[BIZTPOL] Magyarország

Status
Not open for further replies.
blitzkrieg
Hol is írtam én, hogy Antant erők szállták meg Magyarországot? Egy másik hsz.-ben ugyanazt írtam, amit Te, de azt is, hogy ehhez volt némi "bólogatás" az Antant részéről, legalábbis a megszállás során én nemigen tudok olyat, hogy bármelyik megszálló erőt visszaparancsolták volna. KÉSŐBB már érvényesítették a kijelölt határokat, de előbb azért megvárták a Monarchia teljes felbomlását és Magyarország ellen fordulását és megszállását.

Nem irtad, hogy Antant erok szalltak meg, csak azt, hogy ha vedekeztunk volna a romanok ellen, akkor a teljes Antanttal talaltuk volna szembe magunkat. Erre irtam, hogy a nyugati Antant orszagok nem segitettek volna a balkani szovetsegeseiknek, ha mi megvedtuk volna az orszagot.
 
<blockquote rel="emel">blitzkrieg
Hol is írtam én, hogy Antant erők szállták meg Magyarországot? Egy másik hsz.-ben ugyanazt írtam, amit Te, de azt is, hogy ehhez volt némi "bólogatás" az Antant részéről, legalábbis a megszállás során én nemigen tudok olyat, hogy bármelyik megszálló erőt visszaparancsolták volna. KÉSŐBB már érvényesítették a kijelölt határokat, de előbb azért megvárták a Monarchia teljes felbomlását és Magyarország ellen fordulását és megszállását.

Nem irtad, hogy Antant erok szalltak meg, csak azt, hogy ha vedekeztunk volna a romanok ellen, akkor a teljes Antanttal talaltuk volna szembe magunkat. Erre irtam, hogy a nyugati Antant orszagok nem segitettek volna a balkani szovetsegeseiknek, ha mi megvedtuk volna az orszagot. </blockquote>

Honnan tudhatjuk ezt biztosan, vagy csak inkább ugyanolyan feltételezés, mint részemről az, hogy az Antant segítette volna a megszállást?
 
<blockquote rel="blitzkrieg"><blockquote rel="emel">blitzkrieg
Hol is írtam én, hogy Antant erők szállták meg Magyarországot? Egy másik hsz.-ben ugyanazt írtam, amit Te, de azt is, hogy ehhez volt némi "bólogatás" az Antant részéről, legalábbis a megszállás során én nemigen tudok olyat, hogy bármelyik megszálló erőt visszaparancsolták volna. KÉSŐBB már érvényesítették a kijelölt határokat, de előbb azért megvárták a Monarchia teljes felbomlását és Magyarország ellen fordulását és megszállását.

Nem irtad, hogy Antant erok szalltak meg, csak azt, hogy ha vedekeztunk volna a romanok ellen, akkor a teljes Antanttal talaltuk volna szembe magunkat. Erre irtam, hogy a nyugati Antant orszagok nem segitettek volna a balkani szovetsegeseiknek, ha mi megvedtuk volna az orszagot. </blockquote>

Honnan tudhatjuk ezt biztosan, vagy csak inkább ugyanolyan feltételezés, mint részemről az, hogy az Antant segítette volna a megszállást?</blockquote>

A párizsi konferencia alatt többször megfenyegették a magyar kormányokat levélben, hogy ha nem teljesítik a követeléseiket, három oldalról megy a támadás. Cseh-szlovák, román, és szerb-francia erőkkel első lépcsőben. Ez a három így együtt nagyon komoly túlerő velünk szemben. Ha esetleg ezeket lenyomja a magyar sereg, utána az antant beszállt volna, ez biztos, először hadianyaggal, utána emberrel is. De arra már kizárhatóan nem lett volna szükség, tudták ui. hogy Mo. nem bírja szuflával. Komoly elhatározás volt a Habsburg birodalom felbomlasztása, és a helyükbe kicsi csatlós, megosztható államocskák létrehozása. Így elsősorban a franciák "rendezési tervének" köszönhetjük ezt a gyönyörű Kárpát-medencei szituációt.
 
<blockquote rel="emel"><blockquote rel="blitzkrieg"><blockquote rel="emel">blitzkrieg
Hol is írtam én, hogy Antant erők szállták meg Magyarországot? Egy másik hsz.-ben ugyanazt írtam, amit Te, de azt is, hogy ehhez volt némi "bólogatás" az Antant részéről, legalábbis a megszállás során én nemigen tudok olyat, hogy bármelyik megszálló erőt visszaparancsolták volna. KÉSŐBB már érvényesítették a kijelölt határokat, de előbb azért megvárták a Monarchia teljes felbomlását és Magyarország ellen fordulását és megszállását.

