Nem értek hozzá, csak azt tudom mondani, amit én is hallok itt-ott. De azt mondják, hogy 1:9, 1:10 aránnyal lehet számolni a Leo2A7 és a régi szovjet szint között harcértékben. Ez jött ki 2014-ben is, amikor a T90-esek ették a T64/T72-ket. K-Ukrajnában. Ezen kívül teljesen más a Ny-i és az orosz harckocsi doktrína. Eredendően is háromszoros darabszámmal oldotta meg az orosz doktrína azt, amit a Ny-i egy darabbal. Tehát papíron ez a 44 hk kb olyan, mintha lenne 100-120 modernizált T72-esünk. Hangsúlyozom, hogy elvileg. Meg lehet, hogy valaki majd megcáfolja, aki tényleg ért hozzá.
44 db harckocsi akármilyen modern, 44 helyen tud egyszerre ott lenni. 44 ágyú, 44 x lőszerkészlet ugyanarra a hadműveleti felhasználásra, amit mondjuk a meglévő 73 db-os T-72 állományunk 73 ágyúval, 73 x lőszerkészlettel tud ellátni. Ennek egy része konvencioális háborúban harckocsi-harckocsi elleni művelet, a többi a gyalogás és egyéb eszközök pusztítása.
Amíg a T-72 is megvan, addig persze számolhatunk azzal is, de ugye cserélni kívánják.
Szóval a Leopard 2 messzebbről, jobb hatékonysággal, védettebben, de a mennyiségéből fakadóan korlátozott térbeli bevethetőséggel fog rendelkezni ha 44 db marad.
Ezek a tankok nagyjából azonos tudással bírnak, mindnek van olyan tulajdonsága ami kicsit jobb a többinél de lényegében ezek egy tudású gépek.
A nagy különbség az árban van!
A Leopárd 2 messze a legdrágább, drágább, mint a szintén túlárazott gázturbinás M1-es. A többi tank kb. fele annyiba kerül, mint ezek. Ez a különbség.
Az ilyen 1:9 meg 1:10 arányokat nyugodtan felejtsd el régi tankok esetén is. Ez maximum a T-55 esetén igaz.
Már a T-62-es is a hidegháborús szegényített urán lőszerével megfogja bármelyiket 30 fokos oldalszög környékén. És az csak egy T-62-es.
A helyzet az, hogy a 2006-os Libanoni háború és a 2014-es és 2022-es Orosz-Ukrán háború tapasztalatai azt mutatják, hogy a harckocsi még mindig fogyó eszköz. Vagyis sok kell belőle. Így olyan tankot kell venni amiből többet tudsz rendszerben tartani.
Ugyanis egy Kornetnek, Spike-nak vagy Javelinnek teljesen mindegy, hogy a célpont T-72-es vagy Leopárd 2A7-es. Így is úgy is ki fogja lőni.
Ezen majd az aktív védelmi rendszerek változtatnak majd, de azt meg ugye bármire föl lehet tenni.
Így érdemesebb az ár/érték arányos megoldást választani. Az meg nem a Leopárd volt.
Én finomítanám a sokak frusztrációját és nem érzelmi alapokon persze megszűntetni nem tudom és nem is akarom mert részben jogos. A Zrínyi alapvető célkitűzései mindenképpen azt lennének hivatottak elérni, hogy ne baszódjunk hátsó sorban, legyünk élvonal. A teljes, átfogó intézkedései komoly szinten növelik a háborúban nagyon fontos kommunikációs lehetőségeinket.
Szóval nem béna haderőt építene. SAMOC, komplett összefogott légiirányítási kommunikáció, szintén kommunikációs műholdak, ezek összefogó rendszerei, harctéri kommunikációs rendszerek a szárazföldieknek. Enélkül ha csak vasat vennénk, mind arról beszélnénk, hogy jó-jó, de kurva nagy hátrányban vagyunk.
Így vagy úgy, de alapszinten egy komplex rendszert állítottak össze amibe beleszólt a NATO tagságunk, a geopolitikai érdekeink, védelmi pénzek kifizetése, de ha meglesz, nem fogunk sírni miatta, nélküle sírnánk. És mivel nem azonnali tételekről van szó, a beérkezésekig csak elméleti képzés és annak a szintentartása lehetséges. Mindenhez szerveztek képzéseket, elméletet és gyakorlatot, mindehez veszünk ezt segítő felszereléseket is. Szóval nem mondanám, hogy el lett cseszve a költés, a legtöbb területen igyekeztünk a legátgondoltabban egy nagy rendszer elemeit beszerezni. És ezek sehonnan nem lettek volna gyorsabban. Szóval nem Iraknak készültünk ezzel az USA ellen.
A problémát az előre látott konfliktusokra válaszként adott történő szigorú, acélos szilárdságú beleszarás adja. A szerencsejáték, hogy megússzuk addig az összes fegyveres konfliktust, az összes államközi feszültséget, az összes politikai és pénzügyi destabilizációt, az összes lehetséges válsághelyzetet és megleszünk a T-72 egyértelműen ebben a formában elavult verziójával meg a BTR-rel és mellé az összes kiváló képességhiánnyal. Nem nyúlunk semmihez, nem képezünk hidat a múlt hadereje és a jövő hadereje között és ebben van egyfajta pénzügyi realitás, de van egyfajta mélyen ostoba gőg is.
