Nem képesek úgy működni mint egy fehér, mert teljesen más a szociális környezet, amiben felnőttek, mint az átlag fehéré.
Oké.
És akkor hogyan tovább?
Nem működött a koncepció, ideje váltani.
Mert ez így nem maradhat...
Nem, nem azt mondom, hogy csak a fehérek tegyenek meg mindent. Sőt. A meló java a dzsippókra vár.
Illúzióim sincsenek, hogy ez menne állami erőszak nélkül, hiszen nekik ez a "társadalmuk" alapja.
Néhány ötlet a hogyan továbbra:
1.) A legfontosabb a mindenféle cigány- és roma-támogatások teljes lenullázása. A magyar állam, a többségi magyar társadalom egy lyukas petákot, egy perc munkaórát ne áldozzon semmiféle cigány- vagy roma-célokra, se kulturális, se szociális, se közoktatási, se egyéb vonatkozásban! Tehát
semmiféle erőforrást ne költsünk semmire csak azért, mert az cigány!
Lehet (és kell is) azért, mert rászoruló, mert tehetséges, mert állampolgári joga van hozzá, de azért soha, mert "roma". Vagy bantu, vagy nganaszan vagy patagón. (Magának a "roma" szónak is el kellene tűnnie a politikai szóhasználatból.)
A magyarországi cigány társadalom jelentős része ugyanis nyitott az integrációra, a beolvadásra, az asszimilációra, egy részük alkalmas is rá, és EZT a folyamatot kellene támogatni, nem a másságukat hangsúlyozni, a "roma identitást" erősíteni. Magánszemélyek, magán-adományozók kedvükre létrehozhatnak roma kulturális egyesületeket, cigány hagyományőrző klubokat, ösztöndíjprogramot roma gyerekeknek, de adóforint efféle célra nem mehet több.
Egy példa: X szakellátási intézményben rendre úgy tapasztalták, hogy a hozzájuk bekerülő csellengő, kallódó gyerekek számára "semmit nem jelent a roma identitás, nem tudatosult bennünk a saját cigányságuk" - ezért az intézmény minden évben roma napokat szervez nekik... Abszurd! (A magyar állam és intézményei ugyanazt csinálják, mint Trianon előtt, tehát a kisebbségeket erősítik, támogatják, nem tudatosan, hanem merő ostobaságból. Akkor százas(!) nagyságrendben szlovákosodtak, illetve románosodtak el magyar falvak a Felvidéken és Erdélyben, ma a keveredés azt jelenti, hogy echte magyarokból is cigányok lesznek.) Na ezt kellene sürgősen megállítani az összes faji alapú állami támogatást megszüntetésével.
(A nemzeti kisebbségek támogatása más téma, azzal elviekben nincs semmi gond, sőt, a "Nemezetek Európája" gondolatnak éppen ez az alapja.)
2.) Nagyszabású állami bérlakásépítési program beindítása - mindenkinek. Aki nem örököl ingatlant a szülei után, annak ma Magyarországon rohadtul föl kell kötnie a gatyát, ha saját lakást szeretne. Ha vidéken marad, ahol olcsóbb az ingatlan, nem sokat fog keresni (sok helyen semmit, mert nincs is munka), ha fölköltözik Budapestre vagy más nagyvárosba, nem fog tudni félretenni, mert elmegy a pénze albérletre - ahová gyereket sem vállalhat. Sokkal kevesebben vándorolnának ki Nyugatra, ha itt sokkal többen juthatnának relatíve könnyen saját ingatlanhoz. Az ingatlan nagy kincs, akinek saját háza, lakása van, annak van egy alapvető biztonságérzete, másfelől meg veszítenivalója is van, és mindkét tényező arra sarkallja, hogy beilleszkedjen, rendezett életet éljen. Fizessenek csak havi 50 ezret egy 50 négyzetméteres lakás után 20 évig (ami után az övék lehet) - és értelme lesz az életüknek! Lesz hova hazamenni, lesz miért dolgozni, értelmet nyer az "otthon" kifejezés. És sok ilyen lakás kell, hogy ne szorongjon a kevésben több család. A lakások hosszú állami (vagy önkormányzati) tulajdonjoga azt is biztosítaná, hogy az együttélési normákat betartani képtelen, garázda elemek, antiszociális családok gyorsan ki legyen penderítve az ilyen lakásokból.
3.) Közösségépítés. Lakótelepek, játszóterek köré szerveződve, olyan szociális munkásokkal, akik segítenek a lecsúszottaknak, elsősorban azzal, hogy személyes példát mutatnak, illetve megtanítják őket társadalomban élni. Foglalkoznak a gyerekekkel (korrepetálás, játékok), programokat, csoportokat, foglalkozásokat tartanak, felvilágosítást adnak, prevenciós munkát végeznek, mentálhigiéniés szolgáltatást nyújtanak, szükség esetén segítenek eljutni ped. szakszolgálathoz, pszichológushoz, jogi tanácsadóhoz, stb. (Egy 300 fős lakóközösségnek nagyjából 3 főállású, elhivatott szocmunkás + néhány önkéntes elég is lenne.)
4.) A sport is jó dolog, de a küzdősportok sokszor kontraproduktívak, pláne egy eleve erős bűnözői attitűdökkel élő réteg esetében. Foci, pingpong, gördeszka, kézi- és kosárlabda, csapatjátékok, versenysportok mind jobbak. A focit támogatja is a kormány elég régóta, elég erőteljesen, népszerű, tömegsport, focilabda kell Rikárdónak, nem bokszkesztyű!
5.) A bűnözői kultúra letörése, üldözése, tiltása. Se a tévék, se a rádiók, se a koncertszervezők ne adjanak teret olyan előadóknak, amelyek akár közvetve bűncselekmények elkövetésére buzdítanak, vagy az antiszociális, primitív, bűnözői életmódot népszerűsítik. 20 éve náci zenekarokat tiltottak-, sőt, esetenként börtönöztek be a gyűlöletkeltő szövegeik miatt (amik a társadalom legfeljebb ezredrészéhez jutottak el), ma a gengszterrap ünnepelt, mainstream műfaj. Ennek, és a hasonló értékű szennyáradatnak véget kell vetni. A médiát lángszóróval kell megtisztítani, mert jelenlegi formájában iszonyú kártékony a társadalom minden rétegére.
6.) Zéró tolerancia a visszaeső- és durván erőszakos bűnözőkkel szemben. Rommá verni, elzárni, ha kell, megsemmisíteni. Amennyiben nemzetközi törvényekbe ütközne egyik-másik ilyen törekvés, akkor elég ha a gyakorlat mutat diszkréten ebbe az irányba. (Magyarországon ugyebár mindig magas volt az öngyilkosságok aránya.)
Hát kapásból ennyi jutott eszembe. Ezek közül egyedül a lakásépítés jelentene számottevő költségvetési terhet, ugyanakkor az építőipart is tovább pörgetné, és gyorsan megtérülne, mert több fiatal maradna itthon és vállalna gyereket.