Nem irtad, hogy Antant erok szalltak meg, csak azt, hogy ha vedekeztunk volna a romanok ellen, akkor a teljes Antanttal talaltuk volna szembe magunkat. Erre irtam, hogy a nyugati Antant orszagok nem segitettek volna a balkani szovetsegeseiknek, ha mi megvedtuk volna az orszagot. </blockquote>

Honnan tudhatjuk ezt biztosan, vagy csak inkább ugyanolyan feltételezés, mint részemről az, hogy az Antant segítette volna a megszállást?</blockquote>

A párizsi konferencia alatt többször megfenyegették a magyar kormányokat levélben, hogy ha nem teljesítik a követeléseiket, három oldalról megy a támadás. Cseh-szlovák, román, és szerb-francia erőkkel első lépcsőben. Ez a három így együtt nagyon komoly túlerő velünk szemben. Ha esetleg ezeket lenyomja a magyar sereg, utána az antant beszállt volna, ez biztos, először hadianyaggal, utána emberrel is. De arra már kizárhatóan nem lett volna szükség, tudták ui. hogy Mo. nem bírja szuflával. Komoly elhatározás volt a Habsburg birodalom felbomlasztása, és a helyükbe kicsi csatlós, megosztható államocskák létrehozása. Így elsősorban a franciák "rendezési tervének" köszönhetjük ezt a gyönyörű Kárpát-medencei szituációt.


</blockquote>

Tudtam róla, ezért írtam, hogy ellenállás estén biztosan nem tudtuk volna elkerülni az Antant-beavatkozást.
 
<blockquote rel="emel"><blockquote rel="blitzkrieg"><blockquote rel="emel">blitzkrieg
Hol is írtam én, hogy Antant erők szállták meg Magyarországot? Egy másik hsz.-ben ugyanazt írtam, amit Te, de azt is, hogy ehhez volt némi "bólogatás" az Antant részéről, legalábbis a megszállás során én nemigen tudok olyat, hogy bármelyik megszálló erőt visszaparancsolták volna. KÉSŐBB már érvényesítették a kijelölt határokat, de előbb azért megvárták a Monarchia teljes felbomlását és Magyarország ellen fordulását és megszállását.

Nem irtad, hogy Antant erok szalltak meg, csak azt, hogy ha vedekeztunk volna a romanok ellen, akkor a teljes Antanttal talaltuk volna szembe magunkat. Erre irtam, hogy a nyugati Antant orszagok nem segitettek volna a balkani szovetsegeseiknek, ha mi megvedtuk volna az orszagot. </blockquote>

Honnan tudhatjuk ezt biztosan, vagy csak inkább ugyanolyan feltételezés, mint részemről az, hogy az Antant segítette volna a megszállást?</blockquote>

A párizsi konferencia alatt többször megfenyegették a magyar kormányokat levélben, hogy ha nem teljesítik a követeléseiket, három oldalról megy a támadás. Cseh-szlovák, román, és szerb-francia erőkkel első lépcsőben. Ez a három így együtt nagyon komoly túlerő velünk szemben. Ha esetleg ezeket lenyomja a magyar sereg, utána az antant beszállt volna, ez biztos, először hadianyaggal, utána emberrel is. De arra már kizárhatóan nem lett volna szükség, tudták ui. hogy Mo. nem bírja szuflával. Komoly elhatározás volt a Habsburg birodalom felbomlasztása, és a helyükbe kicsi csatlós, megosztható államocskák létrehozása. Így elsősorban a franciák "rendezési tervének" köszönhetjük ezt a gyönyörű Kárpát-medencei szituációt.