A nem veszünk használtat eszetlen hozzáállása. A múlt haderőnk így a jelen a hadereje is és mellé egy új, eltérő rendszerre készülnek a katonák ami viszont mint hiánytalan képesség olyan sokára valósul meg, hogy bűn 40 éves technikával vigyorogni addig. Elpazarolt idő volt nem modernizálni, elpazarolt idő volt nem fejleszteni egy olcsóbb, köztes erőt ami kiegészítheti majd a teljes élettartamában a jövő erőt. Mostmár a szerencsejáték foglyai vagyunk, mert ha most állnánk neki, a megnövekedett kereslet miatt az árak magasabbak, a szűk kapacitások foglaltak.
Mehetnénk más irányba persze amiket felsoroltál, de lennének olyan vonzatai, amik így feleslegesen terhelnék a kiépülő rendszerünket. A karbantartás, logisztika vonalán új tananyag egy csomó rendszere a járműveknek, ami a mostaniak mellé lenne plusz, új szimulátorok, szoftverek, ellátási útvonalak és politikai függések.
Szóval egyszerűsítve, van a kidobásra ítélt C eszközparkunk amit leszartunk és nem is akartunk törődni vele de ezzel tudjuk várni a világ eseményeit. Van az A eszközparkunk javarészt papíron és még csak építjük a rendszer elemeit, amit aztán majd nagy egészében is be kell járatni. ÉS a kettő közé nem léptünk időben egy B eszközparkkal és ha most lépnénk, akkor is sokkal elbaszottabbul tehetnénk, mintha időben tettük volna meg.
Szóval ha már megvitatás.
Kommunikációs technológiák a táboritól a teljes harctéri irányítási rendszerekig és ezeknek az elemeinek a telepítése a leendő eszközökbe, értelmezhető, hogy nem gyors folyamat figyelembe véve, hogy az ország komplett védelmi képességei épülnek rá. Szóval ezek jó beszerzések.
Helikoptereknél van egy Hind felújítás ami semmibe vezet, meg van egy légiszállítási és valamelyes támogató erő kiépítése, ami szerintem jó beszerzés volt.
Gripeneknél baromi nagy a várakozás, hogy történjen már valami a darabszámmal, miközben a meglévő flottához papíron beszerzés alatt áll minden ami a legjobb az itteni szakmai közönség szerint. Én a légierőhöz nem konyítok.
IFV terén a Lynx-nek nagy bizalmat szavaztunk a tervezőasztali vásárlással, de mivel máshol már versenyzett is, nem valószínű, hogy végül bukó lesz. Ez a gyártási lehetőséggel együtt megint egy jó beszerzés, mert lényegében bírunk az előállítás lehetőségével. A 30 mm az nem túl jövőbemutató, de egyelőre elmegy.
NASAMS megintcsak egy jó beszerzés sokak szerint is és a rakéták felhasználhatósága a légierőnél is, egy jó pontja.
Csapatlégvédelem miután most nyugaton újrafeltalálták, talán értelmes lesz, de ha a kezdeti hírek után ennyi idővel is még csak tárgyalunk az azért vicces is már.
Tüzérség jó beszerzés, de csak dandár szinten. Mint haderőfejlesztés a 24 db PZH semmi. A HX3 alapú megintcsak nevetségesen távoli.
Leopard 2 44+12 kiváló, csak a legfájóbb hogy mennyire viccesen kevés lesz. Eredetileg A5-öt akartak, de mivel nem volt, azért lett az A7+ és ez minőségileg elég király lépés. De nem akkora, hogy kis belenyúlással az A5 ne közelíthetné és ha Tunézia tudott tárgyalgatni A5-ről, akkor lehet mégis van. A4-et modernizáltatni pár éve lett volna időben ha nem elégszük meg a szinte semmivel amíg megjön az A7, de mostmár nehezebb lenne és talán elkésett is.
Gidrán szenvedve érkezik, pedig az eddigiekhez képest az csak autó.
8x8 hibrid Hitron, ez a legkérdőjelesebb az összes eddigi közül. Konkrétan dandárok járműveit azért nem cseréljük és kurbliznak tovább, hogy majd a jövőben fejlesszünk valamit erre aminek a protója is 2026 lehet leghamarabb. Ha el nem basszuk. Erre építeni magát a haderőfejlesztés gerincjárművét, az finoman szólva is kompetencia kérdéseket kellene felvessen katonai körökből a politika felé.
És bár ez egy alap haderő magja magas színvonalon, főleg ha a T-72+BTR kombót nézzük még mindig csupa képességhiány. És nem építjük le ezeket a hiányokat valami jövőre várva, amíg mások bevásárolnak és kurvára fenyegetők vele. Másoknál miközben képesek az újra is, mégis jelen vannak a képességek fenntartása, elégségessége miatt a nem új, de használható eszközök is és számolni kell velük. Nálunk ez gőggel van elutasítva.
Szóval én ahogy sokan mások, azt kérem számon, hogy mire van ez a nagy stratégiai nyugalom háborús vészhelyzet hirdetés közepette, ha haderőt időben nem fejlesztettünk minőségben és mennyiségben és ha a jelenleg is láthatóan képességhiányos haderőfejlesztésünk annyira a távoli jövőben érkezik nevetséges darabszámokkal egyes elemeiben, ameddig konkrét világháború is lefolyhat?
Ahogy mondtad fip7, nem hajolunk le semmiért ami használható eszköz lenne erre, akár olcsón megszerezhető, képességet adna.
és nem volt tétja valós értéke ennek a --valójában névleges-- "egyeztetési folyamatnak".
