Teljesen érthető, ha valaki nem szurkol az ukránoknak.
Juval Noah Harari, még az elején: "Most minden az ukrán nép bátorságán múlik" - nos, ha ez a WEF-es "nemleszsemmidésboldogleszel" banda szurkol az ukránoknak, amikor a szokásos társaság a szivárványos és BLM-es zászlókat cserélte le - vagy csak egészítette ki - kék-sárga zászlócskával, akkor normális embernek semmi oka ezeknek szurkolni. Az ukránok akár tudják, akár nem, az ezek által képviselt "Új Világrendért" harcolnak, halnak. Persze a "náci" ukránok nyilván nem ezért, hanem oroszgyűlöletből. A többség meg egyszerűen a jobb életet remélte az EU- és NATO-tagságtól, azt hogy majd eljön a nyugat és elhozza a jólétet. Csak bizonyítani kell az iránta való odaadást.
Reálpolitikailag meg Mo-nak rohadtul nem volt érdeke ez a háború, és egy dicsőséges ukrán győzelem nem érdeke, a teljes orosz győzelem sem, de ennek nincs realitása. Putyin is lemondott róla régen. Most már csak az a célja, hogy az elfoglalt területeket megtarthassa. A nyugat viszont csak teljes kapitulációról hajlandó tárgyalni az oroszokkal továbbra is. A Krím visszatérése Ukrajnához, a jóvátétel sőt az orosz vezetők bíróság elé állítása a feltételeik. Ahogy Lavrov mondta, a "nyugat" (valójában az angolszász hatalmak és kelet-közép-európai csicskáik) célja egy oroszországi forradalom, rezsimváltás, Így pedig még sokáig eltarthat a háború. Ha az ukránok vissza is foglalnak további területeket, akkor sem lesz vége.
Levezették már itt tavasszal többen, mit jelentene egy ukrán győzelem Mo-nak, a mozgástér teljes megszűnését, azt, hogy Washington és Brüsszel diktátumaival szemben nem tehetünk többé semmit. Már most sem nagyon persze. Berlin egy szerencsétlen taszigált hülyegyerekként viselkedik, nem állhat ki a valós érdekeiért és nem is fog már soha. Sőt extrém esetben egy NATO-tag vagy de facto NATO-tag, állig felfegyverzett Ukrajna katonai fenyegetést is jelenthet Magyarországra. Az meg már biztos, hogy Kárpátalján írmagját sem hagyják majd a magyarságnak, emlékműveit is eltakarítják és így tovább.