</blockquote>

Ne 1920-at vegyuk allandoan elo. En 1918 vegerol beszelek amikor meg Romania es Szerbia megszallt orszag volt, Csehszlovakia pedig csak almokban letezett. Na ekkor nem kellett volna lefegyverezni a magyar katonakat es hagyni, hogy a nemzetisegi katonak fegyverrel terjenek haza az olasz frontrol. 1919-ben a romanok azert tudtak betorni Erdelybe, mert a nehany ezer fos Szekely hadosztalyon kivul senki nem allta az utjukat, sot a magyar kormany utasitotta oket is a visszavonulasra. Ha nem eresztjuk szellnek a hadseregunket, akkor egy viszonylag jolfelszerelt hadsereg allt volna szemben a romanokkal, akik csak 1918 novembereben szabadultak fel a megszallasbol es kezdtek ujraalakitani a hadsereguket. A karpatok hagoit nehany 10000 fos hadsereggel siman lehetett volna tartani ellenuk. A csehek naluk is sokkal gyengebbek voltak. Egyszeruen meg kellett volna akadalyozni, hogy atszivarogjanak a Felvidekre es akkor a szlovakok sem tudnak ellenunk fordulni. A szerbek voltak egyedul erosebbek, de a Duna es a Drava jol vedheto akadaly lett volna.
A parizsi konferencian Torokorszagot is iszonyuan megcsonkitottak, de ok nem mentek bele es jol tettek, mert az Antant nehany erotlen probalkozas utan nem is tett semmit ellenuk.
Lengyelorszagnak sem sokat segitettek a szovjetek ellen, pedig ok nagyobb kaliberu szovetsegesuk volt, mint a romanok, vagy szerbek.
 
@blitzkrieg
Ezen szerintem kár filózni...
1. Mo.-ot így is, úgy is felosztották volna a szomszédok között.
2. A törökök egy kicsivel nagyobb falat is, messzebb is van, meg igazából nem is volt már fontos.
 
@blitzkrieg
Ezen szerintem kár filózni...
1. Mo.-ot így is, úgy is felosztották volna a szomszédok között.
2. A törökök egy kicsivel nagyobb falat is, messzebb is van, meg igazából nem is volt már fontos.

Ezert irtam, hogy a torokoket is felosztottak terkepen, de a gyakorlatban mar nem tudtak ervenyesiteni a koveteleseiket. Konnyu volt minket felosztani, ha semmi ellenallast nem tanusitottunk. Az is csoda, hogy egyaltalan ennyit hagytak Magyarorszagbol. Ha akkor ellenallunk, akkor most sokkal nagyobb lenne az orszag.
Akkoriban a torokok gyengebbek voltak, mint mi. Mar 1915-ben is csak a nemetek lelegeztetogepe tartotta eletben oket.
 
http://vanholnap.hu/magyar-forditott-gondolkodas-miert-nem-vallalkozol-es-adsz-magadnak-500-ezres-fizetest/
 
Távozik posztjáról az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) főigazgatója.
Hajdu Márton, a szervezet szóvivője pénteken az MTI-hez eljuttatott meghívója szerint Bakondi György jövő kedden ünnepélyes állománygyűlés keretében köszön el a főigazgatóság állományától. Ezt követően az új főigazgatót - akinek személyét egyelőre nem árulták el - is beiktatják.
A rendezvényen Pintér Sándor belügyminiszter, a leköszönő és az új főigazgató beszéde után a katasztrófavédelem Mogyoródi úti központja előtt, a katasztrófavédelem és jogelőd szervezeteinek hősi halotti emlékművénél helyezik el az emlékezés koszorúit. Az ünnepség végén sajtótájékoztatót tartanak - olvasható a meghívóban.
Bakondi György 2000-2002 között az OKF alapító főigazgatója volt, majd ügyvédként dolgozott. 2010. július elsejével lett ismét a szervezet vezetője. (MTI)
 
Távozik posztjáról az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) főigazgatója.
Hajdu Márton, a szervezet szóvivője pénteken az MTI-hez eljuttatott meghívója szerint Bakondi György jövő kedden ünnepélyes állománygyűlés keretében köszön el a főigazgatóság állományától. Ezt követően az új főigazgatót - akinek személyét egyelőre nem árulták el - is beiktatják.
A rendezvényen Pintér Sándor belügyminiszter, a leköszönő és az új főigazgató beszéde után a katasztrófavédelem Mogyoródi úti központja előtt, a katasztrófavédelem és jogelőd szervezeteinek hősi halotti emlékművénél helyezik el az emlékezés koszorúit. Az ünnepség végén sajtótájékoztatót tartanak - olvasható a meghívóban.
Bakondi György 2000-2002 között az OKF alapító főigazgatója volt, majd ügyvédként dolgozott. 2010. július elsejével lett ismét a szervezet vezetője. (MTI)

A lehetséges utódja (legalábbis megbízottként):

<i>A Határőrségnél, a Belügyminisztériumban valamint a Pénzügyminisztériumban betöltött vezetői beosztásokban szerzett költségvetési, gazdálkodási és vezetői tapasztalatokat. A hadtudomány PhD fokozatával rendelkezik. Kutatási területe a rendvédelmi szervek gazdálkodása. A témában több publikációja is megjelent.

