül a vezeték első, 34 millió tonna/év kapacitású 914 mm-es szakaszának átmérője a Magyarországra jövő évi 10 millió tonna kapacitású 508 mm-re. A tároló kapacitás lehetővé teszi, hogy az előtte lévő vezetékszakaszt már ne terhelje az orosz olaj, ami odáig rövidebb idő alatt nagyobb kapacitással lehetett eljuttatni, míg az utána jövő alacsonyabb kapacitású szakaszt folyamatosan lehessen terhelni. Sziszeknél az elágazás és a finomító miatt eleve van tároló kapacitás. Ezt csak bővíteni kell. Ez a megoldás azt egyelőre nem biztosítja, hogy Százhalombatta és Pozsony 100%-on üzemeljen, mert ahhoz az Adria magyar szakaszának kapacitása kevés, viszont ahhoz elég, hogy Százhalombatta (8,1 millió tonna/év kapacitás) és Pozsony (6,1 millió tonna/év kapacitás) 70% kapacitás kihasználtság felett elüzemeljen. A hazai kitermeléssel együtt 75% fölé vihető a kapacitás kihasználtság, ami azért lényeges, mert ez a két finomító jellemzően 75-100% közti kihasználtsággal működik normálisan. Ha az Adrián legalább 75-80%-ban orosz olajat kapunk, akkor még Százhalombatta és Pozsony a jelenlegi, átalakítás nélkül maximális nem orosz olaj bekeverési aránya mellett is elmuzsikálnak a finomítók. A magyar és szlovák igény legnagyobb része ezzel fedezhető. Legfeljebb újra indítják Sziszeket tisztán tengeri könnyű olajjal, illetve a horvát kitermelésű olajjal és a feldolgozott terméket ide szállítják. A nélkül, hogy ezzel a horvát ellátásbiztonságot veszélyeztetnék. Rijeka meg csúcsra jár a mediterrán (arab) könnyű olajjal. Ennek a megoldásnak nem 4-5 év az időigénye hanem töredéke és beruházási költsége is eltörpül a nagy finomítók átalakításához és a vezeték bővítéshez képest, ráadásul továbbra is olcsó orosz olajat tudunk feldolgozni. DE ENNEK MEGOLDÁSNAK AZ AZ ALAPFELTÉTELE, HOGY NE LEGYEN EMBARGÓ AZ OROSZ OLAJRA.
Felelőtlenségnek nevezed, ha valaki nem állna át orosz olaj
HELYETT tengeri könnyű olajra, az olaj embargó feltételes támogatásával. De az igazi felelőtlenség az, ha belemegyünk az orosz olaj embargójába, mert akkor
a fenti, műszakilag rövid távon is működőképes megoldást sem lehet alkalmazni, jogi okból.
Másodszor:
Nem "ködszurkálás" van a tekintetben, hogy Százhalombatta és Pozsony jelen állapotában túlnyomó részben orosz olajjal tud üzemelni, hanem ez tény. Nem "gyenge része a sztorinak", meg "taktikai okokból nem terítették a lapokat" és "talán az arab light olajat lehetne keverni vmivel...." Hanem úgy tűnik, hogy nem érted a műszaki problémát. Bemásolgattad ennek a portfoliós MOL interjúnak egyes részeit:
https://www.portfolio.hu/uzlet/2022...prol-a-masikra-nem-jutna-orosz-olajhoz-537055
De ne veszed komolyan az abban felvetett problémát.
A finomító egy viszonylag szűk határok közt tartott összetételű, viszkozitású, fajsúlyú, egyéb fizikai és kémiai tulajdonságú olaj keverékre van beállítva. Több tucat paraméter alapján van kikeverve a bemenő olaj. A Százhalombatta és Pozsony által feldolgozott orosz REB egy oroszok által, keveréssel egyensúlyban tartott, stabil paraméterekkel rendelkező olaj. Ebbe csak korlátozottan lehet bekeverni érdemben eltérő olaj típust, mert különben borul a finomítási folyamat. Nincs olyan lehetőség, hogy jelen állapotában ez a két finomító orosz olaj nélkül működjön. A legfeljebb 30-35% százhalombattai tengeri olaj felhasználási arány nem azt jelenti, hogy tisztán tengeri olajjal el tudna üzemelni 30-35% kapacitás kihasználtsággal. Egyrészt mert a 30-35% beverési arányra vonatkozik, másrészt meg mert ilyen alacsony kapacitás kihasználtságon eleve nem igazán lehet működtetni a finomítót. Pozsonynál pedig még alacsonyabb ez az arány. És az a tengeri olaj, amit bekevernek szintén egy keverék, amiből a nehezebb összetevő (módosító olaj) pont azért kell, mert a nélkül még ekkora arányt sem lehetne hozzáadni az orosz olajhoz. Nem arról van szó, hogy az arab olajat az orosz olajhoz hasonlóvá lehet tenni, ha egy kis nehéz olajat is hozzá kevernek.
Vagy felépítesz és beüzemelsz a stabil működésig, nulláról egy másik technológiai sort, ami sokkal többe kerül és hosszabb ideig tart, mint az emlegetett 550 millió EUR és 4-5 év. Ekkor megmarad az orosz olaj feldolgozásának lehetősége, de horribilis a beruházási költség. Vagy a meglévő technológiát alakítod át, de akkor buktad az orosz olaj feldolgozását. A finomító nem egy legó, amibe ha más típusú olajat akarnak feldolgozni, akkor kicsit megnövelik egyik-másik egység kapacitását, betesznek itt-ott egy krakkolót, kéntelenítőt, kokszolót, még egy vákuum desztillátort, stb... Az egészet át kell tervezni.
A cikkben arra kérdeztek rá, hogy mi történne, ha nem lenne orosz olaj? Mit lehetne tenni egy más típusra való átálláshoz? De ha az orosz olaj feldolgozásának lehetőségét meg akarjuk tartani (mert sokkal olcsóbb és mert a tengeri olaj rendelkezésre állásnak megbízhatósága valójában gyengébb a vezetékes orosz olajénál), akkor egész más lesz a leányzó fekvése.
Azzal egyetértek, hogy ha az EU-val ki lehetne fizettetni az orosz olaj mellett más típus feldolgozhatóságának beruházási költségét (mind a finomítói, mind mind a vezeték/kikötői kapacitás, mind a tárolási kapacitás bővítésének költségét) és e mellett megtarthatnánk az orosz olaj feldolgozását is, akkor ezt természetesen meg kell lépni. De ha bármilyen EU-s pénz ára az orosz olaj embargója, akkor az nem alternatívát jelent, hanem egy másik függésre való átállás, ami sokkal drágább és még bizonytalanabb.