<blockquote rel="Panzerfaust">Mérjünk egyenlő mércével, így nem árt(ana) <b>másoknak is</b> szembenézni a múltjukkal. A rácok a következőket művelték 1848 telén.
Beszéltem én a rácokról? Nem érdekelnek a rácok, mert pontosan tudom, mit műveltek, olvastam a Fejezetek a rácjárások történetébőlt és ráadásul ismerem a török hódoltság történetét is eléggé, hogy tudjam a rácok áldozatainak száma nem tízezres, hanem százezres, ugyanis a török hódoltság idején is ők vitték véghez a nagy magyarirtásokat, mivel ők voltak a martalócok. Csak ez tökéletesen lényegtelen nekünk magyaroknak, pláne akkor, amikor a saját népirtóinkkal való elszámolásról beszélünk.
A magyarok nagy gyilkosai közül jelenleg úgyis csak a zsidókat tudnánk elszámoltatni, ha másokat akarnánk elővenni.
A kedves román szomszédok:
Az erdélyi vérengzés néven elhíresült magyarellenes támadások 1848. október 19. és 1849 januárja között zajlottak.
És ehhez mi közük volt az ezeresi oláhoknak, akiket Rózsa Sándor szabadcsapatával legyilkolt és kifosztott?</blockquote>
Nagyon nem lényegtelen, mert minket magyarokat gyilkoltak, büntetlenül. Bár neked lehet hogy az, nekem nem.
És egyébként jó lenne ha előbb megnéznéd az <b>arányokat</b>, számolj picit, a sajátjaid ostorozása előtt.
Rózsa 36 románt tett el láb alól, míg a románok <b>8000 magyart</b>. Rózsa szabadcsapatát feloszlatták, Avram Iancu-ból nemzeti hőst csináltak, azért mert etnikai tisztogatást, genocídiumot vitt véghez.
Rózsát más bűnökért elítélték és börtönben halt meg.
Szívesen elszámolok a mi népirtóinkkal. De csak akkor, ha ezt <b>más népek is</b> megteszik.
Mi közük volt az ezeresi románoknak ?
És nekik mi közük volt <b>bármihez</b> ?
- Az első mészárlás: 1848. október 14-én, Kisenyed. Ezt a települést a magyarok annyira biztonságosnak gondolták, hogy még a szomszédos településekről is ide jöttek védelmet keresni. A románok ostromolni kezdték a falut, de a magyarok több napig kitartottak. Végül aztán letették a fegyvert, mire a románok 140 embert – férfit, nőt, gyermeket – lemészároltak.
- Pár nappal később Székelykocsárdot pusztította el egy felkelő csapat, itt összesen 60 magyart végeztek ki, állítólag olyan kegyetlenséggel, hogy a falu három lakosa, aki elbújt a románok elől, látva a borzalmakat felakasztotta magát.
- Szintén októberben a Bél település melletti Boklyán 30 magyart gyilkoltak le.
- Gerendkeresztúron 200 magyart gyilkoltak meg.
- Balázsfalván és környékén 400 magyart mészároltak le.
- Szintén legyilkolták Mikeszásza teljes magyar lakosságát.
- Zalatna bányavárost felgyújtották, a menekülő lakosságot Ompolygyepű határában lemészárolták. 700 magyar esett itt áldozatul.
- Október 23-án Boroskrakkó és a környező települések magyarjait végezték ki. A lemészároltak száma 200 volt.
- Október 28-ról 29-re virradó éjszaka Borosbenedek 400 magyar lakosát végezték ki.
- Október 29-én Magyarigen 200 magyar lakosát ölték meg. Borosbocsárdon megközelítőleg 40 magyart végeztek ki.
- Algyógyon 85 magyart gyilkoltak meg.
- Marosújvárra a környékről 90 magyar nemest fogdostak össze, akiket Balázsfalvára akartak hurcolni. Azonban alighogy elindultak Marosújvárról, a csoportot egy román pap megimádkoztatta, majd mindannyiukat legyilkolták, holttesteiket a Marosba dobva.
- A székely lakosságú Felvincet a személyesen Avram Iancu által vezetett sereg dúlta fel, itt 30 magyart öltek meg, az elmenekült lakosságból további 170 halt éhen vagy fagyott meg a téli hidegben.
- A leginkább elhíresült pusztítás 1849. január 8-ról 9-re virradó éjjel történt. Ezen az éjjelen Axente Sever és Prodan Simion ortodox pópák vezetésével felkelők rohanták meg a Nagyenyedet, megközelítőleg 1000 embert mészároltak le, a híres kollégiumot pedig elpusztították.
- 1849. május 8-án a román felkelők felégették Verespatakot, a magyar lakosságot pedig lemészárolták.
- Május 9-én, egy rövid ostromot követően Abrudbányán mészároltak le megközelítőleg 1000 magyart.
- Ugyanezen a napon Bucsesden további 200 magyart öltek meg.
- Május 17-én az Abrudbányára visszatérő lakosok közül meggyilkoltak legkevesebb 182 embert.