Szakmai pályája:

1989-1993 Budapesti Határőr Igazgatóság technikai alosztályvezetője
1993-1996 Budapesti Határőr Igazgatóság gazdasági igazgató-helyettese
1996-1999 Határőrség Országos Parancsnokság költségvetési főosztályvezető
1999-2005 Belügyminisztérium közgazdasági főosztályvezető
2005-2008 Pénzügyminisztérium osztályvezető, szakmai tanácsadó
2008- 2010 Pénzügyminisztérium Informatikai Szolgáltató Központ, elnöki tanácsadó
2010. július 1-től a BM OKF gazdasági főigazgató-helyettese</i>
 
Távozik posztjáról az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) főigazgatója.

Távozik Bakondi????Mindig a magyarra sújt le az Isten! :-))))
Szerintem minden Tűzoltó laktanyában örömtüzek gyúlnak...

czulu
Ha már ismerjük az utód életének minden percét, rákérdeznék! KI AZ? :-)
 
<b>T</b>ávozik Bakondi????Mindig a magyarra sújt le az Isten! :-))))
Szerintem minden Tűzoltó laktanyában örömtüzek gyúlnak...

Nekem annyit mondtak, valszeg kinyitnak pár üveg pezsgőt..
 
csak egy magyar történet:
http://444.hu/2015/04/10/ez-egy-olyan-baratsag-aminek-nem-lehet-vege-igy-kerlelik-a-kurd-lany-osztalytarsai-a-magyar-birosagot-hogy-ne-utasitsak-ki-baratjukat/
 
csak egy magyar történet:
Tényleg szomorú eset de a 1990 től regnáló jogállam kisebbség védő.
Nem a te példád a tipikus magyar történet mivel 100 esetből 1 végződik így.

Hanem egy tipikus magyar történet. Majd nézd meg, hogy a faluba és környékén itélet után egyszerű emberek mely politikai erővel fognak színpatízálni.
Vajtai Pál évekkel ezelőtt észlelte, hogy lopják a pincéjéből az általa termelt meggybort. Elhatározta, hogy megleckézteti a tolvajt, és az italhoz fagyállót öntött. A sértett ismét lopott a borból és ismerőseinek is adott belőle. A tolvaj végül belehalt a végzetes italozásba.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
khm.... épp tegnap örült a külügyminiszter, hogy sikerült elérni, egy értelmi fogyatékos magyar lányt ne toloncojanak ki Svédországból.
Csak én érzek itt zavart az Erőben?
 
megj... a minisztériumnak pld annyi esze is lehetne., hogy épp a kurdok közé akar magyar katonákat küldeni.
Nice work,.országimázs rulez.
 
http://index.hu/belfold/2015/04/11/kiderult_azert_nincsenek_uj_allampolgarsagi_eskutetelek_mert_lecsuktak_a_hivatalnokokat/

ill
http://www.atv.hu/belfold/20150410-a-bomlas-viragai/hirkereso
 
Ne 1920-at vegyuk allandoan elo. En 1918 vegerol beszelek amikor meg Romania es Szerbia megszallt orszag volt, Csehszlovakia pedig csak almokban letezett.

Rosszul tudod. Csehszlovákia 1918 novemberében megalakult, a románok már 1918 december közepén megtámadták Erdélyt és egészen a Marosig eljutottak. December 24-én bevonultak Kolozsvárra, 1919 január 22-ig a Beszterce vonaláig elfoglalták Erdélyt. Február 28-ra Szatmárnémeti-Nagyvárad-Arad.
1919 január 1-én a csehszlovákok bevonulnak Pozsonyba.
A szerbek Morava–hadosztálya 1918 november 13-án megszállta Zombort, Szabadkát és Baját. A Drina-hadosztály 15-én Pécset foglalta el, századnyi erővel pedig Mohácsot és Barcsot. A Duna-hadosztály a Bánátban haladt előre, elérte Lugost, Versecet, Nagykikindát, Temesvárt, Resicabányát és Nagybecskereket.
 
Ehhez persze kellett egy hazaáruló politikai vezetés is, Linder "nem akarok több katonát látni" Béla hadügyminiszterünk, aki öreg korát Belgrádban töltötte jugoszláv állami nyugdíjon, hálából a magyar Délvidék szerbeknek való átjátszásáért!
 
Status
Not open for further replies.